Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-22 / 350. szám
2 Dunántúlt napló 1974. december 22., vasárnap Tízezer ember véleménye Harkányról A fürdő fejlesztése nemcsak megyei feladat Legkorábban öt, legkésőbb tíz év múlva eléri a harkányi fürdő az évi kétmilliós forgalmat. Az utóbbi tizenhét évben ugyanis évente átlagosan 17 százalékkal nőtt a látogatottság, ami egyben azt is jelenti, hogy a fürdőt fejleszteni kell. A rendelkezésre álló vízmennyiséggel a fejlesztést meg lehet valósi- tani és igy elérhető az évi kétmilliós forgalom. A megállapítás a KSH Baranya megyei Igazgatósága és a Baranya megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya által készített reprezentációs felmérés alapján született. Megfogalmazódott az a gondolat is, hogy a strand bővítésével egyidőben célszerű lenne Baranya több területén — Pécs, Szigetvár — kialakítani a harkányi fürdőzés ellenpólusait. Siklós szépen kiépített strandja nem képes a forgalom megosztására, hiszen egész évi látogatottsága nem éri el a 30 ezer főt. Harkány éves forgalmának 43,3 százalékát Baranya adja, 48 százalékát az ország egyéb területei s 8,7 százalék a külföldről jött vendégek aránya. Tehát a fürdő fejlesztése nem lehet egyedül megyei feladat. A drávaszabolcsi átkelőhely megnyitásával pedig a külföldi forgalom gyors növekedésével is számolni kell. Ezzel egyidőben emelkedik a személygépkocsi-forgalom is, vagyis nő a parkolási igény. Épp ezért — elsősorban a strand környékén — szükséges újabb parkolóhelyek építése, valamint a Harkányba vezető utak fokozott karbantartása. A fürdő látogatóinak zöme fiatal, ami azt bizonyítja, hogy az emberek elsősorban szórakozni járnak a strandra és nem gyógyulni. A 65 év felettiek aránya nagyon alacsony, pedig azok a mozgásszervi bántal- mak, melyeket a víz gyógyít, elsősorban - e korosztálybelieket kínozzák. Az idős emberek zajosnak, számukra nem megfelelőnek tartják a strandot, azért nékik a kád és egyéb fürdési, kezelési lehetőségeket kellene bővíteni. Érdekes megállapítása a felmérésnek, hogy azoknak a nagy vállalatoknak a dolgozói, — BÉV, Mecseki Szénbánya, MÁV —, melyek rendelkeznek termálvizes üdülővel — nem járnak a strandra fürdeni. Az ilyen vállalati medencék azonban befogadó- képességükhöz mérten aránylag kihasználatlanok s ezért valamint az egységes vízgazdálkodásért a jövőben nem célszerű a vízátadással való üdülőépítés. A fürdő vendégek tartózkodási idejéből az is megállapítható, hogy Harkány mindenekelőtt hétvégi üdülőhely azok számára, akik a strandot látogatják, mivel 59,4 százalékuk 1—3 napra, vagy félnapra érkezik ide. A látogatók zöme többszöri vendég, tehát a szolgáltatásokkal általában megelégedettek. Elfogadhatóan jónak mondható a jelenlegi hideg-melegvizes medence aránya is. Érdemes lenne megvalósítani a strandon egy orvosi vizsgáló és kezelő központot, amit a fürdőzők magán, vagy SZTK beutalásos módon igénybe vehetnének. így lehetne megszüntetni a feltűnően nagy számú, helytelen „önorvoslást”. Megfontolandó gondolat egy tornaterem létesítése, ami nemcsak a szolgáltatásokat bővítené, hanem a gyógykezelést is segíthetné. Újszerű és viszonylag kis beruházással megvalósítható létesítmény lenne egy szauna. Probléma Harkányban a szálláshelyzet. A strand vendégeinek 36,4 százaléka a fizetö- vendégszolgálatot kénytelen igénybe venni. Igaz, hogy a helyi lakosság és a hétvégi üdülőt építők nagyrésze vendéglátásra rendezkedett be és a szállást jórészt üzletszerűen adják ki. Épp ezért szükséges a jövőben — főként idényben — az állami szálláshelyek számának a növelése! T. É. Ünnepi gyűlés a megyei munkásőr parancsnokságon Megértik és támogatják pártunk