Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-04 / 3. szám

A X. téli úttörőolimpia Zalaegerszegen Pénteken kezdődtek meg Zalaegerszegen a X. Téli Út­törő Olimpia teremszámai­nak országos döntői. A ver­senyekre nyolc tagú Baranya megyei úttörő sportküldött­ség utazott. A Baranya me­gyei versenyzők között aszta­liteniszezők, birkózók és csel- gáncsozók kaptak helyet. Az asztaliteniszezők verse­nyeit két csoportban rende­zik és a megyei győztesek mérik össze erejüket. Az lUyolc baranyai részhieuöwel' egyéni' versenyek mellett csapatversenyeket is tarta­nak. A birkózók versenyén népes mezőny találkozik, az előcsatározásoknak több mint 2 ezer indulója volt. Új­donságként szerepel a mű­sorban a cselgáncs. Ebben a sportágban 8 súlycsoport­ban versenyeznek a kispaj­tások. A sakkozók vetélkedőjét a tavaszi iskolai szünetben Hódmezővásárhelyen tartják. A X. Téli Úttörő Olimpia te­remszámainak országos dön­tői vasárnap fejeződnek be Zalaegerszegen. Meddig élhet egy ember? Akar-e ön több mint 100 évig élni? Aligha hisszük, hogy akadna olyan valaki, aki azt féleiné: nem! Nos, minden lehetőségünk megvan „magas” kor elérésé­hez. Dr. John Walker, amerikai or­vosprofesszor nemrég napvilá­got látott művében az alábbia­kat írja: „Az emberi szervezet konst­rukciós szerkezete a születés pillanatában biztosítja azt, hogy az újszülött 120-130 évig éljen. Hogy ez világszerte mégsem kö­T úraajánlat A téli szobád szombatok, vasárnapok legalább fél nap­ját — lehetőleg a délelőttöt — feltétlenül használjuk ki egész­ségünk érdekében egy-egy rö- videbb távú túróra, erdei sé­tára. Ezért mai túraajánlatunk útvonala könnyen megközelít­hető, hossza kb. 3 kilométer, még a téli időszakban is na­gyon hangulatos Éger-völgyben vezet. Újmecsekaljától a városi autóbusszal menjünk Orög köz­ség megállójáig — a járművel rendelkezők parkolóhelyet ta­lálnak a falu szélén, — innen induljunk el a kis körtúrára. Az újonnan kiépített séta- úton haladva balkéz felől csakhamar elhagyjuk a Delelő kutat, ahonnan már látszik a mesterséges tó. A hangulatos emeletes esőbeálló házikó mellett kanyargó sétaúton ka­paszkodjunk fel a domboldal­ba, a másik esőbeállóig. Itt keressük meg a zöld sáv jel­zést és azon északnyugat felé haladjunk kb. 400 métert, míg elérjük az erdő szegélyét. To­vább az erdőben szintben, majd az erdőszegély mentén lejtőnek haladva, kb. 200 mé­ter megtétele utón megtaláljuk a most kiépülő mohosi kiskút forrást. A környék itt nagyon hangulatos. Pihenjünk egy ke­veset, fogyasszuk el a termosz­ban magunkkal hozott forró teát, majd induljunk keleti irányban az új sétaúton, mely végig egyszinten, egy újabb esőbeálló házig, majd az ere­deti kiinduló pontunkig vezet. Aki nem fáradt, és még mozgásra van igénye, menjen végig az esőbeálló háztól in­duló erdei tornapálya útvona­lán, az ott található erdei tor­naszereket használja - kedv­telése, ereje szerint - majd visszatérve az esőbeállóhoz a sétaúton visszaindulva befejez­heti a túrát amely után fel­frissülve térhet haza. E rövid sétán bizonyára ked­vet kapunk a festői szépségű Éger-völgy ^ teljes bejárására, megismerésére. A Picii városi Sportiskola kerékpár­szakosztálya 1963—M-bon született fiú­tanulók részére felvételt tart a pécsi újhesfi sporttelep sporthózábati. Az érdeklődők jelenjenek meg 1W5. ja­nuár 7-én, 9-én (kedden és csütörtö­kön) 15— 1« ára között. A megfelel­tek számára sportöltözetet, verseny- kerékpárt biztosítunk. Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Mitzki Ervin Főszerkesztő-Helyettesek: Báling József és Békés Sándor Szerkesztőségi ügyelet 8—20 óráig 10-053. 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun KároW Szerkesztőség és kiadóhivatal* 7601 Pécs, Hunyadi út 11. sz. Telefon: 15-000. 