Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-12 / 11. szám

2 Dunántúli napló 1975. január 12., vasárnap Szóvá tesszük A próbavágás elmaradt Először belenyugodtam: vágott sertést csak nem vi­hetik föl hátukon a hente­sek az emeleti feldolgozó­ba! A próbavágás tehát el­marad. Másnap mégis elmentem a Baranya megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat új vágócsarnokába. Ki tud­ja hányadszor jártam végig a földszinti feldolgozó helyi­ségeket. néztem meg az emeleten a sertés és mar­havágó vonalat, a hűtőket. A kivitelezési szerződés szerint az aluminium borítá­sú vágócsarnoknak az el­múlt év nyarára kellett vol­na elkészülnie. A következő hivatalos ígéret november 15-re jelezte az átadást. De novemberben már azt írtuk, hogy csak decemberben kezdődhet meg a berende­zés kipróbálása. Most ja­nuár második hetében já­runk, s az újabb ígéret e hó végére szól. Az eddigi hat és fél hó­nap veszteségét egyelőre nehéz pénzben kifejezni. Az bizonyos, hogy ez idő alatt több mint huszonötezer ser­téssel többet vághattak vol­na le az új csarnokban. De ez csak az egyik oldal. Arról sem szabad megfeled­kezni, hogy mindaddig holt beruházásról van szó, amíg az nem termel. Ha a hazai élelmiszeripa­ri gépgyártás helyzetét néz­zük, a pécsi vágóhíd talán a legrosszabb időpontban kezdett épülni. A valamikori ÉBGV ugyanis megszűnt, gyárai beleolvadtak az Egyesült Izzóba, következés­képpen sem ezek az üze­mek, sem az EIVRT nem tartja már szívügyének a dolgot. Legalábbis erre utal, hogy a vágócsarnok gépészeti munkálatain az ElVRT-től átlagosan 8—10 szerelő munkáját szállítások is akadályozták. így történt ez a konvejor Jáncok eseté­ben is: nagy késéssel a na­pokban érkeztek meg. Amig más beruházásnál a szakaszos tervszolgáltatás meggyorsította az építke­zést, addig a pécsi vágó- hídnól éppen az ellenkező­je történt. A tervek hosszú kihagyásokkal érkeztek. S hogy a tervekkel baj van, az az átadás előtt már kéz­zelfogható. Szinte nevetsé­ges, de ugyanakkor meg­döbbentő: a hűtőket szerelő cég egyik emberének tűnt fel, hogy a konvejorpálya fordulói túl közel vannak a hűtőberendezéshez, az álla­tok hozzáverődnének a sze­relvényekhez. Ezért a pá­lyát most rövidítik. A föld­szintté lemenő pálya oly közel van az egyik vezeték­hez, hogy az állat mellette el sem fér. És sorolhatjuk még a hiá­nyosságokat. Azt, hogy nem fejeződött be a villany- motorok bekötése, hiányoz­nak a hűtőberendezések automatikus működtetéséhez szükséges műszerek, a pó­diumokra vezető vaslépcsők­ről nem is beszélve. Egy sem felel meg a biztonsági elő­írásoknak. Túl meredekek, a lépcsőfokokon képtelenség lejönni. Van tehát mit módosí­tani. Csak az a kérdéses, hogy mindezeket a hiányos­ságokat. majd az átadás meghiúsulását követően, vagy pedig még előtte ki­javítják-e. És a felsorolás végére idekívánkozik a ter­vező felelőssége is: vajon ki vagy kik fizetik majd meg a pótmunkák költségeit! Salamon Gyula Ki lehet cserélni a használhatatlan olaj kályhát A holnap fűtőteste A hőtárolós villanykályha Az olajválság miatt a szilárd tüzelésű fűtőberendezések újból szélesebb körben fognak elterjedni. A Pécsi Porcelángyár évtize­deken át híres volt szép cserépkályháiról. Lesz-e újból Zsolnay cserépkályha? Bosnyák János, a gyár igaz­gatója : — A kályhagyártást meg­szüntették. Négy