Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-07 / 6. szám

Pécsett «ti letett meg at első Hazai szénnyezésméfo Két darab két­száz vagonos terménytároló szint építettek a szigetvári terme­lőszövetkezet­ben. A fémvázas szinekben már tárolják a kuko­ricát, és az épí­tők jelenleg az oldalfalakat ké­— Szokolai felv.— A takarékosság: szocialista magatartás A szükségből erényt csi­nálnánk? Hiszen min­den gazdasági tevé­kenység föltételezi, megkívánja a takarékosságot. Csakhogy míg a kapitalizmus körülményei közepette a profitgyarapító ta­karékosságot fölös luxus, pa­zarlás kíséri, a szocializmusban az ésszerű takarékosság a ter­vezéstől a készáru forgalomba- Hozataláig, társadalmi érdek. S nemcsak a termelésben az, hanem ezernyi más területen szintén. Bátran mondhatjuk te­hát, hogy a köz és egyéni ja­vainkkal való takarékosság ma­gatartásunk szocialista jellem­zőinek egyik fokmérője, a pa­zarlás pedig e jellemzők érté­kének csökkentője. Túlzottan sommás ítélkezés lenne? De hiszen mit érnek az okos, szép szavak, mire me­gyünk a nemes igyekezettel, ha közben prédáljuk természeti kincseinket) pazaroljuk — szük­ségtelenül fogyasztjuk, hasz­náljuk fel az ember által létre­hozott értékeket? Ma valóban sok szó esik a takarékosságról, ám nem új feladat ez, hanem régi teendő ismételt és nyoma­tékos megerősítése. Okkal, jog­gal történő megerősítés. Mert lássuk csak az egyszerű példát: 1974 januárja és októbere kö­zött nyolcmillió négyzetméter síküveg volt a hazai termelés, s hatmillió a behozatal. Ez ösz- szesen tizennégy millió négy­zetméter üveg, ajtókra, abla­kokra, térelválasztó falakba. Igenám, de a szakemberek ta­pasztalatai és számításai szerint e fontos építőanyag 10—15 szá­zaléka kárbavész, mielőtt fel­használnák, már összetörik ...! Tizennégy millió tíz százaléka 1,4 millió! Mekkora munka van ennyi üvegben?! S elkerülhe­tetlen lenne pocsékolódása? Emeljünk meg még néhányat a hasonlóan keserű poharakból. Vizsgálatok és elemzések iga­zolják: minden egy kiló hen­gerelt acélból 42 deka hulla­dékba jut, mert pazarló az anyaggazdálkodás, mert nem áll rendelkezésre a kellő mé­retválaszték — az ún. szorti­ment —, mert kevés a forgács nélküli fémmegmunkáló gép, mert a forgácsológépek tekin­télyes hányada elöregedett... Ok van bőven, az eredmény ugyanaz, á lehangoló. Tavaly tíz hónap alatt nyolc százalékkal növekedett a kőolajbehozatal. És benzin, gázolaj formájában ebből mennyi égett el fölösle­gesen, üresen guruló tehergép­kocsik rosszul működő motor­jában, a szállítási szervezet­lenség egymást keresztező út­jain, látszat-ügyintézéshez igénybevett személyautók mo- torház-fedele alatt? Soroljuk? Ne soroljuk. EÍég, ha körülnézünk. Meghökkenve látjuk, hogy magunk is, csalá­dunk tagjai is égve hagyták a villanyt, holott a szobából' már fél órája kijöttünk, hogy hosszú perceken át ömlik a csapból a víz a lefolyóba, mert mikor öblíteni kezdtünk, éppen be­csengetett a szomszédasszony.. Nagyon apró példák. A taka­rékosság ilyen apróságokkal kezdődik. S folytatódik a na- gyobbakkal', a lakások túlfű­tésének elkerülésével, a mű­helycsarnokok világításának automatizálásával, a szállítá­sok átcsoportosításával, s be­fejeződik az egészen nagy te­endőkkel, az anyag- és ener­giagazdálkodás vállalatra, in­tézményre kiterjedő megszigorí­tásával, a célszerű anyaghe­lyettesítések lehetőségeinek fel­kutatásával, a gépállomány korszerűsítésével, az ösztönzők, közöttük az árak célirányosabb megválasztásával'. Ennyi min­dennel? Igen, ilyen sokféle mó­don takarékoskodhatunk. Ha akarunk. Most már csak az a kérdés, akarunk-e? Persze, hiszen mennyit be­szélünk róla! Sűrűn csak be­szélünk! Komolyan veszik annak az üzemvezetőnek az intelmeit, aki patáliát csap az öltözőben égve felejtett villany miatt, de szemrebbenés nélkül ad utasí­tást a lemezleszabóknak, hogy „most ne vacakoljanak" né­hány centiméter miatt? Hisz­nek-e annak a szövetkezeti gépcsoportvezetőnek, aki reg­gelenként takarékosságra okít az eligazításon, de hetek óta a kisujját sem mozdítja, hogy végre szakszerűen beállítsák az adagolókat, a porlasztókat? Ha