Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-23 / 22. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A nagyharsányi kő­bányában idén 650 ezer tonna mészkövet bányász­nak, de amennyi­ben az igények megkövetelik, 700 ezer tonnát is ad­nak. 140 ezer ton­nát a cukoriparnak, 40 ezer tonnát a Dunai Vasműnek, 50 ezer tonnát a stasa- és beton­iparnak szállítanak. 60—80 ezer tonna jugoszláv exportra kerül, cukorgyárak­ba, illetve útépíté­sekhez. A többit a hazai építő- és út­építőipar kapja. Erb János felvétele Javítani a bányászok lakás-, bér- és szociális helyzetét A Villányi Állami Gazdaság több mint 280 holdas szölötáblájá- ban metszik a vesszőket. A hatalmas táblában 120 holdnyi a borszőlő, a többi csemege szőlőfajta. Fotó: Erb János A szénbányászat a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága ülésének napirendjén hogy o Baranya megyei Tanc.cs gazdaságpolitikai bizottsága a napokban tárgyalta a bányá­szok helyzetének javítását és ezzel kapcsolatban kidolgozta a részletes programot. Kifejtette, hogy az utánpótlás, a fluktuá­ció is csak akkor oldható meg, ha a bányászat megkülönböz­tetett juttatásokban részesül. Ide tartoznak a szociálpolitikai intézkedések, a lakáselosztás és a bérszínvonal emelése. Horváth Lajos, a Megyei Ta­nács elnöke vitazárójában el­mondta, hogy a szénbányászat — mint a múltban - ma is meghatározója a megye társa­dalompolitikai, mozgalmi életé­nek, jelentős a gazdasági sze­repe, továbbá komoly tényezője a település-fejlesztésnek. Ezért is, a városi és megyei taná­csoknak minden lehetőt meg keli tenni a maguk területén a bányászság helyzetének javítá­sáért. Az ötödik ötéves tervben már a Baranya megyei Tanács messzemenően figyelembe veszi a bányászat újrafejlesztését. # Kedvező a tsz-ek anyagi helyzete §; Eredményes beruházások Kiküldött munkatársunk je­lentése. Pénzügyileg is eredményes évet zárt a mezőgazdaság. A termelőszövetkezetek a nehéz időjárási körülmények ellenére országosan 30 százalékkal nö­velték bruttó jövedelmüket, ami mintegy 30 milliárd forint. A bankszámlák jelzései szerint sok szabad pénzeszköz megy át 1974-ből 1975-re. A terme­lőszövetkezetek betétszámláján ez év január 1-én 2 milliárd forinttal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Nőtt a szövetke­zeteknél a pénztartalékolás. A tartósan lekötött betét összege 500 millió forintról 700 millió forintra emelkedett. Van ele­gendő szabad pénzeszköz a különféle alapok képzésére és a felhalmozásra. Csökkent a biztonsági tartalékalap a tavalyi 5 milliárdról 2 mil­liárd forintra. Ennek oka, hogy a kedvezőtlen időjárásból ere­dő kieséseket a tsz-ek a tava­lyi tartalékaikból ellensúlyoz­ták. így tudták megtartani a pénzügyi egyensúlyukat, elke­rülni a mérleghiányt. A 'veszte­séges tsz-ek száma várhatóan a tavalyi alatt marad. Mindezt dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhe­lyettese mondotta el tájékozta­tásul az agrárújságíróknak azon a konzultáción, amelyet a MUOSZ mezőgazdasági szak­osztálya rendezett szerdán dél­előtt Budapesten a Magyar Sajtó Házában. Az elmúlt év értékelésekor a beruházások megvalósulásáról is kedvező vélemény hangzott el. A mezőgazdaság — ellen­tétben más ágazatokkal — túlteljesítette beruházási ter­vét. A tervezett 13,5 milliárd beruházási tervvel szemben, tavaly 16,9 milliárd forint be­ruházás valósult meg. A beru­házások belső szerkezete is jól alakult, mert a túlteljesítés többsége, 1 milliárd forint a legmodernebb gépi technikák­ra fordítódott, összegezve: a termelőszövetkezeteknél a jö­vedelem elosztásában arányos­ság, a beruházások terén a tervszerűség érvényesült, ami igen kedvező a népgazdaság­ra. Az ez évi hitelpolitika lénye­gében nem sokat változik a ta­valyihoz képest, mutatott rá dr. Páles Gyula. A szelekció elve erősebben érvényesül, mint tavaly. Az alapelv, erősebb sze­lekció, szorosabb hitelezés. Ez azt jelenti, hogy eddig a bank a beruházásnál lényegében csak a várható jövedelmezősé­get és a hitel visszafizetést nézte, most megnézi a beruhá­zás anyagi-műszaki megalapo­zottságát is. A preferenciánál nem a területi, hanem az ága­zati elv érvényesül. A gépberu­házásokra adott hitelekkel to­vábbra is a megyék rendelkez­nek. Kiemelt hitelezést élvez a konvertáló árualapok termelé­sével kapcsolatos beruházás. Hitel támogatást kapnak to­vábbra is a termelési rendsze­rek, amelyek segítségével ún. kemény cikkeket állít elő a me­zőgazdaság. Továbbra is ad a bank forgóalap hitelt 3—5 év lejárattal. Egyetlen komoly vál­tozás, hogy mivel megdrágult a pénz, a bank is felemelte a kamatot átlagosan 1,5 száza­lékkal. — Rné — Tudományos munka a Szaljut-4-en Gubarev és Grecsko szovjet űrhajósok a kijelölt program szerint folytatják tudományos kísérleteiket a világűrben a Föld körül ke­ringő Szaljut—4 űrállomá­son. A kozmonauták tizedik és tizenegyedik munkanap­juk során az űrállomáson el­helyezett tudományos be­rendezésekkel folytatták méréseiket a földi légkör felső rétegeinek fizikai jel­lemzőire vonatkozóan, és további kutatásokat végez­tek a Nap ibolyántúli su­gárzásával kapcsolatban. A műszaki kísérletek prog­ramja alapján ismét sor ke­rült a kozmikus tájolási esz­közök kipróbálására, Guba- rév és Grecsko újból érté­kelték a műszerek különbö­ző tulajdonságait és alkal­mazásuk módszereit. Az űrhajósok a súlytalan­ság állapotában vizsgálják, hogy milyen hatást gyako­rol ez az állapot a vér el­oszlására a szervezetben és értékelték azoknak az esz­közöknek hatékonyságát, amelyek az esetleges rend­eli nességek megelőzésére szolgálnak. A Szaljut-4 űrállomáson szerdán magyar idő szerint 11 óra 30 perckor megkez­dődött az űrhajósok 12. munkanapja. Az orvosi el­lenőrzés adatai szerint mindkét űrhajós pulzusa percenként hatvanöt ver. Gubarev vérnyomása 115/75, Grecsko fedélzeti mérnöké pedig 120/75. Az űrállomás fedélzeti rendszerei kifogástalanul működnek. Gubarev és Grecsko jól érzi magát. A földi irányító-állomás és az űrállomás között szi­lárd a rádió-összeköttetés, a fedélzetről érkező informáci­ók és adatok vétele, vala­mint feldolgozása zavarta­lan. A szovjet űrállomás foly­tatja a repülést a világűr­ben. _____________________ R endhagyó végrehajtó bizottsági ülést tartott tegnap a Baranya megyei Tanács, legalábbis, ami az ülés helyszínét illeti. A vendéglátó ezúttal a Me­cseki Szénbányák Igazga­tósága volt. Nem véletle­nül, hiszen a legfonto­sabb napirendi pont a Mecseki Szénbányák te­vékenységéről, a dolgo­zók szociális, kulturális, egészségügyi és munka­ügyi helyzetéről szóló je­lentés és a körülötte ki­alakult vita volt. A jelentés Garamvölgyi János igazga­tó, a végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentésében kifej­tette, hogy az elmúlt tíz év alatt a szénhidrogének fokozot­tabb felhasználása, a szénter­melés fejlesztésének hiánya kedvezőtlen hatást váltott ki. Rendkívül magas volt a fluk­tuáció, a munkáslétszám az említett időszak alatt csaknem négyezer fővel csökkent, égető gond az utánpótlás. Ezzel kapcsolatban kérdő­íveken tájékozódtak a vezetők a bányász-szülők véleményéről. A kérdésre, hogy miért nem ja­vasolják fiuknak a bányászatot, 15 százalék a lakáshelyzet megoldatlanságát, 8 százalék a viszonylag alacsony bért hoz­ta fel indoknak, körülbelül ugyanennyien hivatkoztak a ve­szélyességre. A többi, a túl­nyomó többség azt válaszolta, hogy nem hisz az iparág jövő­jében. Húsz kérdés Pedig van jövő! Ez a véle­mény kormányszinten, ezt bizo­nyítja a világ energiahelyzete és a Mecsek kokszolható sze­ne. A dolgozók munka- és szo­ciális körülményeinek javításá­ra a vállalat súlyos milliókat áldoz. Évente 17 millió forintot fordítanak kulturális, művelődé­si, szociális és sportcélokra. Munka- és balesetvédelemre, berendezések, eszközök vásár­lására 1974-75-ben 100 millió forintot fordítanak. A mecseki szénbányászat je­lene és jövője iránti figyelmet mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy húsz kérdést intéztek a végrehajtó bizottság tagjai a Mecseki Szénbányák igazgató­jához. A válaszadás után ke­rült sor a hozzászólásokra, vi­tára. A vita Takács Gyula javasolta, hogy a közművelődés, kulturálódás területén szorosabb kapcsolat­ra van szükség a tanács és a szénbányák között. A táppén­zes helyzet javítása érdekében a megyei, illetve városi tanács felülvizsgálja a táppénzrevétel jobb lehetőségeit. Javasolta, hogy a kulturális, közművelődé­si és sportcélokra fordított ösz- szeg felosztása kapjon nagyobb nyilvánosságot az üzemekben. Dr. Jerszi István kifejtette, hogy megnyugtató módon kell rendezni a kialakult helyzetet, hathatós szociális, kulturális és egészségügyi intézkedésekkel, okos propagandával visszaadni a bányászat régi rangját. Wieder Béla, a városi tanács elnöke részletesen szólt a tra­dicionális bányásztelepülések, Vasas, Pécsbányatelep, Meszes korszerűsítésének szükségessé­géről. A legrövidebb időn belül meg kell oldani a vízvezeték kiépítését, az utak rendbehoza­talát, a csapadékvíz-elvezetést és a közvilágítást. Dr. Földvári János elmondta, Magyar—csehszlovák megbeszélés Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szer­dán fogadta Leopold Lért, a csehszlovák pénzügyminisztert. A baráti légkörű eszmecse­rén részt vett dr. Faluvégi La­jos pénzügyminiszter és dr. Václav Moravec, Csehszlovákia magyarországi nagykövete is. Dunántúli napto XXXII. évfolyam, 22. szám 1975. január 23., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az élelmiszer- gazdaság idei hitelezése

Next

/
Thumbnails
Contents