Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-24 / 54. szám

AZ ÉJJELIŐR ELALUDT ÉS ELÉGETT... Szomorú szamok mm: mm WífM „ ■ ••' r'f#'h , •; • •'• . ••••••:':'. ' -i Kiszabadítják a pécsi városfalat í M A szomorú szenzáció felkavarta a közvéleményt: néhány hónappal ezelőtt Mohácson meghalt egy traktoros. Fát rakodtak egy uszályrai s ő az összetá­kolt hídon keresztül fel akart hajtani a hajóra. A híd leszakadt, s a vízből már csak a gépet tudták kiemelni... Munka közben történt — üzemi baleset. Sajnos, nem az eset egyedisége, inkább a kö­rülmények miatt esett több szó róla, és azért is, hogy a tragé­dia okát ismertetve, rákiált­sunk egymásra, mindenkire: jobban vigyázzunk! És hogy miért kell jobban vigyáznunk, erre kerestünk vá­laszt három megyében az el­múlt évi üzemi baleseti statisz­tikák adatait ismertetve, a szá­mok mögött meghúzódó oko­kat elemezve, tanulságokat ke­resve. mw Min •••■' VUrBwIflISIi Tolna megyében az elmúlt esztendőben jelentősen csök­kent a halálos üzemi balesetek száma 1973-hoz viszonyítva: ak­kor tizenöten haltak meg mun­kavégzés közben, vagy a mun­kahelyen, tavaly hat ember halt meg üzemi baleset következté­ben. Az okokat vizsgálva két általános érvényű tanulságot lehet leszűrni: felelőtlenség, figyelmetlenség. A hat halálos baleset közül kettőnek éjjeliőr volt az áldozata: egyikük éjsza­ka beleesett egy meszesgödör­be, a másik tüzet rakott a bó­déjában, elaludt, s benneégétt. Tavaly ugyancsak ketten haltak meg munkavégzés közben a közúton. Egy áldozata volt az építőiparnak, egy a DÉDÁSZ megyei igazgatóságának. Mind­egyik elkerülhető lett volna, ha jobb a munkafegyelem, körül­tekintőbbek, óvatosabbak az emberek . . . Tolnában az egyik üzem igaz­gatója így fogalmazott: az üze­mi balesetek tulajdonképpen munkaszervezési selejtek, — a vezetés-irányítás tevékenységé­nek hiányosságaiból, az ellen­őrzés, számonkérés következet­lenségéből adódnak. A szigorú­száraz megfogalmazás igazát nem lehet vitatni, s benne van az is, hogy mire kell jobban odafigyelni a jövőben, hogy ke­vesebb legyen a munka köz­beni sérülések, tragédiák szá­ma .. . Mert halálos baleset ugyan kevesebb történt, s lé­nyegesen csökkent a súlyos csonkulásos balesetek száma is, — összességében több volt a sérült a tolnai üzemekben, mint 1973-ban. Akkor 2554 jegyző­könyvet kellett felvenni, 1974- ben pedig 2624 ember sérült meg a munkahelyén. Talán többet mond az, hogy a bal­esetek miatt kiesett össz-mun- kanapok száma hozzávetőleges számítások szerint meghaladja a tizenöt évet! Török Tibor, az SZMT mun­kavédelmi bizottsága vezetőjé­nek tapasztalatai szerint a tol­nai üzemekben jelentősen ja­vultak a munkakörülmények az elmúlt években, ezt viszont nem követte azonos ütemben a gépek, berendezések műszaki biztonságának javulása. Lassú a nehéz fizikai munka, az anyag- mozgatás, anyagszállítás, ra­kodás gépesítése is — pedig a balesetek túlnyomó többsége ezeken a munkahelyeken for­dult elő. Jobban kell figyelni arra is, hogy új üzemtelepítés vagy az üzemek rekontsrukciója során ne keletkezzenek új bal­eseti források, mint például a bátaszéki vázkerámiagyárban. A tolnai téglaipar baleseteinek fele ebben a korszerű üzemben történt az elmúlt évben: az emberek nem ismerik megfele­lően a gépeket, a belső anyag- mozgatás gépesítése egyálta­lán nem kielégítő. A nyerssoron dolgozó asszonyok például egy műszakban 16—17 tonna anya­got mozgatnak meg — kézi erővel... A korszerűbb techni­• Veszélyes munkahelyek • Életfontosságú munkafegyelem C Három megye tapasztalatai kai és a felkészülésbeli hiányos­ság a mezőgazdaságban is több balesetet okozott, elsősor­ban az állami gazdaságokban, ahol az iparszerű termelés egy­re inkább tért hódít. Érdemes viszont megemlíteni, hogy a korábban gyakori traktor boru­lásokból adódó szerencsétlen­ségek alig-alig fordultak elő a védőkorlátok alkalmazása óta. Somogybán, a buzsáki ter­melőszövetkezetben tavaly alig félnapos időeltéréssel két ha­lálos üzemi baleset is történt