komolyan végiggondoljuk mun­kánk mozzanatait, rájövünk: kézenfekvő lehetőségeink van­nak a takarékosságra. S ok útja, módja van a takarékosságnak, a be­ruházások kivitelezési idejének megrövidítése éppúgy, mint otthon az energia éssze­rűbb használata. Az anyagel­számoltatás következetes vég­rehajtása — amihez persze műszakilag megalapozott anyagnormák kellenek! — és a józan igényeket meghaladó luxus kerülése. Környezetünk, anyagaink, eszközeink értéket képviselnek, s ennek az érték­nek tulajdonosai vagyunk. Ha tulajdonosi szemléletünk gyen­ge, magunk is kaphatók le­szünk a takarékosság mellőzé­sére. S ha mellőzzük azt, ami természetes, mert országgaz­dákként nyilvánvaló kötelessé­günk, vállalhatjuk-e tiszta szív­vel, nyakorolhatjuk-e nyugodt lelkismerettel az országgazdák jogait? Mert e kötéstől, köte­lesség és jog összefonódásától nem szabadulhatunk. Ha a ta­karékosság hasznát közösen él­vezzük, takarékoskodnunk is együttesen kell. Szabadon bocsátották Arismendit / Az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kársága hétfőre virradóra közleményt adott ki Rodney Arismendi- nek, az Uruguayi KP KB első titkárának szabadon bocsátásáról. Az UKP titkárságának közleménye szerint a montevideói kor­mány készségét fejezte ki, hogy szabadon bocsátja Arismendit azzal a feltétellel, hogy az első titkár elhagyja az országot. „A Központi Bizottság titkársága — folytatódik a közlemény — a kormány javaslatát elfogadhatónak tartotta, a párt nagy örömmel tudatja a munkásosztállyal és a néppel, hogy Rodney Arismendit szombaton szabadon bocsátották. Az UKP Központi Bizottságának első titkára jelenleg úton van külföldre." Zöld utat az újításoknak! Ülést tartott a SZOT elnöksége Január 1-én lépett életbe az új újítási rendelet, ennek vég­rehajtására a vállalatoknak, szövetkezeteknek újítási sza­bályzatot kell kidolgozniuk. A szabályzatok elkészítésére, s általában az újítómozgalom vállalat irányítására az Orszá­gos Találmányi Hivatal elnöke a SZOT-tal és a szövetkezetek érdekképviseleti szerveivel kö­zösen irányelveket bocsát ki. Ezekről az irányelvekről tár­gyalt hétfői ülésén a SZOT el­nöksége. Az irányelvek részletesen fog­lalkoznak az újítás fogalmával, az újítási javaslatok bejelen­tésének, nyilvántartásának, el­bírálásának rendjével, az újítók erkölcsi és anyagi elismerésé­vel, az újítások értékesítésével. A többi között kimondják az irányelvek, hogy a vállalati sza­bályozások akkor rendelkeznek helyesen, ha a pénzben klmu- taható nyereségnövekedés mel­lett hasznos eredményként ve­reségnövekedéssel nem jer szik figyelembe azt is, ha a javasolt újítás kimutaható nye- ugyan, de elősegíti például, hogy a vállalat állandóan nö­vekvő műszaki színvonallal lé­pést tartson, vagyis kiküszöböli vagy csökkenti a műszaki el­maradásból adódó vesztesége­ket. Akkor is hasznos a kimu­taható anyagi előnyökkel nem járó újítás, ha az a dolgozók munkakörülményeit, életbizton­ságát javítja. Az irányelvek értelmében a vállalati újítási szabályzatban meg kell jelölni, hogy az újí­tási javaslatokat a vállalat mely szervénél, hol, mikor és milyen formai kellékekkel ellát­va lehet benyújtani. Biztosítani kell a javaslatok gyors, akadálytalan bejelenté­sét, nyilvántartásba vételét. Helytelen az olyan szabályozás, amely a javaslat benyújtási le­hetőségét a nap meghatározott óráira korlátozza. A kormányrendelet kimondja, hogy a pénzben mérhető hasz­nos eredmény esetén az újítási díj legkisebb mértéke általá­ban a haszonsítás első éve alatt keletkezett eredmény ket­tő, beruházási újítás esetén egy százaléka. Az irányelvek rámutatnák, hogy ez csupán a minimális újítási díj. Az újító és a vállalat megállapodhat több év alatt keletkező haszon alapján történő díjazásban, illetve nagyobb százalékarányú újítási díjban is. Helyes például az is, ha az újítás hasznát legalább két éven keresztül mérik, s ha az a második év­ben kedvezőbb volt, úgy a nö­vekedés arányában kiegészítik az újítónak kifizetett díjat. A vállalatoknál hasznosított újítások egyrésze alkalmas ar­ra, hogy azt mint műszaki ta­pasztalatot, más vállalatoknál