Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-23 / 22. szám
2 Dunántúlt napló 1975. január 23., csütörtök Befejeződött a komlótermesztési konferencia Bányatűz és metánig/' étterem István-aknán Az étlap: magyaros burgonyaleves, paprikás sertésszelet galuskával, babfőzelék vagdalt hússal, — madárfej vagy befőtt. Ez volt a szerdai menü az új István-aknai étteremben. Fűszeres illatok áradnak a tágas, világos konyhából. Két napja fehér abroszos asztaloknál étkeznek István-akna dolgozói, egyelőre 150-en. A konyha naponta 300 adagot tud elkészíteni, az étkezők létszámát ennek megfelelően kívánják növelni. Az egyszerre 80 vendéget befogadó étteremben fél tizenkettőtől délután háromig szolgálják ki az István- aknai dolgozókat. A modern épület konyha és étterem részéhez tágas raktár- helyiségek, húselőkészítő, zöldségelőkészítő és burgonyahámozó tartozik. A polcokon a befőttek, savanyúságok sorakoznak. Az egymillió-hatszázezer forintos költséggel felépült étterem kivitelezője a Mecseki Szénbányák komlói karbantartó üzeme, mint ahogy a műszaki átadásnál megállapították, munkájukat jól és pontosan végezték. Zoboki Béla, István-akna üzemvezetője elmondta, hogy eddig felvonulási barakk- épületben ebédeltek az üzem dolgozói, az ételt Széchenyi- aknáról hozták. Hiányt pótol az új étterem, hiszen István- akna környékének mintegy 600 lakója eléggé elszigetelten él Pécstől. Máris népszerű az új étterem: három lakodalmi ebédet is rendeltek. (Hárságyi) Klub az építőipari fiataloknak Programismertetéssel, különböző érdeklődési körű klubcso- portok megalakításával kezdte meg munkáját a B. m. Állami Építőipari Vállalat Rákóczi úti központjában működő, újjászervezett ifjúsági klub. A kedden este megtartott megnyitóra formában is bővült az építő-fiatalok klubja, csoportfoglalkozások, kiállítások megrendezésére alkalmas „al- kotószobával" gazdagodtak. Gyarapodott a felszerelés és a dekoráció is, melyben sokat segített a Sörgyár. Rendszergazda lesz a bólyi gazdaság A sörgyártás fontos alapanyagának, a komJónak évek óta nő a világpiaci ára: ma 300—350 dollárt kérnek tonnájáért. E fontos növény termelése hazánkban is előtérbe került az utóbbi időben. Emiatt kötöttek együttműködési szerződést a komlótermelő — főleg állami gazdaságok 1973-ban. Már akkor az együttműködés vezetője a Bólyi Állami Gazdaság lett. A gazdaságban jelenleg igen jó termésátlaggal — 7,2 mázsa - mintegy 110 hektáron foglalkoznak komlótermesztéssel. Tegnap ért véget Harkányban az a háromnapos konferencia, amelyen a komlótermesztéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak a szakemberek, s meghatározták a jövő útját. Jelenleg a söripar a komló nagy részét importból szerzi be. Az ankéton dr. Nagy Istvánná, a Söripari Vállalatok Trösztje osztályvezetője elmondotta, hogy 1980-ban 1400 tonna komló feldolgozását tervezik. Ehhez a mennyiséghez 1980- ban 40 vagon finomabb aromáTsz-egyesülés Szigetváron Az elmúlt év eredményét értékelő zárszámadásokat még külön tartják, de az idei tervet már közösen határozzák meg. A közelmúltban a szigetvári Zrínyi Termelőszövetkezet, a hoboli Zrínyi Termelő- szövetkezet és a patapoklosi Vörös Lobogó Termelőszövetkezet tagsága kimondta a három tsz egyesülését. Az egyesült gazdaság közös vagyona közel 70 millió forint, s több mint 5500 hektáron fognak gazdálkodni. A három tsz új neve Zrínyi Termelőszövetkezet lett, szigetvári székhellyel. Varga László elnök elmondotta, hogy főleg kukorica, búza és szójatermesztéssel foglalkoznak majd. Termelnek cukorrépát, zöldborsót, uborkát és pillangósokat. Céljuk, hogy zöldségből és gyümölcsből Szigetvárt ellássák. Állattenyésztésben a baromfi- és a jérce- nevelés a fő feladatuk, valamint a szarvasmarha ágazatot szeretnék fejleszteni. lobbanás István-aknán A Mecseki Szénbányák két üzemében okozott zavart szerdán váratlan természeti jelenség. A Pécs-bányaüzemhez tartozó István-akna negyedik szintjén, a 7-es telepi fejtésben, egy felhagyott öreg bányaművelési területen öngyulladás következtében bónyatűz keletkezett, amely egymást követően ötször belobbantotta az összegyűlt metánt. Először 10 óra 50 perckor észlelték a dolgozók a légnyomást és a keletkezett port, majd a jelenség óránként megismétlődött, amiből arra következtettek, hogy a tűz hatására sújtóléglobba- nás történt. Ez olyankor történik, amikor