Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-21 / 20. szám

2 Dunántúlt napló 1975. január 21., kedd A szlovák nemzeti felkelés 30. évfordulóján... Kiállítás a FEK-ben A kiállítás magyar vonatkozású része. Jobbról Nógrádi Sándor egykorú képe. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére ren­dezett kiállítást tegnap, hétfőn délután 17 órakor dr. Sziráki Ferenc, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei Bizottsá­gának titkára bevezető szavai után Miski Béla alezredes, hely­őrség-parancsnok nyitotta meg. A kiállítást a „Csehszlovák Kul­túra" Intézete, a Közalkalma­zottak Szakszervezetének me­gyei Bizottsága és a Fegyveres Erők Klubja rendezte. Miski Béla alezredes meg­nyitó beszédében köszöntötte a csehszlovák nép küldötteit, kép­viselőit és a Csehszlovák Nép­hadsereget. Majd rövid vissza­emlékezést tartott a Szlovák Nemzeti Felkelésről és annak jelentőségéről. Ezt követően a Csehszlovák Kultúra igazgatója: Oldrich Tesarik üdvözölte a résztvevőket és kegyelettel em­lékezett meg a felkelés magyar résztvevőiről. Köszönetét mon­dott a kiállítás rendezőinek, s hozzátette, hogy ez a kiállítás elősegíti, hogy a csehszlovák nép történetét jobban megis­merjék magyar barátaik. A kiállítás 36 nagyméretű tablója felidézi három évtized távlatából a Szlovák Felkelés történetét, annak résztvevőit, va­lamint tükrözi a szocializmust építő népek és fegyveres erők megbonthatatlan barátságát, amely a harcok közepette szü­letett. A kiállításon részt vett Papp Imre, Pécs megyei város Taná­csának elnökhelyettese, Koste- leczky Sándor ezredes, Bara­nya megyei tűzoltóparancsnok, s a pécsi helyőrségben állomá­sozó honvédségi alakulatok tisztjei és katonái. A kiállítást január 31-ig délelőtt 9-től 18 óráig tekinthetik meg az ér­deklődők. Interjú hangverseny után Lehotka Gábor orgona művésszel — Balatonfüreden történt, alig néhány hónappal ezelőtt. Egy eszpresszóban üldögéltem, amikor várctlanul teenager ko­rú lány szólított meg, s auto- grammot kért. Követ az vessen rám, kinek ez nem hízelgő, már­is nyúltam a toliamért, s egy papírlapra írtam a nevem. A íány kétségbeesetten nézett fe­lém, miután elolvasta: Hogyan, maga nem Aradszki László?! Nem, mondtam: Lehotka Gábor vagyok. Lám, erre jó a hason­lóság. Lehotka Gábor Liszt-díjas or­gonaművész tegnap este Pé­csett adott hangversenyt. A nemzetközi zenei közvélemény által is a legismertebb fiatal magyar szólistát délelőtti pró­bája közben kerestük meg. Az orgonasípok boltíve alatt száguld a művész keze a bil­lentyűkön. A ringató fuvallattól a falat remegtető áradásig töl­ti meg a termet a hangszer-ki­rálynő hol szomorú, hol ujjongó hangja. — Ugye kár, hogy nem tar­tozom a „balhés” művészek kö­zé? — mondja az F-dúr orgo- navérseny próbája után. — Ke­vés sztori terjeng rólam. Nem hisztizem a fellépéseim előtt, s általában belenyugszom azok­ba a dolgokba, amelyek ugyan zavarnak, dehát tenni már úgy­sem lehetne ellene semmit. En­nek ellenére is elkényeztetett a közönség. Néha úgy érzem, hogyha hallgatóim egy korábbi negatív élmény hatásával vár­< nának, még többet nyújtanék. — Hangverseny repertoárját kedvenc zeneszerzőiből állítja össze? — Sajnos erre alig van mó­dom, a programokat az Orszá­gos Filharmónia állítja össze. Legszívesebben