Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-18 / 48. szám

1975. február 18., kedd Dunántúli napló 5 Egyiptomi gazdasági küldött­ség tartózkodik Moszkvában, hogy hivatalos szovjet személyi­ségekkel a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlesztéséről és szilárdításáról tárgyaljon. A küldöttséget Fahti El Matbuli egyiptomi külkereskedelmi mi­niszter vezeti. A miniszter Kairóban a TASZSZ tudósítójának kijelen­tette, hogy a Szovjetunió válto­zatlanul fontos szerepet tölt be Egyiptom gazdasági és társa­dalmi fejlődésében. Hangoztat­ta, „az asszuáni gát vagy a heluani fémkohászati kombinát + TOKIO: Yokkaichiben (Ja­pán) felrobbant egy hatalmas, 11 800 000 liter befogadóképes­ségű olajtartály. A robbanást követő tűzvész azzal fenyeget, hogy átterjed más olajtartá­lyokra is. A tűzoltóknak nagy küzdelem árán sikerült meg­akadályozni a tűz továbbterje­dését. ♦ MOSZKVA: Új Moszkvics. Sikeresen befejeződtek a Moszkvics 2138 és a Moszkvics 2140-es személygépkocsi mo­delljeinek kipróbálása. A gép­kocsikat a Moszkvai Autógyár készítette. Az új gépkocsit 82 lóerős motorja hajtja, maximá­lis sebessége 150 km jó, és 150 000 kilométert futhat gene- ráljavitás nélkül. + RÓMA: Vasárnapról hétfő­re virradóra a milánói modern művészetek galériájából ellop­ták Cézanne, Gauguin, Renoir és más művészek több híres al­kotását. A bűntény néhány nap­pal azután történt, hogy egy jól megszervezett akció kereté­ben ellopták Raffaello és Pireo Della Francesca felbecsülhetet­len értékű alkotásait, amelyek­nek ezideig sem sikerült nyo­mára bukkanni. + KUVAIT: Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a Perzsa­öböl mentán fekvő államokra kiterjedő körútja során hétfőn Bahreinböl Kuvaitba érkezett. Megérkezésekor a közel-keleti helyzetről szólva kijelentette: Megítélése szerint „a kis lépé­sek politikája", amelyet Kissin­ger amerikai külügyminisztc-r szorgalmaz, nem zárja ki más kormányok fáradozásait, s nem akadályozza a genfi közel-kele­ti békekonferencia újbóli össze­hívását.-f KARACHI: Felfüggesztenek minden korlátozást az India és Pakisztán közötti hajóforgalom­ban. ♦ HALLE: A Halle körzeté­ben lévő Bleicherodeban üzem­be helyezték a Német Demok^ ratikus Köztársaság legmoder­nebb brómgyártó egységét. Ez évenkint 900 tonna brómot fog majd előállítani. Fasiszták gyülekezete A Le Figaro című párizsi lap beszámol arról, hogy Lyonban december végén ,,fekete csúcs- konferenciát" tartottak az „új európai rend" nevű nemzetközi fasiszta szervezet képviselői, s azon elhatározták, hogy külön bizottságot hoznak létre a szo­rongatott helyzetben levő ,,olasz, görög és! portugál bajtársak" tá­mogatására. A lap szerint e szervezet nemcsak Európára ter­jed ki, hanem szoros kapcsolatot tart fenn a különböző dél-afrikai és egyesült államokbeli neonáci szervezetekkel is. E szervezke­désre fel kell figyelni, mert je­lenlegi helyzet — a gazdasági nehézségek, a munkanélküliség növekedése s a politikai hatalom ingatagsága egyes országokban — kedvező táptalaját jelenti a fasiszta eszmék terjesztéséhez. A lap tudósítója felkereste az ,,új európai rend" Lausanne-ban élő vezetőjét, G. A. Amaudruz-t, aki a többi között azt hangoz­tatta előtte, hogy Európából el kell távolítani az afrikaiakat és ázsiaiakat, be kell tiltani a há­zasságkötést feketék, sárgák és fehérek között, s ,,iqazi biolóqiai politika folytatásával tiszta fajok" kialakítására kell törekedni. A tudósító megjeqyzi, hogy Amaudruz szoros kapcsolatban áll egy genfi bankárral, aki ma is naqy esodálója a náci Német- orszáqnnk és ..maaasrangú körök pártfogását élvezi". St. Moritiban, Svájc egyik legelegánsabb síparadicsomában Giscard d'Estaing francia elnök találkozott Reza