még nincs olyan mennyiségű sújtólég ami robbanóképes, de már be tud lobbanni. A veszélyeztetett bányatérség három fejtéséből a dolgozókat kivonták s nyomban megkezdték a gátépítést, hogy a tüzes-gázos bányarészeket elzárják. Ezt a munkát éjszaka is folytatják. A komlói Zobák-bánya második déli keresztvágatának körzetében — ahol 1974. november 12-én a tizenkettes telepben történt súlyos gázkitörés - a 8-as telep művelésénél, előrejelzés céljából fúrólyukakat készítettek. E művelet közben gázkitörésre utaló jelenséget észleltek. A munkát itt is leállították. A biztonság érdekében a továbbiakban a 8-as széntelepet gázkitörés veszélyes munkahellyé nyilvánították és az erre vonatkozó előírások szerint művelik a jövőben. Személyi sérülés sem István- aknán sem Zobák-bányán nem történt, A Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség mindkét üzemben vizsgálatot indított. Sátorhelyi komlótelep jú komlót Csehszlovákiából kapunk. (Tavaly 100 vagon komlóból főztünk sört. Itthon ebből csak 30 vagonnal termett, a többit Csehszlovákiából, illetve a nyugati országoktól vásároltuk.) A termelési feladatok tehát nagyok. A Bólyi Állami Gazdaság — ahol komlókutatással is foglalkoznak — mint a nagyüzemi termelési rendszer irányítója minden bizonnyal rendszergazda lesz az idén. Mint ahogyan a konferencia végeztével Ternai Jenő, a gazdaság komlóter- melési-ágazat vezetője elmondotta, e feladatot már ellátják. Fejlesztési, telepítési, gépesítési, fajta-kiválasztási kérdésekben ők döntenek. Hazánkban kikísérletezett fajták közül termesztésre a finomabb aromájú komlófajták közül a Saladint, a francia és a bácskai fajtát ajánlják, a korszerű-fajtából pedig az angolt és az egyik legjobb termőképességűt, a Brewers Gold-ot. A háromnapos harkányi konferencia, melyen a komlótermelő üzemek, kutatóintézetek, gépgyártó vállalatok és a Söripari Vállalatok Trösztjének képviselői vettek részt, hasznos tapasztalatokkal zárult. Bebizonyosodott, hogy a komlótermesztés nagyüzemi módon csak 100 hektáron felül gazdaságos, másrészt az, hogy a termesztés technológiáját, gépesítettségi fokát illetően nem vagyunk lemaradva az európai színvonaltól. (A mennyiséget illetően némely fajtánál az európai termésátlagot is elértük.) A konferencia egyik résztvevője (dr. Kohlmann) az NSZK komlótermesztésének eredményeiről számolt be, s előadása nyomán bebizonyosodott a magyar szakemberek előtt is, hogy a Debreceni Gépgyár növényvédő gépei állják a versenyt a nyugati gépekkel, s az is, hogy az aránylag sok kézi munkát igénylő komlótermesztés nálunk jó úton halad. Végül egy adat: a Bólyi Állami Gazdaságban 1980-ban közel 20 vagon komlót fognak termeszteni, ami az országos igényeket figyelve, számottevő mennyiség. Kozma T égi agy ár at kapott Baranya Máza Baranyához került, s magával hozott többek között egy téglagyárat is, melynek hatalmas, négyszögletes kéménye messziről jelzi az új megyehatárt. (Vagy legalábbis a határ innenső oldalát.) Az irodában megbeszélést tartanak. A fő kérdés: sikerül-e begyújtani a kemencét február közepén, sikerül-e a felújított gépekkel megkezdeni a próbaüzemet? Bosztovics István gyárvezető — miközben bejárjuk az üzemet — a tavalyi gondokat említi. A tervet nem sikerült teljesíteni, s mint ahogy a karbantartást végzők közül többen is megjegyzik: ilyen nehéz esztendőre nem emlékeznek. Az állandó esőzések miatt 940 ezer félkész téglát kellett újból visszadobni a kubik-gö- dörbe.- Nem vigasztaló dolog eny- nyi téglát visszahordani a szemétbe — mondja Varró István, vezető gépés^. — Különösen akkor, ha azt vesszük, »jgy minden darabban már benne volt a munka . . .- Az idén?- Közel tizenkétmillió téglát várnak tőlünk. Az öreg, legalább hetven esztendős égetőkemence tizennégy kamrás, s minden télen legalább két kamrát újjá kell rakniuk, hogy az égetéskor ne legyen fennakadás. A brigád %késve kezdett: decemberben két hetet Görcsönyben segítettek. Nagy Jeromos az égetés mesterségét magyarázza: — A körkemencében egy hét alatt kétszer megy körbe a tűz: kétszázötvenezer téglát égetünk ki hetente. — A munka? — Többnyire gépesített. A gödörből szalagon jön be az anyag, s egészen addig, míg a szárításra felrakjuk, nem igen kell kézzel hozzányúlni. Égetésre viszont már — mikora kemencét tápláljuk be — kell az emberkéz. A gyárban közel kilencven ember dolgozik — most nagyrészük fagyszabadságon van. (Ebben az idénymunkában nem a hőmérő higanyszála jelzi, hogy mikor van fagy.) Aránylag jól keresnek az emberek — innen a bánya nem igen viszi el őket. A tégla jó kollektívát kovácsolt. Többségük mázai.