is értékesítsék. Ez növeli a vál­lalati kollektíva nyereségrésze­sedését, s az újítás szerzője is újabb anyagi elismerésben ré­szesülhet. Ebből a forrásból lehet díjazni azokat is, akik az értékesítést elősegítették. A kormányrendelethez kap­csolódva az irányelvek azt is kimondják, hogy a vállalatok vezetői, a szövetkezetek vezető­ségei rendszeresen, de leg­alább évente egy alkalommal újítási feladattervet kötelesék készíteni, illetve pályázatot kell kiírni. Igen lényeges, hogy az újítási feladattervben a lehetőség szerint minden dol­gozó megtalálja a szakmai- műszaki felkészültségének meg­felelő feladatot. Helyes, ha a megoldandó feladatokat az újítási feladattervben megfele­lően csoportosítják gyáregysé­genként, üzemenként vagy té­makörök szerint. A vállalati újítási szábalyza- tot egyébként az 1975—80-as évekre szóló hatállyal legké­sőbb 1975. március végéig ja­vasolják elkészíteni az irányel­veket kidolgozó szervek. További napirendi pontként az elnökség a szakszervezeti vezető szervek újjáválasztásá- ról hozott határozatot. Eszerint 1975-ben újjá kell választani az összes választott szakszervezeti szervet és tisztségviselőt, a szakszervezeti bizalmiaktól a Szakszervezetek Országos Ta­nácsáig. Téli séta a napsütésben. Erb János felvétele. Tizedannyiba kerül, mint a külföldi Április végéig tartanak a kísérleti mérések nyezettebb területekre vonatko­zik. Borsodban mindössze 67 állomás, Budapesten 51, Ko­márom megyében csak két mű­szer működik. Baranyában har­minc állomás ad naponta „je­lentést” a levegő szennyezettsé­géről: 27 Pécsett, három Kom­lón. Nincs megoldva Beremend, Mohács és Szigetvár szennye­zettségmérése. A felsoroltakból is kitűnik tehát, hogy mennyire fontos e gondok mielőbbi meg­oldása. A napokban elkészült műszer igen nagy előnye, hogy több komponens mérését végzi: „re­gisztrálja" a por, a nitrogén valamint a kéndioxid tartalmat. A jelenleg használatos beren­dezések erre nem alkalmasak. Ezzel még korántsem merült ki az új műszer „felkészültsége". Hiszen korábbi társaival ellen­tétben bárhol elhelyezhető, nem ártanak neki az időjárási vi­szontagságok. Telepről és háló­zatról egyaránt működtethető. S az sem elhanyagolható, hegy eay hétig képes tárolni a mé­rési adatokat. Következésképp nem kell naponta eltávolítani a mintát tortalmazó mérőedé­nyeket, mint azt eddig tették. Dr. Szabó József osztályvezető főorvos elmondta, hogy az új műszer gyakorlati alkalmazását és baranyai elterejsztését kö­vetően húsz ember munkáját takarítják meg megyénkben. A most tesztelés alatt lévő levegő szennyezésmérővel áp­rilis végéig végzik el a kísérleti méréseket. Addigra kialakítják a berendezés végleges, forma- tervezett alakját. Azt követően már véleményt mondhatnak ró­la az érdeklődők. Az új műszer gyártási jogát a MEGYESZER szeretné xnegszerezni. Bízva a hazai piacban, s nem utolsó­sorban a környező országok ké­sőbbi importmegrendeléseiben: a MEGYESZER tehát a KGST-n belül a levegő szennyezőmérő előállításának profilgazdájává szeretne válni. S. Gy. Ha ez a műszer elnyeri az ÉVM Környezetvédelmi Főosztá­lyának bizalmát, beláthatatlan távlatok nyílhatnak meg az első hazai gyártású levegő szennye­zésmérő előtt. Az alkotók — a KÖJÁL és a MEGYESZER - ta­lán éppen ezért óvatosak, noha a műszer már eddig is bebizo­nyította, tud annyit mint nyu­gati társai, S mit tesz a lele­ményesség, a műszaki alkotói vágy: a Pécsett megtervezett és elkészített műszer tizedannyi­ba került, mint az importból beszerzett. S ez sem utolsó szempont. Környezetünk védelme, s ezen belül a levegő, a tiszta levegő mindinkább sarkalatos kérdéssé válik hazánkban is. De hiába az óhaj, ha nincs elég műszer, s ami kapható az is drága pénzért nyugatról szerezhető be. Az országosan kidolgozott terv szerint hazánkban az első ütemben négyszáz mérőhelyet kellene létrehozni, de hol va­gyunk még ettől I A fent emlí­tett mérőhelyszám a legszeny­Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt XXXII. évfolyam, 6. szám 1975. január 7., kedd Ára: 80 fillér iiaDio

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents