Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-08 / 336. szám

2 Dunántúli napló 1974. december 8., vasárnap Már 1975-ben járnak Munkaverseny- sikerek a Szénbányáknál Év végéhez közeledvén ér­demes néhány pillantást vetni a tervteljesítések, a munka­verseny felajánlások jelenlegi állására. A Mecseki Szénbányáknál megtudtuk, hogy az egyes üze­meknél jónéhány szocialista brigád túl van már az „ó-év búcsúztatásán", — ez évi fel­ajánlásaikat régen letudták, je­lenleg többlet-vállalásaikat végzik. Zobák-aknán Agócs Attila fejtésen dolgozó brigád­ja annak a 14100 tonnának kitermelésén dolgozik, mellyel ha elkészülnek, közel 10 szá­zalékkal teljesítik túl vállalá­sukat. Az elmúlt hónapokban három elővájáson dolgozó zo- báki brigád is készre jelentet­te felajánlását. Fábián László- ék elkészült 680 méter telje­sítményükön túl még 70 métert szeretnének ez évben elvégez­ni. Bétán Papp Lajos, Batári Ár­pád és Baranyi András fejté­sen dolgozó szocialista bri­gádjaitól 8000, 6000, illetve 9500 tonnát várnak még ez év­ben terveiken túl. A legtöbb brigád Kossuth bányaüzemnél teljesítette évi vállalását. Az elövájásban dol­gozó Lovai Istvánék 450 mé­tert, Molnár Györgyék 125 mé­tert, Litz Józsefék 70 métert, Péntek László brigádja pedig 75 métert vállalt terven felül. A fejtésen dolgozó Szilágyi Sándor, Nagy Rezső és Csá­szár Sándor vezette brigádok 36 680; 11 340; illetve 12 150 tonnát kívánnak még ez év­ben kitermelni. A falazó bri­gádok: Gondos János, Kubik Lajos és Hegedűs József bri­gádjai 4, illetve 7—7 méterrel kívánják a 6 méter átmérőjű szelvények falazását megnövel­ni. Vasasbányán Szabó Illés, Ormos István és Bátai Sándor 19 047, 8833, valamint 9450 tonna szén kitermelését vállal­ták pluszban brigádtagjaik nevében. Hétfő esti párbeszédek December 9-én este, Pécsett, a Hirlapolvasóban dr. Szabó József, a HNF Baranya megyei Bizottságának tagja, képviselő, Közművelődés, munkósművelő- dés címmel tart kötetlen be­szélgetést. Ugyanott Dómján Péter, a HNF elnökségének tag­ja Munkásifjúság és közmű­velődés címmel tart előadást, melyet beszélgetés követ. Luc-, erdei és ezüstfenyő Megkezdődött a fenyővásár Méterenként 25 forintért kínálják A baranyai falvakban csü­törtökön, Pécsett pedig tegnap kezdődött meg a fenyővásár. A vidék ezúttal azért előzte meg a megyeszékhelyet, hogy a be­járók ne a városból vigyék, ha­nem lakóhelyükön vásároljanak fenyőfát. Tavaly kevésnek bizo­nyult a beszerzett mennyiség, s az ünnep előtti napokban — kihasználva a helyzetet — a magántermelők emelték az ára­kat, megjelentek az üzérek. A kellemetlen tapasztalatok után jogos a kérdés; lesz-e elegendő fenyő az idei karácsonyra? Az illetékesek a szokottnál korábban és körültekintőbben intézkedtek, szerződéssel garan­tálva Baranya számára 46 ezer, s a magántermelőktől ezen kí­vül 26 ezer fát. A Pécsi ÁFÉSZ 30 százalékkal több fenyőt ér­tékesít ezekben a napokban, mint 1973 decemberében, vá­lasztékbővítésre ezüstfenyőt is beszerezve. Ez utóbbi meglehe­tősen drága mulatság, több mint 200 forint métere. A Me­cseki Erdőgazdaságtól, Somogy és Zala megyéből érkező ha­gyományos, rövid tűlevelű luc­fenyőn kívül a kevésbé kere­sett, de igen tartós, tűlevelét meleg lakásban sem hullató erdei fenyő is forgalomba ke­rül. Erdei fenyőből egyébként szinte korlátlanul, igény szerint szállít az erdőgazdaság, ha szükség lesz rá. Vidéken az ÁFÉSZ-ek, Pécsett a Pécsi ÁFÉSZ a Mecsek Áru­ház előtt, az újmecsekaljai és a Bajcsy Zsilinszky utcai piacon, a kertvárosi zöldségboltban, a BARANYAMÉK pedig a zöld­ségboltokban kínálja a fenyőfá­kat. Mivel a fenyő országosan kevés, a termelők drágábban adják, a fogyasztói ár is emel­kedett 1 forinttal. Megyénkben a BARANYAMÉK és a szövet­kezetek egységesen 25 forintért értékesítik a lucfenyőt. Megkezdődött a vásár, az első szállítmány tegnap érkezett a pécsi piacra. Az előrejelzés szerint a várható fenyőfák zöme 100—150 centi magasságú, de lesz többezer 2-2,5 méteres, sőt 3 méteren felüli „karácsonyfa" is. Nemzetközi kulturális négyszög Simon Béla kiállítása Jugoszláviában Opole ugyan Székesfehérvár testvérvárosa a művészet terén mégis Pécshez kötődik elsősor­ban. A Magyar Képzőművé­szek Szövetsége dél-dunántú­li területi szervezete képvise­letében a napokban járt ott Bízse Jánosné Is. Kováts Diá­na és a helyi művészeti szer­vek képviselőivel egyezmény- tervezetet készített elő művész- telep-, valamint kiállításcse­rékre vonatkozólag. Erdős Já­nos hasonló törekvéseket kép­viselt a Vajdaságban. Tárgya­lásaik eredményeképpen a jövőben Opole, Lahti, Szabad­ka és Pécs kulturális négyszö­get képeznek. Ez azt jelenti, hogy ezentúl a csoportos kiál­lításokat mind a négy város­ban bemutatják. Az első ilyen vándortárlat a Pécsi Grafikai Műhely most megnyílt kiállítá­sa. Az előjog a négy város kö­zül nemcsak azért illeti meg Pécsett, mert városunk felsza­badulásának 30. évfordulójá­hoz kötődik, hanem azért is, mer a finnek és a lengyelek, a lengyelek és a jugoszlávok között a pécsiek játszották a közvetítőszerepet. Ezen kívül természetesen mind gyakoribbak lesznek az egyéni kiállítások cseréi is. A Pécsi Grafikai Műhely lengyel művészeket hívott meg. Opoléban a közelmúltban nyílt meg Bérces Gábor kiállí­tása, a Vajdaságban Simon Béla, Munkácsy díjas festő műveinek ma nyíló tárlatával ismerkedhetett meg az ottani közönség. A közeljövőben Pé­cset rendezik meg Konyovics Milán vajdasági művész kiállí­tását. A lengyelországi megbeszé­.-*yr.v.v.v.w..v.v. .................................... / l ésen további, eddig ki nem használt lehetőségek is felve­tődtek. Szóba került más mű­vészeti ágak (fotó, zene. iro­dalom) közötti együttműködés is. Jövőre a paczkowi művész­telepre meghívták dr. Vargha Gyulát, hogy az ottani művé­szek is megnézhessék nagyhí­rű diasorozatait, elsősorban azokat, amelyeket a villányi és a siklósi nemzetközi művészte­lepekről és a pécsi képzőmű­vészeti életről készített. Börtönre ítélték az erőszakoskodó fiatalembert Sikoltozásra, gyermeksírás­ra figyelt fel egy járókelő jú­lius 17-én Pécsett, a Siklósi városrészben. A hangok irá­nyába sietett, s a meglehető­sen elhagyott, bokros részen egy 7 év körüli zokogó kis­lányt és egy zavartan viselke­dő fiatalembert talált. — Na­gyon anyás a kislány, azért sír — vetette oda a fiú az ér­kező idegennek, majd kerék­párra pattanva elmenekült a helyszínről. Bűncselekmény történt, s a tettes, a 17 esztendős Sz. Endre pécsi segédmunkás rö­videsen rendőrkézre került. A fiatalkorú ez év áprilisában szabadult, s néhány hónap múlva ismét hasonló bűncse­lekményt követett el, mint ko­rábban. A már említett na­pon — elmondása szerint erő­sen ittasan — kerékpározott és felfigyelt a felügyelet nélkül játszadozó kislányra. Elhatá­rozta, elcsalja a gyereket. A kislány örömmel fogadta az ajánlatot, hogy a „nagyfiú" elvigye kerékpározni. Nem messze a lakott területtől Sz. Endre levetkőztette a kislányt és meg akarta erőszakolni. A kicsi sírt, sikoltozott, a táma­dó a torkát szorította, befogta a száját, hogy elhallgattassa. Ekkor zavarták meg. Az elvetemült bűnöző a Pé­csi Járásbíróság fiatalkorúak bírósága elé került, ahol be­vallotta a cselekmény elköve­tését. Azzal védekezett csu­pán, nemcsak ő, a kislány is hibás, „miért megy el idege­nekkel biciklizni”. A vádlott, akinek apja büntetett előéletű alkoholista, szülei különvóltan élnek — kóros lelki fejlődésé személy. Ez azonban — orvos­szakértői vélemény szerint — nem korlátozta abban, hogy cselekménye társadalmi veszé­lyességét felismerje. A bíró­ság Sz. Endrét 2 év 6 hónapi, a fiatalkorúak börtönében le­töltendő szabadságvesztésre ítélte. Nem jogerős az ítélet. Házasságkötő terem Szennán A Somogy megyei zselicségi né­pi hagyomónyairól híres Szenna községben szombaton esküvővel egybekötött népi díszítésű há­zasságkötő termet avattak. Népi faragású faburkolat, bútorok, népi kerámiák, szőttesek teszik hangulatossá az új házasság- kötő termet, amelyre a tanács százhúsz ezer forintot költött. Össze h ívta k az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1974. december 19. napján — csütörtökön — délelőtt 11 órára ösz- sz ehívta. Előreláthatóan az ülésszak napirendjére kerül a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavas­lat. Háromnegyed év alatt 71 milliárd forint beruházásra £ Növekszik a gépvásárlás £ Mire költöttünk többet ? ^ A hitelkérés céljai Az Állami Fejlesztési Bank adatai szerint az év első há­romnegyedében a szocialista szektor beruházásaira 71.4 milliárd forintot költöttek, 7.4 milliárddal többet, mint ta­valy ilyenkor. Az év első felét a vállalati beruházások dina­mikus bővülése jellemezte, a harmadik negyedévben az ál­lami beruházások üteme is gyorsult, de így is csak rész­ben tudta ellensúlyozni az el­ső két negyedév mérsékeltebb ütemét. Háromnegyed év alatt központi döntésű beruházások­ra 32. vállalatiakra 39,4 mil­liárd forintot fordítottak, ami a tervezetthez képest 3.5 szá­zalékos eltolódást jelent a vállalati beruházások javára. A beruházások anyagi-mű­szaki összetételének vizsgálata azt jelzi, hogy az építés vi­szonylagos csökkenése mellett nő a gépi beruházások ará­nya. Az építésre fordított ösz- szegek aránya a múlt évi 46.4 százalékról 44.2 százalékra csökkent, s ennek megfelelően gyorsabb ütemben nőtt a gépbeszerzés. Hazai gyártmá­nyú gépekre 13, szocialista gépimportra 25, tőkés gépim­portra pedig 11 százalékkal fizettek többet, mint o múlt év első háromnegyedében. A szocialista országokból szár­mazó gépbehozatalt nagy mér­tékben ösztönözte a kormány azzal, hogy e célra számottevő hitellehetőséget biztosított. Ilyen célra 1974-re 2.7 milliárd forint hitel áll rendelkezésre, ebből szeptember 30-ig 2.5 milliárd forintot kötöttek le szerződésben a vállalatok. A közlekedési és a mezőgazda­sági üzemek 0.8—0.8 milliárd, a gépipari vállalatok 0.3 mil­liárd forintot vettek eddig igénybe. A szocialista orszá­gokból származó teljes beho­zatalunknak csaknem 30 szá­zalékát gépek alkotják, külö­nösen a tehergépkocsik, vas­úti teherkocsik, műszerek, hír­adástechnikai termékek im­portja fokozódott erőteljesen. A beruházásokhoz a tőkés or­szágokból importált gépek ér­téke jórészt az áremelkedések miatt növekedett. A tőkés piac válságának másik kísérő je­lensége, hogy késedelmesen szállítanak egyes berendezése­ket. Az egyedi nagyberuházások üteme továbbra sem kielégítő. 41 egyedi nagyberuházás van folyamatban, s jónéhány meg­valósításánál jelentős elmara­dás tapasztalható, ami több­nyire az előkészítés hiányos­ságaira vezethető vissza. Meglehetősen gyakori egyes anyagok, mint például az elektromos kábelek, egyes vas­beton vázszerkezeti elemek, rúd és idomacélok, acélcsö­vek hiánya, sok helyütt nincs elegendő munkaerő, illetve a meglévő munkaerővel nem jól gazdálkodnak. Előfordul pél­dául, hogy egyes vállalatok az induló beruházásokra job­ban koncentrálják erőiket, mint a befejező, munkaigé­nyesebb feladatokra. Az ilyen jelenségek ellen azonban a felügyeleti szervek most már egyre hatékonyabban fellép­nek. Célcsoportos beruházásokra ez év első háromnegyedében 15.4 milliárdot fordítottak, 21 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A tavalyinál jóval többet költöttek például lakásépítkezésekre, vasúti jár­művek beszerzésére, az úthá­lózat fejlesztésére, újabb kór­házi ágyak létesítésére, a szak­középiskolai hálózat bővítésé­re. A vállalatok mintegy 14 milliárd forint bankhitelt kér­tek beruházásaikhoz, 11 száza­lékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A hiteleknek több mint a fele a fizetési mérleg javítását szolgálja. Különösen a gépiparbon, az élelmiszer- iparban és a könnyűiparban jöttek létre hitelfelhasznólós- sal olyan beruházások, ame­lyek valamennyi piacon érté­kesíthető termékek előállítá­sára alkalmasak. A vállalatok és szövetkezetek az év első háromnegyedében 7 milliárd forint közvetlen állami támo­gatást is igénybevettek beru­házásaik finanszírozásához, 21 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Első nemzetközi sajtó-fotókiállítás Pécsett Fotó: Kóródi Gábor A Dunántúli Napló Szerkesz­tősége hazánk felszabadulása 30. évfordulója és a magyar sajtó napja alkalmából „Ba­rátság" címmel nemzetközi fo­tókiállítást rendezett Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában Az ünnepélyes megnyitót tegnap délután tartották. Megnyitó be­szédet Báling József főszerkesz­tő-helyettes mondott. Méltatta a szovjet, a bolgár, a jugoszláv és lengyel testvérlapjaink és a Dunántúli Napló fotósainak mű­vészi munkáit. A megnyitón részt vett Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkára, Gergely László, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára. Eljöttek a megnyitóra az eszéki testvérlapunk a Glas Sla- vonije munkatársai; Djuro So- vagovics főszerkesztő vezetésé­vel. Egyezménytervezet míívésztelepi és kiállításcserékre Megtámadott egy hétéves kislányt

Next

/
Thumbnails
Contents