Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-05 / 4. szám

A szervezeti szabályzat módosításáról A kongresszusok hivatot­tak arra, hogy módo­sítsák a párt szerve­zeti életének, működésének alapokmányát, a párt alkotmá­nyát, a szervezeti szabályzatot. Nem feltétlenül velejárója ez minden kongresszusnak, de mégis csaknem kivétel nélkül napirenden szerepel mindegyi­ken. Egyrészt a politikai felada­tok újszerűsége és azok ered­ményes megvalósítása megkö­veteli, hogy az új követelmé­nyeknek megfelelő szervezeti életet, működési rendet biztosít­suk. Másrészt a párt szervezeti élete maga is szüntelenül fejlő­dik, új tapasztalatokkal gaz­dagszik, amelyek közül a leg­lényegesebbeket a kongresszus­nak kell törvényesítenie. A párt soron lévő XI. kong­resszusának napirendjén is sze­repel a szervezeti szabályzat módosításának terve. A Közpon­ti Bizottság a közelmúltban nyil­vánosságra hozta a módosítás­ra vonatkozó javaslatait azzal a szándékkal, hogy azt a párt­tagság tanulmányozza, taggyű­lésen megvitassa és javaslatai­val kiegészítse, tovább gazda­gítsa. A szervezeti szabályzat terve­zet nem tartalmaz alapvető vál­tozásokat. Nem érintik azokat az alapelveket, amelyek pár­tunknak és minden marxista- leninista párt szervezeti életé­nek alaotörvényei. Az érvény­ben lévő szervezeti szabályzat minden fő vonásában összhang­ban áll a párt politikai felada­taival, jól szolgálja azok gya­korlati megvalósulását. A folyamatosság hangsúlyo­zása azonban nem kisebbítheti és nem csökkentheti a javasolt módosítások jelentőségét. Ezek­nek fő jellemzője a párttagok­kal szembeni magasabb köve­telmények. A párt eddig is meg­különböztetett figyelmet szentelt tagjainak politikai, erkölcsi ma­gatartására, kommunista tuda­tosságuk és jellemük formálá­séra. Ennek eredményeként so­raiban tömöríti a magyar mun­kásosztály, a dolgozók legjobb­jait. Annál kirívóbb egyes párt­tagok elmaradása, kötelezettsé- qük elmulasztása, kommunisták­hoz nem illő magatartása. A magasabb követelmények azonban mindenekelőtt a szo­cialista építés soron lévő fel­adatainak bonyolultságával, na­gyobb iqényeivel füagnek ösz- sze. Elsősorban a párt tagjai­nak kell munkájukban, maga­tartásukban a fejlettebb szo­cialista viszonyoknak megfelel­ni. A tervezet ezért kieaésziti és bővíti a szervezeti szabályzat követelményrendszerét. Iqy pél­dául a feddhetetlen előélet ki­tétel arra késztet, hogy a párt­ba jelentkezőknél nemcsak a pillanatnyi erkölcsi állapotot, hanem az egész életutat szem előtt kell tartani. Csak így lehet megfelelő erkölcsi alapot bizto­sítani a társadalomban előfor­duló immorális jelenségek elle­ni fokozott harchoz. A gyakorlat azt bizonyítja, hoav az élet eqyre parancso- lóbban veti fel a párttagok marxista-leninista műveltsége színvonalának emelését. A tár­sadalmi, politikai kérdésekben való eliqazodás, az ideológiai harc kiélezettebb körülményei közötti helytállás e nélkül el­képzelhetetlen. Ezért a pártta­gok kötelezettségei között új­szerű megfoqalmazást kap a párttaqok elméleti tudásának feilesztése. Uqyancsak új kiegé­szítés, hogy a párttaq tanúsít­son forradalmi éberséget min­den szocializmusellenes jelen­séggel szemben; továbbá: kö­vetkezetesen szolgálja a szo­cializmus ügyét és minden kö­rülmények között álljon ki a szo­cialista társadalom érdekeiért, védelméért. A módosításoknak egy másik része a pártélet demokratizmu­sának fejlesztését szolgálja. Többek között ide tartozik az is, hogy a párttagok nemcsak a felsőbb pártszervekhez fordul­hatnak kéréssel, javaslatokkal, beadvánnyal, hanem az alap­szervezethez is. Ez eavben az alapszervezetek szerepét, politi­kai súlyát is növeli és közvetle­nebbé teszi a párttagsággal való kapcsolatét. A magasabb követelmények­kel is ö&zefügg a pártból való kilépésre vonatkozó módosítás. Ez egyrészt a saját elhatározás­ra, másrészt az alapszervezet kezdeményezésére egyaránt vo­natkozik. Ahogyan a belépés­nél szigorúan ügyelünk a párt­tagság önkéntes vállalására, úgy biztosítanunk kell ezt a ki­lépésnél is. Ha a párttag úgy érzi, hogy valamilyen oknál fogva nem képes megfelelni a megnövekedett követelmények­nek, joga van arra, hogy kérje a kilépést. A párttagsággal já­ró kötelezettséqek teljesítése nem mindig könnyű, komoly helytállást, minden szempontból bizonyos többletvállalást köve­tel. Vannak esetek, amikor ezek­nek a teljesítése saját vagy a szubjektív szándéktól független okok miatt nem lehetséges. A különféle konfliktusok elkerülé­se és kiéleződésük megakadá­lyozása érdekében célszerű a ki­lépés kezdeményezése. A gya­korlat azt is mutatja, hogy egyes párttagok nem mindig mérik fel konzekvensen ilyen szempontból a helyzetüket. A kilépést ezért nem lehet csak a párttag ön­kéntes elhatározására bízni. Szükséges, hogy oz alapszer­vezet is felléphessen kezdemé- nyezően, ha a párt érdekei ezt megkívánják. A demokratizmus erősítését szolgálja, hogy a módosítás egyértelműbbé teszi: mikor kell pártfeqyelmi eljárást indítani és kinél kell pártbüntetést alkal­mazni. Továbbá hasonló okok­ból kötelezi a pártszerveket, hogy fegyelmi ügyének tárgya­lására meq kell hívni a pártta­got, ami feltétlenül többet je­lent az eddigiektől, amikor is csak a párttaq személyes meg­hallgatása volt kötelező. A módosítások a fegyelmi el­járással kapcsolatban is na­gyobb szerepet biztosítanak az alapszervezeteknek, mert köte­lezik a felsőbb pártszerveket, hogy a fegyelmi döntés előtt meq kell ismerniük a taggyűlés állásfoalalását. Az alapszervezeti munka erő­sítésére irányuló törekvés feje­ződik ki abban a módosításban is. amely az évenként tartandó beszámoló taggyűlések felada­tát bővíti a megválasztott bizal­mioknak a taqgyűlés által tör­ténő meaerősítésével, valamint új megállapításként az alao- szervezetnek a személyi- és ká- derkérdésekbeni jogkörének gyakorlatával. A szervezeti szabályzat tervezet több fontos módosítást tartalmaz a pórt működési rendjére. 15- ről 20 százalékra javasalja nö­velni a választott testületekbe való kooptálást; javosalja a kongresszusok 5 éves idősza­konként történő meqtartását. E módosítást a gyakorlati tapasz­talat indokolja, fgy jobban ösz- szehangolható a párt tevékeny­sége a tervgazdálkodás ötéves ciklusaival. Rákos Imre Eddig hatmillió tonna szenet adott Zonale: celbänya Tizenötmillió forint a biztonság fokozására Célbányaként fejlesztik Zo- bákot, a mecseki szénmedence legfiatalabb üzemét, amely az 1964. évi termelési kezdés óta több mint hatmillió tonna fe­keteszenet adott. Az újabb évtized több szem­pontból is ígéretes. A kitűnő minőségű, kokszolható zobáki szénre elsősorban az új blokkal működő Dunaújvárosi Vasmű tart igényt, tehát hosszú távon biztos fogyasztóra számíthat. A Mecseki Szénbánya Vállala­ton belül is nő a jelentősége, mert a nyolcvanas évek dere­kára kimerülő Kossuth-bánya Vizsgálat a CIA- botrányban Ford elnök azzal a gon­dolattal foglalkozik, hogy a Kennedy-gyilkosság kivizs­gálására létrehozott War- ren-bizottság mintájára „nagytekintélyű személyi­ségekből" álló bizottságot hív életre a CIA kiterjedt hazai kémtevékenységéről napvilágot látott állítások kivizsgálására. Bennfentesek szerint a Colby-jelentés minden lé­nyeges vonatkozásban megerősítette a New York Times december 22-i lelep­lező cikkében nyilvánosság­ra került állításokat, ame­lyeket pedig Helms — még külföldön tett nyilatkozatá­ban — kereken tagadott. szerepét is Zobák veszi ót. Ad­digra az eredetileg tervezett napi háromszáz vagonos kapa­citás másfélszeresére nő. Az idei feladatok egyaránt szolgálják a közeli és távo­labbi célokat. A napi termelést segíti a fejtési munkák kor­szerűsítése, a fizikai munka könnyítése. Már az első ne­gyedben bevezetik a magas- nyomású sűrítettlevegős rob­bantást, ami a szomszédos Kossuth-bónyán bevált. Ez egy­ben példa arra, hogy nem kell mindig messze