- Mit jelent baranyainak lenni? A kérdést majdnem mindenki várja.- Jobban jártunk. Nem kell ezután mindenért Bonyhádra menni.- S a gyárnak? Annak is jobb. Biztos, hogy a környéken fellendül majd az építkezési kedv, a két község majd összeépül. Végleg. Egyébként a gyárban főleg kisméretű — a magánépítőknél közkedvelt — téglát gyártanak. Hagyományos módon. A termelésük nyolcvan százaléka az Alföldre megy, a többi a közvetlen környékre: Komlóra, Pécsre - de marad Mázaszászvá- ron is. A téglagyár határában hatalmas gödrök.. Az utóbbiból — száz méter hosszú, tíz méter mély és 28 méter széles - jött ki a tavalyi év megélhetése: huszonnyolcezer köbméter agyag. — kf — Körültekintő munkaerőgazdálkodást Idén nem lesz központi bérintézkedés Karakas László miniszter sajtótájékoztatója A hatékonyság növelésével összefüggő idei munkaerő- és bérgazdálkodási feladatokról, a szociálpolitikai célkitűzésekről, valamint a szakképzésről és a továbbképzésről tájékoztatta szerdán az újságírókat Karakas László munkaügyi miniszter. Hangsúlyozta, hogy könnyen mozgósítható munkaerő-tartalékaink kimerültek, s a társadalom munkaidőalapja a jövőben a jelenleginél kisebb lesz. Ez a helyzet megköveteli, hogy a vállalatok a legkörültekintőbben gazdálkodjanak a legfőbb termelőerővel, az emberi munkával, szorgalmazzák a termelési szerkezet további korszerűsítését, a műszaki-tudományos fejlődés eredményeinek gyorsabb, célratörőbb hasznosítását. — Megfelelő ágazati munkaerő-struktúra kialakítására van szükség — mondotta. — Számolunk a gazdaságtalan : termelés felszámolása nyomán felszabaduló, illetve felszabadítható munkaerőnek a gazdaságosan működő üzemekbe és általában a létszámhiánnyal küzdő más, a népgazdaság szempontjából kiemelten fontos területekre történő átcsoportosításával. Ismertette a munkaerő-tartalékok felhasználásával összefüggő tennivalókat, hangsúlyozva a még nem dolgozó nők munkábaállításának, valamint a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék keretében történő foglalkoztatásnak a fontosságát, népgazdasági jelentőségét. Rámutatott, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a teljesítmény-követelmények mind szélesebb körű alkalmazására és a létszám-nor- matívák alapján történő vállalati munkaerőgazdálkodásra. Kiemelkedően fontos, hogy a vállalati munka- és üzemszervezés eddigi mennyiségi fejlődése minőségi változást is előidézzen. Elmondotta, hogy az idén nem lesznek központi bérintézkedések. A rendelkezésre álló bérpreferencia-keret jelentős részét is az ösztönzés fokozására használják, például a kiemelt fejlesztési programok teljesítésére, a nagyberuházások befejezési idejének rövidítésére, a termelési szerkezet átalakítására, a termelőberendezések intenzívebb kihasználására, a műszakszám emelésére, illetve a létszám csökkentésére. A minisztériumban — az V. ötéves tervidőszakra vonatkozóan — dolgoznak az úgynevezett komplex bérpolitikai eszközrendszer kialakításán. Ennek célja a bér- és kereseti aránytalanságok megszűntetése, új feszültségek keletkezésének megelőzése, valamint a bértarifa- és besorolási rendszer továbbfejlesztése. A továbbiakban az országos szakmai bértáblázat, és a kötelező bértarifa-rendszer közös működtetésének kérdéseiről szólt a miniszter, majd ismertette az erre az évre ✓tervezett szociálpolitikai, ezen belül a nyugdíjak tervezett rendezésével kapcsolatos intézkedéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ismertetett intézkedések és elképzelések realizálása alapvetően a vállalatokon, a gazdálkodó egységeken múlik. A jól kidolgozott központi intézkedések alkalmasak arra, hogy jobb feltételeket teremtsenek a vállalati gazdálkodáshoz, de ezek csak lehetőségek. A vállalatok használják fel a szocialista munkaverseny lendületét, az üzemi demokrácia további erősítését saját erőforrásaik mozgósítására. Igyekezzenek feltárni a hatékonyabb munka vállalati tartalékait mind a munkaerő észszerű foglalkoztatására, mind pedig a rendelkezésre álló eszközök, anyagok, energiahordozók takarékosabb felhasználására. Talan jobb lesz az év Takarítják a száritóteret
