Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-16 / 15. szám

2 Dunántúli napló 1975. január 16., csütörtök Ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa A nőkérdés társadalmi ügy Halálra ítélték a mecseki Hlérmekgy i Ikost Hallgató-jelöltek öt megyéből Felvételi előkészítés levélben A felvételi vizsgára való fel­készülésben az Orvostudomá­nyi Egyetem KISZ szervezete és néhány tanszéke 1972. óta se­gíti a fizikai dolgozók gyer­mekeit és a hátrányos helyze­tű középiskolai tanulókat. Idén a szokásos — több al­kalommal történő — egyhetes bentlakásos előkészítést levele­zéssel egészítették ki. A hall­gató-jelölteknek feladatlapokat és dolgozattémákat küldtek. A középiskolai biológia és fizika tananyagot magukba foglaló tesztek és dolgozattémák a fel­vételi vizsga anyagának meg'- felelően bővültek a középisko­lai követelményekhez képest. Az előkészítésben résztvevő tanu­lók a feladatlapokat és a dol­gozatokat december közepén küldték be értékelésre. Ezt kö­vetően január 3-tól 8-ig bent­lakásos tanfolyamon vettek részt. A feladatok értékelését és az előkészítést a Biológiai és a Biofizikai Intézet oktatói végezték el a POTE KISZ szer­vezetének közreműködésével. A kiszesek már korábban is ak­tívan közreműködtek ebben a munkában, öt megye: Bara: nya, Tolna, Somogy, Zala és Vas megye középiskoláit keres­ték fel, és tartottak tájékozta­tókat egyetemükről. A levele­ző-bentlakásos előkészítő tan­folyamon egyébként ennek az öt megyének több, mint 70 ta­nulója vett részt. Az eddigi módszer szerint az előkészítést már a harmadik évben meg­kezdik. Dr. Dabrónaki Gyula állam­titkár, a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottsági elnöke szerdán sajtótájékoztatót tartott, ame­lyen ismertette a népi ellenőr­zés elmúlt évi munkájának ta­pasztalatát s az első félévben megkezdődő vizsgálatait. Ezek sorában utóvizsgálatot tartanak egyes fogyasztási cik­kek importjával kapcsolatban. € témában három éve végeztek felmérést, most azt kívánják megállapítani, hogy a fogyasz­tási cikkek behozatala milyen Szerdán a Parlament vadász­termében ülést tartott a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa. Az értekezleten, amelyen részt vett Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Baranyai Tibor, a KB párt- és tömegszervezetek osz­tályának helyettes vezetője — a párt XI. kongresszusának irányelveit elemezték. Makoldi Mihályné alelnök megnyitó sza­vai utón Erdei Lászlóné, a Nő­tanács elnöke tartott vitaindító referátumot. A Nőtanácsot nagy megelé­gedéssel tölti el, hogy a nő­kérdés az egész társadalom ügyévé lett. A szocializmus épí­tésének sikerei pedig egyre biz­tosabb gazdasági, művelődési, szociális körülményeket biztosí­tanak a női egyenjogúság ki­bontakoztatásához. A lányok, asszonyok társadalmi helyzeté­nek változását jelzi a munka- alkalmak növelése, az iparban és a mezőgazdaságban a mun­kakörülmények javulása, a bér­emelések, a 44 órás munkahét, a gyermekes anyáknak juttatott szabadnapok és pótszabadság bevezetése, a családjogi tör­vény módosítása, a többgyer­mekes családok megkülönböz­tetett védelme és támogatása. Ugyanígy sokoldalú gondosko­dást tükröz a gyermekápolási táppénz kiterjesztése, a háztar­tási szolgáltatások fejlesztése, a gyermekintézmények gyors­ütemű