Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-07 / 6. szám
1975. január 7., kedd Dünantűli napló 3 A szén és szénbányászat jelene és jövője Hatmillió forint folyik el évente Kényszer és elíny A szén rehabilitációja A hasznosítás módszerei Néhány évvel ezelőtt még arról tanácskoztak a szakemberek, hogy a kőolaj- és földgázlelőhelyek majdani kimerülése után egyáltalán visszatér-e az emberiség a szénhez, a még megmaradó készletek kiaknázásához. A vitára az adott alkalmat, hogy a gyengébb energiahordozókról a nagyobb kaló- riájúakra való áttérést eddig sohasem követte visszafordulás a régihez. Most, az 1973—74. évi energiaválság folyományaként, másként történt, ami egyben a vitát el is döntötte. A szenet ugyanis világszerte „rehabilitálták", folyik a korábbi tervek, elképzelések felülvizsgálata, a széntermelés pedig egyre fokozódik. Úi. gépeket, eszközöket konstruálnak, hogy a széntermelést még intenzívebbé lehessen tenni. Sok országban nem azért nyúltak hozzá ismét a szénkészletekhez, mintha valamiféle új előnyét fedezték volna fel a szénhidrogénekkel szemben, hanem kényszerűségből. Mégpedig a kőolaj és a földgáz nagymértékű áremelkedése miatt, valamint azt figyelembe véve, hogy a szénkészletek földrajzi eloszlása egészen más, mint a szénhidrogéneké, így néhány ország valamelyest mentesülhet a nagyobb kiadások egy részétől, az olajtermelők „ultimátumának” kihatásaitól. Csökkenés után növekedés Hazánkban az 1960-as évek elején kialakított energiakoncepció szerint az utóbbi évtizedben fokozatosan kisebbeden a szénbányászat szerepe. A felhasznált szén mennyisége az 1965. évi 31,4 millióról' 1975- re 26,5 millió tonnára csökken. A mennyiségi változás mellett nagyarányú változás ment végbe a felhasználás szerkezetében is. Csökkent a vasút, a lakosság és az ipari fogyasztók szénigénye, s növekedett a villamos- energia-ipar szénfogyasztása. Az energiaszerkezet kórszerűsö- dését jelzi, hogy míg 1950-52- ben a szén 75 százalékban fedezte az ország energiaigényeit, addig 1965-re a részesedése mintegy 55 százalékra esett vissza, 1975-ben pedig várhatóan 30 százalék körül lesz (persze mindezt az egyre fokozódó energiatermelés tükrében kell figyelembe venni). Az energiaszerkezet korszerűsítése a következő években is tovább folytatódik, a szén aránya tovább csökken az energiahordozók között. De ha a széntermelés az eredeti elképzelések szerint csökkenne tovább, Január 6-í melegrekord Budapesten Megdőlt az 1903. évi január 6.-i melegrekord Budapesten, hétfőn ugyanis 14 Celsius fokot mértek a fővárosban, két fok kai többet, mint 72 évvel ezelőtt. A „tavaszt” az a szubtrópusi levegőréteg hozta a télbe, amely már napok óta fölöttünk húzódott, de csak most ereszkedett a talaj felszínére. Nemcsak Budapesten, de országszerte 10 fok fölött mutatott a hőmérő, legmagasabban Sopronban és Szombathelyen állt a higanyszál, itt hétfőn 17 fokot mértek. Kiöntik o fehérjét Dollárt Hoz a treber gépek egész sorát kell még beszereznünk. A szénbányászatban jelenleg a vágathajtás gépesítésében tapasztalható a legnagyobb lemaradás. Nagy érdeklődést váltott ki az irányelvek megjelenése. Az irányelvekben foglaltak már tükröződtek a beszámoló taggyűléseken is. Ez természetes is, mivel lényegében az elmúlt négy évi munkára épültek . . . Sok-sok „pontját” lehetne ebből a járásból is példákkal' illusztrálni . . . # Vegyük például az üzemi demokráciát. .. — Megvizsgáltuk a Szigetvári Állami Gazdaság pártbizottságának területén az üzemi demokrácia alakulását. Ami a fórumokat illeti, ebben a gazdaságban a harminc év alattiak száma több mint négyszáz, a parlamenten közel háromszázan jelentek meg. Sok hasznos javaslat hangzott el. — A görösgali párttaggyűlésen felvetették: alaposabban kívánják ismerni saját gazdasáA „tréber" fehérjedús tápanyag, amelyet dollárért vesznek Európában. Míg idehaza 128 forintot adnak mázsájáért, addig Nyugaton 528 forintnak megfelelő keményvalutát. E táp termelése pedig tulajdonképpen csak másodlagos feladat a Szabadegyházai Szeszipari Vállalat Pécsi Keményítő- gyárában, ahol évente 900- 1000 vagon kukoricából készítenek keményítőt. A tréber a keményítőgyártás egyik mellék- terméke. Az idei esztendő ötvenmillió forintos termelést hozott, s ezt nyugodtan mondhatjuk múlt időben, mert a gyár december 20-án leállt, s megkezdték