Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-12 / 42. szám
2 Dunántúlt napló 1975. február 12., sierda Éjszakai műszak Gyors-gőzfejlesztő, keverőgép, betonpumpa dolgozott tegnapra virradó éjszaka a felszabadulási emlékmű építési területén Pécsett, a Mecsek oldalán. A DÉLVIÉP 22. számú Építésvezetőségének harminc dolgozója tegnap reggelre befejezte az emlékmű első, fehérbetonból készült szárnyfalának betonozását A fehérbeton alkalmazása különleges igényeket támaszt az építőkkel szemben. A zsaluzat nem a megszokott anyajgból, hanem gondosan gyalult, lakkozott deszkákból készült. Talán a legfontosabb a megfelelő hőmérséklet. A gőzfejlesztőkkel elő kellett melegíteni a zúzalékot és a többi adalékanyagot, hatvan fokos hőmérsékletre a betonkeveréshez alkalmazott vizet A szürke- és a fehércement keverési arányára fokozott figyelmet kellett fordítani. Reflektorok, gépkocsik, zakatoló gépek — s emellett laboratóriumi hangulat. A betonozok, ácsok, gépkezelők és műszakiak közös munkájának eredményeként a város egyes pontjairól tegnap reggel már láthatóvá vált a majdan impozáns emlékmű első, vakitóan fehér falfelülete. Korszerűsítik az üzemi rendelőket Emelik a főfoglalkozású üzemi orvosok fizetését Üj feladatokkal bővül az Országos Munkaegészségügyi Intézet tevékenysége: a jövőben Országos Munka- és üzemegészségügyi Intézet néven ez a szakintézet látja el az üzemegészségügy központi koordinációs és szakmai tanácsadó-ellenőrző feladatait is. Az elmúlt két évtized alatt széleskörő üzemi orvosi — üzemegészségügyi hálózat jött létre hazánkban. A nagy ipari üzemekben több mint 460 főfoglalkozású, a kisebb üzemekben pedig több mint ezer részfoglalkozású üzemi orvos összesen másfél millió munkás és alkalmazott ellátásáról gondoskodik. Az ipari termelés növekedését és a technika fejlődését azonban nem mindig követte az egészségvédelem megfelelő fejlődése. A vállalatok gyakran nem ott javították a munkavégzés feltételeit, ahol az egészségkárosító hatások és azok mértéke azt elsősorban megkövetelte volna. Ugyanakkor a termelés fejlődése kapcsán számos új egészségrontó hatás is keletkezett. Az üzemegészségügyi pálya ma még nem eléggé vonzó az orvosok körében. A váhalatok vezetői számos esetben nem tekintik partnerüknek az üzemi orvost, nem vonják be a dolgozók munkakörülményeit, egészségvédelmét közvetlenül érintő döntések meghozatalába. Az üzemi orvosok sokrétű, nehéz munkájuk során nem egyszer egyedül maradtak, munkájuk anyagi megbecsülése sem érte el a kívánt mértéket; s eddig nem gondoskodtak kellően helyettesítésükről, képzésükről, továbbképzésükről sem. Ezért a tervek szeiint — új állások létesítésével — elsősorban a főfoglalkozású üzemorvosok számát növelik, a következő években. Fontos követelmény azonban — hangsúlyozzák az ágazat vezetői - hogy az üzemegészségügyi szolgálat megfelelő súlyt és rangot kapjon a tanácsi felügyelet alá tartozó gyógyító-megelőző ellátás keretein belül is. Ennek érdekében a területi vezető üzemi főorvosokat is be kívánják vonni a megyék gyógyító-megelőző intézmény- hálózatának vezetésébe. Az üzemorvosok munkájának fokozottabb erkölcsi-anyagi megbecsülése érdekében — 1975. július 1-vel átlagosan 1000 forinttal emelik a főfoglalkozású üzemorvosok bérét, s ezzel párhuzamosan biztosítani kívánják számukra a szak- képesítés, továbbképzés és a tudományos munka lehetőségeit is. Az egységesen magas színvonalú irányítás érdekében az Országos Munka- és