egymás után: az egyik a köz­úton, a másik a silózás közben. Somogybán egyébként is for­dított a kép, mint Tolnában: növekedett az ,,üzemi halál­esetek" száma 1973-hoz viszo­nyítva, összességében pedig kevesebb volt a sérülések szá­ma tavaly, mint egy évvel előt­te. A statisztika szerint 1974- ben 19 ember lelte halálát a munkahelyén, ebből nyolc tra­gédia a termelőszövetkezetek­ben történt. A közvetlen ok tu­lajdonképpen mindegyik eset­nél más és más, de Suhajda János, az SZMT munkavédelmi bizottság vezetője szerint a ha­lálos balesetek többségénél sú­lyos műszaki, munkaszervezési, oktatási hiányosságok játszot­tak közre. Sajót házunk táján, Baranyá­ban — az előzetes felmérések alapján - lényegesen nem ja­vult, de nem is romlott a bal­eseti helyzet. A megyében az elmúlt -évben összesen 6150 üzemi baleset történt, s ennek több mint a kétharmada a Me­cseki Szénbányáknál. Ezt nagy­ságrendjében a termelőszövet­kezetekben bekövetkezett bal­esetek száma közelíti meg, 1182 esetet jegyeztek fel a szakszervezetek megyei bizott­ságán. Az építőiparnak 610 munkahelyi sérülése volt az el­múlt esztendőben, és — bár ez egy kicsit meglepően hangzik — ennél alig százzal kevesebb a kereskedelemben és a ven­déglátóiparban balesetet szen­vedettek száma. Baranyában tavaly összesen 135 920 munka­napot vesztettünk az üzemi bal­esetek miatt. . . A sérülések fő okait jól mu­tatja egy, a baranyai állami gazdaságokban történt bal­esetekről készült elemzés. Első helyen áll az elesés, utána rög­tön következik a rakodás, anyagmozgatás mint fő bal­eseti forrás, — ez a sorrend egyébként általánosan is érvé­nyes. Ugyancsak általános ér­vényű az a tapasztalat, hogy a dolgozók, és a dolgozókat köz­vetlenül irányító vezetők sok­helyütt kívülről várják a segítsé­get, elfeledkezve arról, hogy munkafegyelem és biztonsági fegyelem szorosan összefügg . . . A megyék számadatait cél­szerűtlen lenne összehasonlí­tani, — balesetet előidéző okok azonban — amelyekről a tolnai esetek elemzésénél részletesen szóltunk - „összecsengenek" mindhárom megyében . . . Az idézett megfogalmazás szerint: ,,az üzemi baleset mun­kaszervezési selejt”. Csakhogy ez a „selejt" embereket, em­beréleteket jelent. D. Kónya József Csendélet a Doktor Sándor és a Petőfi utca sarkán. IJJ UAROSRÉ5Z 'mKmmKrn&mmSß mrm mrwíMjp ww 2280 lakás épül a Kalinyin lakótelep közelében Új városrész első épületeinek alapozását kezdte meg Kapos­várott a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. A Kalinyin- lakótelep közelében levő terü­leten 2280 lakást alakítanak majd ki. A Béke, a Füredi és a Kanizsai utca által határolt tömbbelsőben panelból épülnek a házak. Újdonság, hogy a für­dőszobákat a poligonüzemben készítik el, majd fóliába csoma­golva készen szállítják a hely­színre, s a daru egyetlen moz­dulattal helyére emeli a szobá­kat. Az új városrészbe a jövő év -áprilisában költözhetnek az első lakók. A házak építésével egyidőben a kapcsolódó létesítményekről is gondoskodnak. Az itt épülő két ABC áruház egyikét már a jövő év végén átadják. A ven­déglátó és szolgáltató egységek egyrésze a lakóházak földszint­jén kap majd helyet. Az elkö­vetkező években pedig egy 24 tantermes iskolát is építenek. i Gyár bővítés Bonyhádon Munkahely 300 embernek Lemezleszabó üzemrésszel bő­vül a Lamport Zománcipari Művek bonyhádi gyára. Az új egység munkaerőigénye 317 fő s az üzemelésével jövőre 116 millió forinttal nő a bonyhádi gyár termelési tevékenysége. A lemezleszabó üzemrész tulajdonképpen áttelepítés, ugyanis ezidáig a fővárosban működött ez a gyáregység és a bonyhádi gyár Budapestről kapta a termékei készítéséhez szükséges, lemezekből kisza­bott tárcsákat és palástokat. A lemezek pedig Dunaújváros­ban készülnek, s így egyszer ezeket fel kellett szállítani Bu­dapestre, aztán onnét vissza Bonyhádra. Az új üzemrész indulásával majd egyenesen Bonyhádra érkeznek a leme­zek és kiesik a felesleges szál­lítás. Ugyancsak előnye az át­telepítésnek, hogy jobb szociá­lis körülmények