Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-30 / 29. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 29. szám 1975. január 30., csütörtök Ara: 80 fillér Fogyasztás Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Takarékossági mozgalom a tsz-ekben • Több zöldséget, cukorrépát, olajos magvat termesztenek • Jobb áruelosztást és értékesítést és morál A z MSZMP KB decemberi állásfoglalása jogos bírálattal illette a társadalomban megtalálható negatív jelenségeket, amelyek mind gazdasági, mind politikai, de eszmei téren is gátolják az utóbbi évek eredményeképpen létrejött pozitív tendenciák tömegméretű megvalósulását. Szocialista viszonyainkból kiindulva és eddig elért gazdasági sikereinket elismerve mindenekelőtt azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy az úgynevezett antiszociális és amorális jelenségek okát korántsem a jövedelmek helyesen meglévő differenciálásában látjuk, következésképpen nem a gazdasági mechanizmus számlájára írjuk. A KB által bírált negativ jelenségek gyökere ugyanis nem a munkával megszerzett, megérdemelt - s esetenként tényleg kiemelkedő — jövedelmekben van. A negatív jelenségek alapjait nagyon sok tekintetben és elsősorban a munka nélkül megszerzett jövedelmekben, vagy a munkához és a szaktudáshoz képest aránytalanul magas jövedelmekben, s csak ezek után ténylegesen meglévő objektív gazdasági nehézségeinkben kell keresnünk. Amennyiben a társadalmi összefüggéseknek rendkívül bonyolult rendszerét nem tárjuk fel őszintén és nem tudatosítjuk a negatív jelenségek kialakulását és az ellenük folyó harcot, ha nem fékezzük meg azok további terjedését, úgy még a legjobb indítékok és a szükségszerű folyamatok is összefonódhatnak káros tendenciákkal. Ilyen jelenség napjainkban a fogyasztásban megtalálható fe- tisizmus és mértéktelenség is. Mit is jelent a fogyasztói szemlélet? Egyrészt jelenti azt, hogy az ember nem saját munkájának, hivatásának él, hanem hivatásától függetlenül vagy éppen ezzel ellentétes módon igyekszik pénzt szerezni. Nem munkájának, társadalmi feladatának vágya hajtja, hanem a mindenáron való pénzszerzés szenvedélye. Nem a társadalmilag hasznos munkában való anyagi érdekeltség ösztönzi, hanem csak a saját közvetlen anyagi érdeke. Az érdekeltség és az érdek ilyen módon szembekerül egymással. Ennek eredménye azután az, hogy lassan az ember egész lénye átalakul és leszűkül bizonyos tárgyaknak a birtoklására. Mindez nyilvánvaló és közismert jelenség a kapitalizmusban, de idegen és káros jelenség a szocializmusban. A modern monopolkapitalizmus úgynevezett „fogyasztói társadalma” éppen e fogyasztói szemléletre épül, az embert kizárólag fogyasztói képessége reprezentálja. Érthető, hogy a fogyasztói tudattal semmiképpen sem a fogyasztás elítélését állítjuk szembe. A presztízs-fogyasztás ellentéte nem valamiféle lemondás vagy önfegyelem, netán aszke- tizmus, hanem az értelmes fogyasztás. Olyan fogyasztás, amely közvetlenül hozzájárul az ember egyéni képességeinek kibontakozásához. Ha ugyanis a praktikus gépek, technológiák, vegyszerek és szolgáltatások használata által megnövekedett szabad időt arra fordítják, hogy önmagukat képezzék, egymást segítsék és támogassák, hogy emberi kapcsolataik tartalmát elmélyítsék, kulturális igényeiket kielégítsék, fejlesszék, akkor ez a fogyasztás megfelel a társadalmi érdekeknek. Értelmes fogyasztást, mértékletességet követel meg az emberi, a szocialista fejlődés. S ezért kell ezt a kérdést tartalmilag és nem sematikusan vizsgálni, mert egyébként olyan embereket sértünk meg és ítélünk el, akik emberileg és társadalmilag értékesek, és olyanokat mentünk fel, akik éppen a „fogyasztói tudat” reprezentánsai. Csak így érthetjük meg a fogyasztói szemlélet valóságos problémáit a mai magyar társadalomban. A modern tőkés társadalom a szabad verseny régi formáit megszüntette, a fogyasztás manipulálása érdekében viszont versenyt teremtett a fogyasztók között. A fogyasztók közötti szabad verseny magával hozta az úgynevezett presztízs-fogyasztást, ahol bizonyos társadalmi