Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-25 / 55. szám

«1975. február 25., kedd Dunántúlt napló 3 megkezdődtek a tömeges meresek Megindulta munka Pécs megmentéséért Beszelgetes a pincegon dók megoldása röl Több mint fél esztendő telt el azóta, hogy meg­alakult a Pécs pinceprob­lémájának megoldására irányuló tevékenységet összehangoló tárcaközi bizottság, amely a Föld­mérő és Talajvizsgáló Vál­lalatot (FTI) bízta meg a szükséges kutatási és ter­vezési munkák elvégzésé­vel. Mint már hírül adtuk, elkészült az előzetes prog­ramterv, amelyet a tárca­közi bizottság már elfo­gadott, valamint az erre alapuló hosszútávú pénz­ügyi terv, amelynek jóvá­hagyására — azaz a szük­séges pénzeszközök bizto­sítására — az év második felében kerül sor. Az előzetes program kidol­gozása során a FTI-nek alkal­ma volt közelebbről is megis­merni a feladatot, amivel meg­bízták, így viszonylag kerek kép alakulhatott ki a tennivalók­ról. Ezekről beszélgettünk Re­ményi Péter geológussal, a FTI tervfőmérnök-helyettesével, aki a pécsi téma egyik „gaz­dája". — Hogyan tátják most azo­kat az erőfeszítéseket, amelyek Pécsett eddig történtek a pin­cekérdés megoldására? Az egész várés területén — Az eddigi vizsgálatok csak a történelmi városközpontra korlátozódtak, jóllehet alap­vetően területi problémáról van szó. Az adott helyzetben — korlátozott pénzügyi és idő­beli feltételek között — ért­hető viszont, hogy csak a hely­zet rögzítésére törekedhettek a vizsgálatban részt vevők. A továbbiakban abból kell ki­indulni, hogy a pincerendszer és az üregképződés túlterjed a városközponton, ennek határa azonban az eseti tapasztalato­kon kívül nem állapítható meg. A részletes földtani-vízföldtani vizsgálatokat tehát szinte az egész város területén el kell végezni. — A jó területi megismerés alapján dönthetjük el, milyen műszaki beavatkozásokat lehet, vagy nem lehet alkalmazni. Sem­mi esetre sem szabad olyan módszerekkel dolgozni, amelyek ■a talajvizek áramlását megvál­toztatják, mert ezáltal az egyik helyen megszűnő problémák másutt esetleg sokkal nagyobb veszéllyel jelentkeznek. — A földtani-vízföldtani ku­tatásokon kívül egyebekre is szükség van ... — Kellene például egy igen pontos elemzés a forgalom nagyságáról és a vele járó ter­helésről. Ismerni kellene a fel­tárt pincék felszín alatti leg­magasabb pontjait, s hogy fe­lettük milyen csillapító hatású talajréteg van. Kitűnően hasz­nálhatnánk olyan régészeti tér­képet, amely feltünteti a régi pécsi házakat, hogy az alattuk lévő feltételezett pincéket ösz- szehasonlítsuk az ismertekkel. Rendkívüli mértékben segíthet­nék továbbá a pécsiek városu­kat, ha valamikor ismert, de ma már elfeledett pincékről, pinceágakról bejelentést tenné­nek Hunyadi úti kirendeltsé­günknél. Az idei feladatok — Milyen közreműködőket ta­lált eddig a FTI? — A Pécsi Geeodéziai és térképészeti Vállalat megbízá­sos alapon bekapcsolódott már a munkába, a tömeges méré­sek szervezése megkezdődött. A Pécsi Tervező Vállalat és a Bányászati Aknamélyítő Válla­lat éves kapacitáslekötő meg­bízás alapján dolgozik. Ugyan­ilyen megbízás folyamatban van a Pollóck Mihály Műszaki Fő­iskolával, a Magyar Állami Földtani