15-762, 15-852, 15-245, 15-264 Telex: 12-320 Készült ofszet rotációs eljárással Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda 7621 Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. Tel.: 13-177, 13-696. Telex: 12-211 Felelős vezető: Melles Rezső Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 21 Ft Indexszám: 25.054 Sakk Duna Kupa Dunaszekcsőn Dunaszekcsői sakkozók | A sportág hagyományai | Támaszkodás a fiatalokra £ Auth Ottó kitüntetése „A testnevelés és sport ki­váló dolgozója" kitüntetésben részesült Auth Ottó, a Duna­szekcsői Sportkör elnökségi tagja. 1956-ban került Pécsről Du- naszekcsőre. Először mint a labdarúgó szakosztály intézője tevékenykedett. A sakkszakosz­tály ezekben az időkben csak névlegesen működött, verseny- alkalmat csupán a házibajnok­ság és a spartakiád versenyei jelentettek. 1964-ben kapott megbízást a sportkör elnökségétől a sakk- szakosztály újjászervezésére. Az anyagi lehetőségek biztosí­tására a sportkör vezetőitől ígéretet kapott. Nagy ambíció­val látott munkához, sikerült tíz sakkozót toboroznia. De hamarosan megszaporodott a sakkozók száma Dunaszekcsőn. A felnőtt csapat mellett ifjú­sági együttest is szerveztek. Az első szárnypróbálgatások nem sok sikert hoztak. Mohács megyei csapatától 7:5 arány­ban vereséget szenvedtek, ez azonban nem szegte kedvét a szekcsőieknek. Rendszeres ver­senylehetőség biztosítására tö­rekedtek. 1965. április 4-én rendezték meg először az azóta hagyo­mányossá vált és nagy népsze­rűségnek örvendő Duna Kupa sakkversenyt. A verseny jó hír­verése volt a sportágnak és egycsapásra az érdeklődés kö­zéppontjába kerültek a duna­szekcsői sakkozók. A szakosz­tály vezetője, Auth Ottó nem elégedett meg ennyivel. Nyári Kupa versenyeket szervezett, és meghívásos egyéni minősítő versenyeket rendezett. A me­gyei II. osztályban a Bányász II. mögött a második helyen végeztek, és 1968-ban már a megyei I. osztályban indultak, öt éven keresztül versenyeztek a megye legjobb sakkozóival a dunaszekcsőiek. Az eredmé­nyes szerepléshez a csapat megerősítését átigazolásokkal igyekeztek megoldani, az után­pótlás nevelésével nem sokat törődtek. Ez megbosszulta ma­gát. Amikor a megyebajnok­ságban nem indultak, az idő­sebb játékosok egy része visz- szavonult, másik része Mohács­ra kérte átigazolását, a népes szakosztályból alig egy-két fiatal játékos maradt. A nehézségek nem szegték kedvét Auth Ottónak. Megala­kította az úttörő szakosztályt. Szinte mindent teljesen elölről kezdett. Harminc fiatal játékos került a szakosztályhoz. Tizen­hat fiú és lány nem riadt visz- sza a rendszeres munkától. A sakksport megszerettetése nem könnyű, de ügyes szervezéssel, hangulatos szakosztályi élet megteremtésével ez sikerült. £z első csapat ismét megnyerte a járási bajnokságot, az osz- tályozón is sikeresen szerepelt, és most ismét nyitva az út a megyebajnokság felé. Dunaszekcsőn hagyományai vannak a sakksportnak. Az eredmények tiszteletre méltóak. A bázisszervek támogatásán múlik, hogy a jövőben hogyan alakul a sakkszakosztály sorsa Dunaszekcsőn. Auth Ottó és társai bizakodnak. Sportpálya- futása aJatt közel száz sakko­zóval foglalkozott, nem egy tehetséges versenyzőt nevelt. A mostaniak között is vannak te­hetséges fiatalok. A 12 éves Szűcs Zsuzsa veretlenül nyerte a X. Duna Kupa úttörő ver­senyt, és a felnőttek között a Felszabadulási emlékversenyen 50 százalékos teljesítményt nyújtott. De nemcsak annak örül, hogy versenyzői milyen ered­ményeket érnek el. A szakosz­tályból kikerülő fiatalok az életben is megállják a helyü­ket. Megszokták a rendszeres munkát, fegyelmezettek, a kol­lektívákba jól beleilleszked­nek. Külön öröme, hogy mind­két fia szereti a sakkot. László most lett III. osztályú verseny­ző, a kisebbik, a 11 éves Zol­tán úttörő-bajnok. „Tenni kellene valamit — mondotta — a sakksport nép­szerűsítése érdekében. - Ná­lunk Dunaszekcsőn népszerű sport a sakk, de a környéken nem igen működik sakkszak­osztály. Az általános iskolák­ban kellene megtenni az első lépéseket. Nálunk Dunaszek­csőn ez sikerült.” Hegyi István A kosárlabda NB III. végeredménye Férfi 1. Domb. VSE 2. Kaposv. Ép. 3. PEAC 4. Bátasz. VSE 5. P. M. Főisk. 