Pahlavi iráni sahhal. Andrej Gromiko szovjet és Henry Kissinger amerikai külügyminisz­ter hétfőn összesen öt órát tárgyalt Genfben. Tárgyalásainak be­fejeztével a két külügyminiszter együttes sajtóértekezletet tartott. Az amerikai külügyminiszter a sajtóértekezlet után Genfből Lon­donba utazott, hogy a brit vezetőkkel tárgyaljon. + BONN: Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár súlyosan megbetegedett. Mint Klaus Böl­ling kormányszóvivő hétfői saj­tóértekezletén közölte, a kan­cellárnak tüdőgyulladása, van és ezért a héten le kellett mondania minden hivatali tény­kedéséről. ♦ KAULA LUMPUR: Malay­sia és Kuba nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít. ♦ WASHINGTON: Ez év ja­nuárjában 21 ezer vasutas vesztette el munkahelyét. Elő­zőleg 1974 novemberétől 1975 januárjáig már több mint 44 000 vasúti munkást és alkalmazot­tat bocsátottak el. ♦ WIESBADEN: A Német Szövetségi Köztársaságban 1974-ben az előző évhez képest 40 százalékkal emelkedett az üzleti csődök száma. + LONDON: Kissinger Lon­donba érkezett, hogy az esti órákban nem hivatalos meg­beszéléseket folytasson Harold Wilsonnal és külügyminiszteré­vel: James Callaghannal. ♦ PHNOM PENH: A kam­bodzsai fővárosban vasárnap nyilvánosságra hozott jelenté­sek szerint a Lón Nol csapatok vereséget szenvedtek a Phnom Penhtől 230 kilométerrel észak­nyugatra fekvő Mong Russe-i járási székhelynél és feladták a 10 000 lakosú települést. A leiszabadító erők tüzérsége hét­főn is támadást hajtott végre a főváros repülőterének kato­nai célpontjai és a repülőtér közelében fekvő katonai kikép­zőközpont ellen. + LONDON: Hétfőn ma­gánjellegű látogatásra Lon­donba érkezett Abdel Aziz Hi- gazi egyiptomi miniszterelnök. + PÁRIZS: A L'Humanité a spanyolországi helyzettel fog­lalkozva hangsúlyozza: a mad­ridi legfelső bíróság szombati ítélete, amely lényegesen eny­hítette „carabancheli tízek" el­len korábban hozott terrorité- letet, a spanyolországi helyzet változását tükrözi. A francoista rendszer egyre ingatagabbá válik. A lap rámutat arra hogy a sokáig egyedül harcoló mun­kásosztályhoz immár széles kö­zéprétegek is csatlakoztak. Ingyenes olajpótlás Mit intézett Kissinger közel-keleti útján? Szadat, Gamazi és Rabin nyilatkozata A Haarec című Tel Aviv-i lap vasárnapi közlése szerint Kissinger amerikai külügymi­niszter legutóbbi izraeli láto­gatása során kifejtette elképze­léseit egy újabb részleges izraeli—egyiptomi békemegál­lapodásról. Ennek értelmében Izrael kiürítené a megszállása alatt tartott abu rudeisz-i olaj­mezőket, Egyiptom pedig ga­rantálná, hogy két évig nem hajt végre támadást Izrael el­len. A lap értesülése szerint az Egyesült Államok ingyenes gaz­dasági segély formájában kár­pótolná Izraelt azért a veszte­ségért, amelyet az ország kő- olajfogyasztósának felét bizto­sító olojmezők feladása jelen­tene. Az amerikai külügyminiszter terve szerint a Sinai-félsziget két, stratégiai fontosságú há­gója, a Mitla- és a Giddi-szo- ros, továbbra is Izrael kezén maradna. Rabin izraeli miniszterelnök már többízben kijelentette, hogy országa csupán abban az esetben hajlandó visszaadni Egyiptomnak a Sinai-félszigeti olajmezőket vagy hágókat, ha Egyiptom hosszú távra dekla­rálja békeszándékát. Szadat egyiptomi elnök va­sárnap fogadta az arab orszá­gok tájékoztatási minisztereit. A Sinai-félszigeten végrehajtandó esetleges újabb izraeli vissza­vonulásról szólva Szadat kije­lentette: „Fel kell hagynunk a helyzet olyan elemzésével, mint­ha az külső tényezőktől függne. A helyzetet meghatározó lénye­ges elem a saját akaratunk és erőnk." A genfi értekezlettel összefüggően az egyiptomi el­nök hangsúlyozta: „El fogunk menni Genfbe és ott találko­zunk minden érintett féllel. Azok a lépések, amelyeket ten­ni fogu.ik, ebbe az irányba fognak mutatni”. Abdel Ghani Al-Gamazi egyiptomi hadügyminiszter az AI Ahram című lapnak adott nyilatkozatában kijelentette: hogy „a hadiállapot érvényben marad, egészen az összes arab területek felszabadításáig és a Palesztinái nép törvényes jo­gainak helyreállításáig". Rabin izraeli miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy or­szága „szükségesnek és kívá­natosnak tartja” az Egyiptom­mal kötendő újabb ideiglenes megállapodást, de ezért cseré­ben „nem hajlandó bármiféle árat elfogadni". Eredményesen befejeződtek a szovjet—angol tárgyalások Közös nyilatkozatot és több dokumentumot írtak alá Brezsnyev, Koszigin és Gromiko angliai látogatásra kapott meghívást A Kremlben hétfőn aláírták a szovjet—angol dokumentumokat. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Harold Wilson, Nagy-Britannia miniszterelnöke aláírták a „Szovjet—angol közös nyilatkozatot”, „A konzultációkról szóló szov­jet—angol jegyzőkönyvet” és „A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szovjet—angol közös nyilatkozatot". Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Harold Wilson, Nagy-Britannia miniszterelnöke aláírták a két­oldalú gazdasági és ipari együttműködés fejlesztésének hosszú- lejáratú programját, a tudományos és műszaki együttműködési programot és az orvostudományi és egészségvédelmi együttműkö­dési egyezményt. Mint a közös közleményben olvasható: „A Szovjetunió gs Nagy-Britannia megállapítot­ták, hogy fontos pozitív válto­zások mennek végre Európá­ban és a nemzetközi kapcsola­tok egészében". Egyetértettek abban, hogy „ezek a változások lényegesen megjavították Európában az enyhülés elmélyítésének pers­pektíváit .. Ezzel kapcsolat­ban kifejezésre juttatták azt a szilárd szándékukat, hogy kö­vetkezetesen szélesítik a Szov­jetunió és Nagy-Britannia kap­csolatait minden területen. A két ország képviselői ki­jelentették: azok a megbeszé­lések és tárgyalások, amelyek Moszkvában lezajlottak Harold Wilson látogatása idején „új szakasz kezdetét jelentik a szovjet—angol kapcsolatokban és pozitív módon hozzájárul­nak a nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdításához, különösen Európában”. A Szovjetunió és Nagy-Bri­tannia hangsúlyozták: eltökél­ten törekszenek arra, hogy a nemzetközi helyzetben végbe­menő kedvező változások visz- szafordíthatatlan jelleget ölt- senek és az enyhülés kiterjed­jen a világ valamennyi térsé­gére. Megállapították, hogy az egyetemes béke megszilárdulá­sának ügye szempontjából fontosak a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létre­jött egyezmények és megálla­podások, köztük a nukleáris háború elhárításáról és a ha­dászati fegyverzet korlátozásá­ról szóló egyezmények”. A felek meggyőződése: „Megvannak az előfeltételei annak, hogy befejezze munká­ját az európai biztonsági és együttműködési értekezlet és annak harmadik szakasza a legrövidebb időn belül, leg­magasabb szinten kerüljön megrendezésre”. Ugyancsak hangsúlyozták, hogy „a politikai enyhülést szolgáló intézkedéseket ki kell egészíteni a katonai enyhü­lésre irányuló intézkedésekkel”. „A közel-keleti helyzetről folytatott eszmecsere során a felek aggodalmukat fejezték ki a térségben kialakult ve­szélyes helyzet miatt és hang­súlyozták, hogy mielőbb el kell érni az igazságos és tartós rendezést a Biztonsági Tanács határozatainak teljesítése alap­ján. A felek megerősítik azt a kölcsönös szándékukat, hogy minden erőfeszítést megtesznek e térségben az igazságos és tartós béke alapvető kérdései­nek megoldásáért, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 338. szá­mú határozata alapján, figye­lembe véve a térségben levő