a gépek, berendezések szokásos év végi karbantartását. Ez az ötvenmilliós termelés ugyan nem nagy a megye gazdaságának szemüvegén át nézve, de gyári szinten igen jó eredmény. Bár lehetett volna több is! A pécsi gyárban készítenek kukoricából keményítőt egyedül az országban, s lévén Baranya igen jó termelő, — nagy- mennyiségű kukoricát ad a vidék, — felvásárlási gondjuk nincs. Sőt! Egyre több mezőgazdasági üzem ajánlatát kell visszautasítaniuk, hiszen kapacitásuk véges. Az idén 550 vagon keményítőt állítottak elő. Azonban a kukorica feldolgozása során visszamaradt „melléktermékek” is igen keresettek: nagymeny- nyiségű csirát szállítottak a Növényolajipari Vállalatnak, az áztató levet - az úgynevezett lekvárt — a gyógyszeripar vette át, s a tréber inkább Nyugatra ment — több mint száz vagonnal. Ez utóbbit nevezik mosléknak a gyárkapukon belül, s ez a moslék hozza a legtöbb nyereséget. Termelnek még különféle ragasztókat is, — az ipar szinte minden területén felhasználható dextrint. Ugyanakkor azonban egy mellékterméket nem tudnak megfogni a technológia hiánya miatt: évente közel hatmillió forint értékű fehérje vész kárba, folyik ki az ipari vízzel a szennyvíztelepre. Előzetes számítások szerint 55 vagonnyi fehérjét lehetne nyerni e vízből, s mindössze 16 millió forintos beruházásból kijönne az a berendezés. amely megszűrné a gyári szennyvizet, hogy a forintokat visszatartsa. E beruházás maximum három év alatt — ha nem előbb — megtérülne. Energetikai kombinát Bükkábrányban Talán ellentmondásosnak tűnhet, hogy az energiakoncepció értelmében tulajdonképpen „visszafogjuk" a szénbányászatot, ugyanakkor mégis jelentősen növeljük a széntermelést. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a jövőben csupán ott fogjuk felhasználni a szenet, ahol gazdaságosan tehetjük meg, akkor viszont igen nagy meny- nyiségben. Kiderült például, hogy a gyenge fűtőértékű hazai barnaszén és lignit csak erőművekben alkalmas eltüzelésre. Az is bebizonyosodott, hogy érdemes építeni egy olyan óriás erőművet, ami annyi villamosenergiát ad majd, mint a mai össztermelés fele. Az 1980-as évek elejére a Bükkábrány falu térségében feltárt tetemes lignitvagyonra felépül az ország legnagyobb bányája, és a 2000 megawatt teljesítményű óriás erőmű. Megállapították, hogy a föld alatt mintegy 500-550 millió tonna lignit van, amelyből az erőmű évi 21-22 millió tonnát használ-' hat fel. Ez a lignitménnyiség több lesz, mint az összes mély- művelésű bánya termelése együttvéve. A lignitréteg egyébként 8-13 méter vastag és általában 30-50 méter mélyen helyezkedik el. A kitermelést természetesen a legnagyobb fokú gépesítéssel fogják elvégezni. Nem lehet kétséges, hogy ilyen mennyiségű szénvagyont nem szabad kihasználatlanul hagyni, még akkor sem, ha a kitermelt szén kalóriaértéke messze elmarad a mélyművelésű bányák szeneitől. Csak meg kell találni a kisebb kalóriaérték melletti hasznosítás módját, ami a szakembereinknek sikerült is. Eredményes taggyűlések Beszélgetés Petöh Sándor járási titkárral — Tizenkét éve kerültem a siklósi járási KlSZ-apparátus- ba. 1966-tól a járási KISZ-bi- zottság titkáraként dolgoztam, 1971-től a Politikai Főiskolán tanultam, amelyet a nyáron fejeztem be, 1974. július 5-én a Szigetvárj Járási Pártbizottság titkárául választottak. Ez dióhéjban az önéletrajzom — mondja Petőh Sándor. 0 Fél év nem hosszú idő egy „új járás” megismerésére.. . — Ha nem is teljesen új számomra ez a járás — mint KISZ-esnek voltak munkakapcsolataim —, most azonban járási párttitkárként kell ismerkednem a területtel.. . — Ezt az ismerkedést nagymértékben segítették a beszámoló taggyűlések. — Személyes tapasztalatom, hogy igényesek voltak a beszámolók, reálisan szóltak az eredményekről, gondokról. A párttagok közül minden negyedik felszólalt. Jelentősek az eredmények a pártépítésben: az elmúlt négy év alatt a járásban a fizikai munkások felvételének aránya 63 százalék volt, a harminc éven aluliaké 71 százalék. Javult a nők aránya is, azonban itt még nagyon sok a tennivaló. 