a klasszikuso­kat játszanám, Bachot, Hön- delt. — Az ön hangszere nem tar­tozik a megszokott méretű inst­rumentumok közé, miként oldja meg otthoni gyakorlását? — Az orgonát nagy sajnála­tomra nem vihetem a lakásom­ba, így kénytelen vagyok zon­gorán gyakorolni. A szükséges lábmunkát a sima padlón imi­tálom. Kevesen tudják azonban, hogy ezzel még nem fejeződik be a felkészülés. Hatalmas fizi­kai erőnlétet követel ez a já­ték, ezért rendszeresen sporto­lok: futok, súlyzózom, kéz- és láberősítő gyakorlatokat végzek. — A napokban jelent meg egy nyilatkozat a Kritika folyó­irat hasábjain a magyarorszá­gi orgonák aggasztó állapotá­ról. Mi a véleménye a pécsi Liszt-terem hangszeréről? — Nem rossz ez a hangszer, bár nem is az ideálom. Több alkalommal játszottam már raj­ta kisebb nehézségekkel. Véle­ményem szerint az orgonák faj­tája egyben meghatározza az előadandó mű jellegét. Szá­momra legszimpatikusabbak a magyar barokk orgonák, ezért vállalom a jóval nehezebb já­tékmódot is. Füzes János Újjáalakult a Pécsi Jazz Klub Sikeres koncert Újjáalakult a pécsi Jazz Klub. A közgyűlést a Klub első prog­ramjaként az ARMA QUARTETT koncertje nyitotta meg, mely­nek tagjai: Sárközi László (fen- derzongora); Kovács Árpád (fuvola); Hoffmann Ferenc (basszusgitár) és Szabó László (dob). Az együttes valamennyi tagjáról elmondhatjuk, hogy kitűnő ismerője, mestere hang­szerének, — ez kiválóan érvé­nyesült a számokon belüli imp- rovizatív szólókban —, de mint együttes is magával ragadó közös muzsikálásuk a tutti ré­szekben. A dicséret hangján kell üd­vözölni remek műsortervüket, mellyel a közönség valamennyi rétegének igényét kielégítették, így helyet kapott műsorukban a beates ritmusszekcióra épü­lő jazzes melódia és harmó­nia tartalom, fellelhető volt Ko­vács Árpád fuvolaszólóiban ko­runk jazz zenéjének némely avantgarde törekvése, de meg­szólalt, - az immár hazánk ha­tárain túl is - jól ismert kiváló énekesnő: Bornemissza Mária tolmácsolásában a be-bop stí­lus néhány örökzöld számon belül. Most pedig, - bár e pár sor nem a kritika igényével író­dott — mégis szólni kell az éne­kesnő egészen kiváló adottsá­gairól. Nem mehetünk el még szó nélkül amellett sem, hogy a minden várakozást felülmúló létszámú közönség olyan hoz­záértéssel és „koncertlátogatói” magatartással élvezte és hall­gatta a zenét, amely ismét a nagyon ismert, de elégszer nem mondható igazságot jut­tatja eszünkbe: a zenének nin­csenek műfaji korlátái, csak jó zene van és rossz, örömmel mondhatjuk, a vasárnapi kon­cert jó zene volt! S hogy ez nem a hazai szentnek maga fe­lé hajló keze, annak bizonyítá­sául szolgáljon az a tény, hogy a koncerten résztvevő vidéki jazz klubok képviselői meghív­ták a pécsi muzsikusokat. Summa summarum: szép kez­det volt, várakozással várjuk a folytatást! Sass Irén Komló­termesztési konferencia Milyen szempontokat kell fi­gyelemmel tartani a nagyüze­mi komlóültetvények létesítésé­nél? Hogyan alakul a söripar komlóigénye? Milyen a szocia­lista országok együttműködése a komlótermesztésben? Többek között ezekre a kérdésekre vá­laszolnak azon a háromnapos konferencián, mely tegnap dél­után kezdődött Harkányban.' A kenferencia mai program­jának érdekes pontja a nö­vényvédelem gépesítésével fog­lalkozik, szerdán