üzem- egészségügyi Intézet gondoskodik majd a korszerű szakmai módszerek kidolgozásáról. Az Országos Szakintézet és az Egészségügyi Minisztérium szoros munkakapcsolatot kíván kialakítani néhány megye jól működő nagyüzemi egészség- ügyi szolgálatával. így például a borsodi üzemegészségügyi ellátás tapasztalatait is hasznosítani szeretnék az üzemegészségügyi hálózat munkájának továbbfejlesztésében. Az együttműködés megvalósításáról az Egészségügyi Minisztérium vezetői a közelmúltban tanácskoztak a borsodi vezetőkkel. A tervek szerint az üzemi egészségügyi szolgálattal nem rendelkező vállalatok, üzemek és gazdaságok dolgozóit továbbra is az általános gyógyító-megelőző intézmények keretében kívánják ellátni. Szolgáltató műhelysor épül Üjmecsekalján, a 39-es dandár úton. A tizenkét kisiparos műhely és üzlet — melyek közt gázöngyújtó- töltő, férfi és női szabó, villanyszerelő és virágüzlet is helyet kap — már az év első felében a lakosság rendelkezésére áll. Farsang* temetés A hagyományos három napig tartó busójárás tegnap a farsang temetésével ért véget Mohácson. Ismét megjelentek az utcákon az ősi népszokás szerint öltözött maszkák és iszonyú kereplőzaj közepette vitték utolsó útjára a farsang temetését jelképező fekete koporsót. Újból megszólalt a busókürt, messzeszálló zengése hirdette a tél végét, a tavasz kezdetének közeledtét. Végül meggyulladt a máglya is, amelyen elhamvadt a koporsóba zárt tél rossz szelleme. Szépítik, csinosítják Komlót Együttműködési szerződést írtak alá A Kossuth bányaiak a közelmúltban felhívást intéztek Komló város üzemeihez, vállalataihoz, intézményeihez, amelyben kérték őket, hogy társadalmi munkával járuljanak hozzá, a város építéséhez, szépítéséhez, s hogy maradandó emléket állítsanak hazánk felszabadulásának 30. valamint Komló várossá nyilvánításának 25. évfordulója tiszteleté te. E kezdeményezést formálták írásban meg Kossuth bánya üzem vezetői és tegnap délután 1 órakor a Városi Tanácson ünnepélyesen együttműködési szerződést kötöttek. Az együttműködési okmányt Mérei Emil Kossuth bánya üzemvezetője, Norber János Komló város tanácselnöke, Horváth István, a HNF Komló városi titkára írták alá. Ez okmányban Kossuth bányaüzem dolgozói vállalták, hogy egy díszkutat építenek a Lenin tér melletti bányász-parkban, Sikondán pihenő-parkot létesítenek, s emellett védnökséget vállaltak több park fenntartására, gondozására. JitbMto szakmunkásképzés Megújult tartalom, korszerűbb feltételek Több mint egymillió szakmunkást bocsátottak szárnyra az utóbbi negyedszázadban a szakmunkásképző iskolák. Ezek, ben az intézményekben most kettős jubileumra készülnek; a hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját ünneplő esemény- sorozat mellett megemlékeznek a szocialista szakmunkásképzés 25 esztendejéről is, amely elválaszthatatlan a felszabadult magyar nép 3 évtizedes építőmunkájától. A negyedszázad alatt a korábbi inasképzésből középfokú iskola rangjára emelt szakképzés keretében sikerrel munkálkodtak a kettős cél megvalósításán: jó szakembereket adni a népgazdaságnak, s egyidejűleg szocialista módon élő és érző, művelt munkásokat, állampolgárokat nevelni a társadalom számára. Huszonöt év alatt iskolák, tanműhelyek, kollégiumok százai létesültek. A ma foglalkoztatott szakmunkások 80 százalékát már a szocialista szakmunkás-nevelés avatta szakemberré és a munAkik a hírekben szerepelnek Komlódi Józsefnét sokan ismerik a pécsi fiatalok közül, hisz eddig a