Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)
1975-01-16 / 15. szám
f Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 15. szám 1975. január 16., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Erkölcsi felelősség A z erkölcsi felelősség tartalma az egyén és közösség reális egymásra (és nem egymás fölé!) utaltsági viszonyából ered, mely mindkét fél számára objektív feladat és melynek teljesítése a közösségnek és az egyénnek egyaránt érdekében áll. A felelősség társadalmi szükséglet, mert az ember és a társadalom egymásra utaltak: egyik sincs a másik nélkül. A társadalom nem más, mint az emberi tettek sorozata, az emberi viszonyok organikus ösz- szessége, s az ember lényege nem más, mint eme társadalmi viszonyok összessége. Az egyén és a társadalom léte, fejlődése ennek az állandó tevékenységnek, egymásra utaltságnak és kölcsönhatásnak az eredménye. Ebből következik, hogy a társadalmi környezet, a szocialista társadalmi-gazdasági rend alakítása, fejlődésének elősegítése az emberek, a dolgozók feladata, kötelessége. De egyben felelősek saját fejlődésükért, szabadságukért és boldogságuk megvalósításáért is. S a másik oldalról: az emberek sokoldalú képességei, az egyéniség kibontakoztatása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése a társadalom feladata, kötelessége és felelőssége. Ez a szocializmusban egyben a társadalmi érdek megvalósulásának záloga is. , Az egyén és a társadalom kölcsönös felelősséggel tartozik egymásnak. A felelősség mint feladat a társadalom részéről a gondoskodásban, az egyén részéről pedig a felelősségvállalásban, a felelősségtudatban nyilvánul meg. A felelősségvállalás a gondoskodó közösséggel való azonosulást jelenti, azt, hogy az egyén vállalja a közösség sorsát és magatartásával segíti a fejlődést. A felelősségvállalásnál a kötelesség teljesítése belső létszükségletből történik, így a kötelességtudat külső kényszerítő erőből belsővé, fe- lelelősségtudattá alakul át. Természetesen az emberek elé nem szabad olyan erkölcsi követelményt állítani, melynek megvalósításához szükséges feltételekről nem gondoskodott a társadalom. A társadalmi környezet embert formáló hatása nem közvetlenül, mechanikusan az ember belső munkája, önnevelése nélkül változtatja meg az egyén arculatát. A társadalmi feltétel szükség- szerű, de nem az egyetlen az ember erkölcsiségének kialakításában. Az erkölcsi felelősséget minden ember belsőleg és saját gyakorlati tetteinek sorozatában hozza létre, tehát saját erkölcsi arculatát végsősoron minden ember saját maga munkálja ki. Ezt a társadalom nem véaezheti el helyette. Ezért az ember maga előtt is felelős saját magáért, tetteiért. Helytelenek az olyan vélemények, amelyek napjainkban különféle vétségeknél és erkölcsi félrelépéseknél mindenki mást hibáztatnak, csak éppen az egyént nem. Nem lehet mindenért a felelősséget a társadalmi körülményekre hárítani, hiszen az ember a társadalmi hatásoknak nemcsak tárgya, hanem előidézője, szubjektuma is. S ez áll a nevelés-önnevelésre is. Az egyént tehát az elkövetett hibákért mindig felelősségre kell vonni. Minden elmulasztott felelősségre vonás erkölcsromboló hatást fejt ki és a felelőtlenséget emeli trónra. A felelősségtudat aktív cselekvésre ösztönzi az erkölcsi magatartást. Ilyen értelemben az nem más, mint a lelkiismeret pozitív megjelenési formája. A lelkiismeret olyan visszatartó erő, amely megfékezi és kordában tartja az embereket, önértékelő és megszégyenítő hatása révén csökkenti a társadalom-, az erkölcsellenes cselekvéseket. Az erkölcsi cselekvés pozitív belső mozgató rugója azonban elsősorban a felelősségtudat és csak azután a lelkiismeret. A felelősségtudat ugyanúgy elválaszthatatlan a szabadság tartalmi oldalától, mint a be- számítbatóság a szabadság formai oldalától. Az ember viszonylagos cselekvési szabadsága a felelősségre vonásnak előfeltétele. A reális