éve álltunk le és áttértünk a pirogránit fal­burkolatok gyártására. Leállt a zalaegerszegi Ke­rámia- és Cserépkályha Gyár is több mint egy éve, s csak a saját területeinek igényeit elé­gíti ki. A következő fél évben azonban a növekvő kereslet miatt nagyobb mennyiségű kályhát szállítanak más me­gyékbe is. Érdekes képet adott az igé­nyekről Peitl Rezső, a Pécsi In­gatlankezelő Vállalat házkeze­lési osztályának műszaki veze­tője. — Az új lakótelepeken a leg­több helyen nincs szükség kály­hára. Vállalatunk az 1975-ös évre összesen 200 kályhát ren­delt, százötvennel többet, mint ahogy terveztük, főleg a zala­egerszegi gyártól, valamint szovjet importból tudjuk fedez­ni a szükségletet. Átmeneti megoldás lehet a zománcozott vaskályha is. A távlati megol­dást mindenképpen a gázfűtés­re való áttérés jelentené. Háda Sándor, a Dél-dunán­túli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat műszaki igazgatóhe­lyettese, milyen jövőt jósol a gázfűtésnek? — Pécsett 2400 lakásban van jelenleg gázfűtés. A továb­bi fejlesztés a földgáz beveze­tésétől függ. Ez remélhetően a következő ötéves terv első negyedében megvalósul. A villanyfűtésről a Baranya megyei Kereskedelmi Vállalat műszaki osztályának főosztály- vezetője, dr. Ferenc József tá­jékoztatott bennünket. — Eddig is voltak, továbbra is kaphatóak az üzletekben a különböző kapacitású, villany­fűtésre alkalmas készülékek, villanykályhák, hősugárzók. Azonban ezek teljes fűtésre nem alkalmasak, csupán ki­egészítésképpen használták őket. Nem Valószínű, hogy ez lesz a jövő útja. Németh -István, a DÉDÁSZ igazgatója úgy vélekedik, hogy ahol nincs más megoldás, ott lehet a villanykályhát használ­ni, egyelőre van kapacitásuk. Ö a jövő kályhájának a hő­tárolós kályhát véli, melynek beszerzése is, üzemeltetése is költséges ugyan, de kezelése nagyon kényelmes. Lényege az, hogy éjjel fűtik fel és nappal adja ki a meleget. Ott, ahol az És még egy hír kályhaügy­ben: Baranya megye 4000 olaj- tüzelésű kályhát kapott cserébe az 1975-ös évre. Azok, akik használhatatlanná vált kályhá­jukat ki akarják cserélni, vagy a régi helyett új típusút akar­nak, a következő MÉH-telepre vigyék kályhájukat: Pécsett a Gomba utca 4. szám alatti. Komlón a Bajcsy-Zsilinszky ut­ca 34. szám alatti, Mohácson a Budapesti országút 104. szám alatti, Siklóson a vasútálomási telepre. A MÉH-telepek lemezkilós áron veszik át a kályhákat. Csak olyan olajkályhákat ve­hetnek át, amelyek rendelkez­nek a következő alkatrészek­kel: olajtartály, szabályozó, tűztérhenger. Átadás után sor­számmal ellátott átvételi elis­mervényt kap mindenki. Ezzel az átvételi elismervénnyel át­menetileg a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályán jelentkezhetnek, ahol utalványt kapnak és kijelölik a boltot, ahol az új kályhát megvehe­tik. Új barlang Orfűnél Ismeretlen, vagyis be nem járt barlang lejáratára buk­kantak a Baranyai Barlang- kutató Csoport tagjai az Or- fű felé vezető országút mel­lett, az Achilles-víznyelőben. A régi, legalább ötven mé­ter mély nyelőben tavaly kéthetes kutatótábort tar­tott a csoport. Eljutottak a barlang szintjéig, ahol víz folyik, de nem hatolhattak tovább, mert veszélyes om­lás történt és a légutánpót­lás is akadozott. Ekkor jelentkezett a MÉV bányamérési osztály Gaga­rin szocialista brigádja és Horváth