6. Kaposv. G. 7. Marcali SE 8. Bajai Sl 9. Pécsii TF 10. B. Botond 11. Szig. VSZSE 12. Siófok csapatok 22 20 2 22 18 4 22 15 7 22 13 9 22 12 10 22 10 12 22 9 13 22 9 13 22 9 13 22 7 15 22 6 16 22 4 18 2026-1235 42 1634-1381 40 1625-1422 37 1432-1319 35 1393-1382 34 1438-1578 32 1333-1438 31 1446-1526 31 1429-1539 31 1466-1577 29 1229-1552 28 1186-1691 26 1. P. Postás 2. Bajai SK 3. Fonyód! P. 4. Pécsi Sl 5. Paksi Kinizsi 6. Bátasz. VSE 7. B. Botond 8. B. MEDOSZ 9. Kaposv. T. 10. Mohácsi TE 11. P. M. Főisk. 12. Siófoki G. Nők 22 19 22 18 22 17 22 12 22 12 22 11 22 9 22 9 22 8 22 6 22 6 22 4 3 1313-975 41 4 1249-927 40 5 1155-847 39 10 1 345-1170 34 10 1136-1141 34 11 1141-1146 33 13 982-1043 31 13 1009-1173 31 14 935-1069 30 16 1050-1217 28 16 1 035-1302 28 18 885-1254 26 vetkezik be? A válasz nagyon egyszerű, ugyanakkor összetett is. A zavartalan életfeltételek hiánya, a különböző kórokozók, a helytelen életvitel, a külső kö­rülmények, amelyek országon­ként, földrészenként váltakoz­nak, általában lehetetlenné te­szik e kor megérését". A professzor 240 oldalas mű­vében részletesen foglalkozik mindazokkal a tényezőkkel, amelyek gátolják e kor elérését, s ugyanakkor hasznos tanácso­kat is ad e gátló tényezők csökkentésére. A könyvben nem kevesebb mint 43 oldal foglalkozik a kü­lönböző testmozqósi formák fon­tosságával. Idézzünk ismét a könyvből I „A testmozgás fontosságával, szükségszerűségével,, a zavarta­lan életvitel szempontjából el­engedhetetlen voltával nem tu­dok eleget foglalkozni. Ma még világszerte meglehetős közöny fogadja a különböző testmoz­gásra ösztönző felhívásokat. Pedig az orvosi kutatások szám­talan esetben bebizonyították már a mozqás különböző for­máinak kedvező hatását az egészség, az életkor alakulá­sára. Csakhogy az emberi lus­taság ma még sajnos lényege­sen erősebb az élniakarásnál". Igencsak elgondolkodtató megállapításokat tesz Walker professzor. Hiszen tulajdonkép­pen ma már mindenki tisztában van nemcsak az orvosok kö­rében - azzal, hogy napjaink „népbetegsége", a különböző érrendszeri rendellenességekből származó betegségek, és a szívbetegségek. A testmozgás fontossága Mi erősebb ■ az élni akarásnál? Mikor sportoljunk, mikét mozogjunk? A testnevelés, a mozgás ózon­ban felveszi, s joggal állíthat­juk, hogy eredményesen veszi fel a harcot e betegségekkel. Persze most e sorok olvasása közben joggal mondhatja bár­ki: Mikor sportoljanak, mikor mozogjanak? A rendszeres testmozgás nem igényel sem különösebb anyagi, sem időbeli befektetést. Tíz per­ce, egy szabad negyedórája minden dolgozó embernek van. A lakásban, vagy a lakóhely közelében is biztos, hogy talá­lunk valamiféle helyet, ahol egy kicsit mozoghatunk, tornászha­tunk. S e tíz percek, negyedórák biztos hogy kamatoznak majd. Ha „másképpen" nem, hát az­zal a néhány pjysz évvel... Heti jegyzetünk Tornából felmentve... 