Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-08 / 38. szám
Beszeljünk a fiatalokról B. Kálmánnal ülök szemben, a kultúráról beszélgetünk. Iskolai tananyag, olvasás, zene .. — Először hangszerkészítő akartam lenni. Két évig zongorázni is tanultam, aztán megbuktam szolfézsből. Nem érdekelt. — Jó hallásod van? — Igen, azt hiszem. — Kedveled a zenét? I Mit adunk nekik? — Bach, meg ezeket nem. lalszom rajta. A pop, meg a Bergendi, az igen, de akkor meg nem tudok tanulni, mert arra meg oda kell figyelnem. — Sok könyvet olvastál? — “Régebben. Minden Vernét, Rejtőt. Most már nem szívesen olvasok. Bár, azt, ami mulatságos. .. — Művelt embernek tartod magad? — Nem. Az élővilágot, azt tudom. — Ki az igazán művelt ember szerinted? — Aki, ha megkérdezik, mit csinált aznap Brezsnyev, azt is tudja. Meg ismeri a híresebb embereket. Tud a világ dolgairól. A Joci, az művelt. Az tudja az élővilágot, történelmet, földrajzot. Fest, gombákat gyűjt és őslények után kutat a Mecseken. Igaz, matekból és oroszból megbukott. . . * Zsófia érdekes dolgokat mond. — Sokminden érdekel, de leginkább a pszichológia. Úgy érzem, hogy valami nincs rendben az emberekkel. Meg a pedagógia is érdekel, mert szerintem rosszul nevelnek bennünket az iskolában. Hiányzik a váratlan helyzetekhez való megfelelő alkalmazkodási képesség kialakítása. A tanulást nagyon fontosnak tartom, bizonyos műveltségi szint elérése kötelező érvényű mindenki számára ... Aztán megállapodunk, hogy négy nagy területről kell megszerezni a műveltséget. Irodalom, természettudományok, társadalmi ismeretek, zene és képzőművészetek területéről. Azt is tisztázzuk, hogy mi lenne az alapszint. Zsófia szerint magyar irodalomból ismernie kell egy művelt embernek Adyt, Petőfit, a Nyugatosokat — Kosztolányit, Babitsot és Tóth Árpádot — Móricz Zsigmon- dot. A világirodalom nagyjai közül Hemingwayt, Balzacot, Tolsztojt, Victor Hugót és So- lohovot. A természettudományokból egy művelt embernek tudnia kell az embertant, hogy ismerje szervezetét, és helyes működtetésének szabályait, tudnia kell valamint a Föld és az élet keletkezéséről, némi fizikai ismereteinek kell lenni . . . Társadalmi ismeretek? Hát legalább a társadalmi formákat ismerje. Zenészek? Képzőművészek? Beethoven, Mozart, Haydn, Bach, Gershwin. Leonardo da Vinci, Michelangelo, hirtelen nem jut több az eszébe. Ezek alapján kérdezek. — Karinthy Frigyesről hallottál? — Nem szeretem, nem is foglalkozom vele. — Es József Attilával? — Öt szeretem, csak véletlenül maradt ki. — Balassi Bálint mikor élt? Hosszas tűnődés. — Ezernégyszóz vagy ezerötszáz valamikor. — Hogyan hívták ezt a kort? Csönd. Végül közösen kiderítjük, hogy renaissance. Vagy másképpen: humanizmus. Zsófia türelmetlenül hiányosnak ítéli meg a műveltségét. Elhangzik még néhány név: Arisztotelész, Homérosz és Baudelaire. — Embertanból mit tudsz? — Mindazt, amit az iskolában tanultunk. De megnéztem a televízióban Az öröklődés titkai című sorozatot. Érdekes volt. — Mondj társadalmi formákat. — Királyság, köztársaság... Egy kevés vita után tisztázzuk, hogy ezek államformák. Később a ma létező társadalmi formák közül felsorolja a kapitalizmust és a szocializmust. És, pontosan meg is tudja határozni, hogy mi a különbség a kettő között. — Mondjál valamit Haydnról. Mérges, hogy miért éppen róla? Elhangzott a neve, felelem. — Németországban, vagy Ausztriában élt. Nehezen megy, de