között dolgoz­hatnak a munkások s a tech­nológiai eljárások korszerűsíté­séhez is rendelkezésre áll majd az új egység. Az üzemrész kialakításának földmunkáit 1973 őszén kezd­ték a Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat dolgozói, az építés befejezésének határ­ideje pedig 1975 vége. A ter­vek szerinti 82 millió forintos beruházásból ezidáig elkészült a nagy üzemcsarnok, az iro­da, illetve a szociális épület, valamint a műhely. EZ A DIVAT Nappa-börböl készült kosztüm- és lemberdzseknadrág össze­állítás. A Kézműipari Vállalat újdonsága. Fotó: MTI. A népesedéspolitikai határozat után az állami konfekcióipar és a szövetkezetek a korábbinál több, változatosabb gyermekru­házati cikkeket állítanak elő. Divatfotónkon bemutatjuk a legújabb „gyermekdivatot”. (MTI fotó: Danis Barna felvéte­le — KS) — Negyvenhárom lakás épí­tését kezdte Szentlőrincen a Pé­csi Építő Szövetkezet szentlőrin­ci részlege, az l-es számú álta­lános iskola mellett. A negy­venhárom lakás leendő tulajdo­nosai a Petőfi lakásszövetkezet tagjai. A két- és félszobás la­kások kialakítását az év végéig befejezik. A1/ lesz az ósdi épületek helyén? . Néhány nap óta védőtető alatt várnak az autóbuszokra a Rá­kóczi út 66. előtt. Az épületet — amelyben hajdan a jelmezköl­csönző és^ a pécsi ÁFÉSZ köz­ponti raktára volt —már évek­kel ezelőtt bontásra ítélték igen rossz állapota miatt. Ré­gen kiköltöztették a lakókat, a jelmezkölcsönző és az ÁFÉSZ is másutt kapott helyet, az elhagyott épület pedig már hónapok óta rontotta a város­képet. A bontást késleltette, hogy nagyon elhúzódott a forgalmi jelzőlámpák itt fel­szerelt vezetékeinek áthelye­zése. Most már folyik a bon­tás, a ház hamarosan eltű­nik. A belvárosnak ezen az exponált pontján építi fel a Dél-dunántúli Tüzelőszer és Építőanyagkereskedelmi Vál­lalat új központját, ahol he­lyet kap majd a Citrom ut­cai barkácsbolt (ami nem ma-«» radhat sokáig jelenlegi he­lyén a tömbbelső rendezése miatt) és egy korszerű bemu­tatóterem. Az új létesítmény 1977-re készül el. Bontás kezdődött a város egy másik pontján is. Már ré­gebben megírtuk, hogy az el­ső jelentősebb pécsi tömbre­konstrukció színhelye a Hu­nyadi út — Megye utca — Megye köz által határolt kis tömb lesz. Ennek első lépcső­jében került sor a volt Eizer- ház teljes felújítására, ahol Pécs központi házasságkötő terme kapott helyet. A tömb­rekonstrukcióra kész tervek vannak. A műemléki környe­zetbe illő új lakóházakat épí­tenek itt és több olyan üz­let, szolgáltató intézmény kap helyet, amelyek a házasság- kötő teremben rendezett tár­sadalmi ünnepségekhez ad­nak kiegészítő keretet. A bon­tás a Megye köz egyik föld­szintes házával kezdődött meg és egymás után sor kerül a tömb többi épületére is. Egye­dül a Megye köz és a Hu­nyadi út sarkán lévő egy­emeletes épület marad meg ideiglenesen. Itt helyezték el a Földmérő és Talajvizsgáló Vál­lalat most létesített pécsi ki- rendeltségét. A Hunyadi úti ház lesz egy ideig a pécsi pince-problémák rendezésére irányuló kutatási-tervezési te vékenység bázisa. • ­Gyors ütemben folyik az Aradi vértanúk útja déli ol­dalának szanálása. Most már a Székesegyház feletti háza­kat bontják, s az épületek fel­számolása folyamatosan to­vább halad a Hunyadi útig. A bontás egyik célja: kisza­badítani az északi városfa­lat. Megkezdték a bontást a Rét utca — József Attila ut­ca — Szabadság út által ha­tárolt ' területen. A még meg­lévő házak felszámolása az új belvárosi gyorsforgalmi út építését szolgálja. A város- központ jelentős közlekedési beruházásait előkészítendő hamarosan megkezdik a Zó­lyom utca északi házsorának bontását. Részben ezek he­lyén lesz a város új autóbusz­pályaudvara. A felüljáró má­sodik ütemének, a nyugati fel­hajtó ágnak az építése rövi­desen megkezdődik. Ehhez biztosítottak munkaterületet a már korábban lebonyolított Ipar utcai bontásokkal, ame­lyeket most a Vasút utca, il­letve a Bajcsy-Zsilinszky út néhány háza követ. H. I. llétföi Q

Next

/
Thumbnails
Contents