Dunántúli Napló, 1975. január (32. évfolyam, 1-30. szám)

1975-01-12 / 11. szám

/ 1975. január 12., vasárnap Dunántúli napló A vezetőségválasztó párttaggyűlések vitáiból Vélemények a kongresszusi A z elmúlt héten me- gyénk pártszerveze­teinek jelentős részében megtartották a kongresz- szusi irányelveket és a szervezeti szabályzat ter­vezetét vitató, a vezető­ségválasztó taggyűlése­ket. A taggyűléseken sok észrevétel, javaslat, véle­mény hangzott el a kong­resszusi dokumentumok­ról. Munkatársaink részt- vettek néhány taggyűlé­sen, az ott elhangzottak­ból készült az alábbi ösz- szeállításunk. irányelvekről Ritka aktivitású vezetőségvá­lasztó taggyűlés volt a kesztyű­gyári 5-ös számú alápszerve- zetbénT A 67 tagú alapszervezet minden hatodik tagja kifejtet­te véleményét az irányelvekkel, az alapszabálymódosításokkal kapcsolatban. Stallenberger József raktári munkás az irányelvek ideoló­giával foglalkozó kérdéseiről szólva elmondotta, hogy bár a tőkés országokkal a békés egymás mellett élés politikáját folytatjuk, velük kereskedelmi kapcsolatokat építünk, ideoló­giai kérdésekben mégsincs fegyverszünet, a marxizmus—le- ninizmus eszméiből ' jottányit sem engedünk. Tihanyi József­re a pártfegyelemről szólt; mint mondotta, nagyon helyes, hogy végre a szervezeti szabályzat­ban is rögzítik: ne hirdethesse senki szabadon, felelősségre- vonás nélkül különvéleményét, aki nem ért egyet a párt po­litikájával, vagy annak rész­kérdéseivel, a párttaggyűlésen mondja el, hiszen csak azon a fórumon kaphat választ. Me­zei Péter művezető a képzés, önképzés szükségességét hang­súlyozta, A marxizmus—leniniz- mus eszméit ismerni és ismertet­ni kell, az elvi álláspontoknak kristálytisztán kell megmutat­kozniuk, másképpen a demok­ratizmus is elsikkad, vitatkozni csak alapos ismeretekkel lehet­séges. A nőpolitikái, ifjúságpo­litikai kérdésekről, a munkás- osztály vezető szerepének erő­sítésére hozott határozatokkal kapcsolatban megjegyezte: ne a „mindenáron” elvet köves­sék. A Kesztyűgyárban túlnyo­mórészt nők dolgoznak, termé­szetes, hogy a vezetésben erő­södni kell a nők részvételének. Bánáti Ferenc kultúrigazgató a munkásosztály vezető szerepé­nek erősítéséről szólva elmon­dotta, hogy szükséges, hogy a munkás alkalmassá tegye ma­gát arra, hogy minden pilla­natban vezető szerepet kaphat, a vezetőknek pedig a munkáso­kat alkalmassá kell tenni ilyen jellegű feladatok ellátására. Ennek feltétele az oktatás, az önképzés, s az is, hogy a veze­tők állandóan érthető informá­ciókat adjanak a gyár gondjai­ról, eredményeiről. Jancsi Gyű la közgazdász az ésszerű taka­rékosság lehetőségeiről beszélt. Mozgósítani az embereket \Telez Lázár robbantómester, a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat III. bányaüzem mélyszint II. alapszervezetének taggyű­lésén mondta: — Izgatott várakozással vet­tem kézbe az irányelveket: mi­ről lesz szó a kongresszuson? S ahogy végigolvastam, egyre inkább megerősödött bennem az az érzés, hogy mindaz a roppant feladattömeg, aminek végrehajtása a következő évek­ben ránk vár, az nemcsak ne­künk, kommunistáknak ad mun­kát. Nagyon sok tennivalójuk lesz ezekkel kapcsolatban a tö­megszervezeteknek, amelyek a pártonkívüli tömegeket mozgó­sítják. Ha azt akarjuk, hogy célkitűzéseinket eredményesen valósítsuk meg — márpedig ez a célunk —, akkor a tömeg­szervezeteknek is igen alapo­san és mélyrehatóan meg kell vitatniok az irányelvekből rá­juk háruló feladatokat. továbbképzés fontossága A Mecseki Szénbányák Vál­lalatához tartozó Északi-bánya és Brikettüzem mázaszászvári földalatti alapszervezetének vezetőségválasztó taggyűlésén Králl Zoltán is kifejtette véle­ményét az irányelvekről: — Az irányelvekben foglal­takkal egyetértek. Hozzá kell tennem azonban, hogy elsődle­gesen nekünk, párttagoknak nemcsak tanulmányozni és megérteni kell az irányelveket, hanem fő feladatunk azok vég­rehajtása érdekében dolgozni. Különösen szeretném aláhúzni az irányelveknek a gazdasági építőmunka feladataiban fog­laltakat. Azt kell elemeznünk, "hogy mi, itt helyileg hogyan tudunk hozzájárulni gazdaság- politikai feladataink egészé­nek megvalósításához. Terme­lési terveinket teljesítenünk kell, ezzel is hozzájárulva az export-import megfelelő ará­nyához, életszínvonal-politikánk végrehajtásához. Pápai István felszólalásában az ideológiai és művelődési feladatokkal fog­lalkozott: — Az irányelvek felhívják a figyelmet arra, hogy politikai­lag, szakmailag képezzük ma­gunkat. A továbbképzésünk egyik módja a politikai okta­tásban való részvétel. Az ok­tatási évad kezdetekor általá­ban nagy a lendület, de aztán megkezdődik a lemorzsoiódás. ~Az a véleményem, hogy a jö­vőben még fegyelmezettebben vegyünk részt a politikai to­vábbképzésben, erre kérem az alapszervezetünk tagjait. Tfz-tfzertoten bontanak rendszeresen Hajózni szükséges Látod, öregem, ezek gaz­dagok — bökött valaki az Alkotmány utcai „maszefc- Tüzép” felé a 30-as buszon. Olcsón megveszik ezeket a házakat, lebontják és jó pénzért eladják az anyagot. Van köztük,- aki Polski Fiat­tal jár... Én meg két és félezerért gürizek, Polski Fiatom akkor lesz, ha nye­rek a lottón. Csők a cigányok licitálnak Mennyibe került a Vadászkürt felrobbantása? Árverés nélkül a nagycsaládosoknak hónapokig A bontásra kerülő épületeket az UNIBER értékesíti nyilvános árverésen. Az vesz, aki akar. — Csak a cigányok licitálnak — mondja dr. Tarnik Károly, a Beruházási Vállalat jogi cso­portvezetője. — Bárkinek oda­adjuk, de egyhez ragaszko­dunk: a szerződésben vállalt időre bontsák le. Ezért az ár­verési összeg 25, vagy 50 szá­zalékát befizettetjük óvadék cí­mén, s ha az illető nem bon­taná le időre, ebből az ösz- szegből lebontatjuk. De a ci­gányok mindig pontosan dol­goznak. Amikor szükség van az építési területre, szabadon is meg SZTK-t? Nagy a család . .. — mondják. A jövedelem után adót kell fizetni. —• Nehéz behajtani a pénzt — mondja dr. Légrády Pál, az Illetékhivatal adóügyi csoport- vezetője. — Az UNIBER min­dig megküldi a névsort: kik vásároltak az árverésen és mennyiért. Ez szolgál alapul. A rendelet úgy szól, hogy a bon­tott építőanyag után akkor kell forgalmi adót fizetni, ha az il­lető nem saját ház építésére használja fel, hanem eladja. Márpedig, aki a tizedik házat bontja, ebből ugye mégsem épít tíz újat. Tehát eladja. De hogy mennyit és mennyiért, az szinte kideríthetetlen. — Az eladott használt építő­anyag értékének tíz százalékát kell forgalmi adó címén befi­zetni. Mégpedig úgy, hogy minden hónap ötödikéig az il­letőnek önként be kell vallania, mennyit forgalmazott. — Bevallják? — Nem. Mi kimegyünk, meg­próbáljuk megállapítani, ho­a korhadt gerenda. Abból csi­náljuk a tüzet. — Adót fizetnek-e? — Hogyne. Fizetjük ponto­san. Csakhát az ember a sa­ját munkabérét nem számolja, meg a családét se. Ketten maradtunk Ebben az évben is jelentős feladat hárul az építőiparra, az építő­ipari dolgozókra. Az évszakhoz képest enyhe telünk lehetővé teszi, hogy a lakásépítés-program valóra váljon. A képen: szerelik a lakóház-elemeket a Szigeti úti telepen. — Szokolai felv. — gyan megy az üzlet.- Nem lehetne állami válla- — De fizetnek? lattal? — Igen. Sokszor azonban fél — Építőt is nehezen találni, év is beletelik, mire látjuk a - hát még bontót? Egyszer pró- pénzt. bálkoztunk egy ktsz-szel, de csak a szerződéskötés tartott hónapokig . . .- S a Vadászkürt? laDOftliZ • — A robbantás csaknem fél- rí Vv.v millióba került. Ehhez hozzá . TttßllßldE.v. kell adni a hasonlóan magas fuvarköltséget, s azt, hogy a robbantott anyag nagy részét _ |enne Q ,dós? semmire sem lehet hasznaim .. . T , c . . , , ... — Tálán az, ha az árverési ■ zl9e,varon ,eZnJ összeg, mondjuk, tíz százalékát szándékozó nagycsaládosoknak mindjH befizJetnék adónak. adjak a kalapacs ala kerülő Az A|kotmány utcai üres tel. hazakat. ken rendben sorakoznak a tég­- Próbálkoztunk mi is. Elő- |ék( csere pek, gerendák. Az szór úgy gondoltuk, hogy a örökké é - tábortűzné| me|e- nagycsaladosok fele áron meg- dnek Q bontók. Amott hár. kapjak. Nem kellett senkipek. man csákányoznak egy ház ég- Utana teljesen ingyen, arveres nek meredő fa|ain, nélkül adtuk nagycsaládosok- _ Hogy megy az üzlet? nak, de rengeteg gondot okoz- _ Sehogy uram. Télen nem tak. Már építették a darut, bo|t ez hogy elkezdik a paneleket _ Azért meg lehet élni be­emelni, s a leendő helyén még |5|e_ állt a bontásra váró épület. A — Hát a kenyérre való meg- cigányokkal ilyen problémánk van. Meg aztán senki nem nincs. Van persze más . . . balhézik, ha három percet el­Ismerősöm, aki az Alkotmány kések a munkahelyemről. Ma­utcában lakik, közel a bontott ga rendőr? házakhoz: — Újságíró vagyok. Maguk­— Minden nap végignézem ról szeretnék írni. Mit keresnek innen az ablakból, hogyan dől- a legjobban? goznak. Meg kell hagyni, be- — Semmit kérem, nem megy csülettel. Csakhogy nem min- az üzlet. Az egyik házra ráfize- dig az bont ám, aki megveszi, tünk, a másikon marad vala- Némelyik szabályos vállalkozást mi, így aztán megéldegélünk, tart fenn. S gondolod, hogy a Akadt olyan ház is, ami csupa beosztottak után fizet adót, vályogból volt. Meg aztán sok A beszélgetés kezdetén né­gyen voltunk. Ketten ma­radtunk — nem tudom a ne­vét, pedig bemutatkoztunk — a többiek a tűz mellé oldalog- tak. Ö is türelmetlen. — Szokott lenni garázskapu? — Most nincs, nézzen ide máskor. Megáll mellettünk egy fekete Volga. — Na, viszlát — nyújtja a kezét. * — A múltkor beállít hozzám egy, a bontók közül — meséli dr. Tarnik Károly az UNIBER- nél. — Tessék mondani, hol le­het gyorsan megtanulni írni meg olvasni? — kérdi. — Gyorsan nem lehet, de minek az magának? — Vettem egy autót. Szeret­ném letenni a jogosítványt. — Mondok még valamit — folytatja Tarnik Károly. — Évek­kel ezelőtt, az első árverés után nem akadt takarítónő, aki rendbetegye az UNIBER lép­csőházat . .. Most zakóban, nyakkendősen jönnek a cigá­nyok. írni, olvasni akarnak, au­tót vesznek, vezetnek, s akkor nem isznak. Emberebbek lettek. Pénzük van. Az árverési lista Íme néhány példa az árve- verési listáról. Kikiáltási ár: 3000, vételár: 6500. Kikiáltási ár: 10 000, vételár: 23 000. Ki­kiáltási ár: 8000, vételár: 14 000. Kikiáltási ár: 80 000, vételár: 92 000. Tíz-tizenöten bontanak rend­szeresen. Kettőjüknek van Polski Fiatja, egyikük befizetett Zsigulira. „Hajózni szükséges" — mondták a rómaiak és hajóztak annak ellenére, hogy számtalan gályájuk a tengerbe veszett... Megkérdeztük: Meddig lehet tovább­tanulásra jelentkezni Az utóbbi időben több szülő fordult szerkesztősé­günkhöz azzal a kérdéssel, hogy meddig lehet és hol kell jelentkezniük, ha gyer­meküket gimnáziumba, szak- középiskolába vagy szak­munkásképző intézetbe sze­retnék tovább tanitattni. Ezzel kapcsolatban R é- v é s z Mária, Bm-i Ta­nács V. B. Művelődésügyi Osztálya tanulmányi felü­gyelője az alábbi választ adta: A jelentkezési lapokat az általános iskolák március 20-ig továbbítják a gimná­ziumokba, szakközépisko­lákba és szakmunkásképző intézetekbe. Ajánlatos, hogy a jelentkezők két szakkö­zépiskolát vagy tagozatos gimnáziumot ne jelöljenek meg, mert a felvételi be­szélgetések és vizsgák ápri­lis 5.-e és 75.-e között zaj­lanak majd le. így nem va­lószínű, hogy két helyen le­hetőség lesz felvételizni. A Baranya megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztá­lyának intézkedése szerint - a korábbi gyakorlattól el­térően - a középfokú in­tézmények már az első he­lyen felvételt nem nyert ta­nulókat, illetve szüleiket értesítik a felvételi sikerte­lenségéről és a jelentkezési lapot továbbítják a másod­sorban megjelölt iskolához. Szeretnénk, hogy a tanulók a képességeiknek legjobban megfelelő pályára kerülje­nek. Éppen ezért fontos, hogy a szülők mérlegeljék, fogadják el a pedagógus tanácsát, aki képzettségénél fogva, a tanuló képességei­nek ismeretében a legille­tékesebb arra, hogy a vá­lasztott pálya, iskola köve­telményeinek, bejutási lehe­tőségeinek figyelembe véte­lével adjon tanácsot, segít­sen a elöntésben. Azoknak, akik úgy vélik, hogy gyer­mekükben még nem alakult ki határozott érdeklődés egyik pálya iránt sem, és emiatt a döntés esetleg nem válik be, azt mondhat juk megnyugtatásul, hogy egyik iskolatípus sem zárja ki a továbbtanulás vagy a pályakorrekció lehetőségét. Pánics György

Next

/
Thumbnails
Contents