Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-23 / 22. szám
1975. január 23., csütörtök Dünantutt napló 3 Grammok és tizedgrammok (3.) Takarékossági intézkedések a Pécsi Állami Gazdaságban Fenyeget a pazarlás veszélye Ebben az anyag- és energiaínséges világban a nyersanyagok és az energiahordozók csepp- jeinek és morzsáinak el- hullajtása is megbocsáthatatlan. A grammokra és tizedgrammokra is szükségünk van. Cikksorozatunkban a takarékosság nyomába eredtünk a baranyai vállalatoknál: ezúttal a Pécsi Állami Gazdaságban. Ha szabad elébevágnunk, számunkra a gazdálkodás e sajátos területére való kitekintés legfőbb tanulsága az volt, az embert be- láthatatlanul széles területen fenyegeti a pazarlás veszélye, ha az összefüggések láncolatában rejtve marad előtte egy- egy aprócska láncszem. Takarmánnyal fűteni? — Gazdálkodásunkat eddig is áthatotta a takarékosság szemlélete, már korábban dolgoztunk ki intézkedéseket, ezek gyümölcse most érik be, és további intézkedéseket teszünk a takarékosságra. A feladat tehát nem új — mondja Árvái András, a gazdaság főmérnöke. Ezt mintegy a beszélgetés keretéül szánja. Gazdálkodásunk kulcskérdése az energia. Sokrétű a felhasználás, sok a telephely, az üzem, a gép, akad olyan üzem is, ahol csúcsidőben egyetlen napon 25 ezer liter gázolajat használnak fel. De az energia nem csupán a gázolajban testesül meg, az energiapazarlás nem az elfolyatott olajcseppek- nél kezdődik. A takarmány is energia! Transzmissziós energia. Ha néhány fokkal alacsonyabb a hőmérséklet az istállóban, akkor az állat a takarmány egy részét hőtermelésre használja. De mennyivel drágább takarmányenergiával fűteni, mint tüzelőolajjal?! A gazdaság tehát nagyon nagy gondot fordít a hőbeállításra, ahol nincs automatika, ott megfelelő hőszigetelésre törekszik. Mindezt persze tudatosítani kell minden állattal foglalkozó emberben. A műtrágya és a trágyáié is — energia, s gondoljunk arra, a műtrágyák milyen sok energia felhasználásával készülnek. A lényeg: megfelelő időben, megfelelő mélységbe juttatni, hogy a növény gyorsan felvehesse, a műtrágya valóban értékesüljön. A kertészetben eddig a felszínre szórták ki a műtrágyát. Most kísérleti gép készült, hogy oldott állapotban, közvetlenül a gyökérzethez juttassák a műtrágyát. E közben fokozottabban támaszkodnak a laboratóriumi mérések adataira. Hasonlóan szeretnék felhasználni a trágyalevet is, e célból még az idén megfelelő berendezést vásárolnak. Tenyészidő és olaj — Rátérünk a rövid tenyészidejű kukoricák termesztésére... Első pillanatban ki gondolna arra, hogy e mögött is olajmegtakarítás rejlik. Túl a betakarítás biztonságán, a korábban érő kukorica víztartalma alacsonyabb, nem kell annyit szárítani. A Pécsi Állami Gazdaság egyébként több szárítóberendezéssel is rendelkezik. Itt megfelelő mérési és ellenőrzési rendszert építettek ki, naponta tudják elemezni az energiafelhasználást. A cél: további műszerek, az információ- rendszer finomítása, a technológiai fegyelem szigorúbb betartatása. Árulkodnak a műszerek A gazdaságnak nagy a járműparkja, rengeteg a traktor és a téhergépkocsi. Átdolgozták az üzemanyag és a kenéstechnikai rendszert. Kevesebb fajta és jobb minőségű kenőolajakat használnak. A felhasználás egy literre kevesebb, s ritkább az olajcsere. A benzineknél viszont csak olyan minőséget engedélyeznek, amely feltétlenül szükséges. Megszigorították a gépjárművek ellenőrzését. Fogyasztásmérő készülékeket vásárolnak, s megfelelő napi ellenőrzési rendszer kidolgozásával a gépkocsiknál rövid időn belül, később a traktoroknál is, bevezetik a napi teljesítmény és üzemanyagfelhasználás mérését. Ide tartozik az a törekvés is, hogy a traktorral történő szállítást csökkentsék, miután