Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-09 / 337. szám

Újabb szanálások Pécsett # Jövőre $7 há*at bontanak # Tanulni jöttek a szegediek # Hég javában tartanak a perek Szakértők nélkül nincs igazságszolgáltatás Lezárult a szakértői vizsgálat az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt székházának emlékezetes leszakadása ügyében, s most készül a vádirat. A szakértői vélemény döntően tervezési hibára vezeti vissza a leszakadást. Fotó: Némethy Zoltán Titoknak nem titok, de kü­lönben sem tartogatnak meg­lepetéseket a jövő évre tervbe yett szanálások. Pécs régi há­zai, helyet adva az újaknak, ugyanazokon a területeken fogyatkoznak, ahol már eddig is. Ott folytatják tehát, ahol abba sem hagyták. Maszekok Az UNIBER tájékoztatása szerint a tanács vb-ülésén a jövő esztendőre valamivel több mint kétszáz lakás szanálásá­ra hoztak határozatot, nagy­jából annyira, amennyire az idén. A 203 lakás = 57 ház. Jobb megoldás nem lévén, mint eddig is, a házakat maszek vállalkozókkal bontatják le, elárverezik, így a város még némi pénzhez is jut. Melles­leg, a napokban a szegediek épp ennek a tanulmányozásá­ra jöttek Pécsre, hallották, itt milyen simán mennek a bontá­sok. Hol, merre bontanak jövőre Pécsett? Tovább folytatódik a Szigeti városrész rekonstruk­ciója. Az Alkotmány út déli oldalát, a Rókus utca és a Pe­tőfi utca közötti területet már A tamási tűzoltók centenáriuma Száz éve alakult meg a tamási önkéntes tűzoltó tes­tület. Ebből az alkalomból a fővárosi Tűzoltó Múzeum európai hírű gyűjteményéből kölcsönzött ritkaságokból ki­állítás nyílt a községben, a testület történetéről pedig három hivatásos tűzoltó tiszt tollából könyvet jelentettek meg. Ebből tudjuk: Tamási először a 18. század elején, másodszor a 18. század vé­gén égett porrá. Tűzoltó testületének története bővel­kedik érdekességekben. Kez­dő hivatalnok korában Ta­másiban volt önkéntes tűz­oltó Heckman Gyula, akinek később évtizedeken át tap­solt a Vígszínház közönsége: Hegedűs Gyulának .. . Ke­vésbé derűs emlék, hogy 1944-ben a menekülő fasisz­ták ellopták az önkéntesek egyetlen kismotor-fecskendő­jét. szanálták, itt jövőre már épít­keznek. A Kis Rókus utca kör­nyéke is megtisztult, egyedül a sütőüzem áll még. Amint az új kenyérgyárban sütni kezde­nek, ezt is lebontják. Jövőre az Alkotmány utcától északra eső területet szanálják, fel egészen a Xavér utcáig. Ezenkívül a Makár utcai iskolától nyugatra eső néhány házat, kivéve a 42. szám alatti emeletest, amely jó állapotban van, nem nyúlnak hozzá. Déli városrész Befelé a városba, nem mesz- sze innen, egy másik nagyobb bontási terület — az Aradi vértanúk útja. Jövőre az utca déli oldalát egészen a Hu­nyadi útig lebontják. Jól néz­zük meg majd ezeket az épü­leteket, csakúgy mint a Bajcsy- Zsilinszky úton levőket, mert jö­vő ilyenkorra már csak törme­lék lesz a helyükön. Bajcsy- Zsilinszky út — ez már a Déli városrész, a harmadik nagyobb bontási terület. Ebben az utcá­ban jövőre a 18-as számtól a 30-ig eltűnnek a házak, he­lyükön sorház épül, alattuk üzletsorral. Az építkezés 1976 tavaszán indulhat. Ami ezenkívül van, tényleg csak apróság. Többek között lebontanak három házat a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Szalai András úttól északra. Ezen a részen csak lassan haladhat­nak a városrész rekonstruk­ciójával felfelé, a villanyrend­őr felé, az új városközpont majd csak az ötödik ötéves tervidőszakban bontakozik ki nagyobb léptékben errefelé. Nem könnyű... A kisajátítási eljárások jövő­re kezdődnek. A munka mene­te a következő: az UNIBER elő­ször elkészíti a kisajátítási ter­veket, a kártérítési értékelést, majd a továbbiakban az ille­tékes kerületi tanácsi hivatal jár el. A határozat jogerőre emelkedik, a kártérítést kifize­tik, megfelelő lakásról gondos­kodnak. Ezzel azonban az ügy nincs lezárva. Évek hosszú so­rának tapasztalata: a szanált lakások tulajdonosai szinte ki­vétel nélkül többlet kártérítési igénnyel lépnek fel, pert indí­tanak a bíróságon. A perek még javában tartanak, de a házakat közben lebontják, hogy helyükbe újak magasodjanak. Bemutatjuk az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézetet A Komlói Elektroakusztikai Ktsz ügyében is ők bizonyítottak... A gépkocsivezető a 6-os úton haladva egy integető katonát, távolabb egy csoportosulást vett észre. Szürkület volt, levet­te a gázt, lassan haladt to­vább, majd hirtelen felborult. Nekiütközött egy, az úton ke­resztbe feszített drótkötélnek. Egy árokba esett kocsit egy másikkal, drótkötél segítségé­vel húztak ki. A karambolozó gépkocsivezető a szokásos meg­állapításra várhatott: „nem a látási viszonyoknak megfelelő­en vezetett”. A műszaki szak­értő azonban bebizonyította: a drótkötelet nem lehetett látni, s a gépkocsivezetőtől egyéb­ként sem lehet elvárni, hogy efféle közlekedési akadályra számítva vezessen. SorsMí íme egy példa, milyen fontos, sors- és perdöntő az igazság­ügyi műszaki szakértő munká­ja. Az Igazságügyi Műszaki Szakértő Intézet 1965-ben kezd­te meg működését a főváros­ban, addig főállású igazság­ügyi műszaki szakértő Magyar- országon nem dolgozott. A 40 főállású munkatárs és a több száz külső munkatárs széleslá­tókörű, a szakterületét, s emel­lett a jogot is kitűnően ismerő szakember. Az intézet gépésze­ti, építészeti, közlekedési, vala­mint különleges és módszerta­ni szakosztályra tagozódik. Hazánkban egyébként há­romféle műszaki szakértő mű­ködik. Az intézet főállású szak­értőin kívül a megyei bírósá­gok elnökei által kijelölt szak­értők is dolgoznak. S létezik egy harmadik kategória is, amelybe elméletileg minden magyar állampolgár beletarto­zik: az eseti igazságügyi szak­értő, akit alkalmanként, egy- egy terület specialistájaként vehetnek igénybe a bíróságok. TitáiiRáBy A szakértőnek — amellett, hogy magas szinten kell ismer­nie területét és a jogtudomány egy részét is — rendkívül lel­kiismeretesnek kell lennie. Sok­szor nagy horderejű ügyben kell nagyon körültekintő véle­ményt adni. Az emlékezetes — 38 ember halálával "Végződő — kecskeméti autóbuszbaleset kö­rülményeinek felderítése után a műszaki szakértők bebizonyítot­ták, hogy a baleset helyszíne objektíve veszélyes, ami ugyan nem zárja ki a gépkocsivezető felelősségét, de adott körülmé­nyek összejátszása esetén el­kerülhetetlen ott a baleset. Amint Hadas János, az inté­zet vezetője fogalmazta: „hogy a munkavédelemből tudomány lett Magyarországon, jórészt a szakértőknek köszönhető." Szak­értő állapította meg — név szerint Uzsoki György, aki a világon egyedülálló kutatáso­kat végzett ebben a témában — hogy a szilikózisos megbete­gedésekért melyik gyárak és vállalatok kötelesek kártérítést fizetni a dolgozóknak. Műszaki nyomozómunkát végzett, rég le­rombolt üzemeket, műhelyeket kellett rekonstruálnia, bebizo­nyítani, hogy a szóban forgó perben a vállalat mennyiben felelős a szilikózisért. Halait éé Sokszor elemző, mérnök-köz- gazdászi munkára van szük­ség. A komlói Elektroakusztikai Ktsz ügyében például — mely­ről Moldova is írt „Tisztelet Komlónak" című könyvében — az igazságügyi műszaki szakér­tők bizonyították be, hogy a 27 millió forint veszteségért kizáró­lag a ktsz vezetői voltak a hi­básak, mert szabályos gyar­matgazdálkodást folytattak Komlón. Vagy ismét a munkavéde­lem: Százhalombattán 1968- ban benzinlobbanás történt, ahol nyolcán vesztették életü­ket. A műszaki szakértők álla­pították meg, hogy sem a biz­tonságtechnikai berendezések, sem a munkavédelmi szakem­berek nem voltak felkészítve, s az ő hibájuk okozta a súlyos tragédiát. Az Igazságügyi Műszaki Szak­értői Intézet komoly és elismert tudományos munkát is folytat. Dr. Nádasi Antalnak, a gép­járművek fékezési mechanizmu­sával, a műszaki tényezőkre visszavezethető baleseti okok­kal kapcsolatos kutatásai Euró- pa-szerte egyedülállóak. Ö fog­lalkozott egyébként a „nem a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel vezette járművét” ismert gumiparagrafus cáfola­tával is. Szakértői munkája nyomán a bíróságoknál is he­lyére került a bevilágított és a belátott útszakasz közti különb­ség, s ő tisztázta a láthatóság fogalmát is, mert az erre vo­natkozó szabvány pontatlanul fogalmaz. Mégsem mindegy, hogy példának okáért egy fe­kete háttér előtt