Intézet kirendeltségé­vel és a Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Intézettel. Tárgyalásban vagyunk továbbá a Mecseki Ércbányászati Vál­lalattal is. — Melyek a legfontosabb idei feladatok? — Be kell vetni az összes lehető kutatási — főleg geo­fizikai — módszert annak meg­állapítására, hogy melyik, mi­lyen műszaki biztonsággal, mi­lyen gazdaságossággal alkal­mazható, s milyen célravezető eredményt szolgáltathat. Ki akarjuk próbálni azt a termo­víziós módszert, ami 2 tizedfo- kos hőmérséklet-különbséget is észlel, hátha felderíthetünk ve­le lefalazott járatokat, ismeret­len üregeket. Tervezzük az is­mert és reálisan bevethető meg­erősítő módszerek összehason­lító vizsgálatát lehetőleg azo­nos körülmények között, hogy meg tudjuk mondani: milyen «pincetípusokban, milyen területi viszonyok között melyik alkal­mazható, mert egy módszer mellett nem lehet — éppen az eltérő viszonyok miatt — el­kötelezni magunkat. Egyébként a meglévő ismert módszerek mellé újabbakra országos terv- pályázatot kívánunk kiírni. — Nézzünk egy kicsit távo­labb. Meddig tarthat a kuta-. fás/' tevékenység? ­— A jelenlegi kapacitás­viszonyokból kiindulva a szel­lemi előkészítő munkák 5—6 évig is eltarthatnak. De, ha feltételezzük, hogy pénzügyileg minden rendezésre kerül, az első évben az összes főhatósá­gok, szervek és személyek „összerázódnak" és ma még le­kötetlen 1976-os kapacitásuk­kal ráállhatnak a kutatásokra, a szükséges műszaki fejleszté­si beruházásokra, akkor jelen­tősen felgyorsulhat a munka. — A feladatok ismeretében a rendelkezésre álló erők alkal­masak-e a pincekérdés meg­oldására? — Feltétlenül alkalmasak. Mégis, a kérdés eddigi tanul­mányozása után célszerűnek tartjuk egy teljesen szakosított vállalat létrehozását ezzel a profillal. Külföldi tapasztalatok Megtudtuk még Reményi Pé­tertől azt is, hogy a FTl kül­földi tapasztalatokat is gyűjt. A NDK-ban Zeitz városa küzd a pécsihez hasonló gondokkal. A FTl szakemberei mdr tanul­mányozták, hogy ott mit tet­tek a megoldás érdekében. Fel­vette a vállalat a kapcsolatot a lengyel GEOPROJECT válla­lattal, amelytől megfelelő in­formációkat kapott több alá­pincézett lengyel városban végzett munkákról. Hársfai István A verseny folytatásával 1975. évi terveink teljesítéséért Beszélgetés NEUBAUER JÓZSEFFEL, az SZMT vezető titkárával üzemek, vállalatok, intézmé­nyek dolgozói munkaversennyel, felajánlásokkal is készülnek pártunk XI. kongresszusára, ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulójára. A már lezajlott pártértekezletek beszámolóiban, a hozzászólásokban is minde­nütt hangsúlyt kapott a vállalá­sok teljesítése. Erről és a „ho­gyan tovább"-ról beszélgettünk Neubauer Józseffel, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának ve­zető titkárával. . — A felajánlásokat,határozott politikai állásfoglalásnak lehet tekinteni, egyetértést fejeznek ki a párt politikájával, a szocia­lista állam célkitűzéseivel és al- kotóan segítik azok megvalósí­tását — mondta az SZMT veze­tő titkára. — Segítette a ver­senymozgalom kibontakozását az SZMT Elnöksége, a Hazafias Népfront és a KISZ Megyei Bi­zottsága által írt levél megyénk dolgozóihoz a szocialista