Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-30 / 29. szám

2 Dunántúli napló 1975. január 30., csütörtök Kiemelkedő eredményeket értek el 1974-ben a baranyai fogyasztási szövetkezetek önte­vékeny együttesei. A sikerek közül emlékezetes: arany foko­zatú minősítést nyert a zala­egerszegi néptáncfesztiválon a véméndi ÁFÉSZ szebényi együt­tese, míg a komlói ÁFÉSZ ma­gyarszéki „Forrai István" kóru­sa ezüstkoszorú diplomával tért haza a szekszárdi minősí­tő versenyről. Aranykoszorú dip­lomával díjazták a pécsi ÁFÉSZ Janus Pannonius énekkarát, az újpetrei ÁFÉSZ átai délszláv tánccsoportja pedig „Kiváló Együttes” lett. A megye leg­jobb irodalmi színpadának já­ró serleget a szentlőrinci ÁFÉSZ irodalmi színpada őrzi, s ugyan­csak a megye legjobbja a szentlőrinci szövetkezet „Száz­szorszép" bábegyüttese. A si­kerekhez nagyban hozzájárult az együtteseket fenntartó szö­vetkezetek anyagi és erkölcsi támogatása. Baranyában jelenleg 11 szö­vetkezeti öntevékeny együttes működik, így: 4 táncegyüttes, 4 énekkar, két bábcsoport és egy zenekar. Ugyanakkor saj­nálatos, hogy személyi és anya­gi okok miatt olyan színvona­las együttesek hullottak szét, mint a mágocsi Kodály-kórus és az irodalmi színpad, vala­mint a mohácsi kisszimfonikus zenekar. A MÉSZÖV elnöksége tegnapi ülésén elismerését fe­jezte ki a szövetkezetek 1974. évi kulturális tevékenységéért, egyidejűleg felhívta a figyel­met a tennivalókra. Az elmúlt évben közel félmillió forintot fordítottak a baranyai ÁFÉSZ- ek közművelődési és sportcélok­ra. A közművelődés helyi fel­adatainak megvalósításához azonban kevés egyedül a fo­gyasztási szövetkezetek ereje. A MÉSZÖV elnöksége hangsú­lyozta: fontos a mielőbbi együttműködés az ipari szövet­kezetekkel, tanácsokkal, ter­melőszövetkezetekkel és műve­lődési házakkal. Az anyagi erő­ket egyesítve közösen legye­nek a falusi közművelődés gaz­dái. Baranyában 120 ezer ember tagja valamilyen fogyasztási szövetkezetnek. Ez a szám in­dokolja, hogy az ellátáson túl, a szórakozást nyújtó, műsoro­kat adó együttesek támogatá­sa mellett más módon is erő­sítsék kapcsolatukat a tagság­gal. Jó alkalom erre a sokféle színvonalas rendezvény: író­olvasó találkozók, ismeretter­jesztő előadások, az ízlésfor­máló árubemutatók, kereske­delmi és vendéglátó rendezvé­nyek. Az ilyen jellegű rendez­vények számát növelni kell, s ehhez hathatós segítséget nyújt a MÉSZÖV. Egyházas­haraszti Talpra­állt a termelő­szövet­kezet Visszafizették a hitelt Jövedelmező gazdálkodás Ez év január 1-én tízmillió forint készpénz volt az egyhá- zasharaszti Jóbarát Tsz banki egyszámláján, miután kifizet­ték esedékes kötelezettségeiket, sőt egy összegben visszafizet­ték az államnak azt az 1,2 mil­lió forint szanálási hitelt, amit három évre elosztva, 1974-ben, 1975r:ben és 1976-ban kellett volna visszaadniok. Erről az örvendetes tényről tájékoztatta a Jóbarát Tsz tag­ságát a tegnap megtartott zár- számadási közgyűlésen Klein Vilmos, a termelőszövetkezet elnöke. Az elnöki beszámoló utalt arra az ismert tényre, hogy az erőt meghaladó nagyberuházá­sokból eredő jelentős alap­hiány miatt a szövetkezetét ez év elején szanálták. A szövet­kezet terhei nagyok: tíz év alatt 50.8 millió forint hitelt kell visszafizetniök. De a mo­dern objektumok, a kilencezres Gl—Gl rendszerű sertéstelep, a MONSZUN szárító, a mo­dern takarmánykeverő üzem és a lucernaliszt gyártelep állnak és ma már termelnek. A szanálás sikeres volt, az államtól kapott segítséget a szövetkezet már az első eszten­dőben jól kamatoztatta. Emel­kedtek a növénytermesztési ho­zamok, kukoricából hektáron­ként a tervezett 40 mázsával szemben 58,2 mázsa termést takarítottak be s csak ebből a növényből négymillió forint többletbevételük származott. Búzából a tervezett 27 mázsá­val szemben 31,7, repcéből 13 mázsa helyett 22,3 mázsás ter­mést értek el hektáronként. A 64,3 millió forintos árbevéte­lükből a növénytermesztés 28 Az egyházasharaszti termelőszövetkezet nagyteljesítményű ter­ményszárítója. milliót hozott, az új sertéstelep 12.4 milliót. Emelkedett a szövetkezeti bruttó jövedelem, melynek fel­osztásakor 1,5 millió forint biz­tonsági tartalékot képeztek, emellett 3,4 millió forint kész­pénzt tartalékolnak az 1975. évi forgóeszközökre, gépvásárlások­ra. A Jóbarát Tsz tagja lett a CPS társulásnak, két gépsorral kezdi meg az idén a kukorica­rendszerben a termelését. A szanálási megkötöttségek miatt a tagok részesedését nem növelhették, a tagság megélhe­tése azonban az alapjövedel­mükkel biztosítva van. A 10 órás munkanap értéke 111 forint, magasabb a siklósi járás átla­gánál. Az egy tagra eső éves jövedelem 25 377 forint, az egy havi átlagkereset 2115 forint a Jóbarát Tsz-ben. Bővítették a tagi kedvezmények körét, a teg­napi közgyűlésen a tagság megszavazta a lakás-alapot, oz 1975-ben bevezetésre kerülő jogsegély-szolgálatot és az üzemorvos beállítását. A kedvezőtlen időjárás, tava­lyi jégkárok és az állattenyész­tésben még meglévő gondok — állatbetegségek — ellenére eredményes évet tud maga mö­gött a tsz közössége. Egy ilyen súlyos anyagi megrázkódtatás után, mint az előző évi 22 mil­liós veszteség, lábra tudtak áll­ni, s már az első évben az el­várhatónál többet törlesztettek adósságaikból. Kellő anyagi tartalékokkal és az őszi munkák időben és a körülményekhez képest jó minőségben történő elvégzésével alapozták meg az 1975-ös évet, melynek tervét a tegnapi közgyűlés elfogadta. A terv az idei eredmények meg­szilárdítását, s a gépesítés szín­vonal-emelésével a hozamok to­vábbi növelését tűzi ki célul. Szokolai felvétele 3I7 millió forint forgalom 460000 nyulat, 2460 lovat és csikót exportáltak Nincs olyan kötvény, még a világbanknál sem, melyre any- nyi osztalékot fizetnének, mint a BARANYATERMÉK-é. Egy részjegyre az elmúlt esztendő­ben a nyereség 8900 forintot tett ki, ez 30 ezer forintos rész­jegyet véve alapul, 29,7 száza­lékos évi kamatnak felel meg. Egyebek között ilyen kimagas­ló eredményekről adtak számot a baranyai tsz-ek Termékforgal­mi Közös Vállalkozásának zár­Hidason székelykaput állíta­nak a bukovinai magyarok 1947/48-ban történt betelepü­lésének emlékére. A díszes fa­ragásé tölgyfa-kaput felszaba­dulásunk 30. évfordulójának tiszteletére helyezik el a bá­nyatelepi művelődési ház park­jában. Hidas lakóinak mintegy háromnegyed része székely ere­detű, a bukovinai. Andrásfalva és Istensegíts településekről költöztek a faluba. A parkban szobrot állítanak a nagy székely írónak, Tamá­si Áronnak, akinek jövőre lesz halála 10. és két év múlva születésének 80. évfordulója. „Bujkált" a tartásátj fizetése elől Felelőtlen apákat ítéltek el Hiába idézték, nem volt haj­landó megjelenni a bíróság előtt Molnár András 50 éves, Szentlőrinc, Bem utca 2. szám alatti lakos. Végül rendőrrel vezettették elő a tárgyalásra a felelőtlen apát, aki 1973 nyara óta nem járult hozzá kislánya eltartásához. A Pécsi Járásbí­róság tartási kötelezettség el­mulasztásáért első ízben öt hónapi szabadságvesztésre ítél­te, a büntetés végrehajtását azonban feltételesen három évi próbaidőre felfüggesztette. A magánkisiparos akkor váltig fogadkozoít, rendezi hátralé­kát, a jövőben rendesen fizet. Röviddel később kétségbe­esett hangú levelet küldött a bírósághoz Molnár Andrásné. A kis fizetésből gyermekét egyedül nevelő anya panaszol­ta, hiába az ítélet, az apától nem látnak egy fillért sem. Sokba került a kislány beisko­lázása, tüzelő is kellene, már alig győzi a terheket. Molnár András ismét a Pécsi Járásbí­róság elé került, s ezúttal már 7 hónapi, szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Egyidejűleg elrendelte a bíróság a korábban kisza­bott szabadságvesztés végre­hajtását is. Ugyancsak a rendőr kísérte a tárgyalásra Keszthelyi Péter 31 éves, Pécs, Torda u. 30. szám alatti lakost is. A fiatal­ember otthagyta a munkahe­lyét, csak alkalmanként dolgo­iililipiillill Székely kapu Hidason A trió: Berkes Kálmán, Szenthelyi Judit, Szenthelyi Miklós. „Jutka öt perc múlva jön yy zott, hogy a két kiskorú gyer­meke után megítélt tartásdíjat ne vonhassák le tőle. Bejelen­tett lakásán nem tartózkodott, valósággal „bujkált" a fizetés elől. Elfogató parancsot kellett kibocsátani ellene, hogy fele­lősségre vonhassák. Jelenleg is több mint 10 ezer forinttal tar­tozik az alacsony keresetű, gyermekeit egyedül nevelő gyári munkás édesanyának. Az alkalmi munkával is jól kereső apa a fizetés egy részét italra költötte, a sajátjai helyett élet- tórsa gyermekeit támogatta. A Pécsi Járásbíróság bűnösnek mondotta ki Keszthelyi Pétert és 6 hónapi fogházra ítélte. Molnár András és Keszthelyi Péter enyhítésért fellebbezett. A három fiatal koncertmű­vész közül kettő: testvér és — lám, ilyen az élet! — szemre nem derül ki mindjárt, melyik fiú rokona a lánynak. A hang­szerek meg a műsorfüzetek egybevetése a sikeres pécsi hangversenyek első pillanatai­ban segített persze: a zongo­ránál ül Szenthelyi Judit, a he­gedűs Szenthelyi Miklós tehát ők a testvérek. A sztori elég ritka, némi fej­törés után is csak három mű­vész testvérpárt tudunk össze­számolni idehaza. De akik együtt hangversenyeznek, olyat csak egyet, a két Szenthelyit. Ez volt tehát a szerdán lezá­rult pécsi koncertsorozat sajá­tossága. Meg az, — éppen fordítva, mint ahogy elvárnánk — hogy ők gyermekkorukban nem muzsikáltak együtt. Hiszen Judit 12 éves korában már ki­vételes tehetségként főiskolás volt, Miklós pedig legfeljebb azt nézegette, hogy megnőtt-e már akkorára, mint egy hege­dű. De felnőnek a gyerekek, s ma mindketten tanársegédek a Zeneakadémián, együtt lép­nek fel idehaza, de messze tá­volban is — Kubában, Finn­országban például — és hogy a muzsika még inkább a családban maradjon, Miklós megnősült. Tanítgatott egy lányt a hegedűszakon és ad­dig tanítgatta amíg feleségül vette, miként az jobb mesék­ben megírvd van. Most így vall nekünk: — Jobb idegennel koncer­tezni, mert ha azzal összeve­szek, két napig nem látom. De Jutka öt perc múlva már újra jön. És rosszabb idegennel, mert mennyire ismerjük mi már egymás reflexeit is! Judit szerint: — Miklós kezdetben nem tu­dott magával vinni külföldre, mert az ottani impresszárióknak olcsóbb volt a kinti szólista­társ. De művészi híre most már megengedi, hogy ragaszkod­jék hozzám. De a művészhármas harma­dik tagjának Berkes Kálmán­nak is kijutott a sztoriból: ő is, felesége is klarinétos. Szeren­cse, hogy a hangszeres muzsi­ka kérdéseiben az ő szava dönt otthon. De amúgy . . . Máskü­lönben az Operaház első kla­rinétosa és ritkán — például Mozart néhány művével — együtt lépnek fel: két klariné­tos egy pódiumon, házasság- levéllel. Földessy Dénes Múzeum Villánykövesden A német nemzetiségi falumú­zeumot, amelyet nemrégen avattak fel Villánykövesden, ed­dig mintegy százan látogatták. A KISZ-fiatalok több ezer fo­rint értékű társadalmi munká­ban rendezték be a helytör­téneti tárlatot a tanács épüle­tében. A falu lakói csaknem kétszáz néprajzilag, történel­mileg értékes tárgyat, iratot, dokumentumot adtak a múze­umnak: köztük a szőlőművelés és -feldolgozás eszközeit, agyagedényeket, régi szőtte­seket, hímzéseket, ruhákat. A községi tanács 40 ezer forintot fordított a múzeumra. számadó -igazgatótanácsi ülé­sén Pécsett, a Ságvári Endre Művelődési Házban tegnap, amelyen részt vett Kertész Ist­ván, a megyei pártbizottság munkatársa. A BARANYATERMÉK igazga­tósága az idén hatodízben ad számot a végzett munkáról, s itt mindjárt érdemes az elmúlt esztendők két jellemző mérleg­adatát említeni: 1969-ben a vállalkozás forgalma 23 millió forint volt, a múlt évben 317 millió forintot tett ki összforgal­muk. A munka jellemzőbb ered­ményei a következők, amelyek­ről dr. Héjjá József, a BARA­NYATERMÉK igazgatója szá­molt be. A vállalkozás külkereskedel­mi forgalma ugrásszerűen — 15 százalékkal — emelkedett az 1973-as esztendőhöz viszo­nyítva. 1974-ben 246 millió fo­rint értékű mezőgazdasági ter­méket exportáltak, mely körül­belül ötmillió dollárnak felel meg. Felfutás következett be a zöldnövényi lisztek forgalmazá­sában, melyből 2500 vagonnal szállítottak külföldre. Kedvező­en alakult az állat, illetve az óllati termékek exportja is: vágólóból és csikóból 2460 darabot, házinyúlból 460 ezret exportáltak. Akadtak azonban hiányosságok is, így például a sárgaborsó forgalmazásában volt a legnagyobb kiesés, a bab értékesítése is nehézségek­be ütközött. A belföldi forgalom alig haladta meg a 71 millió forin­tot, mely az 1973-asnak csak 59 százalékát jelenti. Több gátló tényező közül csak néhá­nyat említenénk: az Olajipari Vállalatnak a szerződött 4600 tonna olajmag helyett — az esőzések miatti terméskiesés következtében — csak 1900 tonnát tudtak szállítani. Csök­kent a termelők közötti takar­mányforgalom is, mely mind­össze fele az 1973-as mennyi­ségnek. örvendetesen alakult azonban a belföldi állatérté­kesítés: 267 üszőt és 1714 ma­lacot, illetve süldőt forgalma­zott a vállalkozás. Kevesebb a fatermék értékesítés. A terve­zett 5500 köbméter helyett 4340 köbméter faterméket forgal­maztak. A vállalkozás igen kevés dolgozót foglalkoztat, így az egy dolgozóra jutó forgalom magas, mintegy 17 millió fo­rint. A költségek alig halad­ták meg a hárommillió forin­tot, mely a tervezettnél 4 szá­zalékkal alacsonyabb. A jövőben a fatermékek for­galmazására fordítanak na­gyobb gondot. A tag tsz-ek kezelésében 30 ezer hektár erdő van, melyből évente kö­rülbelül 100 ezer köbméter fát termelnek ki. A saját üzemük­ben feldolgozandó mennyisé­gen felüli fa forgalmazásával a közös vállalkozást bízták meg a szövetkezetek. A kü­lönböző termelési rendszereken kívül tsz-ek gépbeszerzéseit is jobban segíti a vállalkozás eb­ben az esztendőben. A tanácskozás során szóba került a BARANYATERMÉK és a MÉK egyesülésének gondo­lata. A tag tsz-ek megbízták a vállalkozás igazgatóságát, hogy folytassanak tárgyaláso­kat az illetékesekkel e kérdés­ről. Az igazgatóság úgy hatá­rozott, hogy a BARANYATER­MÉK csatlakozik a görcsönyi zöldségtermesztési társuláshoz, melynek tervezett beruházásá­hoz ötmillió forinttal járulnak hozzá. (M)

Next

/
Thumbnails
Contents