pedig a Bó- lyi Állami Gazdaság igazgató- helyettese, Cseh Sándor a nagyüzemi komlótermesztésről ad tájékoztatót, majd a kom­lófejlesztéssel kapcsolatos idő­szerű feladatokat ismerteti dr. Nagy Istvánné, a Söripari Vál­lalatok Trösztje osztályvezetője. Az ankétot a Bólyi Állami Gaz­daság rendezi. Hiánycikk, pedig a munkához nélkülözhetetlen ROTRING rajzeszközök bemutatója Harkányban Idegen nyelvű használati utasítás Katalógust ígér a kereskedelem- Kellemetlen, ha a forró fekete ráömlik a tervrajzra. Ez­úttal azonban nincs ok aggo­dalomra, semmi baj, a polyesz- ter fólia ugyanis víztaszító tu­lajdonságú, nem nedvesedik át. Másik előnye, hogy nehezeh szakítható, megtartja eredeti méretét, s a rajzon lévő hiba radírozással korrigálható. Bútorrészleget nyitott F a Bizományi Aruház Libanoni tevenyereg, vajszí­nű, piros és fekete bőrhuzat­tal, iráni rézedények, mongol kézi csomózású szőnyeg, szov­jet gyártmányú festett kisszé- kek, modern szoba és konyha­bútorok várják a vásárlókat ja­nuár 20-tól Pécsett, a Temető utcában, a Bizományi Áruház új bútorrészlegében. Tegnap délelőtt a nyitás előtt egy órával már sorbaáll- tak az érdeklődők, kívülről né­zegették a kiállított bútorokat, körbejárták az „üvegfalú" épü­letet. Dr. Szente Imre, a BÁV ve­zérigazgatója szólt megnyitó beszédében a Bem utcai Bizo­mányi Áruház jelentős forga­lom növekedéséről. Az elmúlt évben 36 millió forintos for­galmuk volt a korszerűsített üz­letben, ahol megszűnt a bútor­értékesítés. Az új bútoráruház közel más­félmilliós költséggel épült, éves forgalma várhatóan 8—10 mil­lió forint lesz. Elsősorban a szolgáltatások területén jelent újat. Az új lakások zömében nem férnek el a régi bútorok, így egyre többen kívánják érté­kesíteni azokat. Eddig ez ma­gánkereskedőknél történt. Je­lenleg már az eladásra szánt bútorok szállításáról is tárgyal­nak, mely nagy könnyebbséget jelentene a lakosságnak. Több vállalat is bejelentette együtt­működési szándékát az új bú­toráruházzal, például a Pé­csi Bútorgyár vállalja a sérült bútorok javítását, anélkül, hogy a formájukon változtatna, ezen kívül a leértékelt bútoraiból is szállít az áruháznak. A fejlesztési tervekről dr. Szente Imre tájékoztatta a je­lenlevőket. 1980-ra tervezik a Zsolnay Vilmos utca és a Nagy Lajos utca által határolt te­rületen felépítendő üzleti ne­gyedben a bútoráruház végle­ges elhelyezését. A Pécsi Bi­zományi Áruház 32. sz. zálpg- fiókjónak korszerűsítését még ebben az évben befejezik, a régi fiók helyett egy modern igényeknek megfelelő, bankhoz hasonló üzlethelyiséget alakíta­nak ki. hm A már említett fólia csak egy az NSZK-beli ROTRING cég sok száz terméke közül, amit dia­vetítéssel egybekötött bemuta­tón ismertetett tegnap délelőtt Harkányban Karl-Heinz Hum- mitzsch, a több mint egymillió munkást foglalkoztató cég kép­viselője. A rendezvényre meg­hívták Tolna, Somogy, Zala és Baranya megye műszaki rajz­eszközök értékesítésével foglal­kozó kereskedelmi szakembe­reit, s a tervezőintézetek képvi­selőit.- A ROTRING cég nemrégi­ben egyesült a Magyarországon is jól ismert PELIKÁN céggel, így nagyobb erőforrás, anyagi lehetőség van a kutatásra, mű­szaki fejlesztésre, újdonságok gyártására. Az újdonságok is­mertetésén túl, a már haszná­latban lévő eszközök alkalma­zásához is szeretnénk gyakor­lati tanácsokat adni. Tapaszta­lataink szerint ugyanis kellő is­meretek híján, nem rendeltetés­szerűen használják azokat a rajzolók. Ebben mi is hibásak vagyunk, hiszen termékeinkhez német nyelvű használati utasí­tást mellékelünk. Mivel a ROTRING rajzeszközök kereset­tek Magyarországon, a jövőben magyar nyelvű ismertetőt mel­lékelünk gyártmányainkhoz - mondotta a cég képviselője. Szükségtelen felsorolni az is­mertetett tuskihúzókat, körzőket, praktikus kiegészítő eszközöket, tusokat, hígítókat és oldószere­ket. Egy-két kivétellel valameny- nyit ismerik a tervezéssel fog­lalkozó mérnökök, technikusok, műszaki rajzolók. Az a baj, hogy a rajzeszközök csak alkal­manként kaphatók, a keresett és fontos munkaeszközök egy része hiánycikk. A Pl ÉRT tervei Knapp Tibor, a Pl ÉRT Ke­reskedelmi Vállalat pécsi kiren­deltsége igazgatója jól ismeri a problémákat. Az említett cik­keket devizáért vásárolják, s csak meghatározott összeg áll rendelkezésre. Ezért a meglévő lehetőségeket kell jobban ki­használni. A vállalat alapos igényfelmérésre készül, s a cég által kínált újdonságokat is tartalmazó katalógust juttat el az érdekeltekhez. Olyan eszkö­zöket rendelnek meg a jövő­ben, amelyekre a legnagyobb az igény. Ugyanakkor nagyobb gondot fordítanak arra, hogy az eddiginél több alkatrész ke­rüljön az üzletekbe. Sikert aratott a bemutatón a savas tusokat is jól tűrő Folio- graph tuskihúzó, s a miniatűr nagyító, amely tuskihúzóra sze­relhető. Ez utóbbiból azonnal akár több százat is rendeltek volna a tervező vállalatok kép­viselői. A résztvevők legjobban mégis a gyakorlati tanácsoknak örültek és arra kérték a cég képviselőjét, látogasson el az intézetekbe, bemutatva, miként a legcélszerűbb a rajzeszközö­ket használni, tisztítani stb. Karl-Heinz Hummitzsch ígérete szerint rövidesen több ilyen üzemlátogatásra sor kerül. Megerősítő egyetértés A kongresszusi irányelvekről tárgyaltak Csepelen Hétfőn a Csepel Vas- és Fém­művek Pártbizottságának ta­nácstermében ülést tartott a nagyvállalat pártbizottsága. Az értekezleten — amelyen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke és Molnár End­re, az MSZMP KB tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság titkára — a párt XI. kongresszusának irányelveit elemezték. Véghelyi Andor, a CSM Párt- bizottsága titkárának megnyitó szavai után Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a CSM Párt- bizottságának első titkára tar­tott vitaindító referátumot. Be­számolt arról, hogy a hazánk legnagyobb iparvállalatánál dolgozó kommunisták az elmúlt hetekben taggyűléseken mond­tak véleményt a Központi Bi­zottság kongresszusi irányelvei­ről. A kommunisták egybehang­zó megítélése alapján az el­múlt időszakban elért fejlődés értékelése, a feladatok megje­lölése reális, helyesen ítéli meg jelenlegi viszonyainkat. Az ed* digi vélemények kifejezik azt a tényt, hogy a Csepel Vas- és Fémművek kommunistái nem­csak egyetértenek, hanem javas­lataikkal szorgalmazzák is a párt politikája következetes he­lyi végrehajtását. Ezt követően élénk véleméay- csere bontakozott ki, amelynek során több, az irányelveket megerősítő állásfoglalás hang­zott el a csepeli kommunisták és dolgozók nevében.

Next

/
Thumbnails
Contents