mun- kaverseny-felajánlások megtéte­lére. A Megyei Pártbizottság pedig az elmúlt év júliusában foglalt állást: oklevelet adomá­nyoz a legjobb eredményt elért brigádoknak. A kongresszusi munkaversenyben minden eddi­ginél nagyobb számban vesznek részt a dolgozók. Megyénkben 4504 brigád 56 607 tagja tett vállalást, felajánlást. Az elmúlt évben 333 brigáddal és mintegy 2000 fővel több vesz részt a munkaversenyben mint 1973- ban. Rajtuk kívül több ezren vesznek részt egyénileg a mun­kaversenyben. 0 A résztvevők száma valóban im­ponáló. Melyek a jellemző vonásai ennek a tömegméretekben kibontako­zott munkaversenynek? — Az első pozitív jellemzője a tömeges részvétel. Csak pél­dául említem a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalatnál a IV. bá­nyaüzemi, Tancsa József vezet­te 21-es vágathajtó ‘szocialista brigád kezdeményetésére bon­takozott ki a kongresszusi mun­kaverseny. Kitűnő eredményeket értek el — amelyeknek értékét növeli, hogy a munkakörülmé­nyeket előre nem látható ténye­zők kedvezőtlenül befolyásolták. ] De említhetem a Mecseki Szén­bányák Kossuth-bányai Állami-' díjas Lovai István szocialista brigádját, amely a munkaver­seny eredményeként 1974. szep­tember közepére már kihajtotta egész évi tervét képező 1280 méter hosszú vágatot és ezzel elsőként fejezte be éves tervét a vállalatnál. Sorolni lehetne a kitűnő teljesítményeket elérő brigádokat. A munkaverseny másik jellemzője: nemcsak a termelés növelését tűzték célul a felajánlások, hanem ezt ösz- szekapcsolták a minőség javítá­sával. Kezd tért hódítani a Dol­gozz hibátlanul mozgalom is. Kiemelném a vállalások konk­rétságát, például a gazdasági hatékonyság növelése érdeké­ben. A sok példa közül egyet: A MÁV Pécsi Igazgatósága dol­gozói többek között vállalták a szénfelhasználás és a fajlagos gázolajfelhasználás csökkenté­sét. Közel 8 millió forint az el­múlt évi gázolajmegtakarításuk eredménye. 0 Eddig csak az iparból vett pél­dákat említettük . . . — Pedig a mezőgazdaság; a kereskedelem és a többi terüle­ten dolgozók is kitűnő eredmé­nyeket értek el. Ismét csak egy adat a sok közül: az állami gazdaságok dolgozói 31 millió forint termésérték-többletet és 17 millió forint eredménytöbb­letet vállaltak, - teljesítették. Ez a siker 6 állami gazdasá­gunk 170 brigádja 3400 dolgo­zójának jó munkáját bizonyítja —, aminek értékét csak növeli, hogy ezt a sikert a mostoha idő­járási körülmények ellenére ér­ték el. 0 Ha muokasikerekrői beszélünk, általában elsőnek említjük a szocia­lista brigádokat . . . — Ez természetes. És nemcsak a termelési eredményeknél, ha­nem például a társadalmi mun­kánál is a szocialista brigádok tűnnek ki. Sokat tettek az Épít­sünk óvodát akció sikeréért is. Örvendetes, hogy mindjobban elterjed: a szocialista brigádok, az üzemek társadalmi munka- vállalásuk egy részét a lakóhely fejlesztéséért, gyarapításáért te­szik. Ide tartozik többek között az egy üzem, egy iskola patro- nálási akció is. 0 A kongresszusi vállalások telje­sítésénél számos helyen említették az újitómozgalom fellendülését. Beszá­molhatunk-e „kézzel fogható11 ered­ményről? — Feltétlenül, sőt az újítási mozgalom fellendülését, széle­sedését a kongresszusi munka­verseny új vonásaként hangsú­lyozhatjuk. Hosszú évek stag­nálása után lényegesen nőtt az újítómozgalomban résztvevők száma, több és értékesebb ja­vaslatokat nyújtottak be mint a korábbi években. Az elmúlt év­ben megyénkben az újítások utókalkulált éves gazdasági eredménye elérte az 57 millió forintot és a kifizetett újítási díjak és jutalmak pedig az 5 millió forintot. 