Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-07 / 6. szám
2 Dunántúli napló 1975. január 7., kedd Erika utca? Egy évvel ezelőtt 24 lakást adtak át Pécsett az Erika utcában. Ismerőseink és idegenek mind sejtik, hogy Kertvárosba költöztünk - ilyen szép leánynévvel csak ott illetnek utcát. De ha látogatót invitálunk, térképvázlattal is el kell látnunk a meghívottat, ha valóban szívesen várjuk. Különben a legősibb kertvárosi teleplakók is letagadják utcánkat! Honnan is sejtenék Erika utca létét a szomszédos utcákban lakók? — Hiszen ilyen utca azóta sincs, s ma sem tudjuk, hogy ha lesz, házunk melyik oldalán képzelhetjük. Hiszen utcatáblánk sincs. Hogyan tájoljuk tehát a vendéget? - Eltalál hozzánk — mondjuk — ha a Varsány utcában jobbra az első házat megleli. A Gyöngyös utca sarkán. Házunk így lehetne Gyöngyös utca 1. éppúgy, mint Varsány utca 1. De még ebben sem voltak következetesek a névadók! Hiszen a Varsány utcában a velünk szemben lévő házat a Zsuzsanna utcába „csatolták". A Varsány utca keresztutcája tudniillik a Zsuzsanna utca, illetve folytatásában a Gyöngyös utca. Igaz azonban, hogy ezen az oldalon az utca is valahogy megszűnik, gépkocsik számára legalábbis, hiszen csak gumikoptató sóderhányáson tudjuk megközelíteni kivilágítatlan parkolónkat. Egy éve lakunk OTP társasházunkban, a lakásra ebben az évben tizenkétezer forintot törlesztettünk! Utcánk,' autóbejárónk, utcatáblánk és házszámunk még nincs. A huszonnégy lakás közös konténerét lakásonként több, mint ötszáz forint készpénzzel megváltottuk. Az utcánkat nem kaphatnánk meg bérmentve? Varga Gy. A szénbányák 1975-ben Kedves meglepetés Műsoros délutánnal tették — két iskola tanulói — szebbé a Tímár utcai Szociális Otthon 60 lakójának karácsonyi ünnepét. A Jókai úti Általános iskola 20 tanulója dr. Bíró Leóné vezetésével már három éve minden ünnepnap alkalmából meglátogatja az otthon idős lakóit, most karácsonyra tűpárnával és szemüvegtörlővel ajándékozták meg az idős embereket, akik a gyerekek műsora után édességgel kedveskedtek a látogatóknak. A Gyárvárosi Általános iskolából 18 úttörő látogatott el az otthonba, Farkas Lajosné és Szabó Jolán pedagógusok vezetésével. Ök táncos műsorral szórakoztatták a vendéglátókat, azok pedig édességgel lepték meg a gyermekeket. A szénbányászat a IV. ötéves terv első négy évében — a népgazdasági érdekéket szem előtt tartva — az elemi csapásod ellenére — lényegében teljesítette a változó igényekhez igazodó tervét. Ez vezérli az iparágat 1975-ben is. Az idei igények magasabbak, mint amennyit eredetileg — az ötéves terv készítésekor — erre az esztendőre terveztek. Ezért célul tűzték ki, hogy az előirányzott 26 millió 592 ezer tonnát 335 000 tonnával túlteljesítik. A többletet a mélyművelésű bányákból akarják felszínre hozni. A visontai Thorez külfejtésű bánya tervét ugyanis az őszi nagy esőzések okozta károk, valamint geológiai problémák miatt, csak később tudják pontosan meghatározni. A véglegesen még jóvá nem hagyott beruházási program szerint mintegy 2 milliárd forintos fejlesztési lehetőséggel számolnak. Ebből a legtöbbet gépesítésre, illetve szénvagyon pótlásra fordítanak, folytatják a termelés korszerűsítését, növelik a koncentrációt. Gépbeszerzésekre mintegy 800 millió forintot költenek. Elsősorban a régi, már elhasznált gépeket pótolják. Zömmel szovjet jö- vesztő-rakodó kombájnokat és szovjet, valamint várpalotai önjáró biztosító berendezéseket vásárolnak. El akarják érni, hogy a gépi jövesztés arányát 44 