Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-24 / 352. szám

2 Dunántúli napló 1974. december 24., kedd A Központi Népi Nemzetiségi Késtek a vonatok és autóbuszok Sűrű köd Baranyában Sok a baleset Határttr-eskütétel Siklóson Együttes „Nehéz műszak“ a mentőknél járás változására érzékenyek — például az asztmás beteg­ségekben szenvedők — nehe­zen viselték el a hűvös, ködös időt. Persze nem csak a rosszul- létek jelentettek gondot a men­tőknek. Jelentősen megnőtt a kisebb-nagyobb közlekedési balesetek száma is. Pécsett a Zsolnay Vilmos utca kereszte­ződésében két gépkocsi ütkö­zött össze, — az „eredmény" gerinctörés, fejsérülés. Lány­csókon gyalogost ütöttek el, aki mellkas zúzódást szenve­dett, a Magyarsarlósra vezető úton árokba borult egy sze­mélygépkocsi, — de sorolhat­nánk tovább azokat a balese­teket, melyek csak Baranyá­ban történtek és legfőbb oko­zójuk a ködös időjárás és a rossz látási viszonyok voltak. Baranyában Színes és változatos műsor­ral szórakoztatta három napon át Baranya nemzetiségi lakos­ságát a Központi Népi Nem­zetiségi Együttes. Versend, Kátoly és Szeder­kény után vasárnap Mohácson a Bartók Béla művelődési köz­pontban közel két órát betöl­tő előadást nézhetett és tap­solhatott végig a közönség. Egyarón jól szórakozhatott a magyar, a délszláv és a német néző, miután valamennyi mű­sorszám mindenki nyelvére szólt. A közönség tetszéssel fo­gadta és ráadást kért a dél­szláv tamburazenekar dalaiból, a kónyi kalapos táncból, a ro­mán legénytáncból, a német polkából és a sokác lakodal­masból. A mohácsi közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta az együttes teljesítményét. A műsor végeztével a Délszláv Klub nevében Szalai Lószlóné klubtitkár ajándéktárgyakat nyújtott át Kricskovics Antal­nak, az együttes művészeti ve­zetőjének. (MT) Kedvezőtlen időjárással kez­dődött az ünnep előtti hét. A hideg idő mellett a legtöbb gondot és kellemetlenséget a váratlanul leereszkedett sűrű köd jelentette. A nagy óvatosságot követe­lő vezetés, lassú haladás miatt szinte az egész országban kés­tek a vonatok és a távolsági autóbuszok. A ' legnagyobb fennakadásokat a légiforga­lomban okozta a mostoha idő­járás. Ferihegy forgalma meg­bénult, a sűrű köd miatt in­dításra és fogadásra egyaránt alkalmatlanná vált tegnap reg­gelre a repülőtér. A MÁV Pécsi Igazgatóságá­nak tájékoztatása szerint Ba­ranya megyében a vonatok legfeljebb 10—15 perces ké­séssel érkeztek, lényeges fenn­akadás csak a budapesti gyorsnál jelentkezett, amely több mint egy órát késett. Az autóbuszforgalmat ugyan­csak lassította a sűrű köd. A Piac téri távolsági autóbusz állomásra a közelebbi terüle­tekről 15—20 perces késéssel érkeztek be a járatok, a távo­labbi állomásokról — mint Budapest és Szeged — egy órás menetrend-eltolódás sem volt ritkaság. A mentők a tegnapi napon Baranya megyében „csúcsfor­galmat” bonyolítottak le. ^4ás napokhoz képest megduplá­zódtak a rosszullétek, az idő­Jelentős bé rfej I esztés a Kesztyűgyárban Kellemesebb meglepetést nem is tartogathatott volna a kará­csony: az év utolsó hónapjá­ban külön prémium, a jövő esz­tendőben pedig az átlagosnál magasabb bérfejlesztés a Pécsi Kesztyűgyárban. A prémiumot tegnap kapta kézhez a Kesztyű­gyár központi üzemének és gyáregységeinek 4200 dolgozó­ja, a bérfejlesztés pedig majd a február 11-i borítékban lesz, január elsejéig visszamenőleg fizetik. A Pécsi Kesztyűgyár melles­leg az idén is szeretné elnyer­ni a Kiváló vállalat címet, s ez a háromnegyedévi eredmények tükrében nem is tűnik olyan el­érhetetlennek. Ha így lesz, a vállalat jogot szerez arra, hogy számításba vegyék a Miniszter- tanács és a SZOT Vörös Ván­dorzászlajának odaítélésénél. Vasárnap délelőtt ünnepé­lyes körülmények között tettek esküt a csapatzászló előtt a siklósi határőrlaktanyában azok az újoncok, akik novem­berben öltötték magukra a ha­tárőrség egyenruháját. Az ün­nepi eseményen többszáz hoz­zátartozó — szülő, testvér, menyasszony és feleség — vett részt és megjelent Demény Im­re alezredes, a határőrség országos parancsnokságának képviseletében, Megy aszói Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, dr. Vida Sán­dor, a Siklósi járási Pártbizott­ság első titkára, Valkai József, a Munkásőrség Baranya me­gyei parancsnoka, Gergely László, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Török Zsigmond, a siklósi járási ta­nácshivatal elnöke. Az eskütételre felsorakozott újoncokat Gelencsér József ez­redes, a határőr magasabb egység parancsnoka köszön­tötte, majd Schlosser Tibor ha­tárőr-újonc lépett az egység sorfala elé — oldalán szülei­vel és ifjú feleségével —, s az újoncok jobbjukat ökölbeszo­rítva mondták utána az eskü szövegét. Az eskütétel után Demény Imre alezredes köszöntötte az ifjú határőröket, akiket figyel­meztetett arra: a kiképzésnek csak az első szakaszán jutot­tak túl, a kiképzés nehéz fel­adatai még előttük vannak, s ezeket megoldani a rájuk vá­ró legfontosabb tennivaló. Az ünnepség az esküt tett határőrök díszszemléjével ért véget. Debrecenben és Budapesten már eredményesen működik Szakszervezeti társadalmi munkások jutalmazása Nem titkos telefon, minden­ki számára elérhető lesz, aki rászorul. Megszületett, több éves előkészítő munka ered­ményeként az a telefonvonal, amelynek végén egy kétségbe­esett, gondjaira kiutat nem ta­láló ember kérhet segítséget, azt is mondhatnánk, lelki első­segélynyújtást. A Megyei Men- tálhygiés Intézetben tájékoztat­ták az illetékes szakembereket és a sajtót, hogy sok-sok se­gítséggel — állami és társa­dalmi szervek, és a Posta osz- szefogásával — megvalósulha­tott Pécsett is az a szolgálat, amely 1971-ben Debrecenben, tavaly pedig Budapesten jött létre. Az SOS-telefon, amelyet a krízishelyzetben levők vehetnek igénybe, január elsején, este hét órakor válik elérhetővé a 12-390-es számon, s azon túl minden nap este héttől reggel hétig tart ügyeletet. E telefon- számot lapunk minden számá­ban, a kórházi ügyeleteknél kö­zöljük. Fölösleges itt szakmai méltatásba bocsátkozni, még­is két dolgot meg kell említe­ni e telefonszolgálat kapcsán: először is azt, hogy miért van szükség rá, másodszor pedig azt, hogy ha szükséges és vég­re megszületett, becsüljük meg valamennyien . . . A tájékoztatón kiadott silla­busz így ír: „Óriási lendületet adott az öngyilkosság megelő­zésnek az úgynevezett cry for help, segélykiáltás jelenségé­nek felfedezése. Ennek lénye­ge, hogy szinte kivétel nélkül és nem tudatosan, valamennyi öngyilkos-jelölt valamilyen for­mában közli környezetével szándékát. Ez nem feltétlenül tényközlés, sokkal inkább vi­selkedésével, hanghordozásá­val, mimikájával igyekszik a számára fontos személy figyel­mét saját kilátástalan helyze­tére felhívni. Ez a magatartás a válságba jutott ember