0 Lényegében már elkészültek az üzemek, vállalatok 1975. évi tervei. Most ezek teljesítése a cél. A ver­senylendület hogyan és miben járul­hat a feladatok megoldásához? — Legfőbb feladatunk: a kongresszusi munkaverseny len­dületét most jól felhasználni az 1975. évi tervek teljesítése ér­dekében. Az eredményekhez hozzájárul például az ésszerű takarékosság - mint erről az irányelvek is szólnak —, ami szá­mos ötletet feltételez. Takaré­kosság anyaggal, energiával. Magyarországon 100 forint ter­melési értékben 62 forint az anyagköltség! A népgazdaság éves teljes anyagszükséglete megközelíti a 400 milliárd forin­tot. Ha csak 1 százalékot tu­dunk anyagban megtakarí­tani — ez 4 milliárd forint —, kö­rülbelül 1000 lakást építhetnénk érte! A számokat csak azért említem, hogy érzékelhessük az anyagtakarékosság nagy jelen­tőségét. A LATIN CA BRIGÁD A komlói Carbon Köny- nyűipari Vállalat kár­pitosai már elfelejtették a ka­lapácsot és a szeget: az At- ro-pisztoly mindkettőt pótolja. Pillanatok alatt fel tudják üt­ni a fakeretre a szivacsot s a huzatot, ötpercenként elkészül egy heverő. Ahogyan Tarr Lajos, a Latin- ca kárpitos brigád vezetője elmondotta, itt, a telep leg­hátsó műhelyében tulajdon­képpen két tűz között dolgo­zik a huszonkét fiatal. Teljesít­ményük függ az asztalosoktól, akiktől a keretet kapják. A műhely másik ajtajánál viszont már ott állanak a következő brigád tagjai, akik a kárpit feltétele után ráteszik a heve- rőre az oldalléceket, a lába­kat. — Próbálja meg — nyújtja a pisztolyt Oláh Miklósné. — Csak vigyázva: a fára szorítva lehet a ravaszt meghúzni. A gépkapocs alakú szeget nagy erővel röpíti ki a sűrített levegő. Néhány brigádtaggal és a brigád vezetőjével beülünk a műhely sarkában levő pihe­nőbe: ízléses térelválasztók­kal kiszakított sarok ez, körben ülőalkalmatosságokkal. A fa­lon képek a brigád életéből, s rengeteg oklevél. A komlói ta­nácstól a kiemelkedő társa­dalmi munkáért, alatta a KISZ KB oklevele, s a legutóbbi, amelyen ez áll: A vállalat ki­váló szocialista brigádjának.- A kérdés magától jön: mit jelent a legjobbnak [enni? — Természetesen felelőssé­get a brigádterület minden frontján — mondja Tarr Lajos. — Maradjunk csak a termelés­nél. Sokan mondják, hogyan tudtok ti 120—130 százalékot elérni, ha nem úgy, hogy alá­terveztek? — Kérdezem én: ta­valy gyártottunk 35 ezer Gabi heverőt, most 39 ezer a terv Tehát?.. . Néhányon megjegyzik: a ci­garettaszünetek jobb össze­hangolásával megnő a munka­idő. Aztán időről időre jön­nek az ötletek, az újításszám­ba menő javaslatok; s ha na­ponta csak egy heverővei megy több ki, már nyertek. Kérdések: kinek van háza, autója, színes tévéje? A ház­nál egy jelentkező: az autónál legyintenek, azzal, hogy majd lesz; a színes tévénél moso­lyognak... A brigád