György mérnök, va­lamint Schwarcz Dénes technikus irányításával ta­valy ősztől megindult a kül­színi, földalatti mérés. Je­lenleg már a kapott ada­tokat dolgozzák fel, készül a topogárfiai térkép. A bri­gád eddig mintegy ezer tár­sadalmi munkaórában segí­tett. Ereszkét alakítanak ki a későbbiekben, kitermelik az omlás törmelékét, szel­lőztetnek. így folytatódik az izgalmasnak ígérkező kuta­tás, hiszen a barlangba még senki se lépett be. Csupán annyit tudnak, hogy a zöldes-sárga színű fluor- eszcein-nel megfestett víz az Achilles-nyelőből hat nap múlva érkezett el föld­alatti útjain a Vízfő-forrá- sához. Feltehetően egy öt kilométer hosszú, több ág­ból álló barlang vár felfe­dezésre. „...az Alkotmányhoz hű leszek...” Eskütétel a Komarovban Fehér köpeny, könnyű, tiszta munka Rádiócsövek a faházból Felfigyeltünk az ismétlődő új­sághirdetésre: Női dolgozókat könnyű, tiszta munkára felvesz az Egyesült Izzólámpa és Villa­mossági Rt. pécsi vákumtechni- kai gépgyára. Fehér köpenyt biztosítunk . . . Érdeklődtünk a Sopianqban, milyen munkát kí­nálnak a pécsi lányoknak és asszonyoknak? A budapesti anyagyár a rá­diócsőgyártás felfuttatását ter­vezi. Pécsre gondoltak, mert itt még van női munkaerő tarta­lék. Külön szerencse, az Izzónak Nagykanizsán felvonulási épü­letnek használt ÉRDÉRT fahá­Munkásőr-egységgyűlések Baranyában (Folytatás az 1. oldalról) Kiss Lajos vette át jelképesen a fegyvert Nagy Fehér Miklós leszerelt munkásőrtől. Zámbó István tolmácsolta ezután a me­gyei párt-végrehajtóbizottság köszönetét, Budaházi Gusztáv pedig az országos parancsnok­ság nevében köszöntötte a si­kereket elért egységet. * Sásdon délelőtt 11 órakor az úttörőzenekar indulókkal kö­szöntötte az egységgyűlésre ér­kező munkásőröket, továbbá a gyűlés vendégeit, közöttük Nagy Dezsőt, az MSZMP Bara­nya megyei Végrehajtó Bizott­ságának képviselőjét és dr. Vi­da Józsefet, a Járási Pártbizott­ság első titkárát. Orosz Lajos, a sásdi egység parancsnoka köszöntötte a ven­dégeket és az egység munkás­őreit. Ezután beszámolt az 1974. évi kiképzési feladatok végrehajtásáról. Dr. Vida József pozitívan ér­tékelte a végzett munkát. Mint mondotta, maradéktalanul vég­rehajtotta az egység a felada­tait, fejlődése töretlen. Az egységgyűlésen ezután ki­tüntetések, „elismerések átadá­sára került sor. Jambó István rajparancsnok „Kiváló parancs­nok" jelvényt kapott. „Kiváló munkásőr" jelvényben részesül­tek: Németh József, Lengyel Já­nos, Varga II. József és Mangó János. * Ugyancsak tegnap zajlott Mohácson is a munkásőr egy­séggyűlés. A vendégek között ott volt Nagy Sándor, az MSZMP Baranya megyei Vég­rehajtó Bizottságának képvise­lője, Ambrus Lajos, a Mohácsi járási Pártbizottság első titkára és Verebes Tibor, a megyei munkásőrség parancsnokhelyet­tese. Lőrincz Sándor, az egység parancsnoka értékelte-az 1974­es kiképzési év feladatainak végrehajtását, majd szólt az idei feladatokról. Az egységgyűlésen Kiváló pa­rancsnok kitüntetésben része­sült Huszár István és Kovács Ernő rajparancsnok, Kiváló munkásőr jelvényt kaptak: Pro­kop István, Tábori Béla, Berecz- ki István, Pőcz Sándor, Welcz Ferenc és Varga Sándor. 