Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-29 / 28. szám
A\ Wh Világ proletárjai, egyesüljetek! jft»' Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 28. szám 1975. január 29., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A KORSZERŰSÉG ARA gy nagyteljesítményű, számjegyvezérlésű — numerikus — szerszámgép 20—30 millió forintba, a hagyományos berendezés tízszeresébe kerül. Drágának látszik, ám feltehetően megéri az árát, mert hiszen vásárolják, sőt, a hazai szerszámgépgyártók külföldön is találnak rá vevőket. A magyar ipar — mind tapasztalatait, mind technikai fel- készültségét tekintve - képes lenne orsós magnetofonok, közöttük sztereó-készülékek előállítására. Mégsem csinálják. Azért nem, mert a ráfordítási költségek, s az elérhető ár nem állnak arányban egymással. Két példát említettünk, s bármennyire egyszerűen, érzékeltetik: a korszerűség ára, ha forintban akarjuk kifejezni, csak bonyolult számítások végeredményeként mutatható ki. Vállalva a leegyszerűsítéssel járó veszélyt: egy termék hiába korszerű, hiába képes annak előállítására a gyár, a vállalat, ha a költségek nagyok, ha csekély a kereslet, ha értékesíthetőségének ideje túl rövid ... Sok a ha; az újdonság, legyen akár termék, akár eljárás, kockázatot hord magában, többlet költséget követel. Ezért a folyamat főbb elemeit kell összevetni. Mi mibe kerül, s mi érhető el annak fejében? Maradjunk a már említett magnetofonnál. A sokoldalú számítások végeredménye az volt, hogy orsós készüléket nem érdemes gyártani, óm kazettásat, s annak sztereó-típusát is, igen. Némely alkatrészt ugyan külföldről kell megvásárolni, bizonyos új berendezések is szükségesek, ám ezekkel szemben ott áll — megint csak leegyszerűsítve — a termelőnek is, a vevőnek is elfogadható ár, az export biztos lehetősége, a hosszú évekig tartó kereslet, így már érthetőbbé válik, hogy 1974-ben a magnetofonok termelése 1973-hoz mérten negyven, kivitele harminc százalékkal növekedett. Van-e más lehetőségünk, mint a korszerűsítés? Idézzük feleletként a párt XI. kongresszu- j irányelveit, ahol ezt olvashatjuk: „Legfontosabb feladatunk a népgazdaság belső tartalékainak jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása. A termelés növekedése mindeneke- előtt a termelékenység emelkedésétől függ." Mindezek kulcsát a korszerűbb gyártás és gyártmány adja. Forgatjuk-e a képzeletbeli kulcsot, s főként értően mozgat- juk-e? Tagadhatatlanul lényeges változásokon ment ót mind az ipar, mind a mezőgazdaság ilyen értelemben. Gyorsult a termékváltás, megnőtt az itthon kidolgozott vagy külföldről vásárolt új eljárások, termékek súlya a teljes termelésen belül. Ugyanakkor a szükségesnél még mindig kisebb szerep jut a költségeknek - holott például csupán az anyagköltségek egy százalékos csökkentése a népgazdaság számára 5,5 milliárd forintot jelentene —, az időtényezőknek, s csak most kezd polgárjogot kapni az értékelemjó néhány kiválóan dolgozó vállalatnál hallani: most látjuk igazán gyengéinket. Való igaz, hogy az eredmények tükrében élesebbé válnak a kihasználatlan lehetőségek, a mulasztások, melléfogások. Ott, ahol úgy „korszerűsítenek”, hogy a múzeumba kívánkozó gépek, berendezések közé beállítanak néhány újat, nagyteljesítményűt, aligha remélhetnek kézzelfogható hasznot. Kiadás van, bevétel nincsen. Sajnos, nem ritka eset ez, ahogy a legyártott, de vevőre nehezen találó termékeké sem szabályt erősítő kivétel. Sűrűn beszélünk arról, hogy minden tekintetben felgyorsult az élet tempója. Nos, a telefon feltalálása és széles körű alkalmazása között 56 év (1820— 1876) telt el. A tranzisztor esetében már csupán öt (1948- 1953) esztendő. Villanásnyi hivatkozás, ám miért csak beszélünk arról, hogy az időnek értéke van? Miért nem bizonyítjuk ezen érték megbecsülését a találmányok, újítások mielőbbi alkalmazásával, a tudományos eredmények gyors gyakorlati kamatoztatásával, a meglévő korszerű berendezések növekvő kihasználásával? A korszerűbbet mindenki óhajtja, de vajon úgy, hogy mérlegeli, mennyibe kerül gyárnak, iparágnak, s nem utolsó sorban a népgazdaságnak? S gondolnak a számítgatás közben arra is, hogy minek