politikáját ünnepi gyűlést tartottak tegnap délelőtt a Munkásőrség Baranya megyei Parancsnokságán. A gyűlésen részt vettek a törzs állományának és a közvetlen alegységek parancsnokai, munkásőrei. Az elnökségben helyet foglalt és felszólalt dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára is. Valkai József megyei parancsnok, beszédében értékelte az 1974-es kiképzési évben végzett munkát. Mint mondotta, a megye munkásőr egységeiben a politikai, erkölcsi és fegyelmi helyzet megfelelő. Dr. Nagy József tolmácsolta a munkásőröknek a megye pártvezető testületéinek jókívánságait, maid többek között arról szólt, hogy 1975-ben még több feladat vár rájuk, hiszen ebben az évben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját és belpolitikai életünk is a nemzetközi érdeklő-f dés közéopontjába kerül az MSZMP XI. kongresszusával. A szélesen kibontakozó munka- verseny-mozgalom is azt bizonyítja, hogy a dolgozók egyetértenek pártunk politikájával és támogatják azt. Az ünnepi gyűlésen kitüntetések, elismerések átadására is sor került. A szocialista versenymozgalomban elért eredményei alapján immár harmadszor és véglegesen a siklósi járási zászlóalj nyerte el a Területi Parancsnokság legjobb egységének járó serleget és az elismerő oklevelet. Második helyre került a pécsi városi-járási zászlóalj. A Területi Parancsnokság legjobb közvetlen szakalegysége iett a műszaki-vegyvédelmi szakasz, második a híradó szakasz. A Területi Parancsnokság legjobb híradó szakalegysége a Mecseki Szénbányák zászlóaljának ellátó raja, őket követi a mohácsi városi-járási zászlóalj híradó raja. A Munkásőrség Országos Parancsnoksága 15 évi szolgálatukért 3, tízéves szolgálatért 29 munkásőrt tüntetett ki Szolgálati Érdeméremmel. Tizenöten, ötévi szolgálatuk elismeréseképpen Munkásőr emlékjelvényt kaptak. A Baranya megyei Parancsnokság 4 Kiváló Munkásőr jelvényt és oklevelet osztott ki. Huszonegyen dicsérő oklevélben, nyolcán tárgyjutalomban részesültek. X-Xiiló'X'X'X’XvX'X X'X X XvXvX X PlfT fpHg Kától y ban Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli a kó- tolyi Új Élet MGTSZ, amelyet negyedszázada Kasza- povics András alapított és haláláig vezetett. A december 21 -i jubileumi ünnepségen megkoszorúzták a Kaszapovics-em- lékművet. Az egykori elnök, aki 1947-ben kiváló kukoricatermesztési eredményeiért Kossuth-díjat kapott, majd több magas kormánykitüntetés tulajdonosa lett, a szövetkezetben bevezette a megyei és országos hírű gazdálkodást. Meghonositottta a Kátolyi Aranyözön nevű kukorica- tájfajtát. A művelődési házban megtartott ünnepi közgyűlésen megjelent dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, Cseperke Dezső, az MSZMP Mohács járási Bizottságának munkatársa, Pest József, a Mohács járási Tanácsi Hivatal osztályvezetője, Réger Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetség főtitkára, Mán- dics Mihály, a Délszláv Szövetség főtitkára, Ognye- novics Milán, a Délszláv Szövetség nyugalmazott főtitkára dr. Szabó József, a Baranya megyei NEB elnöke, országgyűlési képviselő, Kerner Ádám, a Duna és Karasica menti Termelőszövetkezetek Szövetsége elnöke. Az ünnep alkalmából miniszteri dicséretet kapott Takács Dánielné, „Kiváló Téesz-tag" kitüntetést nyújtottak át Balatinácz Márknak, Kaszapovics Andrásné- nak és Jerácz Jánosnak. ICettös jubileum Fennállásának 80. és államosításának 25. évfordulóját ünnepelte december 20-án a Mohácsi Vasöntöde Vállalat, amely nyolc évtizede 2-3 lakatossal kezdte a munkát: kisebb mező- gazdasági gépeket készítettek, javítottak. 