Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-30 / 29. szám
2 Dunántúli napló 1975. január 30., csütörtök Kiemelkedő eredményeket értek el 1974-ben a baranyai fogyasztási szövetkezetek öntevékeny együttesei. A sikerek közül emlékezetes: arany fokozatú minősítést nyert a zalaegerszegi néptáncfesztiválon a véméndi ÁFÉSZ szebényi együttese, míg a komlói ÁFÉSZ magyarszéki „Forrai István" kórusa ezüstkoszorú diplomával tért haza a szekszárdi minősítő versenyről. Aranykoszorú diplomával díjazták a pécsi ÁFÉSZ Janus Pannonius énekkarát, az újpetrei ÁFÉSZ átai délszláv tánccsoportja pedig „Kiváló Együttes” lett. A megye legjobb irodalmi színpadának járó serleget a szentlőrinci ÁFÉSZ irodalmi színpada őrzi, s ugyancsak a megye legjobbja a szentlőrinci szövetkezet „Százszorszép" bábegyüttese. A sikerekhez nagyban hozzájárult az együtteseket fenntartó szövetkezetek anyagi és erkölcsi támogatása. Baranyában jelenleg 11 szövetkezeti öntevékeny együttes működik, így: 4 táncegyüttes, 4 énekkar, két bábcsoport és egy zenekar. Ugyanakkor sajnálatos, hogy személyi és anyagi okok miatt olyan színvonalas együttesek hullottak szét, mint a mágocsi Kodály-kórus és az irodalmi színpad, valamint a mohácsi kisszimfonikus zenekar. A MÉSZÖV elnöksége tegnapi ülésén elismerését fejezte ki a szövetkezetek 1974. évi kulturális tevékenységéért, egyidejűleg felhívta a figyelmet a tennivalókra. Az elmúlt évben közel félmillió forintot fordítottak a baranyai ÁFÉSZ- ek közművelődési és sportcélokra. A közművelődés helyi feladatainak megvalósításához azonban kevés egyedül a fogyasztási szövetkezetek ereje. A MÉSZÖV elnöksége hangsúlyozta: fontos a mielőbbi együttműködés az ipari szövetkezetekkel, tanácsokkal, termelőszövetkezetekkel és művelődési házakkal. Az anyagi erőket egyesítve közösen legyenek a falusi közművelődés gazdái. Baranyában 120 ezer ember tagja valamilyen fogyasztási szövetkezetnek. Ez a szám indokolja, hogy az ellátáson túl, a szórakozást nyújtó, műsorokat adó együttesek támogatása mellett más módon is erősítsék kapcsolatukat a tagsággal. Jó alkalom erre a sokféle színvonalas rendezvény: íróolvasó találkozók, ismeretterjesztő előadások, az ízlésformáló árubemutatók, kereskedelmi és vendéglátó rendezvények. Az ilyen jellegű rendezvények számát növelni kell, s ehhez hathatós segítséget nyújt a MÉSZÖV. Egyházasharaszti Talpraállt a termelőszövetkezet Visszafizették a hitelt Jövedelmező gazdálkodás Ez év január 1-én tízmillió forint készpénz volt az egyhá- zasharaszti Jóbarát Tsz banki egyszámláján, miután kifizették esedékes kötelezettségeiket, sőt egy összegben visszafizették az államnak azt az 1,2 millió forint szanálási hitelt, amit három évre elosztva, 1974-ben, 1975r:ben és 1976-ban kellett volna visszaadniok. Erről az örvendetes tényről tájékoztatta a Jóbarát Tsz tagságát a tegnap megtartott zár- számadási közgyűlésen Klein Vilmos, a termelőszövetkezet elnöke. Az elnöki beszámoló utalt arra az ismert tényre, hogy az erőt meghaladó nagyberuházásokból eredő jelentős alaphiány miatt a szövetkezetét ez év elején szanálták. A szövetkezet terhei nagyok: tíz év alatt 50.8 millió forint hitelt kell visszafizetniök. De a modern objektumok, a kilencezres Gl—Gl rendszerű sertéstelep, a MONSZUN szárító, a modern takarmánykeverő üzem és a lucernaliszt gyártelep állnak és ma már termelnek. A szanálás sikeres volt, az államtól kapott segítséget a szövetkezet már az első esztendőben jól kamatoztatta. Emelkedtek a növénytermesztési hozamok, kukoricából hektáronként a tervezett 40 mázsával szemben 58,2 mázsa termést takarítottak be s csak ebből a növényből négymillió forint többletbevételük származott. Búzából a tervezett 27 mázsával szemben 31,7, repcéből 13 mázsa helyett 22,3 mázsás termést értek el hektáronként. A 64,3 millió forintos árbevételükből a növénytermesztés 28 Az egyházasharaszti termelőszövetkezet nagyteljesítményű terményszárítója. milliót hozott, az új sertéstelep 12.4 milliót. Emelkedett a szövetkezeti bruttó jövedelem, melynek felosztásakor 1,5 millió forint biztonsági tartalékot képeztek, emellett 3,4 millió forint készpénzt tartalékolnak az 1975. évi forgóeszközökre, gépvásárlásokra. A Jóbarát Tsz tagja lett a CPS társulásnak, két gépsorral kezdi meg az idén a kukoricarendszerben a termelését. A szanálási megkötöttségek miatt a tagok részesedését nem növelhették, a tagság megélhetése azonban az alapjövedelmükkel biztosítva van. A 10 órás munkanap értéke 111 forint, magasabb a siklósi járás átlagánál. Az egy tagra eső éves jövedelem 25 377 forint, az egy havi átlagkereset 2115 forint a Jóbarát Tsz-ben. Bővítették a tagi kedvezmények körét, a tegnapi közgyűlésen a tagság megszavazta a lakás-alapot, oz 1975-ben bevezetésre kerülő jogsegély-szolgálatot és az üzemorvos beállítását. A kedvezőtlen időjárás, tavalyi jégkárok és az állattenyésztésben még meglévő gondok — állatbetegségek — ellenére eredményes évet tud maga mögött a tsz közössége. Egy ilyen súlyos anyagi megrázkódtatás után, mint az előző évi 22 milliós veszteség, lábra tudtak állni, s már az első évben az elvárhatónál többet törlesztettek adósságaikból. Kellő anyagi tartalékokkal és az őszi munkák időben és a körülményekhez képest jó minőségben történő elvégzésével alapozták meg az 1975-ös évet, melynek tervét a tegnapi közgyűlés elfogadta. A terv az idei eredmények megszilárdítását, s a gépesítés színvonal-emelésével a hozamok további növelését tűzi ki célul. Szokolai felvétele 3I7 millió forint forgalom 460000 nyulat, 2460 lovat és csikót exportáltak Nincs olyan kötvény, még a világbanknál sem, melyre any- nyi osztalékot fizetnének, mint a BARANYATERMÉK-é. Egy részjegyre az elmúlt esztendőben a nyereség 8900 forintot tett ki, ez 30 ezer forintos részjegyet véve alapul, 29,7 százalékos évi kamatnak felel meg. Egyebek között ilyen kimagasló eredményekről adtak számot a baranyai tsz-ek Termékforgalmi Közös Vállalkozásának zárHidason székelykaput állítanak a bukovinai magyarok 1947/48-ban történt betelepülésének emlékére. A díszes faragásé tölgyfa-kaput felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére helyezik el a bányatelepi művelődési ház parkjában. Hidas lakóinak mintegy háromnegyed része székely eredetű, a bukovinai. Andrásfalva és Istensegíts településekről költöztek a faluba. A parkban szobrot állítanak a nagy székely írónak, Tamási Áronnak, akinek jövőre lesz halála 10. és két év múlva születésének 80. évfordulója. „Bujkált" a tartásátj fizetése elől Felelőtlen apákat ítéltek el Hiába idézték, nem volt hajlandó megjelenni a bíróság előtt Molnár András 50 éves, Szentlőrinc, Bem utca 2. szám alatti lakos. Végül rendőrrel vezettették elő a tárgyalásra a felelőtlen apát, aki 1973 nyara óta nem járult hozzá kislánya eltartásához. A Pécsi Járásbíróság tartási kötelezettség elmulasztásáért első ízben öt hónapi szabadságvesztésre ítélte, a büntetés végrehajtását azonban feltételesen három évi próbaidőre felfüggesztette. A magánkisiparos akkor váltig fogadkozoít, rendezi hátralékát, a jövőben rendesen fizet. Röviddel később kétségbeesett hangú levelet küldött a bírósághoz Molnár Andrásné. A kis fizetésből gyermekét egyedül nevelő anya panaszolta, hiába az ítélet, az apától nem látnak egy fillért sem. Sokba került a kislány beiskolázása, tüzelő is kellene, már alig győzi a terheket. Molnár András ismét a Pécsi Járásbíróság elé került, s ezúttal már 7 hónapi, szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Egyidejűleg elrendelte a bíróság a korábban kiszabott szabadságvesztés végrehajtását is. Ugyancsak a rendőr kísérte a tárgyalásra Keszthelyi Péter 31 éves, Pécs, Torda u. 30. szám alatti lakost is. A fiatalember otthagyta a munkahelyét, csak alkalmanként dolgoiililipiillill Székely kapu Hidason A trió: Berkes Kálmán, Szenthelyi Judit, Szenthelyi Miklós. „Jutka öt perc múlva jön yy zott, hogy a két kiskorú gyermeke után megítélt tartásdíjat ne vonhassák le tőle. Bejelentett lakásán nem tartózkodott, valósággal „bujkált" a fizetés elől. Elfogató parancsot kellett kibocsátani ellene, hogy felelősségre vonhassák. Jelenleg is több mint 10 ezer forinttal tartozik az alacsony keresetű, gyermekeit egyedül nevelő gyári munkás édesanyának. Az alkalmi munkával is jól kereső apa a fizetés egy részét italra költötte, a sajátjai helyett élet- tórsa gyermekeit támogatta. A Pécsi Járásbíróság bűnösnek mondotta ki Keszthelyi Pétert és 6 hónapi fogházra ítélte. Molnár András és Keszthelyi Péter enyhítésért fellebbezett. A három fiatal koncertművész közül kettő: testvér és — lám, ilyen az élet! — szemre nem derül ki mindjárt, melyik fiú rokona a lánynak. A hangszerek meg a műsorfüzetek egybevetése a sikeres pécsi hangversenyek első pillanataiban segített persze: a zongoránál ül Szenthelyi Judit, a hegedűs Szenthelyi Miklós tehát ők a testvérek. A sztori elég ritka, némi fejtörés után is csak három művész testvérpárt tudunk összeszámolni idehaza. De akik együtt hangversenyeznek, olyat csak egyet, a két Szenthelyit. Ez volt tehát a szerdán lezárult pécsi koncertsorozat sajátossága. Meg az, — éppen fordítva, mint ahogy elvárnánk — hogy ők gyermekkorukban nem muzsikáltak együtt. Hiszen Judit 12 éves korában már kivételes tehetségként főiskolás volt, Miklós pedig legfeljebb azt nézegette, hogy megnőtt-e már akkorára, mint egy hegedű. De felnőnek a gyerekek, s ma mindketten tanársegédek a Zeneakadémián, együtt lépnek fel idehaza, de messze távolban is — Kubában, Finnországban például — és hogy a muzsika még inkább a családban maradjon, Miklós megnősült. Tanítgatott egy lányt a hegedűszakon és addig tanítgatta amíg feleségül vette, miként az jobb mesékben megírvd van. Most így vall nekünk: — Jobb idegennel koncertezni, mert ha azzal összeveszek, két napig nem látom. De Jutka öt perc múlva már újra jön. És rosszabb idegennel, mert mennyire ismerjük mi már egymás reflexeit is! Judit szerint: — Miklós kezdetben nem tudott magával vinni külföldre, mert az ottani impresszárióknak olcsóbb volt a kinti szólistatárs. De művészi híre most már megengedi, hogy ragaszkodjék hozzám. De a művészhármas harmadik tagjának Berkes Kálmánnak is kijutott a sztoriból: ő is, felesége is klarinétos. Szerencse, hogy a hangszeres muzsika kérdéseiben az ő szava dönt otthon. De amúgy . . . Máskülönben az Operaház első klarinétosa és ritkán — például Mozart néhány