legidő­sebb és legfiatalabb tagja kö­zött alig van öt év. Az át­lagéletkor 21 év. A legnagyobb gond, hogy nem lehet óvodá­ba, bölcsődébe vinni a gyere­ket. — Szórakozás? — A brigádprogramokra gondol? — kérdez vissza Bene­dek Lászlóné. Arra is. Sorolja: szinte havonta men­nek moziba, félévenként egy közös színházlátogatás, aztán zártkörű családi estek a Má­jus 1. Művelődési Házban és országjárás . . . Mohács, Szé­kesfehérvár, Dunaújváros, Za- lakaros, Harkány... Az el­múlt évben kaptak több mint 30 ezer forintot, s közösen döntötték el, hogy belekerül a brigádkasszába. (Természete­sen az csak véletlen, hogy a kasszát Tarr Lajosné, a bri­gádvezető felesége kezeli.) — Itt ismerkedtünk össze — mondja mosolyogva. — Ez a műhely volt a randevúhely, s addig-addig adta a kezem alá a munkát, amíg összehá­zasodtunk. Egyébként van még egy há­zaspár a brigádon belül. Hor­váth László is a munkahelyi ismeretség után nősült. Megisszuk a kávét — Bene- dekné röstelkedik a készlet miatt —, s a többiek is idejön­nek a „sarokba". 11 óra — most kezdődik a hivatalos ci­garettaszünet. Valaki még csattogtatja az Atro-pisztolyt. A munkát félbehagyni nem le­het. Somogyvári Mártq előve­szi a brigádnaplót, s már so­rolja is: „Minden brigádtag jár valamiféle oktatásra . . . Társadalmi munkában kárpi­toztuk a Kossuth úti, a SaMai úti, a szilvási, a belvárosi óvo­dák ülőgarnitúráit.. . Kukori­catörés a Mecsek Gyöngye Termelőszövetkezetben... 1974/1 naplószám alatt nyilvántartott újításunk a vállalatnak közel százezer forint megtakarítást jelent évente . . ." • A Latinca brigád tagjai el­sőként tettek vállalást és intéz­tek felhívást a vállalaton be­lül valamennyi szocialista bri­gádhoz a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny­ben. S mint ahogy ők mond­ják — hogy saját szavaikkal éljek —, nemcsak formális versenyt kívántak beindítani, hanem egy olyan mozgalmat, amely megmutatja és különös­képpen fémjelzi a szocialista brigádokban rejlő hatalmas anyagi és szellemi erőt... Kozma Ferenc 0 Mindjobban igái: az idő pénz — ezzel ii lehet takarékoskodni . . . — Számítások vannak arra, hogy a munkaidőnek, sajnos, közel egyötöde „kiesik" a ter­melésből, ami nem utolsósorban szervezetlenségből fakad. Ennek kiküszöböléséhez is sok ötletet, javaslatot adhatnak a dolgozók, ha megfelelően kérjük ki véle­ményüket . .. 0 Ez a gondolat már az üzemi de- mokrácia témájához vezet . . .- Egyik legfőbb feladatunk ennek erősítése. Az elmúlt négy évben az üzemi demokrácia me­gyénkben is fejlődött, tartalmá­ban és módszereiben egyaránt gazdagodott. A tapasztalatok sok vonatkozásban kedvezőek, de üzemenként és munkahelyen­ként rendkívül eltérőek. Viszony­lag magas színvonalon érvénye­sül az üzemi demokrácia a nagyüzemekben, mint például a Mecseki Ércbányászati Vállalat­nál, a MÁV-nál, a Postaigazga­tóságnál. De lassú az előreha­ladás néhány gyáregységben és kislétszámú telephelyen, ahol vi­szonylag gyenge a szakszerve­zeti bizottság tevékenysége is. Az üzemi, a munkahelyi demok­rácia erősítése nagymértékben hozzájárulhat a munkaverseny további lendítéséhez, ez évi ter­veink teljesítéséhez. Garay Ferenc .. : '' ’ {'Jl

Next

/
Thumbnails
Contents