1949-ben a mintegy száz munkás 3- 4 millió forint termelési értéket állított elő. Napjainkban a termelési érték meghaladja a hetvenmillió főzi ntot. A jubileumi ünnepségen 12 dolgozó aranygyűrűt kapott a vállalatnál kifejtett 25 éves munkásságáért, százan pedig pénzjutalomban részesültek. Gondolatok néptánc formában A természetet és a környezetet védi a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat, amikor a város zöld részeit gondozza, fejleszti. Korábban évenként átlagban hatszáz fát ültettek ki, míg idén ez a szám meghaladja az ötezret. A közterületekre általában platánok, hár- sak, acerok kerülnek, melyek viszonylag jobban viselik a füstöt, a szennyezett levegőt. Újdonság a díszalma, cseresznye és — szilvafa. Cserjékből régebben évenként két-három- ezret telepítettek. Ezen az őszön 80-féle cserje — legalább harmincezer példányban — várja a kiültetést. Pécs klímáját kedvelik a som- és fagyalfélék, a loncok, jázminok, dísz- és nyári orgonák, az örökzöldek ugyanúgy, mint az aranyeső, valamint — vessző, vagy az os- tornyérfa. Most a Vadász, a Szántó Kovács utcában hársat, a Páfrány, Veress Endre utcában juhart, a Bihari utcában kőrist, a Szilva utcában gömbakácot ültetnek. Az Ybl Miklós utcában japán akácok, q^Juli- pán utcában pedig díszgalago- nyabokrok sorakoznak ősztől. Úgy nyesik a fákat, hogy a korábbi két és fél méteres törzsmagasság három és fél méter legyen, ugyanis a magas kocsik a mélyen terebélyesedő lombkoronákban elakadnak, kórt okoznak. Pécsett jelenleg a gondozott zöld felület egymillió egyszázezer négyeztméteres; 1980-ra majdnem megközelíti a kétmillió négyzetmétert. Évente 100—150 ezer négyeztméternyi zöld területet újítanak fel. Nemrégen fejeződött be egyebek között a Balokány-liget, a Tanárképző Főiskola kertjének rekonstrukciója. Még dolgoznak a Barbakánnól, a tévétorony környékén, a Számítás- technikai Központnál. Minden esztendőben rendszerint húszmillió forint értékben építenek parkokat. Az új Siklósi városrészben a későbbiekben egy 5—6 holdas közparkot hoznak létre a lakótömbök körüli parkrészeken kívül. Készülnek a Mecseki Parkerdőben a pihenőkkel, szalonnasütőkkel és esőbeállókkal ellátott séta- utak, melyek 5—6 kilométer hosszan a Mandulást, a Remete-rétet, Égervölgyet és a Szentkutat kötik össze. A gyermekeknek a vállalat mászókorlátokat, rakétákat gyárt házilag. Hamarosan megjelennek a rönk- és cölöpvárak. Jövőre adják át a tervek szerint az úgynevezett pécsi grundot, a Patyolattal szemben. Erfilékezés a boldog pécsi évekre Bessenyei Ferenc előadói estje Népművelőnek sem kisebb, mint amekkora művész. Erről győzte meg hallgatóságát Bessenyei Ferenc pénteken este Pécsett, a József Attila Művelődési Házban megtartott előadói estjén, amelynek háziasszonya Győry Franciska, az Irodalmi Színpad tagja volt. — Színésszé válásom legboldogabb korszakát itt, Pécsett töltöttem el — mondotta Bessenyei Ferenc. — Annyira boldog volt az a korszak, hogy *nem is tudom, meddig tartott. Sokan kerültek el innen akkor velem együtt, valamennyien legboldogabbnak pécsi éveinket tartjuk .. . — A magyar színésznek csodálatos nemesi levele van. És az ars poeticája milyen» lehet? Mi határozza meg? A hozzáállás komolysága. Hogy egy életet áldoz egyetlen tiszta gondolat megfogalmaNéhány hete láttam Budapesten, a Madách Színházban az Othellót — Bessenyei Ferenccel. Itt, most Meszesen alig néhány perc alatt lepergett szemünk előtt az egész darab. A mesteri kiemelések füzére előtt a művész elmondta : — Az Othelló áll hozzám legközelebb. Amikor megsérül bennünk az ember, miközben az emberi méltóság rangjára akarjuk emelni a szerelmet, ez Othelló szavainál szebben, tömörebben aligha fogalmazódott meg. „Ó, házasélet átka, hogy miénk a bűbájos teremtés mindenestül, csak a vágya nem”. Mert a vágy az, ami a szerelmet, ezt a gyönyörűséget létrehozza, ami az életünk és teremtésünk mozgatója, rugója.