álláshoz, beosztáshoz, pozícióhoz hozzá tartozik egyes divatcikkek, tartós fogyasztási cikkek, ingatlanok stb. birtoklása. Mindezek a jelenségek, melyek a konzum-szemléletből következnek, az embert elszegényítik, horizontját beszűkítik, fejlődését gátolják, ezért a szocializmustól is idegenek. A fogyasztói szemlélet beszüremlése a szocialista társadalomba konzervál vagy életre kelt régi kispolgári szokásokat, sőt polgári és dzsentri szemléletet is. Ez az összefüggésrendszer, a felszíni jelenségek bizonyos hasonlósága objektív alapot ad helytelen ideológiai tendenciák számára is. A polgári ideológiák legfőképpen azokra a rétegekre hatnak, amelyek társadalmi „tudathasadásban” szenvednek, tehát részben „szocialista”, részben „fogyasztói” meggyőződésűek, s hat a szocialista meggyőződésűek azon csoportjaira is, akik életformájukban a foavasztói szemlélethez kapcsolódnak. Napjaink osztályharcának egyik legfontosabb kérdése az, hogy a valóságban meglevő, a fejlődés folyamán részben elkerülhetetlen negatív tendenciákat - így a szocializmus és a szocialista morál ellen ható nézeteket — felismerjük, és feltárjuk az ezzel összefüggő elméleti vonatkozásokat. E munka eredményességének legfontosabb feltétele, hogy ne maradjunk meg csupán a negatívumoknál, a helytelen nézetek bírálatánál, hanem a szocializmus objektív eredményeit állítsuk hatásosan szembe a káros tendenciákkal. A kispolgári gondolkodás nem szeret differenciálni: kizárólag a felszínből ítél, az embereket két csoportra osztja: a „van- nékik" és a „nincs-nékik" világára, az előbbit becsüli, az utóbbit megveti. Nálunk az embert másként bírálják el: a megítélés mércéje a valódi emberi érték. A valóságos értékek felkutatása mindig fáradságos, de a szocialista társadalom inkább ezt vállalja magára, mint a felszín szerinti értékelést. Kiss István Szerdán Budapesten megkezdődött a termelőszövetkezeti vezetők kétnapos tanácskozása: a TOT rendezésében té- esz területi vezetők, elnökök és közgazdászok az első napon a közös gazdaságok termelés- politikai célkitűzéseit vitatták meg. Szél Ferenc, a TOT titkára elmondotta: tovább kell javítani a szervező és irányító munkát, s a korábbinál nagyobb tervszerűségre van szükség a közös gazdaságok munkájában. A gazdaságok ugyanis idén a tavalyihoz képest 6-7 százalékkal növelték a termelési előirányzatot, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban továbbra is a termelőszövetkezetek fejlődnek a legdinamikusabban. Termelési szerkezet A népgazdasági igényekkel összefüggésben rámutatott: a téeszekben némileg módosítani kell a termelési szerkezetet, egyes növényi kultúrákból ugyanis keveset termelnek a gazdaságok, ami hátráltatja a folyamatos belföldi ellátást, illetve igen költséges importot tesz szükségessé. A tervek szerint az üzemek előrelépnek a zöldségtermelésben, ezt bizonyítja, hogy a tavalyinál 10 százalékkal több termést irányoztak elő 1975-re. A szövetkezetek árujára igen nagy szükség van, mert a friss fogyasztású zöldség túlnyomó részét a téeszekben és a velük szoros kapcsolatban lévő háztáji üzemekben állítják elő. A termelés korszerűsítésére továbbra is fenntartják az állami támogatást, az üzemek a kiemelt, 70 százalékos gépártámogatást vehetik igénybe zöldségtermesztő gépsorok beszerzésére. Arra van szükség, hogy a termelők, illetőleg a feldolgozók és a kereskedelem az eddiginél szorosabb kap- asolatokat alakítsanak ki, a megtermelt áru rugalmas elosztásával, gyors átvételével és szállításával ugyanis jelentős értékeket lehet megmenteni. A közös gazdaságok a tavalyinál nagyobb területen termelnek majd cukorrépát — összesen 104 000 hektáron —, összefüggésben azzal, hogy a cukor világpiaci ára igen magas és az ország önellátását a mező- gazdasági üzemek évek óta nem tudják biztosítani. A termeléspolitikai célok közé tartozik még egyebek között az olajosmagvú növények vetésterületének növelése, a termesztési technológia korszerűsítése és a szója bab-termesztés szélesebb körű elterjesztése. Felhívás a tsz-ekhez Az értekezleten a TOT elnöksége felhívást intézett a té- eszekhez, ebben a takarékossági mozgalom megszervezését indítványozták. Az elnökség felhívta a termelőszövetkezeti tagságot, hogy tekintse fontos feladatának a takarékossági követelmények fokozottabb érvényesítését, az eddiginél körültekintőbben használja fel a különféle anyagokat, az energiát és a pénzeszközöket; dolgozzék azon, hogy az anyag- és energiaigény szempontjából legjobbnak bizonyuló technológiák gyors ütemben elterjedjenek. A takarékossági célok megvalósítását jól szolgálják az egyre hatékonyabb munka- és üzemszervezési intézkedések. A téeszekben a tervtárgyaló közgyűlésen vitatják majd meg a gazdaság takarékossági tervét, amelynek végrehajtását később rendszeresen figyelemmel kísérik. Közvilágítási oszlopokat és armatúrákat szerelnek a déli ipari úton. Szokolai felvétele Seperni a más portája előtt is... TISZTA, KULTURÁLT TELEPÜLÉSEKÉRT Jól fizet a tisztaság • • Községfejlesztés Bolyban Leáldozóban már a nem is oly régmúlt romantikája, hogy az órokparti papsajt volt a legjobb csemege, s a kidőlt kerítésléc résén kibújt kutya kergette arrébb az idegen vándort. Minden évben, tavasszal összeül a bizottság, és hétféle szempont alapján eldöntik, hogy melyik „Baranya legtisztább, legkulturáltabb települése”. Turony a „C" kategóriába tartozik, vagyis azon községek közé, amelyekben a lakosok száma nem haladja meg az 500 főt. Nem könnyű a dolguk, hiszen egy csendesebb eső is mérhetetlen sok sarat hord a házak elé a környező dombokról. Mégis, többször voltak már kategória-győztesek, eddig ösz- szesen 160 ezer forint jutalmat kapott a község. Tavaly például 70 ezer forint járt az 1973. évben végzett munkáért. Ez a munka pedig 1974-ben sem volt kevés. 1600 méter hosszan betonjárdát építettek. Két utcában, összesen mintegy négyszáz méter utat hoztak úgy rendbe, hogy esős időben is bátran mehet arra a személyautó. Parkosítottak, ifjúsági klubot építettek olvasóteremmel, könyvtárral, játékteremmel. A helyi termelőszövetkezettel együttműködve rendbehozták a gazdasági utakat. Néhány szám híven érzékelteti, hogy mi volt a mérhető a tavalyi munkában: a község Kaposváron automatizált sütőüzem kezdte meg működését, amely két műszakban 16 ezer kg kenyeret, 272 ezer süteményt készít. 322 lakosa közül százötvenen vettek részt a társadalmi munkában, illetve fizettek be helyette pénzbeni hozzájárulást, összesen 11 ezer 367 munkaórával 264 ezer forint értékkel gyarapították a községet. És még valami, ami szintén nem lehet a véletlen műve: a község 79 házából 76 felelt meg a „tiszta udvar — rendes ház" követelményeinek. A legnagyobbak, vagyis az „A" kategóriájában tavaly a bólyiaké volt a pálma, azaz a 100 ezer forintos első díj. Amint a községi tanácson elmondták, 1974-ben sem tétlenkedtek. Részint, mert az eredmény kötelez, másrészt sok még a megoldásra váró feladat. Azt mondják, hogy elsősorban nem a külsőségekre törekszenek (bár, ha valaki Bolyba látogat, a rendezett utak, járdák, partok nem ezt juttatják eszébe). Égető gond volt a csatorna- építés, ennek csaknem kétharmadát a lakosság és helyi gazdálkodó szervek: tsz, állami gazdaság, ÁFÉSZ, faipar és a többiek segítségével oldották meg. Az ivóvízellátás nehézségeinek enyhítésére Mohácsról szereztek be egy 100 köbméteres hidroglóbuszt, de nem volt senki, aki a szállítást elvállalta volna. A község összefogott az állami gazdasággal, és társadalmi munkával helyére került a víztároló. Új kezdeményezés volt a rendszeres szemétszállítás, önkéntességi alapon — tehát amelyik család fizeti az ezzel járó költségeket — a Költségvetési üzem hetenként egyszer elszállítja a háznál összegyűlt szemetet. Eddig százhúszon éltek ezzel a lehetőséggel. Nagy a község, nagy érték létrehozására van lehetőségük. 1974-ben a társadalmi munka és a készpénz hozzájárulások segítségével kevés híján ötmillió forint értékkel gyarapították a községet. K. Gy. Gromiko Szíriába látogat Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere február 1-től 3-ig baráti látogatást tesz a Szíriái Arab Köztársaságban.