KISZ Baranya megyei Bizottságának kulturális ügyekkel foglalkozó munkatársaként tevékenykedett. — Valóban sokan ismernek, bár nem vagyok pécsi. Debrecenből jöttem, ott jártam gimnáziumba és egyetemre. A „mozgalmi életrajzom” is Debrecenben kezdődött. A Csokonai Gimnázium KISZ-titkáraként kezdtem 1960-ban — azelőtt pedig lelkes úttörő voltam. Abból a nemzedékből vagyok, amelyik „egyidős a szabadsággal". Pedagógus szüleim párttagok, úgyhogy olyan családi környezetben nőttem fel, ahol természetes volt, hogy a napi munkán, a tanuláson kívül valami mást is kell tenni. — Történelem—népművelés szakra jelentkeztem a debreceni egyetemre, s egyetemista koromban már dolgoztam a városi KISZ kulturális bizottságában. Az egyetem másodévén és negyedévén Pécsre jöttem népművelési gyakorlatra. Itt ismerkedtem meg a férjemmel, s így maradtam végleg Pécsett. Komlódi Józsefné 1967-ben kerültem a Baranya megyei KISZ Bizottságra kultú- rosnak. — S most, városi első titkárként? — Azt kellene tudatosítani a fiatalokban, hogy az ifjúság- politikában mindig a KISZ-nek kell vállalnia a kezdeményező szerepet. Az a lényeg, hogy a város életében, a közéletben úgy vállaljunk részt, hogy ne mástól várjuk az első lépést. Nagy gondot kell fordítani a KISZ-tagok nevelésére, a vezetők képzésére, hogy értsék az ifjúságpolitikát. t— A fiatalok sokat várnak a KISZ-től. . . — ... és nem mindig kapják meg, amit várnak, tudom. Ismét a nevelésről kellene beszélni, de ez nem megy máról holnapra. A társadalom mindig is megkérdezte, ha valami nem ment rendben a fiatalok körében, mit tett a KISZ? S a társadalmi elvárásnak meg kell felelni. — Hogyan? — Tudatosítani kell a KISZ- vezetőkben, hogy ők vannak a fiatalokért, s nem fordítva. Nőtt a KISZ tekintélye, de néhány módszeren változtatni kell. Több fiatalos programot szeretnék! — Mi lesz az új első titkár első konkrét leiadata? — A városi pártértekezleten szeretnék — ha úgy tetszik — bemutatkozni. Beszámolni az elmúlt négy év ifjúságpolitikai eredményeiről, a KISZ munkájáról. Aztán következnek a mindennapok fontos teendői: most folynak az alapszervezeti vezetőségválasztó és beszámoló taggyűlések, most értékelik először a fiatalok az egyéni megbízatások rendszerét. Lényegesnek tartom, hogy ezek a beszámolók valóban reális képet adjanak a KISZ-munkáról, s szeretnék ezeken a taggyűléseken mind több személyes tapasztalatot is gyűjteni. Aztán hamarosan következik a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvénysorozata, amelybe a KISZ- en kívüli fiatalokat is szeretnénk bevonni. Most folynak a városban a felszabadulási vetélkedők . . . szóval teendő akad bőven. Pánics György kásosztály tagjává. A nevelés — képzés — ha olykor némi kitérőkkel is — szüntelenül fejlődött. Történetében alapvető minőségi változást a szakmunkás- képzésről szóló 1969. évi törvény hozott, amelynek alapján gyorsított ütemben ' láttak hozzá a képzés fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez. Figyelembe véve a technikai-technológiai fejlődést, új meghatározást kapott az oktatott szakmák struktúrája, követelmény-rendszere, tartalma, tananyaga. Kiszélesítették az alapképzést, úgynevezett alapszakmákat hoztak létre, amelyekre a tanulmányi idő befejező szakaszában a korábbinál hatékonyabban ráépíthető a szakmai specializáció. Mindez lehetővé tette, hogy növekedjék a leendő szakmunkások képzettségi színvonala, s már a pályakezdésnél kialakuljon a fiatalokban a munkaváltozásokhoz