színesfém oda, ahol a műanyag tökéletesen megfelel, minek olyan alkatrész a berendezésbe, melynek élettartama ötszöröse a többiekének, miért forgácsolnak tucatnyi alkotóelemet, amikor azokat forgács nélkül is, például sajtolással kialakíthatnák? Kérdéseink magukban hordják a feleletet. Az újságlapon persze könnyebb megadni a választ, mint a gyakorlatban, az ipari, mezőgazdasági, építőipari, szállítási üzem gyártás- és gyártmányfejlesztési osztályán,* a főtechnológus szobájában, a főmérnöki irodában, a műszaki értekezleten. Ám figyeljük csak, miként ír Galbraith, az ismert amerikai közgazdász Az új ipari állam című - magyarul is megjelent — könyvében: ,,A modern tudomány és technika igazi vívmánya, hogy közönséges képességű embereknek bizonyos szűk területeken nyújt alapos kiképzést, majd megfelelő szervezet segítségével más szakosított de hasonlóképpen közönséges emberek ismereteivel kombinálja tudásukat”. Elfogadhatjuk? De még mennyire. Sőt, megtoldhatjuk azzal, hogy a szocialista társadalom e „kombinációt” függetleníti a profitérdekek szövevényes hálójától, azaz tág teret nyit előtte. O lyan társadalmi háttér ez, mely sürgeti a nagyerejű nekirugaszkodást. Világgazdasági folyamatok, belső problémák egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy jobban kel| élnünk meglévő adottságainkkal, szellemiekkel, anyagiakkal egyaránt. Ha ez törté.nik, akkor a korszerűség óra s haszna is közelebb kerülhet egymáshoz, növekvő összhangjuk pedig mindany- nyiunk javára válik. Kétezer kilométer új aszfalt-szőnyeg Az elmúlt évben összesen 1800 kilométer hosszú út felújítása készült el, s idén további 2000 kilométer utat borítanak be új aszfalt-szőnyeggel. A közúti forgalom rohamos növekedése fokozott megterhelést ró az ország 30 000 kilométernyi közút-hálózatára, s különösen a 6000 kilométeres főúthálózatra. Ezért a programnak megfelelően ezeknek az útszakaszoknak a korszerűsítése a legsürgetőbb. 1974-ben az országos közúthálózat fejlesztésére fordított több mint három- milliárd forint jelentős részéből az elsőrendű főútvonalak átkelési szakaszait, csomópontjait építették át, szélesítették. 30 bekötő út Különösen nagy jelentőségű a 4-es számú főút szolnoki átkelési szakaszának megépítése, s többek között a Szabolcs-Szat- már megyében elkészült két útszakasz összesen 42 kilométeres hosszának elkészülése. Ezek mellett Kecskeméten és Pécsett vasúti felüljárót, a Dráván pedig a jugoszlóvokkal közösen határhidat építettek. A teljes közúthálózaton azonban a régi, keskeny burkolatok ki- szélesítése és megerősítése a felgyorsított munkálatok mellett is hosszabb időt igényel, és teljes befejezése csak a VI. ötéves tervidőszakra várható. A kormány által is meghatározott irányelvek szerint jelentős feladat a bekötőút-építési program folytatása. A második ötéves terv közepétől 1974. év végéig a program szerint 223 község bekötőútja épült meg, 798 kilométer hosszúságban és 1130 millió forint értékben. Idén a tervek szerint 30 község bekötőútja készül el. M—7 és M—I Ez évben a közúthálózat fejlesztésére a tervek szerint több mint hatmilliárd forintot fordít a KPM, a költségek jelentős részét az M—7-es autópálya továbbépítésére fordítják, idén Balatonaligáig készül el ez az útszakasz, összesen 90 kilométer hosszúságban. Kiépül az M—1-es Tatabánya—Komárom közötti félautópálya is. A Kresz módosítása során néhány új forgalomjelző tábla is megjelenik az utak mellett, ezeknek a tábláknak a gyártása hamarosan megkezdődik, a következő év végéig folyamatosan, minden szükséges helyen felállítják a jelzőket, s ezzel párhuzamosan a félreérthető táblákat eltávolítják. Idén a tervek szerint összesen 220 millió forintot fordítanak a forgalom zavartalanságát biztosító technikai berendezések fejlesztésére. frrrmrtT A nyári termelési csúcsidőre való felkészülés, valamint a jobb söréllátás érdekében folyik a téli nagyjavítás a Pécsi Pannónia Sörgyár főzőházában és palackfejtőjében. A három fejtő-gépsor közül kettő üzemel, mig az egyiket javítják. Fotó: Erb János Zárszámadási közgyűlés a CPS-nél Tíz mázsás termésnövekedés 226 ezer hektáron 54 mázsás kukorica-átlagot produkált tavaly a CPS —164 tsz, állami gazdaság, kutatóintézet és ipari üzem közös vállalata, amely 1970 óta forradalmian újat honosított meg a magyar mező- gazdaságban. Ez az átlag 10,5 q-vai több, mint amennyit ugyanazok a gazdaságok belépésük előtt megtermeltek. — Az elmúlt évek bebizonyították a termelési rendszereknek a mezőgazdaság fejlődésére gyakorolt feltétlen pozitív hatását. Közös vállalatunk fejlődésének, eredményeinek kezdetén van, de létrejött az a mag, mely a jövő feladatait meg fogja oldani — mondotta beszámolójában tegnap Baksai Antal, a Bábolnai Kukoricatermelő Közös Vállalat ügyvezető elnöke a CPS Bábolnán tartott igazgatótanácsi ülésén. A közös vállalat célja, hogy a legújabb kutatási eredményeket a legrövidebb úton a leghatékonyabban átültesse a gyakorlatba és tíz év alatt megduplázza a kukoricatermelést. Közismert, hogy a CPS a legmodernebb gépeket vásárolja meg és adja bérbe taggazdaságainak. Gépeinek és járműveinek értéke egymilliárd nyolcszázmillió forint. Csupán tavaly 432 millió forintért vásároltak gépeket. Egy év alatt 13.5 millió dollárt költöttek gépek, alkatrészek és vetőmag vásárlására és 21,2 millió dollárért exportáltak el260 ezer hektáron termelnek kukoricát a legkorszerűbb technológiával r Újabb 5 baranyai tsz-t vettek fel a közös vállalatba lentételképpen kukoricát. Jórészt a CPS ösztönzésére dinamikus korszerűsítési folyamat indult a magyar mezőgazdasági gépgyártásban. Elkészültek az első Rába Steigerek, amelyek ma a világ legkorszerűbb traktorai és alkatrészeik 65 százaléka magyar. Magyar motort és adptert szerelnek már a Claas kombájnokba és küszöbön áll a nehéz traktoroknak megfelelő legkorszerűbb eke és vetőgép hazai gyártása. A közös vállalat 221 millió forint értékű vetőmagot adott el termelő vállalatainak. 1,9 millió dollárért importáltak kukorica vetőmagot, megvásároltak több világszínvonalon álló hibridvonal licenszét és megkezdték itthoni előállítását. Az idén már műtrágyával és növényvédő szerekkel is a CPS látja el a taggazdaságokat 1 milliárd háromszázmillió forint értékben. A rendszer igényei arra ösztönözték a hazai vegyipart, hogy világcégekkel kooperálva új vegyszereket állítson elő. Négyszáz darab „patront", vagyis öntött alumínium formát szerzett be a Baranya megyei Allatforgalmj és Húsipari Vállalat. A patronok segítségével a „Sümegi sonkából", a „Fok hagymás szeletből", valamint a ,Pannónia szelet bői” naponta tíz mazsa! gyártanak. Ai alumínium forrnak révén import belet takarítanak meg a vallalatnal. Súlyos gondja volt a rendszernek tavaly, hogy az alkatrész-ellátást nem tudta megfelelően megoldani. A világpiacon hiánycikk lett az alkatrész, az árak magasra szöktek, ezen csak a hazai gépgyártás fog segíteni. A vállalat tanfolyamain 2167 szakembert képeztek tovább — agrár- és gépészmérnököket és szervizszerelőket, idén megkezdik a növényvédő mérnökök továbbképzését is. Megszervezték a termelési körzeteket, amelyek az alkatrész-ellátást, a technológiát, a legújabb információkat közvetítik a termelési egységeknek. A dél-dunántúli körzet központja Ócsárd. A CPS területe egyetlen év alatt 100 ezer hektárral bővült. 366 gépsorral 108 tsz-ben és 48 állami gazdaságban 226 ezer hektáron kukoricát, 10 ezer hektáron cukorrépát, kisebb területen napraforgót és szóját termeltek. S ennek a területnek majdnem a felén, 100 ezer hektáron 65 mázsa fölött volt a kukoricaátlag. Az ócsárdi körzet 15 termelőszövetkezetében és állami gazdaságában 46 mázsáról 59-re nőtt a termésátlag, a belépés előtti öt évhez viszonyítva Mágocson, Mozsgón, Siklóson, Szabadszentkirályon és Nagydobszán több mint 15 mázsával. A rendszer előnyei további dinamikus fejlődést ígérnek. Az idén 39 gazdaság 70 gépegységgel 35 ezer hektár kukoricával, 12 ezer hektár búzával és 20 ezer hektár cukorrépával lép be a közös vállalatba. Többet nem tudtak felvenni. Baranyából új jelentkező: Egyházasharaszti két gépsorral, Kovácshida, Drávaszabolcs, Reménypuszta és Somogyapáti egy-egy gépsorral. A kérelmeket az igazgató tanács tegnap egyhangúlag elfogadta és ezzel megyénk 20 ezer hektáron 30 gépsorral érdekelt közvetlenül a CPS további sikerében.