gyarapítása, a nők tu­datos felkészítése és bevonása a közélet különböző területeire. Mindez elősegítette a lányok, asszonyok társadalmi helyzeté­nek javulását. A feladatokról hatással volt a lakosság áru­ellátására. Egy másik vizsgá­lat keretében azt nézik meg, hogy a népesedéspolitikai fel­adatokról szóló kormányhatá­rozat végrehajtásával kapcso­latban hogyan valósultak meg a gyermekek nevelését vállaló családok terheinek könnyítésé­re, élet- és munkakörülményei­nek javítására vonatkozó intéz­kedések. Széles körű vizsgálatra ke­rül sor a többi között az anyag- gazdálkodás egyes kérdéseivel kapcsolatban is. szólva megállapította: a női egyenjogúság teljes megvalósí­tása hosszú távú feladat. Utalt a XI. kongresszus irányelveiben a nők helyzetének javításáról megfogalmazott feladatokra, miszerint ez a szocialista építés egyik fontos területe. Jövőnk célját szolgálja, ha társadalmi előrehaladásunk ütemével és le­hetőségével együtt válik teljes­sé a nők egyenjogúsága. * A vitaindítót követően sokrétű véleménycsere bontakozott ki. Elkészült az orfűi vízmű-m • Napi 3 ezer köbméter ivóvíz Komlónak ' A kirándulók megcsodálják és találgatják: vajon mi lehet az a különös formájú építmény az orfűi vízfő-forrásnál. Egye­sek szerint olyan, mint egy űi- hajó, másokat egzotikus virág­ra, gombára, óriás mákgubóra emlékeztet. Annyi bizonyos, a köralakú, 15 méter magas, vas­betonból készült tornyos „há­zikó" harmonikusan illeszkedik a tájba. Pedig funkcióját te­kintve ipari létesítmény, a leg­újabb baranyai vízkivételi mű. Építése, berendezése lényegé­ben befejeződött, a közeljövő­ben kezdi a próbaüzemelést a Baranya megyei Vízmű Válla­lat. Az orfűi vízfő-forrás és kör­nyéke természetvédelmi terület, ezért volt fontos olyan épület­ben elhelyezni a műszereket, elektromos berendezéseket, szi­vattyúkat stb., amely nem bont­ja meg a táj egységét, A víz­mű építészeti tervének elkészí­tésével Csete Györgyöt, a Pé­csi Tervező^ Vállalat mérnökét bízták meg. Az alkotó „szabad Korszerűsítik a balatoni kempingeket A Balaton partján a te­ljesítést követően megkezd­ték több kemping korszerű­sítését. A balatonfüredi kempinget a szezonig több, mint ötszáz hellyel bővítik. Ezt a területet megfelelő közművekkel is ellátják. Vo­nyarcvashegyen a partköze­li vizterület rendezésével és stégek építésével horgászati lehetőségeket teremtenek. A déli parton, Balaton- bogláron, félmillió forintos költséggel fejlesztik a Sellő kempinget. Az összeg nagy részét a közművesítésre szánják, Balatonszemesen a Napsugár telep moteljét újítják fel. kezet" kapott olyan forma ki­alakítására, amely lehetővé te­szi, hogy a vízfő-forrás érintet­len maradjon, amely a környe­zethez illő, s mintegy „elrejti" az ipari üzemet. A terv megva­lósítását kezdetben igen sokan ellenezték, s legalább annyian érveltek mellette, mondván: ez a jövő útja. A tervet végülis el­fogadták, s a kivitelezést a Bányászati Aknamélyítő Válla­lat vállalta. A vasbetonból készült alsó, köralakú építményben kapott helyet a vízmű automata ve­zérlő központja, s itt van a 600 kilowattos transzformátor is. A földalatti üzemrész egészen a forrásig húzódik, s a mélyben működik majd a három nagy­teljesítményű szivattyú. A be­Tanúk, szakértők meghallga­tása utón a Pécsi Megyei Bí­róság dr. Tamásfy József taná­csa tegnap Pécsett, a Ságvári Művelődési Házban — mintegy kétszáz főnyi hallgatóság előtt — folytatta a mecseki gyermek­gyilkosság vádjával bíróság elé állt Nyéki Oszkár bűnügyének tárgyalását. A bizonyítási eljá­rás során a vádlott elé tárták a bűncselekmény vizsgálati do­kumentumait, — amelyek két kötetben 852 oldalnyi terjedel­met tettek ki. Egy asztalon kartondobozokban voltak a kü­lönböző bűnjelek: colás üve­tonkört a toronnyal összekötő henger 2 méter átmérőjű, bel­sejében csigalépcső vezet fel az „emeleti" helyiségekbe. Igen nagy jelentőségű, hogy a vízkivételi mű évi átlagban, napi 3 ezer köbméter jó minő­ségű ivóvizet juttat majd Kom­lónak. Ez azt jelenti, hogy a forrás hozamától függően ese­tenként napi 5—6 ezer köbmé­ter vizet is kaphatnak a kom­lóiak. Ugyanakkor lehetőség nyílik arra a későbbiekben, hogy a vízmű az orfűi vikendte- lepnek is ivóvizet szolgáltasson. Mint említettük, a 12,5 millió forintos költséggel épült vízmű próbaüzemelésére rövidesen sor kerül. gek, amelyekkel Nyéki a 8 éves Meiszterics Évát többször fejen sújtotta, a kislánynak a ruhái, a vádlottnak a bűncselekmény elkövetésekor viselt holmijai, köztük a piros pulóver, amely­nek ujja véres lett a bűntett következtében. A bíró többször is az elnöki asztalhoz szólította a vádlottat; ismerősek-e a bűnjelek? Minden esetben igenlő volt Nyéki válasza. Még a délelőtti tárgyalás során hangzott el a vád- és a véd- beszéd. „Szülők a gyermekük érdekében mindent el tudnak viselni, legféltettebb kincsük a gyermek . . . Milyen iszonyatos és fájdalmas lehet egy szülő­nek, aki gyermekét utolsó út­jára kíséri ... Meiszterics Éva szüleit ilyen fájdalom érte, mert volt Pécsett egy Nyéki Oszkár, aki fajtalan, elferdült ösztöneit akarta kielégíteni... Az Ágos­ton téri iskolában üresen ma­radt egy pad...” — kezdte vádbesfédét dr. Lakatos István, majd felsorakoztatta azokat a tényeket, amelyek kétséget ki­záróan bizonyítják: a kislányt Nyéki Oszkár ölte meg. A több mint egy órás vádbeszéd után indítványozta: Nyéki Oszkárt a bíróság ítélje halálra. Ezt köve­tően dr. Sulyok András mondta el a védbeszédet. Bíró: Nyéki az utolsó szó jo­gán kíván-e mondani vala­mit? Nyéki: Bűnösnek érzem ma­gamat, mélyen megbántam, amit tettem. A bíróság délután 3/44 óra­kor vonult be ítélethirdetésre: a vádlottat a vádban foglal­takkal megegyezően különösen kegyetlen módon, aljas indok­ból elkövetett emberölés bűn­tettében mondotta ki bűnösnek és ezért halálra ítélte. Az íté­lethirdetés napja 1975. január 15. — pontosan egy éve, 1974. január 15-én szabadult a többszörösen büntetett előéletű Nyéki Oszkár legutolsó bünte­téséből . . . A bíróság az ítélet indoklá­sában súlyosbító körülményként értékelte Nyéki Oszkár egész eddigi életét, társodalomra ve­szélyes magatartását. Enyhítő körülményként — mint a bíró­ság kifejtette, — csak beismerő vallomása értékelhető, de be­ismerését is a bizonyítékok ha­tására tette. Nyéki az ítéletet közömbösen vette tudomásul, mindössze alig hallható szavakkal mond­ta: „Enyhítésért fellebbezek”. Védője is enyhítésért fellebbe­zett. Az ítélet nem jogerős. A KNEB félévi programja Vizsgálják az anyaggazdálkodást I ÍMJjMMSÍmm. Íj ** _____JL9-JL: L/.