9» 99 Már megint? — kérdezik nyilván sokan az olvasók kö­zül. Igen, már megint, és is­mét valahányszor belebotlunk a témába, újra és újra szólni kell róla. A televízió új gyermekvetél­kedőjén, a 8 nap alatt a Föld körül cimű, felnőttek számára is szórakoztató játékban a ka­mera az egyik adás alkalmá­val hosszan elidőzött a tizen­évesek lábain. Egy medicinlab­dán állva, a társ segítségével kellett volna előrehaladniuk a gyerekeknek. A produkció nem mulatságos, lehangoló volt. A négy induló közül három alig- alig tudott megállni a labda tetején, az egyik még alig sem nagyon. Egyszerűen nem érez­ték, de nem is tudták, mit kezd­jenek lábuk alatt a labdával. Ezen a jeleneten időzött el a kamera is, inkább csodálkozva, mintsem gúnyolódva. Ilyenkor óhatatlanul az NDK- ból közvetített játékos délelőt- tökre kénytelen gondolni az ember. Mennyi ügyes gyereket láthatunk egy-egy olyan vetél­kedőn. És azonnal kész párhu­zamot is vonni iskolai testne­velés ügyében. Mert csűrhet­jük, csavarhatjuk bárhogy, az, hogy láthatólag itt topábbak a gyerekek, mint ott, az nem születési sajátosság, nem ter­mészeti csapás, hanem az is­kolai testnevelés szemmel lát­ható jele. Bocsássuk persze gyorsan előre, hogy javulás várható, tekintetbe véve a felemelt testnevelési órák számát. A többség tehát több mozgási lehetőséghez jut, több szak­szerű segítséget kap és több ismeretre tehet szert. Ámde mi lesz felmentettek­kel? Mert a felmentettek szá­ma meglehetősen magas és eléggé bőkezűen osztják a fel­mentéseket különböző beteg­ségek kapcsán is. Viták ugyan folynak arról, hogy jót tesz-e a különböző szervi gyermekbeteg­ségek esetében a felmentés, vagy inkább speciális, de a testnevelési óra keretében el­végezhető testmozgás lenne inkább gyógyító hatású, de amíg a viták folynak, a felmen­tések száma bizonyára tovább nő. Volt nekem régen még több testnevelő tanárom. Valameny- nyien felmentés-ellenesek vol­tak. Nem is ismerték a felmen­tést. Ahhoz, hogy valaki fel­mentést kapjon, legalább toló­székben kellett volna élnie. Mert akkoriban is voltak azért betegek. Volt egy osztálytár­sunk, akinek egyensúlyideg zavarai voltak. (Azóta el is vitte a szervezetét roncsoló betegség). De „tornából fel­mentve” nem volt. Pedig kissé tántorogva járt. De fel kellett tudnia mászni a kötélen, el kel­lett tudnia dobni a medicin­labdát. Mindent meg kellett csinálnia, amit a betegsége mellett tudott. De voltak má­sok is, akik kisebb nagyobb bajaikkal részt vettek minden testnevelési órán, inkább hasz­nukra, mint kárukra vált, amit azóta az életnek volt ideje bebizonyítania. Onnét azután, hogy valaki gyerekkorában nem tud egy medicinlabdán megállni, to­vábbgyűrűzik a felnőttkorba is. Részben úgy, hogy mint a testedzésben járatlan ember, felnőttként sem fog sem ügyes­ségi játékokban részt venni, sem kocogóversenyeken indul­ni, és kérdés, egyáltalán jó szemmel nézi-e majd mások sportolni vágyását, és nem mozgat-e meg majd minden fát, bokrot saját gyermeke test­nevelés alóli felmentése érde­kében. A baj nem az, bogy vannak gyerekek, akik többnyire nem a saját hibájukból nem kap­nak megfelelő testi nevelési, hanem az, hogy ez a tény szemléletet szül. Pontosabban testnevelés ellenes szemléle­tet, miszerint az csak felesle­ges időpazarlás, helyette le­hetne csinálni ezt, tanulni azt, olvasni amazt. Persze, az em­beriség ismeretanyaga félel­metes tempóban nő és már gyerekfejjel kell megkezdeni az ismeretek tömeges befogadá­sát. De ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy félre lehet dob­ni a testnevelést. Hiszen néha a medicinlabdán is meg kell tud­ni állni... — K — Visszavágó? A New York-i Daily News jelentése szerint a nehézsúlyú világbajnok Muhammad Ali és George Foreman szerződést kötött, hogy szeptemberben Ja­maicában visszavágó mérkő­zést vívnak. A jamaicai Kingstonban meglepetéssel fogadták a hírt. Raymond Sharpe, az illetékes sportigazgató szerint megbe­szélések ugyan vannak, de még szó sincs megegyezésről, illet­ve szerződéskötésről.

Next

/
Thumbnails
Contents