0 A következő hetek tennivalóira forditjuk a szót — a vezetőségválasztó taggyűlések előkészületeire, a Központi Bizottság irányelveire. beszámoló guk Helyzetét. Röviddel ezután műszaki konferenciát rendeztek, ahol az 1975-ös feladatokról esett szó. A műszaki konferencián elhangzottak alapján megoldották a vasárnapi ügyelet kérdéseit és egyéb más problémákat. Ezt követte a szocialista brigádok értekezlete... A fórumrendszerek működéséről jók a tapasztalatok és kétségtelen, hogy a pártszervezetnek ebben „erjesztő” szerepe van. Az a véleményem, hogy a pártszervezetekben meglévő nyílt, kritikus légkör hatással van annak kialakulására, erősítésére egyéb szervekben is. 0 „Reszortjához" tartozik az ideológiai, kulturális munka is. — Általános fejlődésünk nagy felelősséget ró a párt- szervezetekre, az ideológiai, kulturális és művelődésügyi területeken dolgozó párttagokra. Járásunk felnőtt lakosságának 36 százaléka végezte el a nyolc általánost. Nagyon rossz arány. Tennivaló tehát bőven van ... A napokban a járás könyvtárosaival találkozom — mondja. — Megbeszéljük: mivel és hogyan tudnak hozzájárulni a közművelődési feladatok megoldásának segítéséhez. Tovább kell növelnünk a közművelődési lehetőségek tárgyi feltételeit is. Ebben a járásban nagyon jó példák vannak a közös fenntartású művelődési intézményeknél, amelyekhez a termelőszövetkezetek anyagilag is hozzájárulnak. Feladat: ennek a módszernek szélesítése, továbbterjesztése . . . Üj terület, új feladatok. Petőh Sándor nagy kedvvel látott munkához. Erővel is bírja — 34 éves. Garay Ferenc A fehérjéért jó pénzt fizetnének külföldön, de idehaza is keresett lenne. S mindehhez a pécsieknek egy olyan gépsorra van szükségük, amely a Győr közelében lévő ászári keményítőgyárban már üzemel. Ambru- sics János igazgató szerint e gépsor pécsi felállításáról egyelőre nincs szó: a gyár fejlesztési programjában még nem szerepel. Bár az üggyel a NEB is foglalkozott, s az illetékesek a fehérje-témát minden fórumon ismerik — pénz mégsem várható sehonnan. Érdemes még ehhez hozzátenni, hogy az idén vásárolt a gyár a svédektől kétmillió forintért egy szeparátort, amely a keményítő fehérjetartalmát a minimálisra csökkenti a nemzetközi szabványnak megfelelően, vagyis exportképessé teszi. Furcsa iróniája a dolognak, hogy e szeparátor beállításával több fehérje jut a szemétbe, mint eddig. Mégiscsak jó lenne megfogni I Kozma Feren? Juttatás a gyermekes családoknak A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának összegezése^ szerint az elmúlt négy évben családi pótlék, gyermek- gondozási segély, anyasági segély címén 27 és fél milliárd fo- és terhességi-gyermekágyi segély címén 27 és félmilliárd forintot fizettek ki a gyermekes családoknak. E juttatások ösz- szege évről évre emelkedett, 1971-ben érte el az 5 milliárd, 1974-ben pedig már megközelítette a 9,5 milliárd forintot. az arány 1990-re nem lenne magasabb 10 százaléknál. Az igények változása azonban a széntermelésnek ehhez viszonyított növelését teszi szükségessé, ami azt jelenti, hogy a szén aránya 1990-ben még kb. 18 százalékos lesz, az országos össztermelés pedig mintegy 41 millió tonnára emelkedik. Új bányák, fokozott gépesítés Az elmondottakból kiviláglik, hogy a termelés komoly mértékű felfuttatására, nagyarányú fejlesztésére van szükség a szénbányászatban. Mivel a meglevő bányák fokozatos kimerülésével lehet számolni, korszerű, nagy kapacitású új bányák megnyitásáról kell gondoskodni. A tervek szerinti öt mélyművelésű és egy külfejtésű új bánya telepítésével az 1990. évi igénynek csaknem a felét (kb. 20 millió tonnát) fedezni lehetne. Az új bányatelepítési javaslatok az oroszlányi, a dorogi, a tatabányai és a borsodi szénterületekre terjednek ki, valamint a bükkábrányi lignitfejtést foglalják magukban/ Az elmúlt évek tendenciáira jellemző volt a nem gazdaságos bányák leállítása, a terme- iés erőteljes koncentrációja: 1965-ben még 133 bánya működött az országban, 1970-ben már csak 84, 1975 végére várhatóan csupán 53 marad üzemben. Ezzel párhuzamosan jelentősen megnövekedett az egy bányaüzemre jutó termelés mennyisége: a. mélyművelésű bányákban 750-ről 1300 tonnára, a külfejtéseken 44-ről 22 000 (!) tonnára fokozódott a hozam. A számok további érdekességeket is elárulnak. Többek között azt, hogy a gépi jövesz- tés aránya 5,9 százalékról 54 százalékra, a gépi rakodásé 32-ről 72 százalékra nőtt az utóbbi tíz évben. Ha azonban mintegy 15 év múlva el akarjuk érni a 40 millió tonna körüli szénkitermelést, a korszerű Szénkitermelés külszíni fejtéssel. Szénkitermelés mélyműveléssel. Tonnäfa f 150 dollar
