Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-09 / 337. szám

Ujjával V-betűt rajzolt a fehérségbe Hegedűs Csaba edzőjével, Müller Ferdinánddol. Máté Magda felvétele Hogyan születik a sport-pletyka? A kör bezárul, a kérdésre nincs válasz Í ja monitor ürmeitől Gyarmati Andrea újra edzésben Hegedűs Csaba rajtra kész 1973. április 10. Hege­dűs Csaba olimpiai és vi­lágbajnok birkózónk súlyos autóbalesetet szenvedett, életveszélyesen megsérült. 1973. április utolsó nap­jai: Csaba túl van az élet­veszélyen. Él, mert élni akart. Akkor is, amikor a narkózisból ébredve, nem volt ereje szólni, csupán uj­jával rajzolt V betűt a morfiumszagú fehérségbe. Aztán eltelt egy év. Csaba kéthasábos fényképről mosolyog az olvasóra, amint eldobja a mankókat. 1974. november 16. Minden újság fő helyen röppenti vi­lággá a hirt „Hegedűs újból szőnyegre lép a hét végi CSB küzdelmein”. Aztán csak az ed­zői székben foglalt helyet, s a Sportcsarnok közönsége (hosz- szú évek óta először volt telt ház!) csalódottan távozott. Hibázott a Vasas birkózó szak­osztályának vezetője? Feltétle­nül. Hiszen valótlan informá­ciót közölt. Ha viszont azt néz­zük, hogy a hír hallatára a Ma­gyar Birkózószövetség is a fe­jéhez kapott, már hasznos volt. Mert amióta Hegedűs hazatéri Svédországból, az utolsó kont- rollvigálatokról, senki nem kér­dezte meg tőle, hogy van, mit csinál. Ereje iilHi Nagyüzem a Vasas edzőter­mében. Néhány perc és Hege­dűs Csaba rendelkezésünkre áll. Csípődobások, szaltók kö­vetik egymást. Valahányszor puffan a birkózószőnyeg, az ember önkéntelenül is becsuk­ja a szemét. Aztán, hogy Csaba észre ne vegye, lopva a forra­dásokat próbálja felfedezni a látogató. Újból ereje teljében van, újból csillog a szeme. Hosszú forradások a combján, a nyakánál, örök emlékezte­tőül, örök figyelmeztetőü1 a szomorú napra. Amíg tussol­ni megy, Müller Ferdinánddal, Csaba edzőjével beszélgetünk. — Csaba teljesen egészsé­ges. Ott tartunk, ha négyszer öt percet kell birkóznia, annyit birkózik. Elképzelheti, micsoda öröm volt számunkra, amikor edzésre jelentkezett. Szeretik a fiúk. Szaktudásával nekem is sokat segít. Kimagasló sport­intelligenciával rendelkezik. — Miért jelentették be He­gedűs szőnyegre lépését a CSB- előtt? — A CSB-ről nem nyilatko­zom ! — Javasolta-e ismét a válo­gatott keretbe? — Igen. Csaba letett vala­mit. az asztalra. Meg voltam botránkozva, amikor kézhez kaptam az új keret névsorát és Csaba nem volt köztük. Igaz, meg sem kérdeztek bennün­ket. — Mikor léphet szőnyegre Hegedűs? — Akár már holnap. Bízom Csabában. Hogy mi lesz? Jö­vőre helyen leszünk, aztán majd meglátjuk — jelenti ki az edző, amikor Hegedűs Csa­ba betoppan. Még néhány szó Müller Ferdinánddal, aztán irány a FIAT 128. A Toyotát nem hozom szóba — tapintat­lanság lenne . . . Zuhog az eső. A törlőlapát szomorú emlékeket söpör le a szélvédő üvegéről. Csaba megkönnyíti a kérdező dolgát is. Szóba kerülnek a műtétek, dr. Varga Péter főorvos, a svéd Johansson professzor, az első lépések mankó nélkül, és az első csípődobás. — Testvére, Miklós is 82 ki­logrammban versenyez. Két dudás egy csárdában? — Erről szó sincs. Miklós indul majd az EB-n, én meq a világbajnokságon. Fel akartam menni a 90 kilogrammra, de nem tudtam birkózni. Egysze­rűen lelassultam. így hót ma­radok a 82-nél. — Nem esett rosszul, hogy kihagyták a