kiderül az Eszterházyakkal való kapcsolat. És egy mű címe: Ostdob- szimfónia. — Leonardo mivel foglalkozott? — Képzőművészettel, fizikával, technikával, hiszen repülőgépet is tervezett, embertannal is, hiszen boncolt az egyházi tilalom ellenére... Piroska egy fotelban ül. Zenét hallgatunk a beszélgetés közben. Mozart A-dúr hegedű- versenyét. Nem ismeri, tetszik ugyan, de otthon nem nagyon hallgat zenét, mert apu gyakran ideges. Haltenyésztő, s ha nem sikerül egy ikrázás, akkor apu ideges és akkor csöndben kell lenni. — Kit tartasz művelt embernek? — Aki, ha nem is ért mindenhez, de mindenfajta témához hozzá tud valamit szólni, nem ül úgy, mint a sülthal. — Ismersz ilyen embert? — Kevés embert ismerek, alig járok el otthonról . . . — Te művelt vagy? — Nem. Sem a politikában, sem a sportban, sem a kultúrában. Újságot szoktam olvasni, de valahogy nem ragad meg bennem. — Hány könyvetek van? — Talán száz. Ifjúsági regények, rendes regények, mesekönyvek, versek .. . — Milyen tanuló vagy? — Közepes.. . K. Ferenc felkészülten várja a kérdéseimet. Legalábbis ez látszik rajta. Hát akkor kérdezek. — Legalább négyszáz könyvünk van — feleli — fele erdészeti és vadászati szakkönyv, a másik fele vegyes. — Vegyes? — A régi mesekönyvtől a modern magyar irodalomig minden. Berkesi, meg ezek. — Milyen könyvet vásároltál utoljára? — A növénytan című egyetemi tankönyvet. Mert vadász akarok lenni. Értem. — Szerinted mit kell tudni egy vadásznak? — Egy jó vadásznak ismernie kell a vadállományt a biológiát, emellett még mindazt, ami kell az általános műveltséghez. Szervezőkészségének kell lenni... — Az alapfokú műveltséget hol kell megszereznie? — Szerintem az alapfokú műveltséget a gimnázium adja. Később pedig, ha meg akar tudni valamit, hát utánanéz. Könyvtárban ... — Nyelveket nem tanulsz? —1 Német tagozaton járok, de gyérül tudok csak. Oroszul sem beszélek. — Műveltnek tartod magad? Az osztályban afféle vezéregyéniség vagy. — Félig műveltnek. Annyit biztosan tudok, mint az átlagos diákság, de később többet szeretnék. — Mit kell majd bepótolnod? — Elolvasom majd Voltaire műveit, Hippokratészt és Darwin: A fajok eredete cimű könyvét. Azok a szerzők érdekelnek, akik valamilyen módon különcök. Mint Rimbaud. Át akarom nézni azokat a dolgokat is, amik egy átlagos sznob társaságban kellenek. Mert a legtöbb ember sznob. — Határozd meg nekem, ki a sznob? — Aki feltűnési viszketegség- ben szenved, buta és mindent a külsőségekre ad. — Zenei műveltséget milyen területről szeretnél? — A jazzmuzsikát szeretném megismerni közelebbről. Armst- rongot, és a new-orleansiakat. Duke Ellingtont nem ismeri. A festészetben a renaissance és az izmusok érdeklik. Görögországot, a régit szeretné megismerni, meg az USA-t. Hát utóbbit miért? — Sokat hallottam az amerikai életformáról, a fiatalokról. Ez nem rokonszenv, hanem puszta érdeklődés. Arra volnék kiváncsi, hogy én tudnék-e közöttük, ott, érvényesülni. Ez erőpróba lenne. De ugyanígy szeretnék elmenni Szibériába is, három évre, hogy kipróbáljam az ottani kemény életet. Az érzelmi élet fejlődésén kívül a családi környezet bizonyos ismereteket is nyújt. Kell, hogy nyújtson. És olyan ismereteket, amiket iskolában, egyetemen, vagy másutt nem kap meg az ember. Azokat a kis pluszokat, amivel az iskolában is sikerek érhetők el, és amik mindig ébren tartják a sokirányú érdeklődést. Mert az érdeklődés ébren tartása a legfontosabb feladat. Egy kedvetlen, csaknem fásult fiatal, lehangoló látvány. És abból soha nem lesz igazán művelt ember, nem támad igénye semmire ... És neki is lesz majd gyereke, akinek nem ad semmit. Kampis Péter IXILON füzetek Az IXILON Füzetek, a pécsi amatőrfilm stúdió időszaki lapja ezúttal másodszor jelent meg. Jellege mindinkább a szakmai és művészi elképzelések közlése felé halad, s ezzel a magyar amatőrfilmezés szaklapjává fejlődhet. Az IXILON Filmstúdió hírei között olvashatjuk, hogy a Magyar Televízió több megbízást adott a pécsieknek egy-egy műsor animációs főcímének elkészítésére. A zsűri elfogadta az ixilo- nék forgatókönyvét, amelyet az ICOGRADA, az ASIFA és az angol BBC Tv-állomás pályázatára készítettek. A filmeket bemutatják a Fiatalok nemzetközi animációs filmpályázatán is. József Attila születésének 70. évfordulója Középiskoiások versmondó versenye A dr. Hajdú Imre versmondó versenyt erre az évre is meghirdeti a Doktor Sándor Művelődési Központ, a pécsi középiskolák és szakmunkásképző intézetek tanulói részére. Egy oktatási intézményből, legfeljebb öt diák nevezhet, akiket az iskolai válogató vetélkedő alapján*jelölnek. Az iskolák öt legjobb versmondójuk nevezését március 15-ig küldjék el a Doktor Sándor Művelődési Központ címére: 7621. Pécs, Déryné u. 18., telefon: 10-301. A nevezés tartalmazza az iskola nevét, címét, a szervező és Kétszáz éve született Bolyai Farkas ügyintéző tanár nevét, a benevezett diákok nevét, osztályát és a választott két vers adatait. Kötelező vers, egyébként József Attila Ars poeticája, szabadon választott vers József Attila és egy mai magyar lírikus felszabadulásunk harmincadik évfordulójával foglalkozó költeménye. Az első díj: ezer, második díj: ötszáz és a harmadik díj pedig háromszáz forint. A versmondó verseny előreláthatólag 1975. április 11-én lesz, a költészet napján, József Attila születésének 70. évfordulója alkalmából. Bolyai Farkas 200 évvel ezelőtt született. Óriási műveltsége nagy alkotói fantáziával párosult. Számos területen alkotott jelentősét, maradandót, de születésének évfordulóját ünnepelve elég, ha csak arra gondolunk, amit a matematikában produlkált. 1832—33-ban jelentette meg Marosvásárhelyen kétkötetes matematikai művét. A latinul írott munka címe: Kísérlet a tanulóifjúságot a tiszta matematika elemeibe és magasabb fejezeteibe szemléletes és éppen ezért közérthető módon bevezetni. Több, mint száz éve jelent meg ez a mű, a matematika elemeit azóta is — mostanáig — a négy alapművelet jelentette általános iskoláinkban. Ami pedig az oktatás szemléletességét, közérthetőségét illeti, arra is valamennyien emlékezhetünk személyes tapasztalatainkból. Pedig a matematika kulcsfontossága az oktatásban nemcsak napjainkban vált ismeretessé. Évekkel ezelőtt sokan még féltünk is a matematikától, olyannyira tudatosult bennünk a tantárgy fontossága. Bolyai után is több, mint száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a gyerekek túlnyomó többsége (akik már az új módszer szerint tanulnak) megszeresse, és játszva sajátítsa el ezt a nekünk még nehéz tantárgyat. Mi is történt? Bolyai szavaival élve, végre megfogalmazódott, melyik ismeretek képezik a tiszta matematika alapelveit, és hogyan lehet ezeket szemléletes és éppen ezért közérthető módon tanítani. Erről Marx György a KÖZNEVELÉS 1973 áprilisi számában adott interjúban ezt mondta: „A matematika nem része a természet- tudománynak, a matematika autonóm terület. A matematikusok azt vallják feladatuknak, hogy a logikai gondolkodást fejlesszék, és máris közel járnak hozzá, hogy az úgynevezett közepesek is elsajátítsák az alapvető logikai készséget. Nálunk a matematika- oktatás rendkívül fejlett. . . A matematikaoktatás már „demokratizálódott". Az Országos Pedagógiai Intézet megbízásából 1963- ban Budapesten a Váci utcai iskolában kezdődtek meg az újrendszerű matematikaoktatást megalapozó kísérletek, amelyek eredményeképpen az idei tanévben — kísérleti jelleggel — már az ország számos általános iskolájában „újrendszerű matematikát” tanítanak. A kísérletekben Cser Andor főiskolai tanár is részt vett. Vele beszélgettünk a tárgy bevezetését megelőző munkáról. — 1960-ban itt járt Budapesten Dienes profesz- szor, és előadásokat tartott módszeréről, Bár az ő módszere elsősorban angol iskolákban alkalmazható, ahol nem csöngetéstől csengetésig tartanak az órák, mégis számos elemet vettünk át tőle. Dr. Varga Tamás már Dienes ittjárta előtt megkezdte kísérleteit. — Ami a tanítás anyagát illeti, az évszázadok óta tanított négy alapművelet kevésnek bizonyult. Érthető az is, hogy a gyerekek nem szerették a matematikát. Ezt még a pécsi születésű Fejér Lipót is gyakorta emlegette. A tanítás anyagát tehát kibővítettük. A számítógépek korszakában a kettes számrendszer jelentősége is megnőtt. Kombinatorikai, függvény- tani elemek, problémák is helyet kaptak az anyagban. Ennek átdolgozásával, bővítésével párhuzomosan új módszertan is kifejlődött. Mivel matematika olyan formában kerül a gyerekek elé, hogy érdekli őket, érthetően szeretik is azt, amit ezeken az órákon csinálnak, tanulnak. Ebben a vonatkozásban Dienes professzor gazdag módszertanára támaszkodhattunk. Az eszközök közül a legfontosabbak a színes rudak, a logikai készletek, és a Dienes-készlet. Ezek használatát bevezettük. — Ebben az oktatási formában a matematikai írásbeliség csak később alakult ki. Azoknak a gyerekeknek, akikkel kapcsolatban az „ingerszegény környezetet” emlegetjük, különösen fontos, hogy így tanulják a matematikát. — Ami a matematikaoktatás fejlődését illeti: lassú folyamat volt ez. A XIX. századi oktatás legelterjedtebb formája az volt, hogy a tanár lediktálta a gyerekeknek, mit kell tanulni, és ezt a gyerekek otthon bemagolták. Bolyai törekvései messze előremutatóak voltak, de szándékai megvalósulatlanok maradtak. Beire Manó a századfordulón javasolta a Közoktatási Tanácsnak a függvények tanításának bevezetését. A tanács ezt elutasította. Ha Beke javaslatát elfogadták volna, akkor élenjártunk volna a matematikaoktatásban — a nyugati országokhoz képest is. Az 1904-es tantervben a másodfokú függvény szerepelt, az elsőfokú nem ... A függvény végülis az első világháború után került be a gimnáziumi anyagba. Elemi iskolában azóta sem történt semmi — az utóbbi évtized kísérleteit leszámítva. — Az új rendszerű matematikaoktatásra készítik fel már a tanítóképző intézetek a leendő tanítókat. Ezt a módszert a tanárképző főiskolákban is jórészt elfogadták. Az iskolákban ez az oktatási forma előreláthatólag a nyolcvanas évek elején válik majd általános gyakorlattá. A Bolyai János Matematikai Társulat oktatási szakosztálya két éve foglalkozik ennek a módszernek — középiskolákban is alkalmazható - továbbfejlesztésével. Bebesi Károly \ A „demokratizálódott** matematikaoktatás
