Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-22 / 21. szám

2 Dunántúlt napló 1975. január 22., szerda Ha fénylik a Vince.. „Ha megcsordul Vince - tele lesz a pince" — tartja a fáma. S Hogy erről meg­győződjék, legtöbb szőlős­gazda illendőnek tartja sa­ját két szemével látni a megereszkedett isztort, a fel­engedett földbe apró lyu­kakat mélyítő cseppecské­ket. Csakhogy ezt a látványt nem adják ingyen, észvesz­tő árat szab annak a tava­lyi termés, mert azt kósto- latlanul hagyni ugyancsak nem illik. Iqy aztán hango­sak a szőlős dombok, he­gyek január 22-én Vince napján. Baranyában különösen el­terjedt szokás a Vince napi termésjövendölés, hiszen szőlőtermelésre alkalmas he­lyünk jócskán akad. E nap­ról, s a hozzá kapcsolódó népi szokásokról Mándoki Lászlót, a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályá­nak vezetőjét kérdeztük: — Országszerte, szinte vál­tozatok nélkül hallhatjuk ezen idő- és természetjóslá- si „babonát" — bár az ilyen évszázados megfigye­lésen alapuló megállapítá­sokat nem mindig nevezhet­jük babonának. Az egyön­tetűség arra utal, hogy ez a mondóka azonos forrósból terjedt el népünk körében, mégpedig a kalendáriumból, amely évszázadokon át leg­főbb olvasmánya volt pa­rasztságunknak. 1912. január 28-i számá­ban a Mohács és vidéke Újság így ír: „Ha fénylik Vince, megtelik a pince", vagyis ha Vince napján ve­rőfényes, napsütéses idő van, jó bortermés várható. Egy másik magyar közmon­dás pedig így fejezi ki: Ha Vince napján a veréb meg­fürdik a kerékvágásban, borra jó évet várhatunk. Tu­domásom szerint a mohácsi sokácok e napon disznósaj­tot akasztanak fel egy tő­kére, amint ezt 30 éve még a Donátusban is láthattuk. Eddig a népi fiit, de mit tart efelől a tudomány? Erre az Országos Mete­orológiai Intézet pécsi állo­másán tájékoztatásul el­mondták, hogy a Vince na­pi jóslás alig valószínűbb, mint amennyit az ősi me­teorológiai megállapítások hitelességétől elvárhatunk. Öt és fél ezer bejáró diák Baranyában Jelenleg Baranyában több mint öt és fél ezer bejáró diák van. A szakrendszerű oktatás ugyanis aprófalvas megyénk­ben, a diákotthoni elhelyezé­sen túl csak a körzeti iskolák kiépítésével és a bejárás meg­szervezésével oldható meg. Minden ötödrk tanuló bejáró — országosan csak minden ti­zedik. Minden harmadik tanuló, felsőtagozatos és középiskolás diák a lakóhelyétől távol tanul. Növekszik az alsótagozatas be­járók száma, sőt bejáró óvodá­sokról is beszélhetünk. A gye­rekek 89 százaléka autóbusz- szal, 4 százaléka vonattal, a többi gyalog, kerékpáron köze­líti meg az iskolát. Ezeket az adatokat tegnap délelőtt ismertette a Szülői Munkaközösségek Megyei Ta­nácsának ülésén Nágel Lajos, a Megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának főelőadója. A beszámoló alapját képezte az a reprezentatív felmérés, amelynek során ezer bejáró baranyai diák helyzetét vizsgál­ták meg. Arra keresnek választ, miként enyhíthetnénk az emlí­tett körülmények közt tanuló diákok gondjain. Megyénkben egyetlen diák­busz sincs, azaz olyan járat, amely kimondottan csak diá­kokat szállít. A gyerekek több­sége sokat gyalogol, s zsúfolt buszokon, kedvezőtlen körül­mények között utazik. A vára­kozással is értékes órák men­nek veszendőbe. Igaz, a bejáró tanulók napközi otthoni ellá­tása növekszik, de így is csak minden második tanuló része­sül étkeztetésben. A megkér­dezett diákok közül nem fo­gyaszt reggelit 20 —, egyál­talán nem, vagy esetenként ebédel 20 — soha, ritkán, vagy néhányszor vacsorázik 17 százalék. Ugyanakkor fontos, hogy a vidékről érkező diákok zöme nevelő felügyelet mellett utazik, készíti el feladatát. Többgyermekes családokban gondot okozhat az útiköltség előteremtése. E téren is sok a tennivaló. Megyénkben a ta­nulók 6 százaléka részesül ta­nácsi utazási segélyben — or­szágosan ugyanakkor az 20 százalék. Segítséggel behozható a hátrány Értékes órák mennek veszendőbe A bejárás mértéke a követ­kező időkben sem csökken, gondoskodni kell félezer felső tagozatos jelenleg összevont tanulócsoportos iskolába járó tanuló szakrendszerű oktatásá­ról. Jelenleg, — néhány kivétel­lel — a tehetséges falusi gye­rekek többsége nem tanul to­A Magyar Kereskedelmi Kamara elnökségének ülése A Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége kedden ki­bővített ülést tartott. A tag­vállalatok jelentős részének állásfoglalásai, tapasztalatai alapján arról tárgyalt, hogy a vállalati munkában, a termék- szerkezet korszerűsítésében mi­képpen érvényesíthetik még hatékonyabban a népgazdaság és egyben a vállalat érdekeit. Az ülésen részt vett és fel­szólalt dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyette­se, dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Részt vett Káplár József, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője Javítják a mozgó­lépcsőket Autóbusszal a Metró vonalán A kelet-nyugati metróvo­nal első szakaszának meg­nyitása óta eltelt öt év alatt a mélyállomások mozgólép­csői kishíján 100 000 kilo­métert futottak. A szovjet gyártmányú mozgólépcsők előírás szerinti főjavítását ilyen teljesítmény után kell elvégezni: a munkához első­ként a Baross téri állomá­son láttak hozzá. Miután a kelet-nyugati vonal legna­gyobb utasforgalmú mélyál­lomásainak egyike a Baross téri, a mozgólépcső nagy­javítás idejére különleges forgalmi intézkedéseket kel­lett életbeléptetni: M-jelzés- sel kisegítő autóbuszok köz­lekednek a Madách tér és a Baross tér között, követ­ve a Metró útvonalát. Az autóbuszokon a villamos vo­naljegy és a villamosbérlet is érvényes. Az autóbusz- megállók a Metró állomá­sok felszíni csatlakozási pontjának közelében van­nak. Az M-jelzésű kisegítő autóbuszok útvonala: Ba­ross tér — Rákóczi út — Ta­nács körút — Madách tér — Deák tér — Dohány utca — Síp utca — Rákóczi út — Baross tér. vább, mivel nem sikerült be­hozni a kedvezőtlen körülmé­nyek miatti hátrányt. Az SZM megyei tanácsa ja­vaslatot fogadott el tegnapi ülésén a bejáró tanulók meg­segítésére. Szorgalmazzák, hogy a helyi tanácsok megfe­lelő autóbuszvárót építsenek, hogy a rászorulókat a tanácsok utazási segélyben részesítsék. Fontos, az életképes, jól felsze­relt körzeti iskolák létrehozása, s hogy mielőbb megoldják a kulturált tanulószállítást is. »Felszabadult Hazánk 30 éue” Az MSZMP megyei oktatási igazgatóságainak emlékülése Salgótarjánban Salgótarjánban, a Megyei Pártbizottság székházában ked­den megkezdődött az MSZMP megyei oktatási igazgatósá­gainak tudományos emlékülé­se. A Központi Bizottság agi- tációs- és propaganda osztály által „Felszabadult hazánk 30 éve” címmel rendezett tanács­kozás megnyitó plenáris ülésén részt vett Győri Imre, a Köz­ponti Bizottság titkára is. A háromnapos konferencia mintegy háromszáz résztvevőjét — a megyei oktatási igazgató­ságok vezetőit, tanárait, az agitáció és propaganda terü­letén tevékenykedő vezető párt­munkásokat dr. Mária Gyula, a KB osztályvezető-helyettese köszöntötte. Az emlékülést Géczi Jánosnak, a Nógrád me­gyei Pártbizottság első titkárá­nak előadása nyitotta meg. A plenáris ülést szekcióülések követték. A három nap folyamán öt szekcióban húsz előadás és harmincnégy korreferátum — Tolna megye mezőgazda­ságának idei terveit vitatták meg kedden Szekszórdon a me­gye és a MÉM vezetői. Beje­lentették, hogy kétszáz-három­száz hektár új szőlőt telepíte­nek ebben az évben. Előmoz­dítják az iparszerű termelési rendszerek s az agrokémiai tár­sulások terjedését, az öntözéses zöldségtermesztést. Kényes helyzet Szovjet vígjáték bemutatója A szerzőt, Viktor Rozovot elő­ször a meghatóan szép film­ből, a világsikerű Szállnak a darvak-ból ismertük meg: ő írta a film alapjául szolgáló drámát. Aztán Nógrádi Róbert Moszkvában felkutatta és Pé­csett sikerre vitte az Érettségi találkozó-t, ezt a sajátos hang­vételű, a különböző emberi sorsokat áttekintő-egybevető művet. És most a harmadik ta­lálkozás: a Kényes helyzet. Ez­zel a Rozov-vígjátékkal folytat­ja a Pécsi Nemzeti Színház az A különböző művészetek: a költészet, a zene és a fotózás kapcsolatát keresi a négy fiatal: a mohácsi Csáki György, a kaposvári P. Döl- les Erzsébet, Pauer Tamás, a dunaújvárosi Székelyhidi Sán­dor, akik először mutatkoznak be közös kiállításon Pécsett, a Színház téri Kisgalériában. Pauer Tamás és Székelyhidi Sándor a Mecseki Fotóklub tagja. A mintegy harminc fe­kete-fehér, különböző mére­tű fotó témája elsősorban az ember és a táj. A képekhez versek kapcsolódnak, amelyek szintén a kiállítás részei. A cselekvés, gondolat, érzés és hangulat kifejezésére, vizuá­lis problémák felvetésére montázsok, sorozatok, fázis- *' fotók segítségével összefüg­gést teremtenek a képek kö­zött, fokozva így az összes kiállítási darab összhatását. A megnyitón, január 21-én zenével egybekötött színes diavetítést tartottak, amelyet szerdán, január 22-én meg­ismételnek. A fotótárlatot Lantos Ferenc nyitotta meg. hangzik el a megyék politikai, társadalmi, gazdasági és kul­turális fejlődéséről. Január 22- én, szerdán a József Attila Művelődési Központban Salgó­tarján rekonstrukciójáról ren­deznek filmvetítést és ankétot, kiállítás nyílik a munkásmoz­galom történetének oktatását segítő helytörténeti kiadvá­nyokból. A salgótarjáni Mun­kásmozgalmi Múzeumban do­kumentumkiállítást rendeznek, amely a felszabadult Nógrád megye 30 éves fejlődését mu­tatja be. A szekcióülések mun­káját, tapasztalatait 23-án, csütörtökön plenáris ülésen ér­tékelik. 1972-ben megkezdett szovjet drámasorozatot. Azóta ugyanis évente egy-egy szovjet darabot mutat be. Viktor Rozov a kisemberek drámaírója. Rendszerint az egy­szerű embert választja témá­nak, a nem feltűnő, szürke, de szürkesége alatt mégis sokszí­nű kisembert. Drámai világá­nak szinte egyetlen művében sincs olyan hős, aki az átlag­emberek fölé emelkedik. Alko­tásai éppen ezért alkalmasak arra, hogy a többségében ugyancsak kisemberekből álló közönség saját sorsán elgon- dolgozzék — vagyis alkalma­sak arra, omi minden haladó, rangos színházművészet alap­vető célja: a nevelésre. A Kényes helyzet a kisember alkotásvágyának komédiája. Két fiatal hőse jelentős újítást dolgoz ki. Szabadalom, szak­mai elismerés következik ezek után, majd megállapítják az összeget is, amit jutalomkép­pen ki kell fizetni a számukra. És ekkor kezdődnek a bajok, amelynek során a darabban eljátsszák az önző pénzhajhá- szást, a bürokráciát, az alkotó ember önérzetének megnyilvá­nulásait. A darabot Maráz László for­dította, rendező Nógrádi Ró­bert. A főbb szerepeket Szeg- váry Menyhért, Vári Éva, La- bancz Borbála, Dávid Kiss Fe­renc, Blaha Márta és Paci László játssza. De szerepel benne Galambos György, Un­ger Pálma, Fődre Erika, Ko- roknay Géza és Mikolasek Haj­nal is. Játékmester: ifjú Kömives Sándor. Díszlet és jelmez: Vo­ta Emil. Az Akadémia elnökségi ülése A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége kedden az Akadémia dísztermében Erdey- Grúz Tibor elnöklésével kibőví­tett ülésen vitatta meg a XI. pártkongresszus irányelveit. Az ülésre — amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese is — az elnökség tagjain kívül szá­mos akadémikust és kulturális életünk több jelentős szerveze­tének képviselőit is meghívták. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vitaindítójában hangsúlyozta: nagy megtiszteltetés az Akadé­mia számára a Központi Bizott­ság fölkérése, hogy az Akadé­mia elnöksége vitassa meg a kongresszusi irányelveket és te­gye meg észrevételeit. Az irány­elvek arra ösztönzik tudomá­nyos életünk vezető testületét és a tudomány munkásait, hogy tovább fokozzák munkájuk ha­tékonyságát és erőiket minél inkább összpontosítsák a társa­dalmi haladás legidőszerűbb problémáira, az irányelvek szel­lemében a tudomány oldaláról és eszközeivel segítsék ezek­nek a fontos kérdéseknek egész népünk javára történő megol­dását. Aláhúzta: az irányelvek­ből egyértelműen kitűnik, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt töretlenül folytatja eddigi következetes politikáját, ame­lyet az Akadémia is magáévá tett és megvalósításán hazánk további felemelkedése érdeké­ben eddig is munkálkodott. Nagy jelentőségű az Akadé­mia számára — állapította meg a továbbiakban —, hogy a po­litikai stabilitáson alapuló to­vábbhaladás irányainak kitűzé­se a-tudomány és a közoktatás területére is kiterjed. A Köz­ponti Bizottság a kongresszusi irányelvek szerint nem látja in­dokoltnak a tudománypolitikai irányelvekre, valamint az állami oktatásra vonatkozó határoza­tok módosítását, illetve kibőví­tését. Az Akadémia e határoza­tok szellemében folytatott tevé­kenységének fő irányai tehát a jövőben is változatlanok lesz­nek. Az elnöki vitaindítót élénk vi­ta, számos hozzászólás követte. Melyik a legjobb gyermekágy? Kedden a rákospalotai Do- mus Áruházban szakmai kiállí­tás nyílt, amelyen a könnyű­ipari vállalatok és szövetkeze­tek 40 féle egyedi tervezésű gyermekágy prototípusát mutat­ják be a kereskedelem képvi­selőinek. Szakmai zsűri dönti majd el, hogy az újfajta gyer­mekágyak közül melyik típus felel meg leginkább céljának, a vásárlók igényeinek, amellett, hogy alkalmas nagyipari, töme­ges gyártásra is. A zsűrizett termékekre szerdán már átve­szik a kereskedelem rendelé­seit. §11 H Szükséges, de fárasztó utazgatás

Next

/
Thumbnails
Contents