százalékra, a gépi rakodását 70 százalékra emeljék. Különösen fontos feladat a vágathajtási sebesség fokozása. Jelentős összegeket költenek vágathajtó gépekre, mert. viszonylag itt a legelmaradottabb a gépesítés. Ezeket a Bányagépgyártó Vállalat, illetve a Közép-dunántúli Szénbányák gyártja. Az egyenletesebb szállítás érdekében korszerűsítik a szállító szalagláncokat és növelik a bányák földalatti tároló kapacitását. Az igényeknek megfelelően alakítják át a föld alatti energiahálózatot, önműködő szivattyútelepek létesítésével és más eszközökkel automatizálják a kiszolgáló folyamatokat. Az új gépek beszerzése mellett a meglevők jobb kihasználása a műszaki fejlesztés leg- fontósabb idei feladata. Közben megkezdik nagyszabású tipizálási programjuk végrehajtását. A rendkívül nagy jelentőségű, más iparágak számára is példamutató kezdeményezés célja az, hogy kevesebb típusú berendezés alkalmazásával olcsóbbá, gyorsabbá, egyszerűbbé tegyék az alkatrészellátást és lehetőséget teremtsenek arra, hogy a bányavállalatok, a bányaüzemek Középkori templom Madocsán A Tolna megyei Madocsán középkorban elpusztult apátsági templom faltöredékei kerültek elő. A történelmi emlékeket a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumba vitték, ahol tüzetesen megvizsgálják. A feltárást tavasszal folytatják. 350 ezer tonnával több szén Tipizálják a bányák berendezéseit szükség esetén segítséget nyújtsanak egymásnak. Elsőként a szállító berendezéseket tipizálják. Az alapgép a jól bevált lengyel gyártmányú páncélkaparó lesz. A gumihevedereket zömmel a Bányagépgyártó Vállalattól, kisebb részben lengyel importból szerzik be. A tipizálással párhuzamosan új, az iparág igényeinek megfelelő profilokat alakítanak ki a bányavállalatok központi műhelyeiben. Így biztosítják az üzemek gazdaságos és gyorsabb ellátását. Nógrádban például többek között a függősínes szállító berendezések, a függőakna kiszolgáló berendezések gyártására, szerelésére rendezkednek be. Tatabánya lesz a hidraulikus berendezések központi javító bázisa, Dorogon készülnek majd a mezőbeli szivattyúk, Várpalotán a szállítóberendezések automatizálására szolgáló készülékek. Teljes ütemben folytatják a megkezdett beruházásokat. Befejezik a csordakuti bánya építését és belép a termelésbe a visontai külfejtés nyugati bányamezője. Bányatűzvédelemre, munkavédelmi beruházásokra, vízbiztonsági és vízvédelmi munkákra mintegy 200 millió forintot irányoztak elő. Tudományos kutatásra 28 millió forint áll rendelkezésre. Fél évszázad a pártban Gyód és Kökény környéke alkalmas Szemét* lerakodó, kutatással Pécsétt elfogytak azok a gödrök, ahol nagyobb mennyiségű szerrietet lehet elhelyezni, s ma már egyetlen hely — a Nagy- bányaréti-völgy — van, ahová évenként 160—180 ezer köbméter szemét vándorol a város minden részéből. És ez sem „örökéletű": szakértői vélemény szerint rövidesen le kell álini az észak felé való terjeszkedéssel, mert a szemét eléri a felszínre bukkanó vízáteresztő rétegeket. Idejében gondoskodni kell tehát új szemétlerakó helyekről Pécs térségében. Ennek egészen szokatlan módját, választották: tudományos vizsgálattal tárták fel a számításba vehető helyeket. A megrendelő a Pécsi Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vállalat volt, a kutatást a Magyar Állami Földtani Intézet dél-dunántúli területi szolgálata végezte. S minthogy úttörő jellegű munkáról volt szó, annak költségei nagyobb részét a Központi Földtani Hivatal vállalta. A kutatásnál számos kizáró okot vettek