igazodni tudó sokoldalú szakmai mozgékonyság. A IV. ötéves tervidőszak különösen nevezetes az intézmény- hálózat szélesítése, korszerűsítése szempontjából, öt év alatt 450 tanterem, több mint 7400 diákotthoni hely, mintegy 3100 tanműhelyi munkahely épült, illetve épül. Ezen felül az 1973 óta a vállalatok befizetéseiből képződő, úgynevezett szakmunkásképzési alapból, évenként mintegy 250-300 millió forint szolgálja a vállalatoknál megvalósuló gyakorlati oktatás költségeinek kiegészítését, illetve feltételeinek feljesztését. Tanácskozás az oktatásról Az első félév legfontosabb oktatási tapasztalatairól tájékoztatták tegnap a járási és városi művelődésügyi osztály- vezetőket Pécsett. Bárdi László, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az elkövetkezendőkben a népesedéspolitikai intézkedések mindinkább éreztetik hatásukat az általános iskolákban is. Szólt arról is, hogy pedagógiailag és pénzügyileg is gazdaságosabban kell a jövőben tevékenykedni. Az első félév tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a baranyai iskolák száma jelenleg 327, míg 1960-ban 417 volt. A csökkenés a fokozatos körzetesítésnek köszönhető. Ezzel egyidőben csökkent a tanulók száma, amely jelenleg alig haladja meg a 44 ezret. A körzetesítéssel egyidőben a kollégiumok mellett mind nagyobb súlyt kell helyezni az iskolabuszok beállítására. A pedagógusok száma kétezerötszázról háromezeregyszázra emelkedett, de növekedett a képesítés nélküli nevelők száma is., A jövőben következetesen folytatni kell mindazon pedagógiai kísérleteket, amelyek jónak bizonyultak. Támogatni kell a szaktantermek kialakítását. Javult valamelyest az általános iskolát befejezettek aránya, s a felmentettek száma is mind alacsonyabb. A bólyi német nemzetiségi iskola ebben az évben alsósokat is fogad, a felsősök közül pedig mindkét nembélieket. Eredménynek tekinthető, hogy Baranya iskoláiban 1975 végére nem lesz hiány alapvető szemléltető eszközökből. Cserbenhagyta áldozatát Négyévi szigorított börtönre ítélték Halálos gázolás történt 1974. szeptember 28-án este Pécs-Mecsekalja belterületén. A 6-os úton, Szentlőrinc irányába közlekedő Trabant személy- gépkocsi előzés közben elütötte az úttest bal oldalán haladó gyalogosok egyikét. A gázoló jármű nem állt meg, a gépkocsi világítását is lekapcsolva, segítségnyújtás nélkül továbbhajtott. Több járművezető is észlelte a balesetet, közülük az egyik Zsigulijával üldözőbe vette a menekülő gépkocsit. A cserkúti csárda közelében, egy mellékúton sikerült beérni és megállásra kényszeríteni a Trabantot. A gázoló gépkocsivezető a felszólításnak eleget téve átült a Zsiguliba, amely visszavitte a helyszínre. Az áldozatát cserbenhagyó gépkocsivezető, llniczky József 40 éves, Pécs, Somogyi Béla út 6. szám alatti lakos a vádlottak padjára került. A Pécsi Járásbíróságon tartott tárgyalás során tisztázódtak a tragikus eset körülményei. Az említett napon ittasan ült a volán mellé llniczky József. Tompított világítással, 70—80 kilométeres sebességgel haladt. Nem látta be a féktávolságot, s emiatt, valamint ittassága következtében későn észlelte a gyalogosokat. A sorozatos szabályszegést tetézte, hogy a gázolás után elhagyta a helyszínt, meg se kísérelt segítséget nyújtani. A bíróság halmazati büntetésül 4 évi, szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a vádlottat, s egyidejűleg 5 évi időtartamra eltiltotta a közúti járművezetéstől. Nem jogerős az ítélet. Épül az emlékmű