erkölcsi szabadság fokát és mértékét azonban a felelősségtudat foka és mértéke határozza meg. Minél inkább felismeri az ember az erkölcsi szükségszerűséget, minél inkább teljesíti a kötelességét, minél nagyobb a felelősségtudata, annál nagyobb lesz a reális erkölcsi szabadsága. A felelősségtudat a szocia- , lista társadalomban nem az alárendeltség, hanem a kölcsönös egymásra utaltság viszonyából aiakul ki. Társadalmunkban ilyen emberi viszonyokat kell Ikialakítani ahhoz, hogy az erkölcsi szabadság és fegyelem o felelősségtudatra támaszkodva kibontakozhasson. Egyáltalán nem dicsekedhetünk, hogy ezen a téren minden rendben megy. A felelősségtudat, a kötelesség teljesítése közösségben válik az erkölcsi szabadság forrásává. A társadalmi szabadság és a szocialista demokrácia fejlődése, az emberek tudatos részvétele a társadalom irányításában elősegíti a felelősségtudat és a felelősség- vállalás egyre nagyobb kiterjedését. A szabadság, demokrácia és fegyelem fejlődésével az embernek a társadalom ügyeiben való tudatos részvételének növekedésével egyre szélesednek az erkölcsi felelősségvállalás határai. Minél több „hatalma" van az embernek, minél önállóbb, minél inkább érzi mogót a kollektíva, a társadalom „gazdájának”, annál mélyebb és szélesebb felelősségének a köre. Azaz minél szabadabbá válik az egyén, cnnál inkább lesz felelős tetteiért. A felelősség reális tartalmát csak a marxista etika elmélete alapján lehet feltárni. Az ember nem egyedülálló magányos lény, akinek teljesen magára hagyatva kell megterveznie életét és tetteit, akinek egyedül kell választania a jó és a rossz között, hanem társadalmi lény, közösségek tagja, s ezekkel kölcsönös viszonyban, kölcsönös összefüggésben áll. A közösség mozgatja, vezeti, ez állít követelményeket elébe és éppúgy felelős érte, mint ahogy az egyén is felelős a közösségért. Csakis ebből a kölcsönös viszonyból eredhet az ember felelőssége, amely nem elnyomorítja, hanem felemeli, kibontakoztatja az embert. A szabad, az önálló, az erkölcsös ember ezért nem fél a felelősségtől, hanem igényli azt, mint ahogy egyre fejlettebb szocialista társadalmipolitikai viszonyaink is nagyobb felelősségtudatot követelnek minden becsületes állampolgártól. Dr. Kiss István Autonóm tájolási művelet új műszerek felhasználásával Folytatják az űrrepülést Genetikai/ embriológiai, fiziológiai és műszaki* biológiai kísérletek fáidról vitt rovarokkal, növényekkel A Föld körüli pályán keringő Szaljut—4 jelzésű szovjet űrállomáson Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko űrhajósok a kijelölt programnak megfelelően befejezték a műszerek nagy részének üzembe helyezését és a fedélzeti berendezések ellenőrzését - közölte szerdán délben p moszkvai rádió. A közlés szerint a kozmonauták hozzáfogtak a kijelölt műszaki tudományos kutatások és kísérletek elvégzéséhez. A most végétért munkanap folyamán, a legénység kipróbálta az autonom tájolás műveletét azoknak az új műszereknek felhasználásával, amelyek lehetővé teszik különböző repülési helyzetekben az űrállomás helyzetének meghatározását a Naphoz, a Holdhoz és a bolygókhoz képest. Közöttük kipróbálták azt a műszert, amelynek segítségével végrehajtják az űrállomás Föld felé való tájolását. E kísérletre okkor került sor, amikor az űrállomás a Föld árnyékban lévő része fölött repült. Mint a moszkvai rádió bejelentette, az űrállomáson megkezdődtek a genetikai, embriológiai, fiziológiái és műszakibiológiai kísérletek a Földről vitt rovarokkal, mikroorganizmusokkal, szövetkultúrákkal és magasabbrer.dű növényekkel. Az űrállomással létesített rádiókapcsolatok során az űrhajósok közölték, hogy teljesen hozzáidomultak a súlytalanság állapotához és az űrállomáson végzett munka intenzív ritmusához. Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko jól érzi magát, a fedélzeti rendszerek kifogástalanul működnek. Az űrrepülést folytatják. Cél: a jószomszédi kapcsolatok elmélyítése A japán külügyminiszter Moszkvába érkezett Mijazava Kiicsi japán külügyminiszter szerdán a Szovjetunióba érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson a békeszerződés megkötéséről és a két ország politikai és gazdasági kapcsolatainak továbbfejlesztéséről. Japán politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak a külügyminiszter négynapos moszkvai látogatásának, amely a nemrég hatalomra jutott Miki- kormány első nagyszabású diplomáciai akciója. Ezt húzzák alá szerdai vezércikkeikben a japán lapok is. Az Aszahi Simbun hangsúlyozza, Mijazava útjának legfontosabb célja a jószomszédi kapcsolatok elmélyítése a Szovjetunióval. Tanácskozás Baranya iparszerkezetéről Egyesítsük az erőket! A könnyűipari üzemek jövője Látogatás a Bőrgyárban Baranyában a foglalkoztatottak 23 százaléka dolgozik a könnyűipari ágazatban. Ez az egyetlen arány is hűen tükrözi a kedvezőtlen iparszerkezetet, amely megyénkre jellemző. A megye párt és állami vezetői évek óta azon fáradoznak, hogy Baranya ipari arculata megváltozzon. Ennek egyik lehetősége könnyűipari üzemek létrehozása, új munkaalkalmak teremtése, a meglévő üzemek bővítése, korszerűsítése. Ennyiben summázható a jelenlegi helyzet, s talán éppen ezért volt igen nagy jelentősége annak a tanácskozásnak, amelyet tegnap tartottak a Megyei Párt- bizottságon. Dr. Bakos Zsigmond köny- nyűipari miniszterhelyettes és munkatársai a szokásos évi egyeztető tárgyalásra érkeztek Pécsre. A megbeszélésen részt- vett Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, a gazdaságpolitikai Üj szállodák épülnek Hévizén. Jól haladnak a Hotel Termál 216 szobás szálló építkezésével, amelynek befejezési határideje 1976. decembere. 1975 áprilisában már beköltöznek az első beutaltak a SZOT 416 személyes új gyógyszállójába is, ahol jelenleg a szakipari munkák a befejezéshez közelednek. Képeinken: az épülő Termál szálló. Ez év első negyedében már fogadja a beutaltakat a SZOT új gyógyszállója. osztály képviselői, Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke és helyettese, Lukács János, a Pécs városi Pártbizottság titkára, valamint Wieder Béla, a Városi Tanács elnöke. Dr. Bakos Zsigmond vázolta a hazai könnyűipar elmúlt évi eredményeit, s szólt az V. ötéves terv előzetes célkitűzéseiről is. Ezt követően az idei, valamint a következő évek fejlesztési elképzeléseit egyeztette a miniszterhelyettes a megye párt és állami vezetőivel. Dr. Bakos Zsigmond elmondta, hogy Baranya sajátos problémája kísérti a könnyűipari ágazat vezetőit, ám a tárca gondjai elválaszthatatlanok a mai magyar gazdaságtól, tehát ilyen optikán át kell nézni a dolgokat. A jelenlevő megyei és városi vezetők elmondták, hogy új könnyűipari kis- és középüzemek működtetéséhez szükséges munkaerő biztosítottnak látszik. A miniszterhelyettes válaszában közölte, hogy az elképzeléseket a minisztériummal közösen kell egyeztetni. De ehhez mindenekelőtt részletesen kidolgozott munkaerőmérleg szükséges. Csak ezek után dönthet az Állami Tervbizottság új gyárak létesítése ügyében. A megbeszélésen végezetül a megye tanácsi irányítás alá tartozó könnyűipari profilba tartozó vállalatok jövőjéről esett szó. Az évek folyamán jelentős kapacitású — de azonos profilú — cégek fejlődtek ki Pécsett, Komlón és Mohácson. Az erők egyesítése, a profiltisztítás lehetővé tenné a termelés bővítését, a munka színvonalának emelését. A megye párt és állami vezetői ezért helyesnek tartanák, ha ezek a vállalatok a könnyűipari ágazathoz kerülnének. A Megyei Pártbizottságon tartott megbeszélést követően dr. Bakos Zsigmond látogatást tett a Pécsi Bőrgyárban, ahol Csendes László igazgató adott tájékoztatást a gyár termelési eredményeiről, a most folyó beruházások állásáról. S. Gy. Dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes (jobbról) tájékoztatóját tartja. Erb János felvétele.