figyelembei Nem jöhettek számításba az élő vízfolyások, a vízmű-területek és utánpótlási területeik, a bányatelkek és más ásványvagyonvédelmi területek, a természet- védelmi és az üdülőterületek, továbbá a távlati víznyerő területek . . . Mindezeken kívül földtani-domborzati viszonyokra is tekintettel kellett lenni: a kijelölendő terület lehetőleg völgyben legyen, ahol nincs élő vízfolyás, és ahol megfelelő vastagságú vízzáró réteg akadályozza a szennyezett vizek mélybejutását. A megszerkesztett térképen végül is csupán négy helyet jelölhettek meg a Településtörténeti lexikon Baranyáról Fél évtizeden át: 1975-től 1980-ig gyűjtik össze az anyagot a három kötetesre tervezett Baranya megyei Településtörténeti Lexikonhoz a Baranya megyei Állami Levéltár irányításával. Ezt követően az első kötet 1983-ban jelenik meg. Legalább félezer baranyai település, ezek közül ma is közel háromszáz létezik, „mini"-monográfiáját tartalmazza majd a lexikon alfabetikus sorrendben. A mai helységeknél még mikro-geog- ráfiai adatokat is készítenek. A Baranya megyei és az Orszá- gos Levéltár munkatársai, a Baranyai Helytörténetírás című évkönyv köré csoportosult tudományos kutatók, a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar, német, délszláv, történelem tanszékének tanárai, a Dunántúli Tudományos Intézet geográfusai, történészei elsősorban a történeti és az élő földrajzi névanyagra támaszkodnak, melynek a gyűjtése ez év végére befejeződött. Egy szakember 20—25 település és környékének lexikális anyagát dolgozza fel. A lexikon szerkesztője dr. Szita László és dr. Babies András. A Baranya megyei Állami Levéltár szerkeszti, valamint kiadja a megyénk községeinek, városainak történetét bemutató köteteket, amelyek az 1971-ben megindított, 25 kötetesre tervezett baranyai monográfia-sorozat részét jelentik. Ezt a monográfia-sorozatot a kilencvenes évek elejére teljesen közzéteszik. Megjelentek már a munkásmozgalmi dokumentum-gyűjtemény és a népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai. Nyomdában a Baranya geológiai és morfológiai fejlődését érzékeltető kötet. Szerkesztik a megye természetföldrajzát, a honfoglalásig terjedő történetét, magyar munkásmozgalmának" történetét tárgyaló köteteket. Ezen kívül előkészületeket tettek Baranya megye művelődéstörténetével foglalkozó kötet megírására. Szemétlerakóhely a Kénes út mellett. várostól délre. Ezek: Gyód, Kökény, Kozármisleny—üszögpuszta és Szilágy. Az első kettő az esélyesebb. Gyódtól nyugatra és délre összesen 5,5, Kökénytől nyugatra pedig 2,5 millió köbméter szemét elhelyezésére alkalmas terület van, ez pedig mintegy 20 esztendőre oldhatja meg a város ilyenirányú gondját. E területek jelentőségét az adja meg, hogy Pécs a következő években dél felé kíván terjeszkedni, az összes szemetet tehát nem kell a városon keresztül utaztatni. A kutatást összefoglqló jelentés egyértelműen megállapítja: a felhagyott bányagödröket, homok- és kőbányákat ki kell hagyni a számításból, minthogy ezek mind vízáteresztő rétegek felett vannak. Számításba jöhetnek viszont a meddőhányók közötti „völgyek", amelyek folyamatos feltöltésével nagy, összefüggő területek nyerhetők. Megkérdeztük: Mikor lesz spirálfüzet? A belváros csaknem minden írószerboltjában leltároztak a múlt hét végén. Azokban az üzletekben, amelyek nyitva voltak hiányzik a spirálfüzet. Megkerestük Knapp Tibort, a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat igazgatóját, hogy megtudjuk, meddig tart a leltározás és hogy fordulhat elő, hogy már több hete nincs spirálfüzet. Az üzletek nagy része befejezte a leltározást, így hétfőn kinyitottak. Ami a spirálfüzetet illeti, ez ártámogatott (tehát olcsó), elsősorban tanulmányi célokra készült füzet. A felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak készül, valamint a középiskolásoknak. Jó minősége és kedvező ára miatt azonban nagyon kedvelik a közületek is. Október és november hónapban 66 ezer fogyott el, ez azt bizonyítja, hogy főleg a közületek vásároltak. Kellene egy olyan füzettípus, mely nem ártámogatott és hasonló jó tulajdonságokkal rendelkezne. Tekintettel arra, hogy az év utolsó napjaiban és az új év elején már megvásárolták a közületek a kellő mennyiséget, január végére várható, hogy újból lehet kapni a boltokban. Országos anyagtakarékossági konferencia Dr. Csikós-Nagy Béla államtitkárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének vezetésével kedden Budapesten országos konferencia lesz a gazdasági tárcák képviselőinek, valamint a legnagyobb vaskohászati termék felhasználó vállalatok vezetőinek részvételével. Az értekezlet célja az ésszerű energia- és anyagtakarékosság feladatainak meghatározása a vaskohászatban. Az Elnöki Tanács Antal Jánost kiemelkedő, eredményes munkássága elismeréséül a Munkaérdemrend arany fokozatával tüntette ki. Antal elvtárs 1906-ban született Budapesten, villanyszerelő szakmát tanult. 1924-ben lépett be a pártba azóta aktívan tevékenykedik. Pécsre 1964-ben költözött, Újmecsekalján lakik s pártvezetőségi tag a II. területi pártalapszervezetben. Antal Jánosnak, aki félévszózados munkásmozgalmi tevékenysége alatt számos párt- és tömegszervezeti tisztséget töltött be, a magas kitüntetést tegnap az Elnöki Tanács képviseletében dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára nyújtotta át. A bensőséges ünnepségen részt vettek Czégény József és dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkárai. Még terjed a járvány Az új esztendő első csonka hetével bezárólag hazánkban több mint félmillióan betegedtek meg influenzában, s a következő napokban vidéken is több helyen várható a járvány tetőzése — tájékoztatták az MTI munkatársát hétfőn az Egészségügyi Minisztériumban. A betegség lefolyása — a járvány első három hetének adatai alapján — a szakemberek szerint némileg eltér a hasonló vírusok okozta két évvel ezelőtti influenza járványétól. Az idei járvány magasabb lázzal jár és a fertőzés okozta heveny tünetek szakasza is tovább — a korábbi 3—4 nappal szemben — 4-7 napig tart. A szövődményes halálesetek száma viszont eddig lényegesen kevesebb a két évvel ezelőttinél. Az első értékelések szerint a szövődmények közül eddig a hörghurut és a tüdőgyulladás a leggyakoribb, az orvosi rendelők azonban számos beteget kezelnek homloküreg gyulladással is. A szövődmények — szervezetük csökkent ellenállóképessége miatt — elsősorban a más alapbetegségekben, különösen a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő idős embereknél járnak súlyosabb következményekkel. Az influenza megbetegedések kor szerinti megoszlásáról készült első fővárosi adatok szerint a járvány eddig a 15 év alatti fiatalokat érintette legkevésbé. Közülük 4-5 százalékkal kevesebben kapták meg a fertőzést, mint a korábbi nagy influenzajárványok alatt. Feltehetően azért, mert a járvány tömegesebb terjedése idején, a téli szünet miatt már nem volt tanítás az iskolákban. A legtöbb megbetegedés eddig a fővárosban, valamint -Pest, Borsod és Győr-Sopron megyénkben fordult elő.
