Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-29 / 355. szám

2 Dunántúli napló 1974. december 29., vasárnap Kéményseprő-mú zeum lesz Pécsett Tanácskozik az V. országos diákparlament Régi Iratok, fényképek, kódex Budapestről Szegedre szállították Festy Árpádnak, a „Magyarok bejövetele" című körképét, amely a második világháborúban erősen megrongálódott. A 120 méter hosszú és 15 méter széles fest­mény egy kis részét a Móra Ferenc Múzeumban állították ki. Az elkövetkező években restaurálják a hatalmas műalkotást és majd a pusztaszeri nemzeti emlékparkban helyezik el véglegesen. — Részlet a festményből. A kéményseprők mint tűzoltók Gyűlik az értékes anyag > Január l-töl Lakásbejelentés a tanácsoknál Tájékoztattuk megyénk la­kosságát, hogy a lakcímvál­tozással kapcsolatos bejelen­tést a korábbi gyakorlattal szemben nem a rendőri szer­veknél. hanem a helyi taná­csok igazgatási szakigazgatási szerveinél kell eszközölni. 1975. január 1-től kezdő­dően a bejelentési kötelezett­ség a 6/1974. (XI. 20.) BM sz. rendelet értelmében a Magyar Népköztársaság területén ál­landó jelleggel tartózkodó minden magyar és nem ma­gyar állampolgárra vonatko­zik, így a kiskorú állampolgá­rokra is. A kiskorú állampolgárok lakcímváltozással kapcsolatos bejelentés kötelezettségének teljesítéséért a kiskorú törvé­nyes képviselője, illetve, amennyiben a kiskorú nevelő- intézetben tartózkodik, az in­tézeti gyám felelős. Ha a gyermek egyéb helyen törvényes képviselője nélkül tartózkodik, tartózkodási helye ideiglenes lakhelynek minősül, de az ideiglenes lakcímnek bejelentését csak akkor kell esziközöíni, 'ha az időtartam a 3 hónapot meghaladja. Ez esetben a bejelentési kötele­zettség a kiskorú szállásadóját terheli. Felhívjuk a lakosság figyel­mét, hogy a kiskorúak első íz­ben történő bejelentése 1975. január 2-22. között az állami népesség nyilvántartással kap­csolatos összeírás során hiva­talból történik. Ez azt jelenti, hogy a szü­lőnek csak abban az esetben kell bejelenteni kiskorú gyer­mekét, ha 1975. január 1-e utón változtatja meg gyerme­kével együtt lakcímét és össze­írása a lakcímváltozás előtt már megtörtént. Azokat a gyermekeket, akik 1975. január 1-e után születnek, ugyancsak nem kell bejelenteni, mert be­jelentésüket hivatalból, az anyakönyvvezetők végzik. Végül tájékoztatjuk a lakos­ságot, hogy a kiskorúak beje­lentéséhez szükséges nyomtat­ványokat 1975. január 1-től kezdődően a postahivatalok árusítják. E nyomtatványok a magyar állampolgárok eseté­ben használhatók fel, az állan­dó jelleggel hazánkban tar­tózkodó kiskorú külföldiek ese­tében továbbra is az eddigi, a külföldiek részére rendsze­resített bejelentőlap nyomtat­vány használandó. egyenruhában Egykori fotókra is bukkantak, melyeken a kéményseprők tűz­oltó-egyenruhában szerepelnek, tűzoltóegyesületek rendezvé­nyein lépnek fel, ugyanis va­laha a két mesterség egynek számított. Erről az egységről még a tizes-huszas évek fény­képei is tanúskodnak. Gyűjtik a hajdani magyar és külföldi tisztító eszközöket. Jelentős értéket képvisel az osztrák szerszám-készlet, hiszen Ausztria kéményseprői mindig magas szinten művelték szak­májukat. Az eszköz-tárlat fel­vonultatja még a ma haszná­latos modern műszereket, mint például a mérnöki mérőbőrön­döt. A baranyai szájhagyomány is őriz sok régi szokást, babo­nát, ezeket feljegyzik. Szeren­csét hoz a kéményseprő - tart­ja a mondás — és láttán sokan a gombjukat nyálazzá'k. Fan­tasztikus mesék, kalandok szí­nezik e mondás eredetét: va­laha a lengyel mocsárvilágból, vagyis a puszulásból vezette ki az eltévedt cirkuszosokat egy kéménytisztító. Ami megvalósult két év alatt ményseprő” és a „Magyar Ké­ményseprő" régi írásaikkal a századforduló Baranya megyei, pécsi eseményeit idézik. „A ké­ményseprő kódex" értékes, rit­kaságnak számító példánya, ami egyébként alig ötvenéves, a jövendőbeli múzeum „lele­teit" gazdagítja. A kódexből keveset nyomtak és alig ma­radt néhány darab napjainkra. A magyar kéményseprés összes szakszavát tartalmazza: értel­mező szótárként magyarázza is. Kéményseprők, tűzoltó­Féltett családi Készül az