Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-08 / 336. szám
1974. december 8., vasárnap Dunántúlt napló 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára (Folytatás az 1. oldalról.) országokkal, s különösen nagy súlyt helyezünk együttműködésünk szélesítésére a haladó rendszerű fejlődő országokkal. Az európai biztonság megteremtésének jelentőségéről szólva kiemeli: a szocialista országokkal együtt támogatjuk a bizSzocialista fejlődésünk döntő fontosságú biztosítéka a termelőeszközök zömének társadalmi tulajdona. Az állami tulajdon — társadalmasításának szintjénél, a népgazdaságban betöltött szerepénél és nagyságrendjénél fogva — döntő tényező. A szövetkezeti tulajdon fontos helyet foglal el népgazdaságunkban. További fejlődésének útja mindenekelőtt az, hogy a termelőszövetkezetek korszerű nagyüzemmé válnak, gazdálkodásukban erősödnek a vállalati jellegű vonások. Az elkövetkező időkben is szükség van főként a saját munkán és a családtagok munkáján alapuló kisárutermelésre. Az életszínvonal rendszeres emelkedésével bővül a személyi tulajdonban levő javak köre. Ez szocialista fejlődésünk fontos eredménye. Államunk támogatja a munkával szerzett személyi tulajdont, azonban a családi szükségleteket meghaladó, spekulációs jellegű ingatlan- szerzési törekvéseket törvényes eszközökkel visszaszorítja. Törvényeinket olyan irányban fejleszti tovább, hogy gátat vessenek a nem munkából származó, a szocialista elveket sértő jövedelemfelhalmozásnak. A társadalom osztályszerkezetének változásairól a dokumentum megállapítja: az aktív keresők 58 százaléka munkás, 15 százaléka szövetkezeti paraszt, 24 százaléka értelmiségialkalmazott. Az önálló kisáru- termelők aránya mintegy 3 százalék. Tovább erősödött a munkás- osztály vezető szerepe. A munkásosztály politikai állásfoglalása, tevékenysége, fegyelme, szemlélete meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden csoportjának, rétegének felfogását. A munkásosztály politikai öntudata fejlődött, a munkások szakképzettsége, műveltsége gyarapodott. A munkásosztály, amely társadalmunk legnagyobb osztálya, a két kongresz- szus között is tovább nőtt: derékhada a szocialista nagyüzemekben dolgozó munkásság. Pártunk a jövőben is nagy figyelmet fordít a munkások tevékenységére, életére. A dokumentum megállapítja, hogy az állami gazdaságok dolgozói a munkásosztály részét alkotják; majd aláhúzza: a soron lévő feladatok végrehajtásának feltétele, hogy a munkásosztály vezető szerepe a társadalmi élet minden területén érvényesüljön. Fokozni kell a munkás- osztály politikai' felvértezettsé- gét, közéleti aktivitását. E feladatok megoldásában nagy segítő erő az országossá vált szocialista brigódmozgalom. A munkásosztály vezető szerepe és annak érvényesülése az egész dolgozó nép érdeke; mindenekelőtt pártunk marxista—leninista politikájában testesül meg. Elvi fontosságú követelmény, hogy a párt-, társadalmi-, állami szervek vezető tisztségeibe és testületéibe növekvő számban, kellő arányban kerüljenek a termelésben élenjáró, a társadalmi tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült, tehetséges fizikai dolgozók. Nagy utat tett meg a munkásosztály szövetségese, a szövetkezeti parasztság. Munka- és életkörülményei közelednek a munkásokéhoz, termelési és közéleti tevékenységével a szocializmus építésének aktív részese. Tovább erősödött kollektív tulajdonosi és gazdálkodói szemlélete; emelkedett a mező- gazdasági dolgozók műveltsége, képzettsége, politikai tudatossága. tonsógi és együttműködési értekezlet munkáját, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokat és a genfi leszerelési bizottságban folyó tevékenységét, a fegyverkezési verseny csökkentésére irányuló minden törekvést. Hazánk aktívan közreműködik az Egyesült Nemzetek szervezetének és intézményeinek munkájában. Az irányelvek leszögezik, hogy a tudományos-technikai forradalom követelményeivel összhangban nő az értelmiség szerepe. Fontos feladat, hogy soraiban elmélyüljön a marxizmus—leninizmus befolyása, utánpótlásában pedig biztosítsuk a munkás- és parasztfiatalok, a dolgozó nők kellő arányát. A kisiparosok, a kiskereskedők és egyéb magánfoglal- kozósúak a társadalmi termelésben hasznos szerepet töltenek be. Rendszerünk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség, amely tartalmában gazdagodik. A szocialista építőmunka folyamatában egyre szilárdabbá ötvöződik a társadalom minden alkotó erejét felölelő szocialista nemzeti egység. A továbbiakban a dokumentum szól arról, hogy a két kongresszus között a pórt kezdeményezésére tett intézkedések előmozdították az államélet és a szocialista demokrácia fejlődését. Nő szocialista államunk szerepe elsősorban a gazdasági építésben és a kulturális életben. A fokozódó követelmények miatt a központi irányítást hatékonyabbá kell tenni; erősíteni kell a központi államigazA népgazdaság a X. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően, a IV. ötéves tervben meghatározott feladatok végrehajtásával tovább fejlődött. Közelebb jutottunk a kitűzött célhoz, hogy a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorából a fejlettek közé emelkedjünk. Bővültek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon, emelkedett népünk életszínvonala. A népgazdaság egységes irányításának erősítésére létrehoztuk az Állami Tervbizottságot, megalkottuk a Tervtörvényt, az irányítási rendszer továbbfejlődött, javult a tervszerű$ég. Gazdaságpolitikánknak az V. ötéves terv időszakában a távlati célokkal összhangban kell biztosítania gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését. Az V. ötéves terv idején a nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékkal, az ipari termelés 33—35, az építőipari termelés 35—37, a mezőgazdasági termelés 16— 18 százalékkal növekedjék. A felhalmozás aránya a tervidőszak átlagában 25—27 százalék, a fogyasztás aránya 73—75 százalék legyen. A népgazdaság két fő ágát, az ipart és a mezőgazdaságot összehangoltan fejlesztjük. Egész gazdasági tevékenységünket a társadalmi termelés hatékonyságának eddiginél erőteljesebb növelésére alapozzuk. Ez megköveteli a termelési szerkezet további átgondolt korszerűsítését. A világgazdaságban jelenleg végbemenő folyamatok sok szempontból új helyzetet teremtenek. A legutóbbi egy-két évben, főképpen a nemzetközi tőkés monopóliumok mesterkedései következtében, kiéleződött a nyersanyag- és energiaprobléma, nagyarányú árváltozások következtek be a világpiacon. Szocialista tervgazdaságunk bizonyos mértékig kivédi ennek hatását, de nem függetlenítheti magát a világ- gazdaságban lejátszódó folyamatoktól. gatási szervek összehangolt irányító munkáját. A X. kongresszus állásfoglalása alapján alkotott törvény rendezte a tanácsoknak, a szocialista állam népképviseleti önkormányzati és államigazgatási szerveinek tevékenységi körét, növelte önállóságukat. A tanácsok nyújtsanak a lakosságnak az eddiginél nagyobb lehetőséget az érdemi beleszólásra és ellenőrzésre. A tanácsok önállóságának növelésében fontos feltétel, hogy gazdasági eszközeik gyarapodjanak és azokat célirányosan használják fel. Az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alapvető része. Jelenlegi működése és hatékonysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni. Növelni kell az üzemi pártszervezetek szerepét a gazdasági munka pártellenőrzésében, a jogok és kötelességek összhangjának megteremtésében. A szakszervezetek állásfoglalásaikat a dolgozók közvetlen közreműködésével, minél szélesebb körből szerzett tapasztalatok felhasználásával alakítsák ki. Általánossá kell tenni a fizikai dolgozók bevonását az igazgatói tanácsok, a vállalati felügyelő bizottságok munkájába. Olyan belső elszámolási rendszer kialakítása szükséges, amely a dolgozók számára pontosabb áttekintést nyújt a termelés kérdéseiről és világossá teszi a teljesítmények szerinti részesedés mértékét. Az a legfontosabb, hogy jobban építsünk az üzemi demokrácia meglévő fórumaira: több érdemi ügyet terjesszünk eléjük. A szakszervezetek szervezzék meg a munkósgyűléseknek — nagyobb egységekben a munkósküldöttek gyűléseinek —, illetve a bizalmiak tanácskozásainak rendszerét. Az iparfejlesztés feladatait hazánk lehetőségeivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva kell meghatározni. Differenciáltabban kell fejleszteni az ipar egyes ágait, szűkíteni a gyártmányszerkezetet. Fejlesztjük a személy- és áruszállítást; figyelmünket az előttünk álló időszakban a tömeg- közlekedésre összpontosítjuk. A nagyvárosokban a tömegközlekedés javítását a járműpark korszerűsítésével, a fővárosban a gyorsközlekedés — elsősorban a metróhálózat — fokozott ütemű kiépítésével kell elérni. A mezőgazdaságban folytatjuk a nagyüzemi, iparszerű termelés elterjesztését. Az állami gazdaságok, amelyeknek szerepe egyre növekszik, ennek hozzáértő kezdeményezői. Az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek általános fejlesztése mellett, ezután is számolunk a háztáji, a kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeivel. A beruházási igényeket népgazdasági, társadalmi fontosságuk szerint kell rangsorolni. Csökkenteni kell az eszközök felhasználásának szétaprózottságát, meg kell akadályozni a költséges megoldásokat, a túlzott igények érvényesítését. A vállalati beruházások is jobban feleljenek meg a népgazdasági érdekeknek. Javítani kell az előkészítést, rövidíteni az indokolatlanul hosszú kivitelezési időt. A népgazdaság fejlesztésében a szocialista tervszerűség érvényesítése alapvető jelentőségű feladat. Ezért a központi tervező szervek és a vállalatok tervezésének erősítésére, az érték- és mennyiségi mutatók, valamint a tervcélok és -eszközök teljesebb összhangjára van szükség. A bevált alapelveket érvényesítve, gazdaságirányításunkat — mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét — jobban mai és holnapi feladataink, céljaink szolgálatába állítjuk; működését javítjuk. Arra törekszünk, hogy a szabályozók hatékonyabban alkalmazkodjanak a különböző területek konkrét feltételeihez. Javítani kell a nagy értékű berendezésekkel fölszerelt ipari nagyvállalatok gazdálkodási feltételeit. A szocialista világpiacra támaszkodva, objektív lehetőségeink figyelembevételével szabályozzuk a hazai árszínvonalat. A világpiaci árak tartós változásait a gazdaságilag szükséges mértékig a hazai termelői árakban érvényesíteni kell, hogy jobban orientáljanak a hatékony gazdálkodásra. E változások kihatnak bizonyos fogyasztási cikkek áraira is, ugyanakkor szocialista terv- gazdálkodásunk a termelés bővülésével, hatékonyságának növekedésével összhangban biztosítja az életszínvonal további tervszerű és rendszeres fejlődését. A KGST keretében segítjük a szocialista gazdasági integráció kibontakozását, a komplex program valóra váltását. Főként a termelési együttműködést és kooperációt, valamint a szakosodást és a tudományos-műszaki együttműködést szélesítjük mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával. Részt veszünk nyers- és alapanyagok együttes kitermeléséSzocialista előrehaladásunk során, gazdasági építőmunkánk eredményeként rendszeresen emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Az egy főre jutó reáljövedelem a negyedik ötéves terv időszakában 24 százalékkal, a tervezettet megközelítően növekszik, népünk jobban táplálkozik, szebben öltözködik, kulturáltabban él, mint bármikor ezelőtt. Az életkörülmények javulásához a munkaidőcsökkentés is hozzájárult, számottevően növekedett a családi pótlék, a gyermekgondozási segély összege, nőtt az átlag nyugdíj, s az egészségügyi ellátás, a társadalombiztosítás ma már minden állampolgárra kiterjed Az V. ötéves terv során a reáljövedelem 23—25 százalékkal növekszik. A bérpolitikában fő célunk a munka szerinti elosztás erősítése. A munkásságnak és a parasztságnak a jövedelme arányosan növekedjék, a differenciált bér- és jövedelemszabályozással biztosítani kell a jó munka megérdemelt anyagi elismerését. A legalacsonyabb keresetek az átlagosnál gyorsabb ütemben emelkedjenek. Következetesebben kell érvényesíteni az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, így szüntetve meg a nők és a férfiak keresetében még meglévő különbségeket is. A lakosságot több, jobb, választékosabb közszükségleti cikkel látjuk el, s gondoskodunk arról, hogy elegendő A X. kongresszus óta tovább erősödött hazánkban a marxizmus—leninizmus eszméinek befolyása. Ideológiai téren fő feladatunk a tömegek szocialista tudatának fejlesztése. Az elméleti munkában alkotó választ kell adni társadalmunk fejlődésének kérdéseire, idejében kell feltárni és elemezni a fejlődés új tendenciáit, s előremutató igénnyel kell általánosítani a tapasztalatokat. Különösen fontossá válik szocialista távlataink világosabb körvonalazása, a szocialista életmód fölényének bemutatása a kapitalista életformával szemben. Szélesebb körben tegyük tüdőben, közös gazdasági szervezetek, vállalatok létesítésében. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat; fellépünk mindenfajta megkülönböztetés ellen. Gyümölcsöző gazdasági együttműködést építünk ki a gyarmati sorból felszabadult, a nemzeti függetlenség útjára lépett országokkal. A továbbiakban az irányelvek rámutatnak: Legfontosabb feladatunk a népgazdaság belső tartalékainak jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása. A termelés növekedése mindenekelőtt a termelékenység emelkedésétől függ. Az anyagi lehetőségek arányában — különösen a népgazdaság fő területein — folytatni kell a termelőfolyamatok korszerűsítését, gépesítéssel csökkenteni a nehéz fizikai munkát. Javítani kell a munkaerőgazdálkodást. Gyorsabb haladást kell elérni az üzem- és munkaszervezésben, amelyet a vállalatok, a szövetkezetek gazdálkodásának szerves részévé kell tenni. Átfogó és ésszerű takarékosságot kell megvalósítani a népgazdaság minden területén. olcsó fogyasztási cikk legyen. Az V. ötéves terv éveiben általánossá tesszük a 44 órás munkahetet. A lakáshelyzet javítását pártunk fontos társadalompolitikai, szociális feladatnak tekinti, biztosítjuk, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, s a jövőben is támogatjuk a saját erőből történő lakás- és családi házépítést. A párt hazánk népesedési helyzetének alakulását nagyfontosságú nemzeti és társadalmi ügynek tekinti. A szocialista társadalomban növekszik a csalód szerepe, arra kell törekedni, hogy emelkedjék a többgyermekes csalódok száma, s e családok élvezzenek megkülönböztetett támogatóst, övezze őket köz- megbecsülés. Államunk, a népesedési céloknak megfelelően — a bölcsődei és óvodai hálózat folyamatos bővítése, a gyermekélelmezés kiterjesztése mellett — növeli a pénzbeli juttatásokat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt. Budapesten, az öt nagyvárosban és oz ipari centrumokban megközelítően kielégítjük az óvodai igényeket. Javítjuk a szociálpolitikai ellátást, tovább egységesítjük nyugdíjrendszerünket és csökkentjük a korábbról megmaradt különbségeket. Biztosítjuk a nyugdíjak reálértékének megtartását. Javítjuk a beteg- ellátást, növeljük a szociális otthonok helyeinek számát, továbbfejlesztjük az üzem- egészségügyet. tossá: a szociálisa hazafiság cselekvő hazafiság, társadalmi céljaink megvalósítását szolgáló felelős, aktív magatartás és állandó készenlét vívmányaink védelmére. Egyértelmű, következetes marxista bírálatban kell részesíteni a jobboldali, ultra- rcdikálás, dogmatikus nézeteket. Határozott harcot kell folytatni az eszméinktől idegen polgári, kispolgári szemlélet ellen. Nagy figyelmet kell fordítani a nacionalizmus és a kozmopolitizmus bírálatára. A X. kongresszus határozatainak megfelelően fejlődött tudományos életünk. Javultak a kutató munka hazai feltételei. Törekedni kell az anyagi és szellemi erők összpontosítására, a hazai és a nemzetközi kutatások körültekintőbb összehangolására. Az ideológiai, társadalomtudományi kutatóhelyeken, a társadalom- tudományok egész területén biztosítani kell a marxizmus— leninizmus egyértelmű érvényesülését. Bontakozzék ki jobban vitázó szelleme az anti- marxista nézetekkel szemben. A X. kongresszus óta eltelt időben javultak a világnézeti oktatás és nevelés feltételei, csökkent a tanulók túlterhelése; emelkedett az oktatónevelő munka színvonala; bővült a diákönkormányzati tevékenység. Elsőrangú feladat az általános iskola és a szakmunkásképzés fejlesztése, a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi segítése valameny- nyi iskolafokozatban. Nagyobb társadalmi megbecsülésben kell részesíteni a pedagógusokat. A két kongresszus között is gyarapodott népünk műveltsége. Erősítsük tovább a köz- művelődés világnézeti hatását, fejlesszük a kultúra területén is a közösségi formákat. Fordítsunk különös gondot a munkásosztály tudásának gazdagítására, kultúrálódásóra. Törvényt kell alkotni, amely összefoglalja a közművelődés céljait és feladatait. A sport- mozgalomban az iskolai testnevelést és a tömegsportot kell előtérbe helyezni. Az egyes művészeti ágakban az elmúlt időszakban értékes művek születtek, növekedett a különböző művészeti rendezvények látogatottsága. Határozottabban kell támogatni a szocialista reálista, közéleti elkötelezettségű irodalmat és művészetet. A dolgozó osztályok, a társadalom életének központi kérdései kapjanak jelentőségüknek megfelelő teret a művészeti alkotásokban. VI. A párt- és tömegszervezetek feladatai Szocialista építésünk vezető ereje a párt. A X. kongresszus óta eltelt időszakban pártunk vezető szerepe megfelelően érvényesült. A vezető szerep még következetesebb érvényesítését követelik meg azonban a szocialista építés soronlevő feladatai: ennek előfeltétele a párt politikájának megvalósítása, a párttagok eszmei, politikai fel- készültségének gyarapítása, az ideológiai munka javítása, a pártfegyelem megszilárdítása. Tovább kell erősíteni a pártmunka politikai-mozgalmi jellegét, fel kell lépni a hivatalnoki stílus és az indokolatlanul sok papírmunka ellen. Nagyobb alapszervezetek létrehozásával meg kell szüntetni a szétaprózottságot minden olyan helyen —, üzemben, községben, hivatalban — ahol ehhez a feltételek megvannak. A párt sikeres tevékenysége döntően eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységen alapul, az egység magasabb színvonalra emelése állandó folyamat. Pártunk hű a demokratikus centralizmus lenini elvéhez — húzzák alá az irányelvek, majd nyomatékosan szólnak arról, hogy a pártdemokrácia fejlesztésének fontos eleme a párttagság széles körű bevonása a határozatok előkészítésébe, a döntésekbe, a centralizmus fejlesztésének pedig lényeges összetevője a határozatok hiánytalan végrehajtása és az ellenőrzés. A döntést segítő demokratikus vita után, a kommunista bírálat alapján következetesebben kell szómon- kérni a párt minden tagjától és funkcionáriusától a fegyelmezett munkát, a határozatok melletti elvszerű és érvelő kiállást. (Folytatás az 5. oldalon.) II. A társadalmi viszonyok továbbfejlesztéséről III. A gazdasági építőmunka feladatai IV. Életszínvonal, szociálpolitikai feladatok V. Ideológiai és művelődési feladatok