futó fekete macskát kell a gépkocsivezető­nek észrevennie, vagy egy fe­hér macskát.. . Modem tectaika A szakértői munka sokat fej­lődött az elmúlt években. Job­ban differenciálódtak a szak­területek, s egyre inkább igény­be veszik a modern technikát, például a kibernetikát a szak­értői vélemények készítésekor. A szakértői munka lényegét, célját Hadas János intézetve­Egyetlen szőlőtőkéből faragta a börtönben... Rózsa Sándor pipája „Rózsa Sándor bátorsága és furfangos esze száll abba, aki valamelyik használati tár­gyát csak megérinti ...” — tartja a fáma. A fennmaradt igen kevés hagyatékból a be­tyárvezér pipája a mohácsi Geri Ferenc és rokonságának tulajdonában van, amint azt Kiss Béla, a város helytörténé­sze kiderítette. A múlt század betyárhistó­riáktól hemzsegő éveit tagad­hatatlanul Rózsa Sándor le­gendás alakja „koronázza”. Kétes értékű cselekedetei messzeföldön ismertté tették. Baranyában tudomásunk sze­rint sohasem járt, igaz nem is lett volna rá szükség, hiszen akadt nekünk saját betyárunk a Mozsgó környékén tevé­kenykedő Patkó Jancsi szemé­lyében. A különbség talán csak annyi, hogy a megyénk- bélieket nem betyároknak, ha­□hétfői nem járó legényeknek titulál­ták. Mi hát e nevezetes pipa története?- Még az ükapámmal tör­tént az eset, — meséli Geri Ferenc — alig néhány évvel a kiegyezés után. E neves ősöm Táboros Sándor a Hortobágy legdélibb csücskében legeltet­te a nyáját, amikor észrevette, hogy fegyveres lovasok köze­ledtek. Odaérve egyikük Ró­zsa Sándornak nevezte magát, s arra kérte ükapámat, hogy hamis utat mutasson az őket üldöző pandúroknak. Erre a kérésre minden oka meg is volt, hiszen a falragaszokon bárki olvashatta, hogy 10 ezer ezüstforint vérdíjat tűztek a fejére. Miután ükapám meg­ígérte, a betyár faragott, majdnem egy méteres szárú pipát nyomott a kezébe, s csupán annyit mondott, hogy a börtönben készítette. A pipát egyetlen szőlőtőkéből farag­ták számos alföldi pásztorjele­net díszítéssel. Igen különös, hogy miként fúrhatta a lyukat a betyárkapitány a szokatlanul hosszú szárba minden szer­szám nélkül. Eddig a történet. A Rózsa Sándor körül kerin­gő legenda a jótevők sorába emelte a betyárkapitányt a nép szemében. Igaz, volt né­hány segítő szándékú tette is. A legendás hírű rabló 1813- ban született Szegeden és an­nak a mozgalomnak a legis­mertebb, de már torzult alak­ja lett, amely éppen Baranyá­ból indult ki az 1766-os sik­lósi jobbágylózadást követően. Rózsa Sándort már egészen fiatal korában bebörtönözték állatrablásért, ahonnan csak 1848-ban szabadult a Honvé­delmi Bizottmány amnesztiája révén. Az egyideig a szabad­ságharc oldalán küzdő volt betyárok nem sokáig tudták leplezni rabló mivoltukat és a déli fronton fegyelmezetlensé­gükkel és kegyetlenségükkel „tűntek ki”, amiért aztán fel­oszlatták a csapatot. Az aradi fegyverletételt követően ismét folytatták a rablást, s ekkor tűzték fejére a magas vérdí­jat. Ennek ellenére csak 1857- ben sikerült elfogni. Halálra ítélték, majd ezt életfogytiglani börtönre változtatták. 1868- ban ismét amnesztiával sza­badult, bár az is igaz, hogy mind többen követelték szaba­don bocsátását. A megváltozni nem tudó, és ismét útonállóvá lett Rózsa Sándort 1869-ben zető így fogalmazta: „Szakér­tők nélkül jogszolgáltatás ugyan létezik, de igazságszol­gáltatás nem." (Pánics) a Ráday Gedeon vezette kormánybizottság csalta tőrbe és ítélte életfogytig bör­tönre. Kilenc évi raboskodás után halt meg Szamosújváron. Füzes János Magyar Nivea szappan A Nivea krém és a napozó­szerek után jövőre itt a Nivea szappan! Licenszét a Kozmeti­kai és Háztartásvegyipari Válla­lat a hamburgi Beiersdorf cég­től vásárolta. A KHV 1975-ben más cikkekkel is bővíti a tőkés licensz alapján előállított készít­ményeinek körét. így a wiesba- deni Olivin céggel kötött szerző­dés értelmében piacra hozzák a BAC dezodoráló permet negye­dik — zöld dobozos—változa­tát, valaminta BAC-szappant. Tovább folytatják az osztrák Odol céggel kötött szerződés alapján az Odol fogkrém ké­szítését, hasonlóképpen a züri­chi Hamol Vállalat napozó sze­reinek gyártását.

Next

/
Thumbnails
Contents