ÍahaÍ« ; R iwIiOil iilflllil Cl 81 Cl szil Cl IT Olllvi*wK DQITJCI A Temető utcai bútorház. Lakberendezések a világ minden tájáról Inkább üdülőhöz hasonlít ez a kis ház itt, a Temető utcá­ban, mint bútorraktárhoz. Már egy hete, csöng a telefon a kis' irodában, személyesen is jönnek pécsiek, hogy eladásra kínálják használt bútoraikat, lakberendezési tárgyaikat. Két nagyobb teremben tárol­ják a Pestről és vidékről be-’ érkező árukat. A Bizományi Áruház Vállalat Iránból, Liba­nonból, Irakból és a Szovjet­unióból importált cikkei várnak itt eladásra. Kínai teás- és ká­véskészletek, angol étkészletek, iráni szőnyegek, színes keleti puffok, kis asztalok díszítik majd az otthonokat. Figuratív kerá­miák, tálcák is érkeztek, vala­mint a Szovjetunióból márvány kisszobrok. Libanonból még egy érdekesség: egy vizipipa. A bútorokat nézve semmi hi­bát nem találok az új huzattal ellátott foteleken, hintaszéken, kétajtós barokk szekrényen és a modern szekrénysoron. De az ára túl olcsónak tűnik. Az üz­letvezető hívja fel figyelmemet az apróbb hibákra. Majdnem mind szállítás közben történik, olyan apró sérülések, amelyeket szinte nem is látni. A másik teremben már Pécsről szár^ mazó bútorokat látni. Régi, ér­tékes, nagyobb és kisebb képek, bronzfigurák, Othelló garnitúra, 2—3 ajtós szekrények, Kedvenc garnitúra, heverők, fotelok so­rakoznak egymás mellett. Lesz miből válogatni a nyitáskor a vevőknek. Több gyermekheverő és gyermekszékek is vevőre vár­nak. Hétfőtől, 20-tól folyamatosan árulnak és vesznek is át bútort, így az ellátás biztosítva van. Bódy Ágnes A tsz-ek termelése meghaladja az idén a 100 milliárd forintot Megkezdődött a TOT kétnapos ülése Szerdán Budapesten meg­kezdődött a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsá­nak kétnapos ülése. A ta­nácskozáson megjelent dr. Ro­many Pál, az MSZMP KB osz­tályvezetője, dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, dr. Villányi Miklós pénzügymi­niszter-helyettes és dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Szabó István, a TOT elnöke az ülésen értékelte a közös gazdaságok elmúlt évi munká­ját és összegezte az idei fel­adatokat. A tsz-ek mezőgazda­sági termelése az egy évvel ko­rábbihoz képest 1974-ben 9 szá­zalékkal nőtt és több mint négymilliárd forinttal haladta meg a népgazdasági tervelő­irányzatot. A nagyobb hoza­mok elérését nemcsak a nö­vekvő anyagi ráfordítások tették lehetővé, hanem az is, hogy szervezettebb lett a munka és javult a gazdálkodás színvona­la. Ezt bizonyítja, hogy ezer forint munkadíjra és kiegészítő részesedésre három évvel ez­előtt még csak 4100, 1973-ban 4900, az elmúlt évben pedig már kereken ötezer forint ér­tékű termelés jutott s az 1973- ban 41 forintot „érő” munka­óra teljesítmény tavaly elérte a 60 forintot. Az eszközök ki­használása javult. Szabó István az idei gaz­dálkodási feladatokról elmon­dotta: a tsz-eknek idén mint- egy 6—6,5 százalékkal kell töb­bet termelniök, mint az elmúlt évben, így az összes termelés értéke 1975-ben meghaladja majd a 100 milliárd forintot. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa ezután dr. Nyíri Béla TOT elnökhelyettes előterjesztése alapján megvi­tatta a tsz-ek árukapcsolatai­nak alakulását. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa csütörtökön folytatja ülését. Űrhajó vagy óriás mákgubó? ||

Next

/
Thumbnails
Contents