válogatottból? — Egyáltalán. Mindenkinek saját magának kell feltörnie a diót. Csak azt nem értem, miért akadályoznak meg eb­ben. Senki nem érdeklődött, hol tartok, mi van velem. — Ha önre bíznák a válo­gatott edzői tisztét, elvállalná? — Még négy évig szeretnék birkózni. Aztán? Fenntartással igen. De csak fiatalokkal dol­goznék. — Mivel tölti a szabad időt? — A gyár- és gépszerelő vál­lalatnál dolgozom, és a jogtu­dományi kar másodéves leve­lező hallgatója vagyok. — Mit köszönhet a sport­nak? — Megmentette az életem! — Köztudott, hogy tavaly ,,kiengedett'. Színésznők, házi­bulik, éjszakázások. Ha nincs a baleset, meg tudott volna állni? — Igen. Elismerem, lazítot­tam egy kicsit. Pont azon az emlékezetes napon akartam véget vetni az éjszakázások­nak. Épp erről beszélgettem Bajkó Karcsival, amikor puff... Bohém voltam. De a baleset enyhe túlzással szomorúvá — megsímogatja bajuszát, majd helyesbít — valahogy mélyeb­bé tett! A túl nagy baráti kört is leépítettem. CSB~koa<t — A CSB-kacsa, hogy szüle­tett? — Én lepődtem meg a leg­jobban. Sajnálom. Valósággal kompormittáltak. Eszem ágá­ban sem volt birkózni. Fájt, hogy a szurkolók csalódottan távoztak. Legszívesebben feláll­tam volna, hogy emberek, én nem . . . Valahogy másképp képzeltem el. Most meg fegyel­mit akarnak adni. Egyszerűen nem értem. Azóta már feleszméltek a birkózó szövetségben is. Csa­ba újból a magyar válogatott kerettagja lett. Bizonyára ez­után már megkérdezik tőle a szakvezetők és a sportorvosok is, hogy mi van vele. Hogy ér­zi magát? Egyáltalán birkózni akar-e? Mert egy olimpiai és világbajnok ennyit igazán meg­érdemelne. 1974. november 20. Hegedűs Csaba teljesen egészséges! 1975 . . . ? Kívánjuk újabb sikeres sportolói pályafutást fémjelezzen! Bagaméry László Mondatfoszlányok egy pár­beszédből : — A Váradinak nem ez volt az első ügye . . . — Tudom, volt az a bizonyos balatoni eset, amikor a zené­szek a vízben húzták nekik. — Nem, az nem a Váradi- val történt. ■— Dehogynem. Végh Antal is megírta. Most meg berúg­tak, állítólag a pécsi meccs után, a Komjátival és a Szőké­vel együtt. Kattognak a kerekek, a Me­csek expressz Pécs felé robog. Nem figyelek tovább az útitár­sakra. A mendemondákban nem hiszek, a pletykát nem szere­tem. ♦ Nem is foglalkoztatott volna a ,,Váradi-ügy”, ha a november 23-i Népsportban nem találko­zom az alábbi közleménnyel: A Vasas SC labdarúgó szak­osztálya fegyelmi tárgyalást tartott és megállapította, hogy Váradi Béla, Komjáti András és Szőke István vétett az egye­sület rendje és belső fegyelme ellen. Ezért Váradi Bélát 1975. március 20-ig, Komjáti Andrást 1975. február 20-ig, Szőke Ist­vánt 1975. január 20-ig a mér­kőzésektől eltiltotta és minden­nemű kedvezményből kizárta... Ennyi. Várady—Komjáti— Szőke ügyről már a közlemény megjelenése előtt is beszéltek, s akik a Pécs—Vasas mérkőzés után a mende-mondát elindí­tották, felnagyítva, továbbad­ták, most ezzel a bizonyos kis hírrel is bizonyíthatták: Lám, igazam volt, ha nem itták vol­na le magukat a sárga tőidig, nem tiltották volna el őket. . . Persze, lehet, hogy valóban nem ittak . . . Lehet, hogy az edzésen nem dolgoztak kellő intenzitással. Lehet, hogy vitat­ták az edző igazát. Lehet, hogy pihenőidőben kimaradtak. Per­sze, az is lehet, hogy a vétség nem ilyen enyhe, hanem súlyo­sabb. Akik a pletykát terjesz­tik, soha nem a kis ügyről me­sélnek, hanem felnagyítják, el­torzítják a valóságot.-f De mi a valóság? A Vasas módszertani osztá­lya : — Sajnos, az ügyről semmit sem mondhatunk. Megjelent a Népsportban egy közlemény, többet nem közölhetünk, erre elnökségi utasítást kaptunk. A Magyar Labdarúgó Szö­vetség : — Nem tudjuk mi történt, őszintén szólva, nem is nagyon érdeklődtünk. Kaptunk egy ér­tesítést a Vasastól, hogy Vára- dit, Komjátit és Szőkét eltiltot­ták, a haározatot vegyük tudo­másul. Váradi és Komjáti pillanat­nyilag katona. Egységüknél nincs velük probléma, mindket­tőjüknek van egy-egy dicsére­te. Érdeklődésünkre udvarias vá­lasz: Itt rendesen viselkednek, a sportfegyelmi a Vasas ügye, tessék ott érdeklődni . . . A Vasas pedig nem indokol­ja az eltiltást. A kör bezárult, s a pletyka gyűrűzik. ♦ A labdarúgók reflektorfény­ben élnek, magatartásukra — a pályán és a magánéletben elkövetett vétségeikre — figyel a közvélemény. A közvéleményt pedig tájékoztatják a bel- és külpolitikai élet rezdüléseiről, árváltozásokról, bírósági ügyek­ről, új lakótelepek építéséről, régiek szanálásáról, balesetek­ről, s még sorolhatnánk to­vább. A közvéleményt — az ál­lampolgárokat — általában felnőtt-számba veszik. Általában, mondom, s ide értem a sportélet történéseit is. Az ökölvívók nem félnek a köz­vélemény elé vinni az Európa- bajnok Csjef Sándor esetét. Az asztalitenisz szövetség készség­gel tájékoztatott a Klampár- ügyről. A futball — tabu. Ezért több itt a pletyka is, hiszen ami világos és tiszta, arról nem érdemes sugdosni. Azt az ember tudomásul veszi, értékeli, ám semmiképpen nem fantáziái róla . . . A múlt heti ,,Monitor"-ban arról írtam, hogy helyesebb, sportszerűbb lenne, ha a női röplabda-bajnokságban újabb mérkőzés döntené el a bajnoki cím sorsát. A NIM és az Új­pesti Dózsa azonos ponttal áll az élen, a nehézipariak eggyel kevesebb játszmát veszítettek az év folyamán, így övéké az aranyérem. Hogy miért tértem erre ismét vissza? A férfi és a női kosárlabda NB l-ben ugyanis lejátszották az utolsó fordulót. A bajnoki címért és a helyezésekért kör­mérkőzést kell játszani legjobb csapatainknak december 13. és 19-e között. Az ott elért, vala­mint a bajnokságban megszer­zett pontok összege alapján alakul ki az élcsoport végső sorrendje. Dicséretre méltó kezdeménye­zés! A bajnokság és az ezt kö­vető torna alapján egészen biz­tos, hogy a legjobb kerül az élre. Kérdés csak az, hogy amit a kosárlabdázók bevezettek, miért nem veszik át mások is? Például a röplabda-szövetség! A sportszerűség ugyanis min­denképpen ezt kívánná! * Újra hallat magáról Gyarmati Andrea. Több mint egyéves ki­hagyás, pihenés után ismét el­indult egy versenyen. Edzésbe állt - és Montreálra készül. Pályalutásának a szünet előtti utolsó állomása a belgrádi vi­lágbajnokság volt. Azóta má­sodpercekben lemérve is tovább javultak az eredmények. Az Evés közben jön meg az ét­vágy. A Kaposvári Rákóczi esete most ezt példázza. Amikor az idei bajnokság kezdetekor a kaposváriak ott lehettek a hőn óhajtott máso­dik vonal legjobb 20 csapata között, nagyon szerényen fo­galmazták a zöld-fehér remé­nyeket: a cél a bennmaradás volt, mint ahogy ez újonc csa­patok esetében természetes is. Kaposvár azonban — úgy fest — szakított, vagy leg­alábbis szakítani akar a ha­gyományokkal. A Rákóczi az NB II második helyén áll, s ha most vége lenne a bajnok­ságnak, a csapat előbbre lép­hetne az NB l-be. A kaposvá­riak nem véletlenül végeztek ezen a helyen. A bajnokság kezdetén a Rákóczi beállt az éllovasok közé. Heteken át az övéké volt az első hely is. NDK női úszói ki tudja há­nyadszor írták át a csúcslistá­kat és közben még fiatalodott a mezőny is. Az úszósport a ti­zenévesek találkozóhelye. Ered­ményeik viszont az öregeket is bámulatra késztetik. Kérdés, hogy a ma már huszonéves Gyarmati képes lesz-e felvenni velük a versenyt? Bízunk ben­ne, - hogy igen! Andrea ruti­nos, jó versenyző, nem egy­könnyen adja meg magát. Most is edző-édesanyjával együtt nyilván mindent megtesznek majd azért, hogy 1976-ra^csúcs- lormában legyen. * Külföldön már régóta ren­deznek terem-labdarúgó tor­nákat. Nálunk azonban csak rövid múltra tekinthet vissza, hiszen nem rendelkeztünk meg­felelő létesítménnyel. A miskolci sportcsarnok né­hány éves fennállásának leg­szebb napjait jelentik a Képes Sport kupaküzdelmei. Zsúfolt nézőtér, nagyszerű hangulat jellemzi ezeket az összecsapá­sokat. így volt az elmúlt hét végén is a tv-kamerák jelenlétében lebonyolított mérkőzés soroza­ton is. Hadd áruljak el most annyit, hogy a tavalyi sikeren felbúzdulva valószínűleg janu­árban megismétlik az öregfiúk (Budapest-Vidék) mérkőzést, és vele egyidőben női csapa­tok találkozóját. Igyekszünk is­mét jó szórakozást nyújtani a tv-nézőknek. Meglepetés? Igen is, meq nem is. Mert aligha lehetett csupán a vé­letlenek számlájára írni, hogy a Rákóczi, például Szegedről, meg Komlóról is olyan dön­tetlennel tért haza, hogy köny- nyen nyerhetett is volna. A fenti két ponton kívül még to­vábbi ötöt szerzett a Rákóczi idegen pályán. Aki ismeri az NB II légkörét, az különösen nagyra értékeli ezt, meg hogy az újonc, otthonában csupán három pontot vesztett. Mathesz Imre edző sietve leszögezi, a nehezebb a tava­szi évad lesz. Ekkor tíz vidéki mérkőzés várja a csapatot, s a hazai meccsek sem lesznek könnyűek.- Csapatunk kerete a leg­szűkebb az NB ll-ben. Igazá­ban 14 játékos szerepelt, mert a 15., Köves mindössze 20 percet játszott. Ha célbavesz- szük — s miért ne vennénk — az NB l-et, legalább 3 labda­rúgóval bővíteni kell a jelen­legi játékosgárdát. Elsősorban csatárok kerestetnek, mert Kiss Laci nagyon hiányzik — így az edző. Hadd mondjuk el, hogy a Rákóczi-vezetők nem tétlen­kednek. A konkrét tervek még ugyan nem készek. Az azon­ban bizonyos, hoqy az alapo­zási időszak egy részét Jugo­szláviában egy déli szigeten tölti majd a Rákóczi. Már csak ez is mutatja, hogy Kaposváron magasabbra ke­rült a mérce. Persze nem a sült galambot várják a leg­népszerűbb kaposvári csapat­nál, ahol az eddigi sikerekhez is a helyes sportköri vezetés, Mathesz Imre szakavatott ed­zői tevékenysége, no és a me­gye meq a város összefogása vezetett, Ehhez jött a viszony­lag névtelen labdarúgók szor­galmas munkája és akarása. nettől □ (Vincze Jenő) A DÉL-DUNÁNTÚLI VAS- ÉS MŰSZAKI KERESKEDELMI V. Baranya megyei Kirendeltsége felhívja kedves megrendelői és vásárlói figyelmét, hogy december 16-tól január 6-ig leltárt tart Kérjük kedves vásárlóinkat, hogy árukészletük feltöltéséről ez ideig gondoskodni szíveskedjenek. Szönyi János Magasabbra emelik a mércét NB l-es tervek a K. Rákóczinál Jugoszláviában alapoznak a kaposváriak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents