Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-29 / 355. szám
✓ Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXI. évfolyam, 355. szám 1974. december 29., vasárnap Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Új feltételek A gazdaság fejlődésének üteme, mértéke nem elhatározás kérdése; objektív feltételei és meghatározói vannak. Ezek c feltételek többnyire az országhatárokon belül, tehát a magyar gazdaságban találhatók. A qazdaság fejlődésének ilyen objektív jellegű feltételei — csak példaszerűen említve: a rendelkezésre álló nyers- és alapanyagok mennyisége, a termelésben felhasználható munkaerő, annak produktivitása, a korábbi beruházási tevékenység eredményeként üzem- belépő új termelési kapacitások, a gazdaság egyensúlyi helyzete, továbbá az a kereslet, amely a lakosság életszínvonalúból, a társadalom közös fogyasztásából és felhalmozásából adódik. A gazdasági növekedésnek mindemellett országhataiokon kívüli, azaz külgazdasági tényezői is vannak — pl. a szocialista és az egyéb piacok kereslete, adott esetben külföldi erőforrások igénybe vétele, általában a nemzetközi munka- megosztásban való részvétel hatékonysága stb. Az 1974-es esztendő szemléltetően példázza a belső és külső tényezők szerepét. Az idei népgazdasági terv a korábbi esztendők — 1971—1973 — egyenletes gazdasági fejlődé sének folytatódásával számolt, s a különböző gazdasági folyamatok növekedésének mértékét is a középtávú tervben szereplő éves átlagokban irányozta elő. (A nemzeti jövedelem növekedése minimálisan 5 Százalék, az ipari termelésé 5,5—6,0 százalék, a mezőgazdasági termelésé 2,0—2,5 százalék, a lakosság összes fogyasztásának növekedése 5,2—5,6 százalék, felhalmozás 7—8 százalék.) Az I—III. negyedév gazdasági jelzőszámai egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a gazdasági fejlődés növekedési üteme gyorsabb a tervezettnél: az ipar termelése éves szinten kb. 7—8 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig— a mezőgazdaságot sújtó károk ellenére — mintegy 6 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. A gazdasági fejlődés ütemének gyorsulásában ezúttal is objektív tényezőnek volt szerepe: az ipar 1973-ban készleteinek jelentős részét elfogyasztotta, s ez — továbbá a termelő fogyasztás reális szükséglete és a készletképzési törekvés — az ipar értékesítési lehetőségeit majd 11 százalékkal növelte. A termelő fogyasztás — a végtermék előállításához szükséges anyagok, félkész-termékek és azok készletei — ugrásszerű növekedése — 1973- ban 5,3 százalékkal, 1974. I— Ili. negyedében 10,8 százalékkal emelkedett, — ösztönözte, alapozta meg az ipari termelés tervezettnél erőteljesebb fejlődését. Ebben az esztendőben mindmáig soha nem tapasztalt módon és erővel hat a n»agyar gazdaság fejlődésére és helyzetére egy külgazdasági tényező: a tőkés gazdaságokban és világpiacon dúló infláció, — az áremelkedés mértéke a legtöbb tőkésországban 10—20 százalék közötti, egyes országokban 20 százalék feletti, — a nyersanyagok — ipari késztermékek árarányainak gyökeres változása, Az infláció rekordmértéke, az árarányok módosulása nem a tőkés világ magánügye, annak hatását mi is érezzük, árát pedig megfizetjük. A nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünk áruösszetételét az jellemzi, hogy az import majd két- . harmadát anyagok, félkésztermékek alkotják, s ugyanezek az exportban kb. egyharmados aránnyal szerepelnek. Csupán ennek következtében is a világpiaci árváltozások hátrányosan sújtanak bennünket, rontják a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben a cserearányt. Ezt már az elmúlt évben is érzékeltük, mert az importált termékek árszintje 16,5 százalékkal emelkedett, míg exportunk árszintje 13,6 százalékkal. Az idei esztendő első felében a cserearány sokkalta nagyobb mériékben romlott: a nem szocialista országokból származó behozatal árindexe 142,8 volt, míq a kivitelé 124,4. Mindennek lényege: a behozatal ellenértéke fejében — abban az esetben, ha volumene, természetes mennyisége változatlan — több magyar árút kell adnunk, s ílymódon a megtermelt nemzeti jövedelem néhány százalékát a cserearány romlása fogyasztja el Ez pedig gazdasági fejlődésünk ütemét csökkenti, a további fejlődés objektív lehetőségeit rontja. Az érem egyik oldala: a nemzeti jövedelem ugyan a tervezettnél nagyobb mértékben, kb. 7 százalékkal nő, de amikor annak belső felhasználására kerül sor — s ez az érem másik oldala — ezt a 7 százalékos többletet nem oszthatjuk el maradéktalanul a fogyasztás és a felhalmozás között, mert annak egy része már nincs az országban. Mindezek a körülmények a magyar qazdaság közeljövőben! fejlődésének külső —■ és részben belső — feltételeit jelentősen módosítják. Bizonyosra vehető, hogy a tőkés világpiacokon végbement árarányváltozások stabilizálódnak, lehetséges, hogy a nyersanyagok és energiahordozók árai kisebb mértékben csökkennek, de mindenképpen a korábbinál magasabb árszinten állapodnak meg. R övidesen sor kerül a KGST külkereskedelmi árainak rendezésére is, s ennek során a tőkés világpiac árarány-változásait is figyelembe veszik. A KGST-or- szágokkal folytatott külkereskedelmünk áruszerkezetéből' — a behozatal legynagyobb árucsoportját az energiahordozók és az anyagok alkotják, míg a kivitelben az ipari késztermékek dominálnak — szükségszerűen következik, hogy kisebb- nagyobb cserearányromlással ezen o piacon is számolnunk kell. A különböző közgazdasági szabályozók módosítása kapcsán az elmúlt esztendőkben — a változások lényegét érzékeltetve — gyakran utaltunk arra, hogy a vállalati gazdálkodás feltétel- és követelmény- rendszere másmilyen, szigorúbb lett. Az most a népgazdaság egészére adaptálható: megváltozott a magyar gazdaság fejlesztésének külgazdasági kapcsolatokban megtestesülő közege, feltétel-rendszere. A tények rögzítésénél, tudomásulvételénél sokkalta fontosabb a cselekvés, amely gazdálkodásunkat az új követelményekhez igazítja. Garamvölgyi István Ünnepség a moszkvai magyar nagykövetségen Kádár János levelének átadása Moszkva : Rapai Gyula, hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szombaton a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségén átadta azt a levelet, amelyet Kádár János intézett a szovjet hadsereg 5. légideszant gárdahadosztályának veteránbizottságához. A levélben az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszönetét mond azért, hogy a magyarországi felszabadítás! harcokban aktívan részt vett hadosztály tiszteletbeli tagjává választotta. Az ez alkalomból rendezett fogadáson magyar részről megjelent Róka Mihály vezérőrnagy, hazánk moszkvai nagykövetségének katonai attaséja és a magyar külképviselet számos vezető munkatársa. Kádár János levele egyebek között megállapítja: ,,a magyar nép sohasem felejti el, hogy a szovjet nép hős fiai hozták el számára a szabadságot, s hogy azóta is, napsütésben és viharban a szovjet nép mindig mellettünk volt, barátsága és támogatása mindig erőt adott és ad nekünk feladataink megoldásában". A levelet M. Boriszov ezredes, az 5. légideszant gárdahadosztály veterán bizottságának elnöke vette át a hadosztály több képviselőjének jelenlétében. Az ezredes köszönetét mondott Kádár János leveléért és átnyújtotta a nagykövednek azokat a leveleket, amelyeket a hadosztály veterán bizottsága küldött dr. Ma- róthy Lászlónak, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának és Takács Imrének, az MSZMP Fejér megyei Bizottsága első titkárának abból az alkalomból, hogy a szovjet hadsereg alakulatai 30 évvel ezelőtt nagyszabású hadművelet keretében Budapest és Székesfehérvár térségében válogatott fasiszta harckocsizó egységeket vertek szét. Elutazott hazánkból az Ny. K. Bajbakov vezette szovjet küldöttség Szombaton elutazott Magyarországról az a küldöttség, amely Ny. K. Bajbakov nak, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökhelyettesének, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének vezetésével tárgyalásokat folytatott Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével a magyar —szovjet gazdasági kapcsola tok fejlesztése, valamint az 1976—80-ra szóló árucsereforgalom fontos kérdéseiről. A szovjet küldöttség látogatást tett a Bábolnai Állami Gazdaságban, ahol dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Burgert Róbert igazgató fogadta a vendégeket. Igazi nyár uralkodik a Pécsi Tanárképző Főiskola pálmaházában Erb János felvétele Többletvállalás: ezer lakás berendezése % Teljesítette feladatát, pihen a gyár 25 ezer szék exportra e Uj termékek December 21-én leállta termelés a Mohácsi Bútorgyárban, miután teljesítették termelési feladatukat, s azt a 9 millió forint értékű bútort is legyártották, amelyet a kongresszusi munkaverseny keretében többletként vállaltak. így 1974-ben 160 millió forint értékű lakberendezést szállítottak el a mohácsi gyárból. Ezekben a napokban nemcsak a munkások hiányoznak a gyártócsarnokból, raktárakból, hanem a szó szoros értelmében az utolsó darab bútort is elvitte a kereskedelem. A többlettermelésnek köszönhetően ebben az évben mintegy ezer lakással többe jut új bútor Mohácsról, mint az elmúlt esztendőben. Év végi hajrá van a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat olympiabeli hidegkonyháján. Eddig 400 adag hidegtálat készítettek, de a „tetőzés” hétfőre várható. 600 díszített szendvicset is készítenek és 15 malacot sütnek. A képen: László István konyhafőnök a hidegtálakat díszíti. Az idén 25 ezer széket küldtek exportra, amelyért a megrendelők valutában fizetnek. Sajnos, csak az igények töredékét tudja a gyár kielégíteni — ennek a tizenötszörösét is szívesen megvásárolnák a külföldi kereskedelmi partnerek. Ezért is szükséges az új, 450 ezer darab szék gyártására alkalmas gyár mielőbbi felépítése. Ha a tervezett időben, 1976- ban nem tud az új gyár termelni, egyetlen év alatt több mint 2,3 millió dollár kiesése lesz emiatt a népgazdaságnak. Mégpedig gazdaságosan kitermelt valuta kiesése. Sajnos a beruházás eléggé vontatottan halad, 1974. 203 munkanapján átlagosan tizennyolc munkás dolgozott a gyár építésén. Decemberben ez a szám valamelyest emelkedett, de még mindig nem annyi, mint a feltételezett őszi próbaüzemeléshez szükséges lenne. Baranyában is, miként az országban mindenütt, a beruházásokat fontossági szempontok szerint rangsorolni kell — a Mohácsi Bútorgyár véleményünk szerint a leqfontosabbak közé tartozik Az építőknek is az új évben ezt kell figyelembe venniük. Egyébként a régi qyárbon már azok az új termékek készülnek, amelyek majd az új gyár slágerei lesznek: a gyártásra kerülő 30 új széktípus c magyar tervezők fantáziájának, felkészültségének kiváló példái. A Mohácsi Bútorgyár 17 szocialista brigádja az elmúlt esztendőben szinte önmagát múlta felül: kiváló termelési eredményeiken kivül volt erejük az óvodaépítési akcióban, a pécsi Felszabadulási emlékmű építéséért hirdetett akcióban is részt venni. Mindezeken túl a „József Attila", az „Ifjúság”, az „Ady Endre", a „Kossuth", az „Angela Davis" szocialista brigádok a szociális otthonok öregeit kirándulni viszik, szegényebb sorsú gyermekeket patronálnak, a qyermekgondozási segélyen levő 90 kismama sorsát figyelemmel kísérik, gondjaik enyhítésében támogatják. A szocialista brigádok minden tagja részt vesz a szakmunkás továbbképzéseken, a betanított munkások pedig az átképzős tanfolyamokon, az új gyárban, az új technológiák, berendezések nagyobb szaktudást követelnek, s erre a mohácsi gyár munkásai már időben felkészülnek. L. i.