menni jó mód­szerért. Gyorsítják a feltárást. Idén befejezik a diagonális légakna munkáit. Az óriási bányatorok ezután személy- és kismértékben anyagszállításra is alkalmas lesz. Zobákon jelenleg ötszázhet­ven és hatszázharminc méter közötti mélységből küldik nap­szintre a szenet. Idén tovább folytatják a centrális aknák egyikének mélyítését és a múlt évinél nagyobb ütemben vég­zik a harmadik szint feltárását az aknamélyítők. Bányászati beruházás keretében az akná­ban hétszázötven méter alá nyomulnak, új széntelepeket közelítenek meg a jövő terme­lése számára. A közismerten kedvezőtlen természeti adottságok, bánya- veszélyek leküzdésére, meg­előzésére is fontos intézkedé­sek történnek. A biztonság fo­kozására csupán ennél az üzemnél tizenötmillió forintot költenek az év folyamán. így például minden dolgozót el­látnak egyéni menekülő készü­lékkel. Ezek oxigénszegény le­vegőben is biztosítják baj esetén a menekülést. (Hajnalné) A lakásépítési program szoros tartozéka a közműhálózat létesí­tése. A szokatlanul enyhe tél kedvez az építőknek, a közmű­építőknek is, januárban is tudnak dolgozni. Képünkön: csatorna- fektetés a Pannónia Sörgyár előtt. Szokolai felv. Borostyán, Elefánt, Mecsek ! Korszerű bisztrók Több száz személynek reggeli és ebéd Harmadosztályú árak Palacsintabolt a Sallai utcában Pécs belvárosának közétkez­tetési: reggeliztetés, ebédelte­tés — gondjain kíván enyhí­teni a Baranya megyei Ven­déglátóipari Vállalat létesülő új önkiszolgáló és gyorskiszol­gáló bisztrói segítségével. Ez év első felétől a „Boros­tyán” önkiszolgáló bisztróként működik: a tervek szerint na­ponta reggelihez és ebédhez több mint nyolcszáz étkézőt fogad. A kétmillió forint érté­kű rekonstrukció során fabur­kolattal látják el a falakat álmennyezetet alakítanak ki. A Mecsek Étterem az Ybl Mik­lós utcában szintén önkiszol­gáló bisztróként üzemel majd ez év végétől. A napi reggeli és ebéd alkalmával mintegy hatszáz személyt fogad. Az át­alakítás értéke másfél millió forintot tesz ki: itt is faburko­latot. álmennyezetet szerelnek fel. Az életveszélyessé vált Elefánt gyorskiszolgáló bisztró lesz a tervek szerint 1978 első felétől. A napi reggeli-ebéd idején 400—500 vendéget szol­gálnak ki. A korszerűsítés ér­téke várhatóan legalább hat­millió forint. A Borostyánban, a Mecsek étteremben, vala­mint az Elefántban is újdon­ságnak számít a tálaló pultok­ba beszerelt gyorssütő, grill­csirke-sütő és a fritu. A sütés részben a vendégek előtt tör­ténik. A beruházásokat rész­ben a Baranya megyei Ven­déglátóipari Vállalat végzi, de jelentős a központi-állami tá­mogatás. Az említett három közétkeztetési egység harmad- osztályon dolgozik, a Borostyán esténként vacsorázó vendéglő. A három helyen elsősorban meleg ételeket, menüket, fran­cia hideg ételeket és cukrász- termékeket árusítanak. A Délibáb presszót a Sallai utcában még ez év első ne­gyedében palacsinta bolttá alakítják át mintegy százezer forintért, ahol az automata­gépek óránként háromszáz ízes, túrós palacsintát sütnek. Ezen kívül grillcsirkét valamint üdítő italokat kínálnak. Az elképzelések szerint a Megyeri úton 1977-ben egy ezeradagos konyhával ellátott éttermet adnak át A Kertvárosban, az új lakótelepen pedig 1978-ban nyit egy kisvendéglő, amely­nek tartozéka egy hatszóz ada­gos konyha. Palacsinta sütés a Jókai téri bisztróban. Újabb letartóztatások Kairóban 48-ról 62-re emelkedett a le­tartóztatottak száma az újév napján kirobbant kairói tünte­tés ügyében. A legfrissebb közlések szerint rendszerelle­nes, lazító szellemű röplapo­kat foglaltak le a tüntetés szervezőinél, akiknek — mint a hivatalos jelentés ezúttal megállapítja — sikerült meg­nyerniük a tömegek, mindenek­előtt az egyik heluani üzem munkásainak rokonszenvét. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 4. szám 1975. január 5., vasárnap Ára: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents