Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-21 / 20. szám

Ta va sz a M e c se ken Jó ütemben halad a pécsi új Engel utcai nyomda építkezése. A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat 65 fős kőműves brigádja jelenleg a két­szintes épület válaszfalait építi. Szokolai felv. A népfront a A z elmúlt napokban ta­nácskozott a Parla­mentben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Napirendjén az MSZMP Köz­ponti Bizottsága felkérésére a kongresszusi irányelvek megvi­tatása szerepelt. A parlamenti tanácskozáson a népfront jellegének megfele­lően sok szó esett a nemzeti egységről és a tennivalókról. Ahogy ez a vitában megfogal­mazódott: A szocialista nemzeti egység erősítése arra kötelezi a népfront mozgalmat, hogy az együtt dolgozó, együtt élő, a különböző adottságok miatt más és más érdeklődésű és ér­dekeltségű emberek gondjaival, sorsával is foglalkozzon. Ezért fontos törekvés, hogy a népfront aktivistái, s képviseletükben ma­ga a mozgalom eljusson min­denhová: a legkisebb települé­sekre éppúgy, mint a társadal­mi szerveken kívül állókhoz. A népfront főtitkára a tenni­valók között említette: „Jelen­tős azoknak az állampolgárok­nak a száma, akik még a be­épített és fejlesztésre kijelölt településektől távol: tanyákon, pusztákon, egyedülálló kisköz­ségekben vagy városi külterü­leteken laknak. Szükségesnek tartjuk, hogy ennek a több százezer embernek a jövőjével a népfront rendszeresen fog­lalkozzon. Társadalmi összefo­gással és a helyi tanácsok e célra felhasználható eszközei­vel lehet az itt élő emberek életkörülményeit javítani. Meg­győződésünk, hogy e vonatko­zásban a Hazafias Népfrontnak a feladata a jövőben is a kez­deményező lépéseket megten­ni." Ez a törekvés tükröződött a parlamenti tanácskozáson, s az irányelvek alapján is ez a törekvés jellemezheti a népfront munkáját: eljutni mindenkihez, megteremteni az érdekeltséget a nemzeti egységben mindenki számára. Ebből a feladatból jelentős szerepet vállalhatnak a járási népfront szervezetek. A járási népfront tevékeny­sége kettős. A Hazafias Nép­front megyei biozttságától ka­pott feladatokat, iránymutatá­sokat továbbítja a községek­nek, s emellett természetesen önálló politikai munkát, nép­front tevékenységet végez. Ez utóbbi a leglényegesebb a já­rási népfront tevékenységében. A járási népfrontnál ismerik a közigazgatási egységhez tar­tozó községek, települések gondjait, feladatait. Nyilván­való, hogy a tennivalók ellátá­sához, az egész területen hat­hatós segítséget tud nyújtani. Segítheti a tanácsagok területi, az országgyűlési képviselők vá­lasztókerületi munkáját. De ugyanilyen átfogó lehet a hely­ismerete, kezdeményezőkészsé­ge az élet minden területén. Egy-egy járási népfronthoz átlagosan 4—8 nagyközség, 15 -7—20 község, illetve kisközség tartozik — mindenütt helyi népfrontbizottságokkal. Ezen­kívül több tanyai bizottság is működik területükön. A végzett munka felmérésekor az elmúlt év végén egyértelműen bebizo­nyosodott, hogy a járási nép­Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára vezetésé­vel hétfőn csehszlovák párt- és kormányküldöttség érkezett né­járásokban frontbizottságok tevékenysége jelentős a közigazgatási egy­ségben. Sok munkát pedig csak a járási népfront segítségével, irányításával lehet elvégezni. Ez a szervezeti egység képes például arra, hogy a községek összehangolt munkájával hely- történeti gyűjteményt állítson össze, emlékparkokat építsen, vagy akár a vízellátás közös gondjain enyhítsen. Ezek meg­teremtéséhez valóban kevés egy-egy községi népfront ereje, egy-egy község összefogása. A kongresszusi munkaverseny, a felszabadulásunk évfordulójára készülődés, a feladatok össze­hangolása ugyancsak megha­ladja a kisebb lakóközösségek erejét. A járási népfrontok munka- bizottságokban dolgoznak. A községpolitikai, a mezőgazda- sági, a művelődéspolitikai, a béke és barátság bizottságok a maguk munkaterületén át­fogóan ismerik az egész járás tennivalóit, s ha jól dolgoznak, akkor valóban hatékonyan se­gíthetik a községeket. Válasz­tások idején komoly szerep vár a népfrontra, de nem nélkülöz­hető a választottak tevékenysé­gének segítésében sem. Nap­jainkban például a falugyűlé­seken adnak számot a helyi ve­zetők a végzett munkáról, az elkövetkező tennivalókról. És ezeken a fórumokon nyilvánít véleményt a lakosság, mondja el kívánságait. A járási nép­front képviselője pedig ezt az alkalmat, nyílt fórumot hasz­nálhatja fel arra, hogy megis­mertesse a helyieket a környék, a társközségek gondjaival, fel­adataival. itt nyílik lehetőség arra is, hogy egy-egy nagyobb, vagy több települést érintő kérdésben, tennivalóban össze­fogásra hívja az embereket. Ha a járási népfront gond­jai, feladatai tükrözik a járás gondjait, feladatait — jó úton járnak. Jelszavuk ezért nem is lehet más: együttműködés a lakossággal, a pártszervezetek­kel, a tanácsokkal. Ez a mód­ja, hogy mozgósító erővé vál­jék, bizonyíthatja létjogosultsá­gát, munkájának fontosságát. A z MSZMP XI. kong­resszusára kiadott irányelvek így fogal­mazta meg a népfront s ter­mészetesen a járási népfront szerepét, tennivalóit: „A párt szövetségi politikájának kerete a Hazafias Népfrontmozgalom. Mindennapos tevékenysége szemléletesen bizonyítja, hogy a különböző világnézetű em­berek, fizikai és szellemi dol­gozók, idősek és fiatalok össze­fogása hazánk javát szolgálja... aktivitásával, javaslataival, bí­rálatával járuljon hozzá az ál­lami szervek és a lakosság kapcsolatának erősítéséhez, a város- és községpolitikai tervek kimunkálásához, az országgyű­lés, a tanácsok feladatainak jobb ellátásához.” Nem kevés tehát a feladat. Megoldása, teljesítése a nép­fronttól az eddiginél jobb, ha­tékonyabb munkát követel. Eb­ből pedig jelentős rész jut a járási szervezetekre. E. Gy. hány napos hivatalos baráti lá­togatásra Bulgáriába. A dele­gációt a BKP Központi Bizott­sága és a bolgár miniszterta­nács hívta meg. Tudományos munka a Szaljut—4-en A Föld levegőjének vizsgálták Bizony beleizzadtak az autó­sok mire egy szabad helyet találtak a siklósi és a sziget­vári vár környékén levő par­kolóhelyeken. Zsúfolt volt a siklósi Vár Étterem. Hasonló volt a helyzet Szigetváron is, ahol a környékbeli kiránduló­kon kívül sok jugoszláv ven­dég érkezett a városba. A baranyai turisták mellett több budapesti, kaposvári, ju­goszláv és német kiránduló ke­reste fel Abaligetet, ahol a barlangba vasárnap folyamán négy ízben kellett idegenveze­tést biztosítani. A Dunát kedvelők Mohács­ra látogattak el, ahol a víz­parti séta után betértek az is­mert Halászcsárdába: több mint kétszáz vendég kóstolta meg ízes készítményeiket. (Mécs) szennyezettségét Szokolai felvétele Ezrek a szabadban • Sör és napozás • Fürdés és kirándulás Igazi kiránduló idő volt az elmúlt vasárnap: egész nap sütött a nap, egy felhő sem volt az égen, s dél körül a hő­mérő higanyszála túlhaladta a 12 Celsius fokot. Pécsett, már reggel megin­dult a Mecsekre zarándoklók tömege, — ki autóbusszal, ki gépkocsin és igen sokan gya­logosan vágtak neki a mecseki túrának. A mecseki autóbusz- járatok Kossuth téri indulásá­nál nagy volt a zsúfoltság, an­nak ellenére, hogy a Volán a dömörkapui - és a misinatetői vonalon a nap folyamán 23 gyorsjáratot indított. A számí­tások szerint az összesen 60 mecseki autóbuszjárat több mint 5 ezer embert szállított fel a hegyre. A Tv-torony liftje előtt — akárcsak a legszebb tavaszi napokon — hosszú sorok vára­koztak: több mint másfélezren keresték fel a kilátót. A torony melletti Misina Étteremben egész nap felszolgáltak a pin­cérek, több mint ezer vendég látogatott el a hangulatos ét­terembe. Tavasznézőbe jöttek a Mecsekre, s az étteremben ez­úttal tavaszias ételeket szol­gáltak fel: az 1975-ös évben először került a finom étkek mellé friss fejessaláta az asz­talra. A mecseki turistaházakban is szokatlanul nagy volt a forga­lom. Teltház volt a dömörkapu turistaszállóban, az étterem­ben pedig háromszázan ebé­deltek. Keresett italnak - a ja­nuárban szokásos forralt bor helyett — a sör számított, mely­ből annyi fogyott, mint egy májusi meleg vasárnapon. A hosszú erdei séta előtt sokszáz gyermekes család köl­tötte el a vasárnapi ebédet a fehérkúti és az istenkúti tu­ristaházban. Mintegy kétezer látogatója volt a mecseki ál­latkertnek, köztük hatszáz kis­gyermek. Akik nem szánták rá magukat a mecseki túrára, azok jórésze téli napkúrát vett a Székesegy­ház előtt, sokan pedig — több mint ötszázan — a Hullámfürdő' fedett medencéjében úszkáltak. Apropó! - víz. Hamisítatlan nyári forgalom volt a harká­nyi fürdőben. A két téli me­dencében több mint 3 ezren „áztatták" magukat. A büfé előtt akár egy nyári vasárnap, hosszú sorok álltak várva a sörre és a forró virslire. Az im­pozáns Napsugár Szálló ajtajá­ra ki kellett tenni a „Megtelt" — táblát, — valamennyi szoba foglalt volt. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunqnt napló XXXII. évfolyam, 20. szám 1975. január 21., kedd Ara: 80 fillér Hétfőn reggel Gubarev és Grecsko szovjet űrhajósok be­fejezték kilencedik munkanap­jukat a Szaljut—4 jelzésű tudo­mányos űrállomáson. Az űrhajó­sok e munkanapjuk folyamán a röntgensugarak egyik legna- gyob kozmikus forrásának jelle­gét tanulmányozták. Gubarev maga irányította az űrállomást, míg Grecsko a speciális telesz­kóppal dolgozott. Az űrhajósok világűrben tar­tózkodásuk folyamán immár másodszor kapcsolták be az úgynevezett röntgenteleszkópot. Ez a kísérlet lényegét tekintve hasonlít az előzőre, ugyanakkor feladatköre szélesebb volt. Most már egyidejűleg vizsgálták a különböző jellegű s erősségű röntgensugarak forrásait. Az elmúlt éjszaka folyamán az űrállomáson bekapcsolták az infravörös teleszkópot is. E vizs­gálat célja a földi légkör hő­háztartásának, a légkörben ta­lálható vízpára és különböző vegyületek eloszlásának tanul­mányozása, illetve meghatáro­zása. A vizsgálat egyszóval a légkör „szennyezettségi” foká­nak megállapításával függött össze. Gubarev és Grecsko hétfőn reggel kezdték meg „éjszakai” pihenőjüket, s az intenzív mun­ka után mély álomba merültek. Az űrállomás magyar idő sze­rint hétfőn délben befejezte a 400. kört a Föld körül. Az űrre­pülés folytatódik. Az űrhajósok jól vannak. Az SPD állásfoglalása A kelet—nyugati ka peso latokról Bonnban vasárnap befejező­dött a Nyugatnémet Szociálde­mokrata Párt (SPD) háromna­pos külpolitikai értekezlete. Egon Bahr, a gazdasági együttműködés minisztere fel­szólalásában többek között megállapította, hogy a szocia­lista országokkal kötött megál­lapodás, valamint a Nyugat- Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás lehetővé tette „a gyakorlati kérdések jelentős fo­kú rendezését". Rámutatott to­vábbá a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fenn­tartott gazdasági együttműkö­dés fontosságára, hangsúlyoz­va, hogy ennek „mint stabili­záló tényezőnek", minden szem­pontból nagy jelentősége van. Willy Brandt, az SPD elnöke, volt nyugatnémet kancellár zá­róbeszédében kijelentette, hogy a kelet-nyugat közötti kapcso­latok a jelenlegi nyugatnémet külpolitika egyik legfőbb össze­tevőjét képezik. Az SPD elnöke megjegyezte, hogy mindama kísérlet, amely a szovjet—kínai ellentétek kihasz­nálására irányul, „súlyos kö­vetkezményekkel jár az NSZK érdekeire nézve". A TASZSZ helyi megfigyelőkre hivatkozva azt írja, hogy e kijelentés köz­vetlen összefüggésben van Stra­uss CSU-elnök jelenlegi pekin­gi látogatásával. Gustáv Husák Bulgáriában

Next

/
Thumbnails
Contents