valamennyi állam és nép, köz­tük a palesztinai nép törvényes érdekeit és tiszteletben tartva a térség valamennyi államá­nak a független léthez való jogát. A felek úgy vélik, hogy a genfi értekezletnek fontos szerepet kell betöltenie a Kö­zel-Kelet igazságos és tartós békéjének elérésében, és a legrövidebb időn belül fel kell újítania munkáját. Harold Wilson brit kormány­fő hivatalos látogatásra hívta meg Nagy-Britanniába Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárát, Alekszej Koszigint, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökét és And­rej Gromikót, a Szovjetunió külügyminiszterét. A meghívást a szovjet fél köszönettel elfo­gadta. A Szovjetunió és Nagy-Bri­tannia két hosszúlejáratú prog­ramot írt alá az ipari-gazdasá­gi, és a tudományos-műszaki együttműködés fejlesztéséről. Aláhúzták a köztük lebonyoló­dó kereskedelmi forgalom nö­velésének és a nagyarányú együttműködés fejlesztésének szükségességét a kölcsönös előnyök alapján. A konzultációkról szóló szovjet-angol jegyzőkönyv __ A Szovjetunió és Nagy­B ritannia kiszélesíti és elmélyíti a politikai konzultációkat a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, fontos nemzetközi prob­lémákról és a kétoldalú kap­csolatok kérdéseiről —, hangzik a konzultációkról szóló szovjet —angol jegyzőkönyv, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára és Harold Wilson, Nagy- Britannia miniszterelnöke írt alá hétfőn a Kremlben. — A konzultációk tárgyát képezik a világ különböző tér­ségeiben feszültséget előidéző nemzetközi kérdések, az euró­pai béke és biztonság megerő­sítésére és az európai konti­nens országai közötti együttmű­ködés fejlesztésére irányuló in­tézkedések, a fegyverzet kor­látozása és a leszerelés prob­lémái, politikai, gazdasági és kulturális jellegű kérdések, kör­nyezetvédelmi és egyéb kérdé­sek. — Olyan helyzet kialakulása esetén, amely a két fél véle­ménye szerint veszélyezteti a békét, előidézi a nemzetközi fe­szültséget, a Szovjetunió és Nagy-Britannia kormányai ha­ladéktalanul felveszik egymás­sal a kapcsolatot, hogy kicse­réljék véleményüket arról a kérdésről, mit [ehet tenni a helyzet megjavítása érdeké­ben. A jegyzőkönyvben foglaltak nem érintik azokat a kötelezett­ségeket, amelyeket a felek megelőzően magukra vállaltak olyan nemzetközi egyezmé­nyekben, amelyeknek résztve­vői és nem irányulnak valamely harmadik állam ellen. A Szovjetunió és Nagy- Britannia közötti konzultációk­nak nemcsak az a célja, hogy elősegítsék népeik javát és a köztük lévő kapcsolatok fejlő­dését, hanem az is, hogy elő­mozdítsák valamennyi ország kapcsolatainak javulását. A konzultációk rendszeres jellegűek lesznek. Bármely fél indítványozhatja az ilyen konzultációk megtar­tását, beleértve azok időpont­ját és színvonalát. A külügy­miniszterek vagy képviselőik találkozni fognak minden alka­lommal, amikor az szükségessé ' válik, elvben legalább évente egyszer. Szó v j et—egy i ptom i gazdasági és kereskedelmi tárgyalások A kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítése Berlinben hétfőn megkezdte munkáját az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő szerkesztő bizottság munkacsoportja. Egyiptom olyan gazdasági fejlő­dését jelenti, amit országunk - és ezt senki sem tagadhat­ja — a Szovjetunió segítségé­vel ért el. Törekszünk a Szov­jetunióval való együttműködés­re és ez az együttműködés a két kormány és a két baráti nép közötti teljes megértés légköré­ben folyik”. Mahmud Ali Hosszan egyip­tomi iparügyi miniszter — aki szintén a Moszkvában tárgyaló delegáció tagja — elmondotta, hogy a szovjet gazdasági ve­zetőkkel számos konkrét beru­házási tervet vitatnak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents