Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-08 / 336. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Hl i JHLd Ü 3 w mm Ha ■■lÉf ff 1 m H SE2BBH Véget ért a szovjet— francia csúcstalálkozó mm mnnM ^mm urn?* ív ■ m ■L jp XXXI. évfolyam, 336. szám 1974. december 8., vasárnap Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Eredményeinkre építire Rt ostanában különösen gyakran hangzott el a kérdés és tegyük hozzá nem teljesen alaptalan aggodalommal: mit hoz számunkra a jövő? S a ,,jólértesültek’’, köztük az elég széleskörű termelői árrendezés részleteivel foglalkozók, esetenként inflációs méretű drágulást jósoltak. A hazánknál gazdagabb és fejlettebb tőkés országok riasztó példái erősítették a baljós hiedelmet. Annál is inkább, mert a tőkés import, mindenekelőtt a nyers- és alapanyagok példátlan méretű drágulása szocialista népgazdaságunk számára is érzékeny veszteségeket okozott. Egyebek közt ezért kísérte különösen nagy érdeklődés az MSZMP Központi Bizottsága csütörtöki ülését, s a szombati lapokban közölt 1975. évi irányelveket. S most, a népgazdaság 1975. évi tervének, illetve költségvetésének körvonalait megismerve sokan, köztük azok is, akik nem hittek a találgatásokban, a mendemondákban, de okik előtt nem ismeretlenek a népgazdaság gondjai, megnyugvással fogadhatták a mélyreható, őszinte helyzetelemzést, s a további fejlődés reális alternatíváját. Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása gazdaságunk és társadalmunk eredményeire, s szocialista rendszerünk lehetőségeire épít, s az idei várható szintnél valamivel mérsékeltebb gazdasági növekedést irányoz elő 1975-re. Az irányelvek szerint a nemzeti jövedelem 5— 5.5 (az idei várható 6), az ipari termelés 6 (az idei 8), a mezőgazdasági termékek előállítása pedig az 1974. évihez hasonló mértékben 3—4 százalékkal gyarapodik a jövő esztendőben. Az eddigiekhez közelálló fejlődési ütem a beruházások 5—6, a lakosság fogyasztásának 4 százalékos növekedése megteremti az életszínvonal további szolid emelésének feltételeit. Mindez lehetővé teszi a 4. ötéves terv sikeres befejezését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. A Központi Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy 1975-ben — és várhatóan hosszabb időszakon — számolni kell a negatívan ható világgazdasági változásokkal. A világpiaci árak nagymértékű változásával összefüggésben január 1-től szükségszerűen sor kerül a termelői árak rendezésére. amely részben kihat bizonyos iparcikkek fogyasztói árára is. A fogyasztói árszínvonal növekedése azonban nem haladhatja meg a 3.6 százalékot. Ez magasabb, mint az idei várható 2 százalék — az 1973. évihez hasonló —, de nem érinti az alop- vető élelmiszereket és szolgáltatásokat. A korábban végrehajtott hatósági intézkedések, köztük az 1974. szeptember 1-i fűtő- és üzemanyag áremelések kihatása immár automatikusan megjelennek a jövőre tervezett 3,6 százalékos fogyasztói árszínvonalban, s tegyük hozzá részarányuk nagyobb, mint az új évben életbelépőké. A tervezett fogyasztói árszínvonal-növekedést is figye- lembevéve az egy lakosra jutó reáljövedelem 3,5, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére pedig 2,5 százalékkal növekszik 1975-ben. A jövő év közepétől emelik az alacsony nyugdíjakat, s 90 ezer lakás épül 1975-ben. Ezzel teljesül, sőt túlteljesül a 4. ötéves és 15 éves lakásépítési terv. Bár a világgazdaság változásai az idén, a jövő esztendőben, sőt hosszabb távon a magyar népgazdaságot is hátrányosan érintik, de szocialista rendszerünk képes ezt ellensúlyozni, s tovább fejlődhet, gyarapodhat az ország, növekedhet a szociális és létbiztonság. Ennek legfőbb záloga a szocialista országok közösségéhez, a Szovjetunióhoz fűződő sokoldalú kapcsolataink fejlesztése, a nemzetközi munkamegosztás elmélyítése, az integráció kibontakozása a KGST keretében. A megváltozott világgazdasági helyzet rendkívüli erőfeszítéseket követel az irányítás, a vezetés minden szintjén, valamennyi munkahelyen. A tennivalók valójában nem újak, mégis más hangsúllyal jelentkeznek. A népgazdaság anyag- és energia költségei a világpiaci változások hatására megnövekedtek, és tovább növekednek. A takarékosság tehát nem maradhat jelszó és óhaj, hiszen csak a költség- színvonal objektív növekedésének hatásos lefékezése lehet az árszínvonal tartós stabilitásának szilárd anyagi alapja. A gazdasági fejlődés és a termelési szerkezet átalakítása meggyorsításának nagy tartaléka a meglévő energia- és nyersanyag jobb kihasználása. A jövedelmező export fokozása, a tőkés import csökkentése, illetve helyettesítése, az indokolatlan és nem gazdaságos termelés visszaszorítása, a versenyképesség fokozása, a minőség javítása mindmind a hatékonyabb munka, az erőforrások ésszerűbb hasznosításának eszköze. A korszerű termelőberendezések jobb. több műszakos kihasználását, és a korlátozott beruházási lehetőséget is céltudatosan az iménti célok szolgálatába szükséges állítani. Kapjon például elsőbbséget a folyamatban levő beruházások gyors, tervszerű megvalósítása. Ha az 1975—1977. évi üzembehelyezésre tervezett beruházások előbb kezdenek termelni, meggyorsítják a gazdaság növekedését, a befektetések visszafizetését. A beruházási lehetőségeket bővíti, az importigényeket csökkenti az indokolatlan készletnövekedések megszüntetése. S zocialista társadalmunk magasfokú érettségét, növekvő öntudatát és szervezettségét olyan nagyszerű példák bizonyítják, mint a rendkívüli időjárás ellenére sikeres őszi betakarítás, a szocialista brigádok kongresszusi és jubileumi versenyének eredményei, vagy a kommunista szombatok. A Központi Bizottság minap közzétett útmutatása ezekre a kibontakozó tömeges kezdeményezésekre, szocialista rendszerünk természetéből adódó nagy lehetőségekre épít. A jövő évi nagy feladatok körvonalazásában tehát joggal bizakodó egész dolgozó népünk, pártunk és biztosak lehetünk abban, hogy o jó munkának eredménye lesz. Ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Tegnap, szombaton délelőtt Bocz József megyei titkár elnökletével kibővített ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. A tanácskozáson résztvett és felszólalt Pullai Árpád elvtárs, a Központi Bizottság titkára. A pártbizottság ülésén dr. Nagy József megyei első titkár tájékoztátást- adott a Központi Bizottság december 5-i üléséről, az elfogadott határozatok végrehajtásának megyei feladatairól. Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing kézfogása. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára Az irányelvek bevezetőben rámutatnak : A Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt négy esztendőben következetesen megválj sította fő politikai irányvonalát, végrehajtotta a X. kongresszus határozatait. A szocialista építés a X. kongresszus határozatainak megfelelően magasabb szinten, lendületesen és sikeresen folyt; ennek eredményeképpen a Magyar Népköztársaság előbbre haladt a szocializmus útján. Hazánkban érvényesült a párt. a munkásosztály vezető szerepe, tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség, fejlődött a szocialista demokrácia, mélyült a szocialista nemzeti egység. A népgazdaság tervszerűen, arányosan fejlődött. Megvalósul a negyedik ötéves terv, intenzívebb, hatékonyabb a gazdasági munka. Intézkedések történtek a gazdaságirányítás bevált rendszerének továbbfejlesztésére. A termelőmunka eredményeivel összhangban rendszeresen emelkedett a nép élet- színvonala. Mindezt olyan körülmények között értük el, amikor p tőkés világban felgyorsult infláció, a magasra szökött fűtő- és nyersanyagárak nehezítették gazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődését. Társadalmunkban erősödött a marxizmus—leninizmus befolyása, bővült hatóköre. Tovább emelkedett népünk műveltségi színvonala. A szocialista közgondolkodás mindinkább tért hódít és meghatározza a társadalmi cselekvést. Pártunk, államunk — testvéri szövetségben a Szovjetunióval, a szocialista országokkal és együtt minden haladó, békeszerető erővel — aktív nemzetközi tevékenységgel biztosította építőmunkánk külső feltételeit. A Központi Bizottság, híven a párt munkastílusához, a kongresszusi felkészülés segítése céljából nyílt és széles körű megvitatásra a párttagság és az ország nyilvánossága elé bocsátja irányelveit. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai Külpolitikánk alapvető feladatai változatlanok: oktív hozzájárulás szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeinek javításához, a szocialista világ- rendszer erősítéséhez, a társadalmi haladás, a tartós béke biztosító sóhoz. Jelenleg a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének jegyében fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben a hidegháború korszakából a politikai, valamint a kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködés felé. Ebben meghatározó szerepe van a szocializmus javára megváltozott erőviszonyoknak, a Szovjetunió, a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista országok kezdeményező külpolitikájának, egyeztetett tevékenységének. A nemzetközi enyhülés fontos tényezője a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonyának javulása, kétoldalú kapcsolataik fejlődése. A szocialista országok — növekvő politikai súlyukkal és vonzerejükkel, gazdasági hatalmukkal' — mind nagyobb mértékben hatnak az emberiség sorsának alakulására. A kapitalista rendszer általános válsága mélyülőben van. Eredményeink legfőbb biztosítéka a szocialista országoknak a marxista—leninista elveken alapuló összeforrottsóga — hangsúlyozza a dokumentum, s kiemeli, hogy hazánk aktívan részt vesz a Varsói Szerződés és a KGST tevékenységében. Teljesíti szövetségi kötelezettségeit, s támogatja a szocialista gazdasági integráció fejlesztését. A békés egymás mellett élés alapján a kapcsolatok bővítésére törekszünk a fejlett tőkés (Folytatás a 3. oldalon.) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a párizsi szovjet követségen fogadta George Marchais-t, a Francia KP főtitkárát. Eredményes tárgyalások Ötéves szerződés Brezsnyev hazaérkezett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára befejezte francia- országi látogatását és szombaton hazautazott. Látogatása idején több tárgyalást folytatott Valéry Giscard d’Estaing elnökkel. Ezek során megerősítették a Szovjetunió és Francia- ország közötti együttműködés továbbfejlesztésének irányvonalát, mind a kétoldalú kapcsolatok terén, mind a nemzetközi kérdések széles körében. Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing Rambuillet- ben ötéves szovjet—francia gazdasági együttműködési megállapodást írt alá. Leonyid Brezsnyev a repülőtéren újságíróknak kijelentette, hogy a rambuillet-i tárgyalások újabb lendületet adtak a szovjet-francia kapcsolatoknak a politika, a gazdaság és a kultúra területén. „Nagyon elégedett vagyok látogatásommal'’ — hangsúlyozta Brezsnyev és hozzátette: „Jó érzésekkel érkeztünk ide és teljes megelégedettséggel utazunk el. Megállapodásra jutottunk sok kérdésben”. Az SZKP KB főtitkára közölte, hogy Franciaország elnöke elfogadta a szovjetunióbeli látogatásra szóló meghívást és annak a jövő évben kíván eleget tenni. Párizs Orly repülőterét a Szovjetunió és Franciaország állami lobogóival díszítették fel. Leonyid Brezsnyevet Valéry Giscard d’Estaing elnök és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. A szovjet vendég tiszteletére díszszázad sorakozott fel, a zenekar pedig eljátszotta a két ország himnuszát. A francia vezetők szívélyesen búcsút vettek Leonyid Brezsnyevtől és jó utat kívántak neki. Az SZKP KB főtitkárával együtt utazott haza Andrej Gromiko külügyminiszter, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter és más szovjet személyiségek. Leonyid Brezsnyev francia- országi látogatásának és a francia elnökkel folytatott tárgyalásainak eredményeit a szovjet—francia közlemény rögzíti. Mint Párizsban rámutatnak, az újabb szovjet-francia csúcs- találkozó megerősítette o Szovjetunió és Franciaország közötti egyetértés és együttműködés politikájának folyamatosságát.