utol­só, öntudatlan segélykiáltó- sa . . . Ha a segítség ilyenkor megfelelő, megakadályozza a válság elmélyülését, segít a reális megoldás megtalálásá­ban, amelyre a bajba jutott ember pillanatnyi állapotában egyedül nem képes. A jelenség felismerése tette lehetővé a megelőző telefonszolgálatok létrehozását s működését.” Debrecenben és Budapesten a szolgálat mór bizonyított — csökkent az öngyilkosságok száma. Baranya és Pécs ma mór felzárkózott az öngyilkos- sági mutatókban vezető szere­pet játszó megyék és városok mellé. A Crossbar telefonköz­pont megépítése lehetővé tet­te, hogy bővülő tendenciával nálunk is megindítsák a tele­fonszolgálatot, amelyre — és ezt csak a krízishelyzetben le­vők tudják csak igazán — igen nagy szükség van. Becsüljük meg: ne fokozzuk le ezt a szolgálatot holmi te­lefondoktorrá, mert ez nem or­vosi tanácsadás, házassági fel­világosítás . .. Másrészt óriási áldozat a szolgálat szakembe­reitől, hiszen nem kis terhet vállalnak magukra. Ide tartoz­nék még az is, hogy e szolgá­lat névtelen és személytelen, a segélynyújtó nem fogja ma­gát megnevezni, s természete­sen a hívó fél sem köteles erre. De, ha mégis megtenné, a szolgálat részvevőit kötelezi az orvosi titoktartás. Az eredmény nem várható máról holnapra, s ez a munka nem látványos. Biztos, hogy az öngyilkosságok száma itt is csökkenni fog. Hallani ellen­érveket: „és akinem nincs te­lefonja?" „Nincs értelme az egésznek." vagy: „nem is olyan újdonság . . ." De ezek szoká­sos reakciók, minden új dolog bevezetésénél tapasztalhatók. És a mókamesterek, a viccelő­dök, az elmaradhatatlanok ot­romba beszólásaikkal — majd elmaradnak azok is, de min­dig gondoljanak arra, hogy ez a telefon sokaknak az utolsó szalmaszálat jelenti, amibe kétségbeesetten próbál meg­kapaszkodni, s azért nem tud, mert a tréfamester elfoglalja a vonalat...- kp ­A Pécsi Kesztyűgyár már hosz- szabb ideje a könnyűipari tár­ca egyik legjobb vállalatának számít, innen kerül ki a köny- nyűipar egyik leggazdaságo­sabb exportcikke. Minden év­ben eredményesebben dolgoz­nak, amit az utóbbi öt évben háromszor is elnyert Kiváló vállalat cím és egy miniszteri dicséret is ékesen bizonyít. En­nek ellenére lehetőségeik sze­rények, saját erőből évente csak 3—4 százalékos - leszámítva a tavalyi központi béremelések eredményezte 9 százalékot - bérfejlesztést tudtak megvalósí­tani. A vállalat gazdasági és szakszervezeti vezetői ezért szorgalmazták a minisztérium­ban és a Bőripari Dolgozók Szakszervezeténél a nagyobb anyagi elismerést. Kérésük vé- qül is meghallgatásra talált, a Könnyűipari Minisztérium 2,8 millió forint bérkedvezményt engedélyezett. Mondanunk sem kell, erre a plusz pénzre a vál­lalatukhoz való hűségüket és akarásukat oly sokmindenben kinyilvánító kesztyűgyári dolgo­zók — zömükben lányok és asz- szonyok — rá is szolgáltak. Az idei bérfejlesztés így a tervezett 3—4 százalékkal szem­ben 7,5 százalékos lesz. A bér- színvonal mutatója így már sok­kal szebben fest, az egy főre eső évi átlagbér 25 300 forint, míg 1970-ben a 20 ezret sem érte el. A kapott 2,8 millió fo­rintnyi bérkedveményt most — az elmúlt 11 hónapban kifize­tett bérek arányában — pré­miumként osztották ki, jövőre viszont — a szakszervezeti ta­nács javaslatainak figyelembe vételével — beépítik a bérekbe. A béreken felül a Kesztyűgyár közvetlen és közvetett juttatá­sok formájában nyereségrésze­sedésből is többet költött dol­gozóira, a tavalyi 7,7 millió fo­rinttal szemben 11 milliót. Eb­ből a 13. havi borítékon kívül jutott a munkáslakásépítési ak­cióra, az óvoda és az üdülők fenntartására, jutalmazásokra és segélyekre stb. Holnap nyit u a Petőfi mozi Holnap délután négy órakor a filmgyártás egy új alkotás­sal ajándékozza meg a mozi­nézőket, a filmforgalmazás pe­dig egy korszerűsített mozival. Karácsony első napján délután nyit a Petőfi — az egykoii Uránia — A dunai hajós című új magyar filmmel. Tegnap ugyanis átadták a korszerűsí­tett filmszínházat. Pécs legforgalmasabb, legmo­dernebb mozija mór a portál­ján megújult: érdekes reklám- betűk hirdetik, hogy mit lehet látni odabent. Az előcsarnok pedig cseresznyefa falburkolat­tal várja a nézőket, új ülőkék­kel és egyáltalán, — nagyon modern hangulattal. A föld­szinti nézőtéren aranybordás huzatot kaptak a székek, az emeleten pedig minden ülőhely új, szép, egyenként 1800 forint az ára — és ami a legfonto­sabb — nem nyikorog többé. Új a vetítőgép is, két 35 milli­méteres gép, ugyancsak vado­natúj kiszolgáló-berendezések­kel. így aztán háromra nőtt a teljesen önműködő pécsi ve­títőberendezések száma. A klub-mozi és a Kossuth mozi után a gépésznek itt is már csak az előadás megindítása és befejezése a feladata, min­dent a gép végez. A filmszaka­dás kivételével tehát az elő­adás közben nem lehet más zavar. Rejtő János, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója mondja: — Most tudtuk meg, hogy ía 40 éves mozi, a volt Uránia ipari műemlék lesz. Az ország­ban ugyanis először ezt a film­színházat építették hangosfilm­vetítéshez, a többit csak úgy alakították át. Egyébként ez a mostani korszerűsítés közel 2 millió forintba került. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa nöbizottságá- nak, kulturális, agitációs pro­paganda bizottságának tag­jait és társadalmi aktívákat ju­talmaztak meg Pécsett. Rameisl Ferencné, az SZMT titkára el­ismerő szavak kíséretében ju­talmakat adott át dr. Földvári Jánosnénak, a közalkalmazot­tak megyebizottsága nőbizott­sága vezetőjének, Serényi Ist- vánnénak, Fábián Józsefnének, Hegedűs Lászlónénak, Kama­rás Lászlónénak, Kornis Mi­hály né dr.-nak és Schultz Lász­lónénak, az SZMT nőbizottsá­ga tagjainak, Nyúlás Jánosné­nak, az ÉDOSZ nőbizottsága vezetőjének, Szekeres Sándor- nénak, a Mecseki Szénbányák nöbizottsága vezetőjének Feny­vesi Mihálynénak, Pécs város óvodai felügyelőjének, Somogy- vári Valériának, a Pécsi Rádió riporterének, Török Évának, a Dunántúli Napló munkatársá­nak, Mátyás Gézának, a szak- szervezeti sajtó propagandistá­jának, Bánfai Józsefnek, Biró Tiborgak, Bucsky Mihálynak, Várad y Gézának a kulturális agitációs propaganda munka- bizottság tagjainak, Nagy Gyulának, a HVDSZ Fémipari Vállalat tánccsoport vezetőjé­nek, Ivasivka Mátyás karnagy­nak, Ihorosi Jánosnénak, a Parképítő Vállalat kulturális, agitációs propaganda felelősé­nek, Dunai Józsefnek, a szín­házi közönségszervező-hálózat szakmai irányítójának, Dénes Bélának, a szakszervezeti tö­megpolitikai oktatás megyei vezető propagandistájának, il­letve Cser Ferencné, Halász Rezső, Péter Gizi és Faludi László társadalmi aktíváknak. Harmincezer pályázó közül Wittner Tamás 12 éves pécsi fiú má­sodik helyezést ért el a Füles karácsonyi nagy gyermek rejtvény­pályázatán. A nyeremény 25 játékautó.

Next

/
Thumbnails
Contents