a tehergépkocsi sokkal gazdaságosabb. Az állami gazdaság a szállítások összehangolására központi szállításszervezőt vett fel. Az alkatrészekkel való gazdálkodást is jobban össze akarják fogni. Létrehoztak egy műszaki kerületet, ez végzi a többi üzem javításait. Ez a szolgáltató részleg minden esetben leszámlázza javításait, s így az egyes körletek, amelyekben megteremtették az önelszámolást, erősen érdekeltek lesznek a gépek megkímélésében, végsősoron a takarékosságban. Közben olyan nyilvántartási rendszeren dolgoznak, amikor is a könyvelőgép nem millió forintban, hanem alkatrészenként megmutatja, mégpedig havonta kétszer is, mi van a raktárakban, s így felállíthatják a minimum és maximum készletszinteket, ellenőrizhetik az ettől való eltérést. Az állami gazdaságban erre az évre szabályzatot dolgoztak ki á villamosenergia vételezésére. Minden egyes dolgozó megkapta a feladatát, egészen odáig, hogy milyen sorrendben, mikor melyik motort kell bekapcsolni, ki a Felelős ezért, ki ellenőrzi. A cél: ne terheljék feleslegesen a hálózatot, másrészt mindig annyi energia álljon rendelkezésre, amennyi feltétlen szükséges. A vil la mosenergia-gazdál kodás javítására egyébként ebben az évben mérőműszereket vásárolnak. Kideríthetik például, itt vagy ott tulajdonképpen egy kisebb teljesítményű motor is megteszi. Anyagi érdekeltség? Volna még mit feljegyezni, hiszen még nem is említettük, a gazdaság hagyományos állattenyésztő telepein a zsákos takarmányszállítást szerétné felváltani a konténeres szállítással. Az országban is egyedülálló kísérletek a Taurus Vállalat gumi alapanyagú konténereivel már meg is kezdődtek. Még egy kérdés a főmérnökhöz: és a dolgozók anyagi érdekeltsége a takarékosságban? — A mezőgazdaságban változóak a körülmények, nagyon nehéz az érdekeltséget kidolgozni. Nincsenek megfelelő normák, amelyekre támaszkodhatnánk. Az anyagi érdekeltséget illetően még viták vannak, de minden körülmények között ki fogjuk dolgozni — mondja Árvái András főmérnök. Miklósvári Zoltán Küldöttértekezlet a MÁV vontatásnál Felelősségteljes A munkát lilllll Jobb munkaszervezéssel Önköltségcsökkentés A X. kongresszus határozataiból adódó feladatok végrehajtása érdekében kommunisták eredményesen tevékenykedtek és e munkában a pártonkívü- li dolgozók zöme is becsületesen vett részt — állapította meg Remeczki Mihály csúcstitkár, a MÁV Pécsi Igazgatóság vontaA rózsafai tsz szocialista brigádjának jelene 10 százalékkal több tej 20 százalékkal több hús Munka és tanulás Amikor három esztendeje a rózsafai tsz-ben bevezették a végtermék szerinti bérezést, Varga Sándor főállattenyésztőnek sok ellenlábasa akadt. A vezetők nem értettek egyet álláspontjával: „A tehenészeti telepen megértek a feltételek arra, hogy a kollektív bérezési formát alkalmazzuk." Mondjuk, egyenlő munkáért és teljesítményért azonos, vagy legalábbis hasonló fizetség jár. Ám ahogy nincs két egyforma ember, úgy a teljesítmények sem egyenlőek. Mint a sajátunkat Megállapításommal vitába száll Kiss Géza és Tóth Ferenc- né, de Szabó Erzsébet fejőnő is társai mellé áll. — Úgy kell érezni, mintha a saját állatainkat gondoznánk — fogalmazza meg véleményüket Tóth Ferencné. — Ezt a munkát csak lelkiismeretesen lehet végezni, ügyelni kell a tisztaságra, az állatot rendesen ki kell fejni... Már készül a tejvezeték, a tavasztól teljesen zárt rendszerben jut majd el az oly fontos táplálék a tejházba. Ezzel egycsapásra megszűnik a kannázás. Még higiénikusabb körülmények között dolgozhatunk. Kiss Géza: — Szóval az az igazság, hogy egymásra vagyunk utalva. Az állat megköveteli a megfelelő ellátást. Kollektíván vagyunk érdekeltté téve az utódnevelésben, a megfelelő szelekció kialakításában. A vemhességi járulék a borjazások számától függ. A második utód után százötven, de a hatodik borja- zást követően már ötszáz forintot kapunk. Hármuk közül Szabó Erzsébet a legfiatalabb. A katádfai kislány két évvel ezelőtt végezte el a pécsváradi szakmunkásképzőt, mint a termelő- szövetkezet ösztöndíjasa. Az ő keresete sem kevesebb, mint idősebb társaié. Havonta átlagosan három-háromezerkélszáz forintot visz haza. Nehéz, de hasznos Szakmunkás, mégis be-bejár arra a tanfolyamra, amelyet a gazdaság indított még az őszszel. Érkezésemkor éppen Gyetvai János telepvezető tartott előadást a törzskönyvezésről. Tizenöten ülnek nap mint nap a „padokba" reggel kilenctől délután egy óráig. Még egy vagy két hónapig szinte egy szabad órájuk nem lesz napközben, ha csak azt az időt nem számítjuk annak, amíg hazamennek ebédelni. De négyre ismét a munkahelyen kell Tenniük a fejés miatt. — Olykor előfordul, hogy leesik a fejünk. Elszoktunk már attól, hogy tanulni kell — mondja Kiss Géza. Tóth Ferencné veszi át a szót. — Most egy kicsit nehéz, mert mindössze napi hat-hét óra jut pihenésre, de februártól már könnyebb lesz. Huszonhatunk közül jelenleg öt társunknak van szakmunkás bizonyítványa. Ha végzünk, az eredménytől függően emelkedik majd a fizetésünk. Varga Sándor főállattenyésztővel a telep megtekintésére indulunk. A rózsafai faluvég szinte karnyújtásnyira van, idelátszanak a porták piros tetői. Az istállók falainak fehérsége szinte bántja a szemet a téli napfürdőben. A telepet behálózó be- tonutat virágágyások, fiatal fák és pázsit övezi. Varga Sándor töri meg a csendet. — Régen azt mondták az állatgondozókra: ezek a büdös csirások. Ha annak idején valaki közülünk bűzös ruhával megjelent valahol, kinézték a társaságból. Ezt a szemléletet kellett megváltoztatnunk. Azokat az embereket hoztuk ide a telepre, akik egyéni korukban is jól gazdálkodtak. Ma ezer szarvasmarhánk van, a számbeli fejlesztést befejeztük. A további célunk a minőségi szelekció. A rózsafai termelőszövetkezetben két szocialista brigád dolgozik. Egy a gépműhelyben, a másik a szarvasmarha telepen. Utóbbi kiemelkedő eredményeket ért el a kongresszusi munkaversenyben. így beszélt erről Kiss Géza brigádtag. — Két évvel ezelőtt még nem értékelhették a kollektíva munkáját. A tavaly májusi megbeszélésen azt vállaltuk, hogy a tejtermelési tervünket tíz százalékkal szárnyaljuk túl, húsból pedig húsz százalékkal adunk többet. Mindkettőt sikerült teljesítenünk. A 324 tehén 3190 liter tejet adott átlagosan, a hústermelésben pedig 1050 mázsát értünk el. A többlet A termelőszövetkezetekben dolgozó szocialista brigádok munkakörülményei, a zárt termelési rendszerek egyre nagyobb elterjedése iparszerűvé változtatja a mezőgazdasági munkát. A közös programok szervezése, a kulturális vállalások teljesítése — legalábbis az ipari üzemekhez viszonyítva — viszont nehézségekbe ütközik. Pontosabban a helyi lehetőségekhez kell igazítani az elképzeléseket. S így van ezzel a rózsafai Kossuth Tsz szarvasmarha-tenyésztő brigádja is. Szabadidejüket tavaly a környezetük csinosítására, a telep parkosítására fordították. Idei elképzeléseik sem szerényebbek az elmúlt évinél. Segédkeznek a játszótér, az óvoda építésében. Patronálják a most végzős általános iskolás gyerekeket. Ahogy ők mondták: „Ne húzódozzanak az állattenyésztéstől." A telepen dolgozók életkora viszont nem ad okot az aggodalomra. Az átlagéletkor 32 év. Salamon Gyula Pullai Árpád Újpesten Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára szerdán látogatást tett Újpesten. A vendéget a IV. kerületi pártbizottság székhazában Somogyi Imre első titkár és a pártbizottság titkárai fogadták. Pullai Árpád részt vett és felszólalt a kerületi pártbizottság ülésén, amelyen a XI. kongresz- szus irányelveit vitatták meg. A pártbizottság összegezte a kerületi pártszervezetek észrevételeit, javaslatait az irányelvekkel kapcsolatban. Megállapította, hogy az újpesti kommunisták széles körben megtárgyalták és kifejezték egyetértésüket az irányelvekkel. A vita során több javaslatot tettek és hangsúlyozták a párt helyes és következetes politikája hiánytalan végrehajtásának jelentőségét. E munkából Újpest kommunistái továbbra is cselekvőén vállalnak részt. A kerületi pártbizottság vezetői tájékoztatták a Központi Bizottság titkárát a kerületi pártszervezetek munkájáról, a párt XI, kongresszusára való felkészülésről, a kongresszusi munkaverseny eredményeiről. tási főnökségének csúcsvezető- ség-választó küldöttértekezletén, melyen a 150 tagú két alapszervezet 91 küldötte vett részt. A küldöttértekezleten megjelent Megyaszai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője, Schmall Imre, a MÁV üzemi pártbizottságának titkára. Keserű Árpád, elnöki köszöntője után Remeczki Mihály számolt be a vasutas kommunisták elmúlt négy esztendős munkájáról. A gazdaságszervező és irányító, valamint ellenőrző tevékenységről szólva elmondta, hogy 18 esetben foglalkozott a vezetőségi ülésen gazdasági kérdésekkel, ahol mindenkor az anyagtakarékosság, a munka- és üzemszervezés hatékonyságát szorgalmazták. A dolgozók munkakörülményeinek javítására számos hasznos javaslatot tettek, melynek nyomán új vizsgáló csatorna, korszerű olajfeladó épült. Valamennyi üzemrészben hűtőszekrényeket helyeztek el. A pártszervezetek belső életének értékelését követően az ideológiai, politikai nevelő tevékenységről szólt. Beszámolt arról, hogy e munkában lényegesen előre tudtak lépni. A szervezett pártoktatásokon kívül — melyen a dolgozók jelentős hányada részt vett — a középvezetők több mint 90 százaléka az elmúlt négy esztendő során marxista középiskolai, vagy ennél magasabb politikai végzettséget szerzett. A csúcsvezetőség és a párttagok négyesztendős munkájának értékelését a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatos állásfoglalás ismertetése követte. Az alapszervezetek vezetőségválasztó taggyűlésein ugyanis e fontos dokumentumokat már megvitatta a párttagság. A csúcsvezetőség az elhangzott vélemények alapján szövegezte meg az állásfoglalást, melynek egy megállapítását idézem: „Javasoljuk, azokat a vezetőket, akik a terv reájuk háruló részét saját hibájukból nem teljesítik, nagyobb szigorral vonják felelősségre, és ezt akár helyben, akár nagyobb nyilvánosság előtt ismertessék.” Az állásfoglalás vállalást is tartalmaz: a vontatási főnökség kommunistái felajánlották, hogy ésszerű munka- és anyaggazdálkodással, üzemszervezéssel a fajlagos önköltséget 10— 15 százalékkal csökkentik. Vélemények A dokumentumról több küldött mondta el észrevételét. Egyebek között Rábavölgyi László, lakatos az MSZBT munkáról, Farkas József lakatos a rakodógépek jobb kihasználásáról, Csepreghy Viktorné hegesztő a nők helyzetéről, Szö- csényi János mozdonyvezető a dolgozók ésszerű javaslatainak megvalósulásáról, Gémesi Mihály segédmunkás, alapszervi titkár az anyaggazdálkodásról, Csáki István művezető az energiatakarékosságról, Tatai József lakatos, alapszervi KISZ- titkár a munkafeltételek javításáról szólt. Megyaszai József, a Baranya megyei Pártbizottság osztályvezetője felszólalásában a kongresszusi irányelvek jelentőségét méltatta, Schmall Imre pedig a felvetődött helyi problémákra adott választ, majd az állás- foglalást egyhangúlag elfogadták a résztvevők. A küldöttgyűlés második részében a jelenlevő küldöttek megválasztották a csúcstitkárt, aki ismételten Remeczky Mihály lett, és a hat tagú csúcsvezetőséget.- (M) Többet, fobbai — ta nultabban