15 évi szolgálatukért négyen ré­szesültek a Szolgálati érdem­érem kitüntetésben. „ . . . hivatali kötelességeimet pontosan, lelkiismeretesen és a nép érdekeinek szolgálatá­val teljesítem . . ." Hivatali esküt tettek tegnap a Komarov Gimnázium és Szak- középiskola postaforgalmi sza­kának első osztályosai. A tago­zat beindulása óta immáron hetedik alkalommal hangzot­tak el az eskütétel szavai Pécs legújabb, legfiatalabb középis­kolájában. Fél 12-kor az iskola igazgató­ja, Szentirányi Józsefné beszé­dével vette kezdetét az ünnep­ség. Varga Sándor postaigazgaló méltatta az esemény jelentősé­gét, emlékeztetett az esküt te­vőket váró feladatokra, a köte­lezettségekre, szólt a hivatás szépségéről, majd engedélyt adott az eskütételre. Az eskü szövegét Bánfai László oktató tiszt, csoportve­zető mondta előre . . , A fogadalmat tett elsősöket legelőször az „öregebbek", a másodikos postaforgalmisták köszöntötték. Ezek után ünnepi ebéd, szü­lőkkel folytatott eszmecsere, majd kötetlen klubdélután kö­vetkezett. Az ünnepélyen a Városi Ta­nács művelődési osztályának képviseletében részt veti Ka­bar Ferenc osztályvezető-he­lyettes és Stercz István szakkö­zépiskolai általános tanfelügye­lő. zai váltak feleslegessé, ezeket most áthozatja és könnyedén felállíthatja Pécsett. Alapjait már készítik is a Sopiana Re­gős utcai telepén, ideiglenes jelleggel itt állítják fel a fa­házakat. A későbbiekben ugyanis a Kertvárosban — c Sopiana majdani új gyárában — terveznek hasonló fejlesztést. A faházakban márciusban kezdődik a munka: a rádiócső alkatrészeinek szerelése. A je­lentkezésektől függően 120— 200 nőt foglalkoztatnak majd. A Sopiana egyébként már ta­valy megkezdte a toborzást, ennek eredményeként, ötven nőt vettek fel, akik Budapesten idestova már fél éve tanulják és gyakorolják a rádiócsőgyár­tást. Teljesítménybérben dol­goznak, keresetük 2000 forint körül mozog. A most jelentke­zők szintén elmehetnek Buda­pestre betanulni, akik viszont ezt nem vállalják, a névsorba vétel és a kiértesítés után már­ciusban Pécsett kezdhetik a be­tanulást. Nívódíjas pécsi amatőrök A pécsi IXILON amatőr film­stúdió filmanimációs kísérletei­ért az ország nyolc amatőr mű­vészeti csoportja között el­nyerte a Népművelési Intézet 1974. évi nívódíját. A stúdió két tagja, Varga Csaba és Pattantyús József szintén a leg­jobb 8 között szerepelt, a Nép­művelési Intézet egyéni nívó­díját az ifjúság vizuális neve­lése terén kifejtett tevékenysé­gükért kapták. vendégszereplésre Olaszországi indul a pécsi Balett Ismét olaszországi vendég- szereplésre kapott meghívást a Pécsi Balett. 1975. január 21-én az ALITALIA különgé- pével indulnak Cagliariba, Szardínia szigetének főváro­sába, ahol ez alkalommal három előadást tartanak a cagliari szimfonikus zenekar közreműködésével. A zene­kart Hirse Bence, a Pécsi Nemzeti Színház karmestere vezényli. Műsorukon szerepel Kodály Zoltán: Nyári este, Kodály Zoltán: Fölszállott a páva és Bartók Béla: A csodála­tos mandarin című alkotások. A Pécsi Balettnek ez lesz a negyedik vendégszereplése Olaszországban. Először 1968-ban mutatkoztak be az olasz közönségnek, ezt követ­te 1969-ben és 1973-ban egy- egy sikeres előadássorozat. Az együttes az olaszorszá­gi vendégszereplésének mű­sorát — műsorterven kívül — külön előadásként előadja a pécsi közönségnek — január 16-án délután 3 órakor a Pécsi Nemzeti Színházban. Az együttes január 27-én érkezik vissza Magyarország­ra. Darabos Mária

Next

/
Thumbnails
Contents