művével — együtt lépnek fel: két klarinétos egy pódiumon, házasság- levéllel. Földessy Dénes Múzeum Villánykövesden A német nemzetiségi falumúzeumot, amelyet nemrégen avattak fel Villánykövesden, eddig mintegy százan látogatták. A KISZ-fiatalok több ezer forint értékű társadalmi munkában rendezték be a helytörténeti tárlatot a tanács épületében. A falu lakói csaknem kétszáz néprajzilag, történelmileg értékes tárgyat, iratot, dokumentumot adtak a múzeumnak: köztük a szőlőművelés és -feldolgozás eszközeit, agyagedényeket, régi szőtteseket, hímzéseket, ruhákat. A községi tanács 40 ezer forintot fordított a múzeumra. számadó -igazgatótanácsi ülésén Pécsett, a Ságvári Endre Művelődési Házban tegnap, amelyen részt vett Kertész István, a megyei pártbizottság munkatársa. A BARANYATERMÉK igazgatósága az idén hatodízben ad számot a végzett munkáról, s itt mindjárt érdemes az elmúlt esztendők két jellemző mérlegadatát említeni: 1969-ben a vállalkozás forgalma 23 millió forint volt, a múlt évben 317 millió forintot tett ki összforgalmuk. A munka jellemzőbb eredményei a következők, amelyekről dr. Héjjá József, a BARANYATERMÉK igazgatója számolt be. A vállalkozás külkereskedelmi forgalma ugrásszerűen — 15 százalékkal — emelkedett az 1973-as esztendőhöz viszonyítva. 1974-ben 246 millió forint értékű mezőgazdasági terméket exportáltak, mely körülbelül ötmillió dollárnak felel meg. Felfutás következett be a zöldnövényi lisztek forgalmazásában, melyből 2500 vagonnal szállítottak külföldre. Kedvezően alakult az állat, illetve az óllati termékek exportja is: vágólóból és csikóból 2460 darabot, házinyúlból 460 ezret exportáltak. Akadtak azonban hiányosságok is, így például a sárgaborsó forgalmazásában volt a legnagyobb kiesés, a bab értékesítése is nehézségekbe ütközött. A belföldi forgalom alig haladta meg a 71 millió forintot, mely az 1973-asnak csak 59 százalékát jelenti. Több gátló tényező közül csak néhányat említenénk: az Olajipari Vállalatnak a szerződött 4600 tonna olajmag helyett — az esőzések miatti terméskiesés következtében — csak 1900 tonnát tudtak szállítani. Csökkent a termelők közötti takarmányforgalom is, mely mindössze fele az 1973-as mennyiségnek. örvendetesen alakult azonban a belföldi állatértékesítés: 267 üszőt és 1714 malacot, illetve süldőt forgalmazott a vállalkozás. Kevesebb a fatermék értékesítés. A tervezett 5500 köbméter helyett 4340 köbméter faterméket forgalmaztak. A vállalkozás igen kevés dolgozót foglalkoztat, így az egy dolgozóra jutó forgalom magas, mintegy 17 millió forint. A költségek alig haladták meg a hárommillió forintot, mely a tervezettnél 4 százalékkal alacsonyabb. A jövőben a fatermékek forgalmazására fordítanak nagyobb gondot. A tag tsz-ek kezelésében 30 ezer hektár erdő van, melyből évente körülbelül 100 ezer köbméter fát termelnek ki. A saját üzemükben feldolgozandó mennyiségen felüli fa forgalmazásával a közös vállalkozást bízták meg a szövetkezetek. A különböző termelési rendszereken kívül tsz-ek gépbeszerzéseit is jobban segíti a vállalkozás ebben az esztendőben. A tanácskozás során szóba került a BARANYATERMÉK és a MÉK egyesülésének gondolata. A tag tsz-ek megbízták a vállalkozás igazgatóságát, hogy folytassanak tárgyalásokat az illetékesekkel e kérdésről. Az igazgatóság úgy határozott, hogy a BARANYATERMÉK csatlakozik a görcsönyi zöldségtermesztési társuláshoz, melynek tervezett beruházásához ötmillió forinttal járulnak hozzá. (M)
