Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-25 / 55. szám
2 Dunántúli napló 1975. február 25., kedd Az I975—76-os tanévben Új típusú egészségügyi szakiskola Új oktatási formát vezetnek be idén ősszel az ország valamennyi egészségügyi szakiskolájában. Megszűnik az eddigi kétéves, nappali tagozatos egészségügyi szakiskolai képzés, és helyébe lép a hároméves szakiskola. J ászai Mari emlékház A Komárom megyei Tanács megvásárolta és rendbe hozatja Jászai Mari szülőházát. Helyreállításában az ászári tanács, az Aranykalász Tsz és a Keményítőgyár szocialista brigádjai is segítenek. Az anyag nagy részét a Színháztörténeti Intézet adja. A kétszobás kis ház egyik helyiségét korabeli magyar parasztbútorokkal, nép- művészeti emlékekkel, közöttük Jászai bútoraival rendezik be. A másikban kapnak helyet a művésznő életének, munkásságának emlékei, az általa és a róla írt könyvek. A bemuta tott tárgyak közt lesz például kis levelesládikája, sok, az ország lakosságától érkezett emléket is bemutatnak. Baranya megyéből küldték például az emlékháznak azt a parasztfej- kendőt, amelyet a művésznő ajándékozott tulajdonosának. Ez az oktatási forma lényegesen több újat tartalmaz, mint a tanulmányi időnek egy évvel való meghosszabbítása. Eddig, a kétévesre csak azok jelentkezhettek, akik már betöltötték a 17. életévüket. Tehát azok, akik mindenképpen az egészségügyi munkát választották hivatásul, de bármilyen oknál fogva nem tanulhattak az egészségügyi szakközépiskolában, négy évet várhatták. Az új, hároméves oktatási forma egyik lényeges eleme, hogy a tanulók közvetlenül az általános iskola elvégzése után is jelentkezhetnek. A felső korhatár 17 év. A szakiskola — csakúgy mint a korábbi kétéves — általános ápolónői, illetve asszisztensi munkakör betöltésére készíti fel a hallgatóit. A szakmai tárgyak mellett azonban közismereti tárgyakat is tanítanak, így az általános műveltség megszerzése mellett lehetőség nyílik arra, hogy az itt végzett tanuló 2 vagy 3 év alatt érettségi vizsgát tehessen. A hároméves szakiskolába való felvételhez a nyolc általános iskolai végzettség, tizenhét évnél fiatalabb életkor és természetesen, a megfelelő egészségi állapot szükséges. A Baranya megyei Tanács VB. Egészségügyi Szakiskolája várja a jelentkezőket. fill Jégtörő Mátyás tegnap nem talált jeget, a gyerekek szánkózás helyett rolleroztak az óvodában. A népi hagyomány szerint ha jégtörő Mátyáskor nincs jég, akkor a gyerekek még bizakodhatnak, talán elővehetik a szánkókat is, mert Mátyás nem megtöri, hanem hozza a hideget. Húszéves a Mecsek Táncegyüttes. Jubileumi díszelőadásukat tegnap, hétfőn este tartották a Fegyveres Erők Klubjában. A jubiláló együttest Várady Géza, a Városi Tanács közművelődési csoportvezetője köszöntötte. Az esten a régi táncosok is közreműködtek, a díszelőadást baráti találkozó követte, melyen az együttes régi tagjai találkoztak a fiatalokkal, akiknek a „stafétabotot” átadták. Politikai vetélkedő Lenin születésének évfordulóján, április 22-én lesz a döntője a politikai tájékozottsági vetélkedőnek, amelyet a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium hirdetett meg a baranyai középiskolások számára. A döntőt megelőzően minden csapat plakáttervet készít, mely a XI. kongresszus irányelveinek ismeretében a jövőt tükrözi, vagy felszabadult hazánk 30 év alatt elért eredményeinek bemutatása a célja. Hármas ikrek Kilencedszer szült, ezúttal hármas ikreket Nagy Lászlóné 37 éves téti asszony, akit szombat délután szállítottak a győri kórházba. Két gyermek a mentőautóban született meg, s a kórházban jött világra a harmadik. Az 1250. 1020 és 1000 grammos apróságokat a kórház koraszülött osztályán inkubátorba helyezték. A gondos orvosi kezelés ellenére a három újszülött közül a kislány meghalt, a két kisfiút továbbra is gondos orvosi megfigyelés alatt tartják, állapotuk azonban válságos. Nagy Lászlóné állapota kielégítő. Milyen volt a székesegyház a XVIII. században? Akadémiai ösztöndíjas pécsi tanár Tudományos hobbynak él Boros László, a Pécsi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola tanára, akinek az MTA művészet- történeti kutató csoportja egyéves akadémiai ösztöndíjat adott. Téma a pécsi Székes- egyház XVIII. századi berendezése, felszerelési tárgyainak felkutatása. A munka célja a barokk székesegyház rekonstrukciója. Ezzel többen is foglalkoztak, mint Henszlmann Imre, Gerecze Péter, Koller József és Szőnyi Ottó. Fotóra is bukkant, amely a barokk templom-belsőt ábrázolja 1882-ben, amikor Schmidt Frigyes tervei alapján a ma is látható belső és külső formák kialakultak. Értékes adótokat rejtenek a káptalani, püspöki, székesegyházi és az úgynevezett magánlevéltár régi iratai is. — Vizsgálom, mit hagytak meg eredeti funkciójában, mi került el különböző egyházi helyekre? Végül mit semmisítettek meg a berendezésekből? — magyarázza Boros László, aki egy évtizede hódol a helytörténeti érdekességekkel is szolgáló művészettörténetnek. A kanonoki díszes padok Hatvanban, a Szent István és Szent Mihály oltár Sumonyban áll. A főoltár egy része és a padlózat kőlapjai Hetvehely- re kerültek, míg a Szent Kereszt-oltár kovácsoltvas térelválasztó rácsozata a kémesi temető egyik sírját díszíti. A pécsi püspöki palota kertjében viszont a főoltár pompás szobrai sorakoznak. Kurdra szállítottak egy szószéket és egy remek toronyóra Magyarszékre jutott el. Bartalits Mihály 12 apostolát a Pécsi Gyógypedagógiai Intézet udvarán fedezhetjük fel. Az 1882. évi rekonstrukciónál értékes középkori figurális, valamint díszítő falfestmények pusztultak el, hiszen a hajdani falakat alapokig rombolták le. A mai kőtár számos középkori értéket őriz, mint például a népoltár maradványt, egy ken- tauros oszlopfőt, a római sírkőből faragott nyugati kaput, vagy a katakomba-lejárat domborműveit. A barokk berendezések közül többet meghagytak, sőt ma is használnak. Említhetnénk a sekrestye-szekrényeket, a festményekkel ékesített imazsámolyokat, misekönyveket, főpapi ruhákat, kelyheket, a különféle ötvös remekműveket. A pécsi tanár az akadémiai megbízatás mellett nem mondott le régi kedvenc témájáról, a Dorffmaister-kutatásról sem. Megfejtésre vár, hogy a soproni lakosú XVIII. századi piktor egyik fia mit is festett Zágrábban. Izgalmasnak ígérkezik egy másik rejtély kibogozása is, hisz a Dunántúlon oly népszerű Dorffmaister egyik kései leszármazottjc ma is él Pécsett. — Csuti — Kisgazdaságok borversenye Villányban Aranyérmes borairól országosan híres a Villányi Szőlő- és Gyümölcstermelő Szakcsoport. A ma már 210 tagot számláló egyszerű szövetkezet 70 hektáron gazdálkodik és évente 4—5 ezer hektó kitűnő minőségű bort értékesít. Mintatelepüket kísérleti alapmo- dellnek jelölte ki a SZÖVOSZ 1973-ban. Hagyomány, hogy a szakcsoport minden esztendőben lehetőséget nyújt arra, ho'gy a történelmi borvidék kistermelői „összemérjék" boraikat. Az 1974-es borok versenyét tegnap délután rendezték meg Villányban. A szakcsoportok és tsz-tagok, valamint az egyéni gazdálkodók 96 bormintával neveztek be. Ebből 65 vörös, 17 fehér, 14 pedig úgynevezett Rosé bor. Köztudott, hogy bortermesztési szempontból az évszázad legrosszabb évjárata volt 1974. Ennek ellenére a villányi vörösborok minősége mesz- sze meghaladja az országos átlagot. A fiatal, alig 4 hónapos borok máris „bársonyosak”, színűk mélytűzű, zama- tuk egyedi. Ezt hangsúlyozta értékelésében dr. Ásványi Ákos, az Országos Szőlészeti Kutató Intézet főosztályvezetője, a zsűri elnöke. A tegnapi versenyen szereplő borok közül 10 arany, 41 ezüst és 38 bronz fokozatúnak minősült. Arany oklevelet kapott: Kelbert János, Keresztes Ádám, Plank Ádám, Takács Zsolt, Eckhardt János, Pelcz Ádám, Lajos Tibor, Volk János, Pápis Ferenc, valamint a villányi szakcsoport. Egy kivétellel valameny- nyien Oportó borral szerepeltek a legsikeresebben. A fajták közül az abszolút győztes tehát ezúttal is az Oportó. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye A közelmúltban az érdekelt KGST tagországok megállapodtak abban, hogy a nem kereskedelmi jellegű fizetések elszámolásánál alkalmazott valutaárfolyamokat 1975. március 1. hatállyal megváltoztatják. Ez vonatkozik a turizmusra is. A árfolyamok változásával egyidejűleg március 1-től ezen valuták vásárlásánál az eddig alkalmazott 5 százalék illeték felszámítása megszűnik. Ezek alapján a magyar állampolgárok az egyes szocialista valutákért 1975. március 1-től a következő forintösszegeket fogják fizetni: 100 bolgár leváért 1676,14 forintot, 100 csehszlovák koronáért 147,50 forintot, 100 lengyel zlotyért 76,92 forintot, 100 mongol tugrikért 352,87 forintot, 100 NDK márkáért 460,94, 100 román lejért 157,95, 100 szovjet rubelért 1475,00 forintot. Az árfolyamok változása és a fenti intézkedés a magyar kiutazók számára azt jelenti, hogy a felsorolt valuták vásárlásával kapcsolatos forintkiadásaik egyes valutáknál csökkennek öt százalékkal, másoknál nőnek, legfeljebb 7 százalékkal. A bankjutalék mértéke nem változik. Továbbra is érvényben marad az a rendelkezés, hogy a Bulgáriába, Csehszlovákiába, Lengyel- országba, Mongóliába, az NDK-ba, Romániába és a Szovjetunióba magáncéllal utazó állampolgárok személyenként évi 8000 forint ösz- szegben vásárolhatnak valutát, azzal a módosítással, hogy ezen belül a napi összeg az eddigi 350 forintról 400 forintra nő. ifjúság pályázat Élen a pécsiek A Finomkerámiaipari Művek politikai, társadalmi és gazdasági vezető testületé előkészítő és szervező munkájának eredményeként élénk érdeklődést váltott ki az Alkotó ifjúság-pályázat. A KISZ KB és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a vállalatok 30 éven aluli dolgozóinak hirdetett pályázatra a legtöbb díszműterméket és tanulmányt a Pécsi Porcelángyár küldte be — szám szerint 35-öt — a FIM gyáraiban szervezett műszaki, közgazdasági és művészeti szakemberekből álló konzultációs és bíráló bizottságokhoz. Az Alföldi Porcelángyár fiataljai 25, a herendiek 15 pályamunkával jelentkeztek, melyeken forma, vagy a díszítés újszerű. A Finomkerámiaipari Művek az alkalmasnak minősülő pályaműveket továbbítja az ÉVM bíráló bizottságához és mint újítási javaslatot is hasznosítani fogja. A kiemelkedő alkotásokat külön díjazzák. Jazz-rock koncert Komlón Aranydiplomát kaptak, s hozzá a „Dunántúl legjobb együttese” címet. A komlói 5-LET együttes decemberben Győrött, a dunántúli amatőr pop-jazz fesztiválon érdemelte ki ezt az elismerést, de itthoni önálló koncertjük mind ez ideig váratott magára. Február 22-én, szombaton este 19 órakor közel négyszáz néző előtt kezdődött az 5-LET együttes koncertje. A kétórás műsoridő alatt csupán tíz számot játszottak, többek között Bartók Béla Medvetáncának jazz-feldolgozását és Bari Károly versére írt kompozíciójukat Ne menj ki címmel. Emellett barátaik szövegére és az Ifjúsági Magazinból ,,ollózott versekre" írt nehéz hangvételű, — valóban csak a fülnek szánt — zeneszámokat is hallhatott a közönség. A szombati önálló koncert után egyelőre csak egy komoly vágyuk van; sikerrel szerepelni a tavasszal esedékes vizsgán az Országos Rendező Iroda zsűrije előtt. Jó ütemben épül a Bólyi Általános Iskola nemzetiségi kollégiuma. Idén szeptemberben az új épület 50 kisdiák elhelyezését biztosítja, a régi épülettel együtt a férőhelyek száma nyolcvanra emelkedik.