- A színészmesterség lényege az emberóbrázolás. Dózsától Stromfeld Aurélig megannyi szabadsághőst játszottam. Annyi csatát ember még nem vesztett, mint én. Ezekben az emberekben azt kutattam, mi az az erkölcsi erő, amely képessé tette őket arra, hogy amit agyukkal megfogtak, azt halálukig nem eresztették el. Pedig tudták, mi a vége. Halál, száműzetés, tüzes trón. Szókratész azt tudta, hogy amit tud, azt mondani kell. Halálig mondani. Kopányi György ötlete, gondolata volt a József Attila Művelődési Házban megkezdett sorozat, amelynek keretében egy-egy estre visszahívják az egykori pécsi színészeket. Kopányi György írói pályáját a Sorsunkban kezdte. Aktív résztvevője volt a felszabadulás előtti és az azt követő pécsi irodalmi kibontakozásnak. — Csorba Győzővel, Vár- konyi Nándorral, Bárdosi Németh Jánossal kötött barátságom egy életre szól. A mesterséget tanultuk itt, Pécsett, az itteni közönség úgy bánt velünk, mint a gyermekével. Pécs, amelyről már akkor is tudtuk, hogy fontos kulturális centrum, a mai magyar drámának is otthont tudott adni. B. K. emutató a Pécsi Nemzeti Színházban A Pécsi Balett együttesétől immár megszoktuk, hogy minden bemutató alkalmával valami újjal ajándékozzák meg a közönséget. Ezúttal is meglepetésre készülnek. Először fordul elő, hogy hivatásos balettegyüttes „műfajt vált", tágítja lehetőségei határát, és a néptánc formanyelvén szólal meg - vendég koreográfusok megfogalmazásában. Tímár Sándor, Györgyfalvay Katalin és Kriskovics Antal — az est koreográfusa — amatőr láncegyüttesek élén bontakoztak ki.- Hogyan jött létre a kapcsolat a Pécsi Balettel?- Eck Imre koreográfiát tanított nekem a főiskolán - mondja Tímár Sándor, az Etűdök szerzője - tehát ismeretségünk onnan ered. Később különböző fesztiválokon vettünk részt együtteseinkkel, ahol Eck a zsűri tagja volt. Egyik alkalommal odajött hármunkhoz, s elmondta elképzeléseit, velünk és a folklórral kapcsolatos terveit, — s most mindhárman nagyon örülünk az akkori tervek megvalósulásának. Úgy érezzük, hogy korunkban az emberek nagyon egyszerű, tiszta formákra vágynak, s ezt az igényt a folklór, mely „csak tiszta forrásokból” táplálkozik — a maga módján maradéktalanul kielégíti. A folklór megőrzésére való törekvés napjainkban örvendetesen egyre szélesebb tömegek ügye, a műfaj szinkronba került az idővel.- Meggyőződésem — veszi át a szót Kriskovics Antal -, hogy minden nép táncos kincsével, a folklórt, mint eszközt felhasználva, szólni tud az emberiséget érintő súlyos problémákról is. A Dionüszosz is figyelmeztetés — azt próbáltam megfogalmazni, hogy a barbárság erőivel szemben pasz- szív magatartással nem lehet eredményt elérni. A vad erőszakot - mégha burkolt formában is jelentkezik - idejekorán kell felismerni és az ellenállás eszközével megfékezni. Györgyfalvay Katalin Montázs cimmel készítette táncjátékát. Szándékom az volt — mondja —, hogy az eredeti folklór formakincsét nem, vagy alig változtatva, új sorrendben összefűzve felvillantsuk jelenkori értelmüket, gondolatokat közöljünk, vagy inkább ébresz- szünk egyén és közösség viszonyáról, sorsról, felelősségről - mindezt a tánc nyelvén. Kriskovics Antal igy összegezte az est jelentőségét:- A Pécsi Balett most is megmutatta „merészségét", ismét úttörőmunkát vállalt. Az est főszereplői: Gallovits Attila, Baráth Ildikó, Hetényi János, Uhrik Dóra, Kuli Ferenc, Herda János Prepeliczay Annamária, Körmendy László, Horváth Irén és Sólymos Pál. A táncok zenéjét Sebő Ferenc és Simon Zoltán állították ösz- sze. T. Simon István |jgr«p! \