emlékmű betontámfala mény, termelőszövetkezet tett anyagi felajánlást. Még novem­ber végén érkezett a Mecseki Szénbányáktól 908 ezer forint, a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalattól 230 ezer fo­rint, a Volán 12-es Vállalattól pedig 203 ezer forint. Decemberben a BCM KISZ- szervezete ajánlott fel 100 ezer forintot, a mohácsi Szék- és Kárpitosipari Vállalat 70 ezret, az egyházaskozári Haladás Tsz 30 ezret, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat 47 ezret, a pécsi Szolgáltatóipari Vállalat 51 ezret, a kaposszekcsői Kos­suth Tsz 30 ezret, s a Pécsi Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vál­lalat dolgozói - akik a Somfa utca építésében is részt vesz­nek - 43 ezer forintot. Külön kell szólni arról a se­gítségről, amit a határőrök nyújtottak az emlékmű építé­sénél. Az egyik koordinációs megbeszélésen vészhírként je-; lentette az egyik kivitelező vál­lalat képviselője: megáll a munka, mert a vízvezeték- és a kábelfektetés egy kb. 250 méte­res szakaszon nem folytatható Kishatármenti forgalom Negyvenmillió forint értékben bonyolított le árucserét az idén a kishatármenti forgalom kere­tében a Győri Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a pozso­nyi társszövetkezettel. Győrött és Pozsonyban is jól sikerült áru­házi heteket rendeztek. A győ­riek az év utolsó napjaiban megkötötték az 1975. évre érvé­nyes sörszállítási szerződést, amelynek alapján egymillió üveg sört küldenek Pozsonyból Győrbe. robbantásos módszerrel néhány lakott ház miatt. A kézi árok­ásáshoz pedig nincs ember. A honvédség segítségét kérték, s az építők ezúttal sem csalódtak. A szót tett követte, jöttek a ka­tonák segíteni. Tíz napon át 25 fős katonai csoportok érkeztek az építkezésre és jóval többet végeztek a tervezett árokásás­nál. Felborult egy terepjáró sze­mélygépkocsi július 15-én dél­előtt Gödrekeresztúron. A jár­művet Dörnyei Miklós 20 éves, Komló, Berek utca 17. szám alatti lakos vezette, szünidei munkán lévő diákokat szállítva Kaposvár felől, Sásd irányába. Gödrekeresztúrra érve egy bal­ra ívelő kanyarban kisodródott a 70-75 kilométeres sebesség­gel közlekedő autó. A gépkocsi- vezető megkísérelte „visszahoz­ni” az útközépre, eközben azon­ban elvesztette uralmát a jár­mű felett. A gépkocsi keresztbe fordult, felborult, majd az út­menti árokban kötött ki. Kilenc utas közül többen ki­estek a járműből a borulás so­rán, így a 13 éves Stern Mária az autó alá került és sérülé­seibe a helyszínen belehalt. A iratok Régi kéményseprő-dinasztiák önként ajánlják fel a féltett családi irataikat. Ezt teszi a híres Szabó-familia egyik ké­ményseprő tagja, a 72 éves Gyuri bácsi, de maga a gyűj­tő és rendszerező Pataki Ig­nác, a vállalat igazgatóhelyet­tese is, akinek apja, nagyap­ja, dédapja is kéményseprés­sel foglalkozott, szintén becses értékekkel rukkolt ki. tömegbalesetnél hárman súlyos, négyen könnyebb sérülést szen­vedtek. Az ügy a Pécsi Járás- bíróság elé került. A rendelke­zésre álló bizonyítékok, szakér­tői vélemény alapján a bíróság megállapította: a baleset azért következett be, mert Dörnyei Miklós a meredek lejtőn, éles kanyarban a körülményekhez mérten túlzott sebességgel köz­lekedett. A gépkocsivezető bű­nösségét halálos tömeges köz­úti baleset gondatlan okozásá­nak bűntettében állapították meg és 2 év 4 hónapi, fogház­ban letöltendő szabadságvesz­tésre ítélték. A bíróság egyide­jűleg 4 évi időtartamra tiltotta el a vádlottat a közúti jármű- vezetéstől. Nem jogerős az íté­let. A tárgyalóteremből Halálos tömegbalesetet okozott 2 év A hónapi fogházra ítélték a gépkocsivezetőt Kiküldött munkatársunk je­lentette. tésére, különös tekintettel a taneszköz ellátására. Vannak Forradalmi daloktól vissz­hangzott tegnap délelőtt g Fő­városi Művelődési Ház nagy­terme. A széksorokat 297 diák az V. Országos Diákparlament küldöttei — a főváros és a megyék szakmunkásképző in­tézeteinek, gimnáziumainak és szakközépiskoláinak küldöttei —- foglalták el. Pécset és Ba­ranyát 12 tagú diákküldöttség képviseli a parlamenten. Délelőtt 11 óra utón a par­lament elnökségében helyet foglaltak dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes, dr. Nagy Sándor, a KISZ KB tit­kára és több megye diákkül­döttei is. Pécsről Oláh Anikó és Száll Erzsébet szakmunkás- tanulók. Az elnök tisztségét — a miniszter jobbján — egy matrózblúzos egri kislány, Bok­ros Mária harmadik osztályos gimnáziumi tanuló, a KISZ KB tagja töltötte be, diókos ked­vességgel és felelősségteljes komolysággal. Mint rövid expozéjában megjegyezte a középiskolás diákok szép hagyományként először 1946-ban, legutóbb 1972-ben gyűltek össze „meg­vitatni közös dolgaikat...” (Legutóbb szakmunkástanuló diákokkal együtt, ahogyan ez­úttal is.) A háromnapos tanács­kozást az előző esti tv-adásra utalva, ezzel a gondolattal in­dította el a parlament fiatal' el­nöke: „Munkánk csak akkor le­het eredményes, ha valameny- nyien igyekszünk önmagunkat adni . .." Dr. Gosztonyi János államtit­kár, az MSZMP KB tagja vita­indító referátumában beszámolt miedenekelőtt a két évvel ez­előtti diákparlament ajánlásai­nak és interpellációinak sorsá­ról. Számos ajánlás, ami a ta­nulásra, továbbtanulásra vonat­kozott valóság lett azóta. Új oktatási formák indultak meg a szakmunkás fiatalok számá­ra. (Pl. a szakmunkások közép­iskolája: a legkiválóbbak egye­temi felvétele érettségi nélkül.) Számos intézkedést tettek a szakmunkásfiatalok szakmai és általános műveltségének gyara­pítására, és a tovább nem ta­nuló érettségizett fiatalok munkába állásának megköny- nyítésére, csakúgy, mint a diák szociális juttatások növelésére. Megjegyezte azonban: kétség­telenül kevés még mindig a kollégiumi helyek száma, és jelenleg sincs keret az albér­letre kényszerülő diákok külön anyagi támogatására. Kor­mányzatunk nagy erőfeszítése­ket tett sok egyéb területen is, így például az iskolák színvo­nalbeli különbségének csökken­megvalósult kezdeményezések is. Ilyennek tekinthető — szak­munkásfiatalok áldozatos hoz­zájárulásaként — egy 1000 személyes vietnami szakmun­kásképző iskola felszerelése is. A továbbiakban a Központi Bizottság oktatáspolitikai hatá­rozata végrehajtásának mene­téről, az ifjúságot foglalkoztató intézkedésekről, jövő tervekről szólt az oktatási minisztérium államtitkára. Délután a referátum vitája következett, vasárnap szekció­üléseken folytatódik az V. Diákparlament tanácskozása. W. E. Több mint ötmillió forint az emlékmű-számlán Segítenek a katonák Budán, a Várban már meg­tekinthető Makrisz Agamemnon kompozíciója, elkészült a pécsi felszabadulási emlékműre kerü­lő alkotás. Pécsett, a Mecsek- oldalon is jó ütemben halad­nak a munkák, s ha az utóbbi évekhez hasonlóan az idei tél is enyhe lesz, akkor folyamato­san dolgozhatnak a társadalmi munkások és az építők a felsza­badulási emlékművön és a kör­nyék rendezésén. Ami a parkosítást illeti, eddig valamennyi tervezett elképzelést megvalósítottak. Tavaszra már csak azok a munkák maradnak, amelyeket közvetlenül április 4. előtt érdemes elvégezni. Az em­lékmű kivitelezői, a Dél-Dunán­túli Vízügyi és Közműépítő Vál­lalat dolgozói folytatják a tám­falak vasszerkezetének szerelé­sét. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola példás gyorsasággal befejezte az üléselemek sab­lonterveinek készítését. Az ele­meket már a múlt hét végén el­juttatták az Építőgépgyártó Vál­lalat pécsi gyárához. A felszabadulási emlékmű építéséről szóló legutóbbi hír­adásunk óta a Városi Tanács emlékmű-számlájára befizetett összeg ötmillió-kétszázhatvan- ezer forintra emelkedett. No­vember 30-án négymillió-hat­százezer forint volt a számlán, november végétől december kö­zepéig viszont 65 vállalat, intéz­Az ország egyetlen kémény­seprő múzeuma Budapesten található. 1976-ban a Baranya megyei Kéményseprő Vállalat is nyit egy múzeumot a majd megépülő új kirendeltségében Pécsett. Halárusitó stand Villányköves- den. Fotó: Erb János Leggazdagabb az írásos anyag. Száz-másfélszáz éves iratok kerültek elő: így szakbi­zonyítványok, tanulólevelek, vándorkönyvek, hatósági papí­rok. Ritkaságnak számítanak az 1800-as évekből származó mesterlevelek és tanoncköny- vek. A hajdani szaklapok „Ké­ményseprő Iparos", a „Ké-

Next

/
Thumbnails
Contents