Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-22 / 350. szám
1974. december 22., vasárnap Dunántúlt napló Hol tart ma Baranya mezőgazdasága? A zárt termelési rendszereké a jövő írfa: Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára Cl év tavaszától cikk- ^ sorozat foglalkozott (13 esetben) a legfontosabb mezőgazdasági szakkérdésekkel. Az adott témakörökben jártas és avatott szakemberek készítettek értékelést és Írták azt meg. Mindegyik cikk a szakágazat oldaláról igen jól és sokoldalúan elemezte Baranya mezőgazdaságában megtett utat, az élenjáró módszerek terjedését, a jelentkező hibákat és a javasolt tennivalókat. E cikksorozat nagy része az állat- tenyésztéssel, a növénytermesztésből a legfontosabb kultúrák termesztésével, a többi agrárgazdasági, üzemszervezési, gépesítési, talaj javítási témakörrel foglalkozott. A közvélemény — elsősorban a mezőgazdasági dolgozók és főleg e területek szakemberei — nagy érdeklődéssel olvasták, s különböző helyeken — felhasználva ez úton szerzett ismeretüket is — vitatkoztak ezekről egymás között is, meg más összetételű fórumokon is. Baranya mezőgazdaságáról az összegezett áttekintő értékelés — érthetően — a végére maradt. Az avatott érdeklődők joggal várják ezt is. Apart útmutatásával Hogyan lehetne minősíteni együttesen — szintetizáltan — dinamikájában és szintjében egyaránt szűkebb hazánk, Baranya mezőgazdaságában az utóbbi évtized, illetve a X. kongresszus óta megtett utat? Mindezekből következtetve mit látszik célszerűnek — a továbbfejlesztést illetően — kiemeltebben szerepeltetni, ajánlani? A cikksorozatban számokkal és tényekkel bizonyított az egyes főbb ágazatok fejlődése. Azokra való visszatérés, nagy megismétlése ez alkalommal nem indokolt. A kimaradt vagy nyitva hagyott fontosabb kérdésekre és összefüggésekre azonban szükséges válaszolni. Ma már kevesen vannak hazánkban, határainkon túl és megyénkben egyaránt, akik megkérdőjeleznék, vagy alapvetően vitatnák a szocialista mezőgazdaságunknak különösen az utóbbi évtizedben, s ezen belül is a X. kongresszus óta elért eredményeit, s ennek pozitív hatását népgazdaságunkra, egész társadalmunkra. Kádár elvtárs az elmúlt hónapban a leningrádi traktorgyár munkásai körében tartott nagygyűlés alkalmával erről tömören a következőket mondta: ,,Szocialista mezőgazdaságunk — az egész népgazdaság koncentrált erőfeszítése következtében — az utóbbi években átlagosan 5 százalékkal bővíti termelését." Úgy vélem aligha indokolt kommentálni, hogy az évi 5 százalék körüli fejlődési ütem a mezőgazdaságban milyen jelentős. Itt emlékeztetés- ként hozzá kell tennem, hogy ez az ütem a III. ötéves terv évi 2,8 százalékos átlagának közel kétszeresét jelenti. Hústermelés Megyénk mezőgazdasága fejlődésének üteme megközelítően megfelel az országos átlag fejlődési ütemének. Színvonalában azonban azt meghaladja. Mindezt jól érzékelteti az a tény, hogy megyénkben a mezőgazdasági művelt terület az országosnak mintegy 4,6 százaléka, ugyanakkor az árutermelésből 7—8 százalékos arányban részesül. A búza 1974. évi átlagtermése pl. háromszorosa a felszabadulás előtti több éves átlagnak (43,1 q, s 74 százalékkal haladja meg az 1970. évi szintet), kukoricából pedig ennek kétszerese (50/ha, s ez is 25—30 százalékkal haladja meg az 1970. évi szintet). Ezekből a növényféleségekből hosszú évek óta jóval meghaladják az országos átlagokat. Állattenyésztésben — terület- egységre vetítve — az öt legnagyobb állatsűrűségű megye közé tartozunk hosszú évek óta, s ez a számszerinti mennyiség összességében ezekben az években érte el a legmagasabb szintet. A kibocsátott állati termékek mennyisége pedig mintegy kétszerese a fel- szabadulás előtt adott mennyiségnek. Az utóbbi években főleg a baromfi, sertés és nyúl- hús termelése növekedett jelentősen. Az eredmény még szembetűnőbb, ha figyelembe vesszük, hogy mindezt 10 százalékkal kevesebb termőterületen, s alig feleannyi élő munkaerővel állította elő mezőgazdaságunk. A mezőgazdaság szocialista szektorai között az állami gazdaságok élenjárása, példamutatása érvényesült az elmúlt négy évben is. A két szektor fejlettségi színvonala azonban — a termelőszövetkezetek gyorsabb fejlődési ütame következtében — közeledett egymáshoz. Csökkent, de változatlanul jelentős mind az önellátásban, mind az árutermelésben a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe, főleg a hús, tej, tojás, zöldségtermelésben. Társadalmunkra vetített pozitív hatása sem lehet vitatható. Lakosságunk egyenletesebb, magasabb színvonalú ellátásának alapját jelentette a megnövekedett élelmiszertermelés. A parasztság jövedelme Alapvetően megváltozott a mezőgazdaságban dolgozók munka- és életkörülménye, kulturális színvonala, gondolkodásmódja. Jövedelmi színvonala már 1970-re elérte a munkások átlag jövedelmi szintjét, életszínvonalában pedig megközelítette azt. Most már sem gazdaságilag, sem politikailag nem indokolt, hogy a személyes jövedelmek a mező- gazdaságban gyorsabban nőjenek, mint az iparban dolgozó munkásoké. Ha mindezek a tények egyértelműen pozitívak, akkor miért fordulnak elő mégis véleményeltérések, viták e témakörben ipari, mezőgazdasági dolgozók, vagy más rétegek körében? Úgy vélem, alapvetően az eredmények megközelítése és az összefüggések számbavételének hiánya okozhatja rffjndezt. Tudomásul kell venni, hogy sem a mező, sem az élelmiszergazdaság nem fogható fel önálló jelenség gyanánt, hanem csakis a teljes népgazdaság dialektikus egységében. Tehát az eredmény a népgazdaságunk koncentrált erőfeszítésének eredményeként, az ösz- szes termelési tényező összhangjából bontakozott ki. Alapvetőnek kell tekintenünk, hogy szocialista társadalmunk fejlődése tervgazdálkodáson alapul. A mezőgazdaság, illetve élelmiszergazdaság egészét is ennek függvényeként, céljainknak megfelelően fejlesztjük. Az, hogy az eredmények elérésében a mezőgazdasági dolgozók egésze, ezen belül a vezetők és szakemberek széles köre derekas, elismerésre méltó munkát végzett, senki nem vitathatja. Társadalmunk egésze is elismeri. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni és elfelejteni, hogy a munkásosztály nemcsak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, hanem annak megszilárdításában és továbbfejlesztésében is döntő részt vállalt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a termelést gyorsan fellendítő gépek, eszközök, vegyszerek, anyagok, épületek mintegy ipari háttér hozzájárulását jelentik a mezőgazdaság fejlesztéséhez. A megyei képhez hozzátartozik az is, hogy az átlagot meghaladó eszközellátottsággal rendelkezik megyénk mezőgazdasága. Ez vonatkozik a gépesítettség színvonalára, a zárt termesztésű rendszerekben való részarányára a műtrágya és vegyszerek felhasznált mennyiségének átlagot meghaladó arányaira egyaránt. A szakosított teleprendszerek telepítésében pedig a területi arányainkat mintegy kétszeresen meghaladó mennyisége épült fel. Politikai tartalmában ez a hozzájárulás a munkás-paraszt szövetségben jut kifejezésre, gazdasági tartalmát pedig a termelés tárgyi alapjainak a kibővítése, korszerűsége képezi. Társadalmunk felelősségérzetének méltó megnyilvánulását tapasztalhattuk ez év őszén is, amikor a megtermelt termés betakarítása veszélyben volt. Terímvafók Azt sem szabad elhallgatnunk, hogy nem hibától mentes a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Számos területen mutatkozik viszonylagos elmaradás, javítani való. Ilyenek például :- a meglevő eszközök sok helyen nincsenek megfelelően kihasználva;- a megépített mintegy 60 korszerű szakosított állattenyésztési telep kihasználtsági foka még ez évben is alig haladta meg a 80-85 százalékot;- állattenyésztésben a hozamok növelése maradt el a célkitűzésektől;- a nagyteljesítményű erő- és munkagépek túlnyomó része is csak egy műszakban üzemel ;- viszonylagos lemaradás mutatkozik az ágazaton belül a zöldség-, gyümölcstermesztésben, amely időnként az ellátásban is éreztette kedvezőt len hatását;- szükséges növelni a cukorrépa termesztésünk mennyiségét is;- indokolatlan nagy szóródás mutatkozik azonos feltételek között gazdálkodó mező- gazdasági üzemek termelési és gazdálkodási szintje között;- kedvezőtlen termőhelyű mezőgazdasági üzemek hátrányosabb helyzetben vannak, fejlesztésük aránytalanul elmaradt, s mindezek kedvezőtlen hatással vannak e térség mezőgazdasági dolgozóira is. Nagyobb hatékonyságot és termelési eredményeket a jól és közepesen gazdálkodó nagyüzemek fejlesztésével, a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek felzárkóztatásával, a természeti feltételeinek jobban megfelelő termelési szerkezet kialakításával akarjuk elérni;- a szakmai képzés és továbbképzés (különösen a szakmunkások vonatkozásában) elmaradt a gyorsan növekvő igényektől ;- az üzem- és munkaszervezettség területén is sok tartalékunk van: — erősíteni szükséges az üzemi demokráciát;- javítani kell a társadalmi tulajdon védelmét, a vagyon- és pénzgazdálkodást, a jogszabályok betartását. Mindezek már a következő évek legfontosabb feladataira utalnak. Óriási tartalékaink vannak e területen. Pártunk Központi Bizottsága a XI. kongresszusra készülve közreadta irányelveit. „A gazdasági építőmunka feladatai" c. fejezetben irányt mutat a mezőgazdaság fejlesztéséhez is. Ezek között szerepel ,,A mezőgazdaságban folytatjuk a nagyüzemi, iparszerű termelés elterjesztését". Ennek egyik fő területe a zárt termelési rendszerek fokozatos kiterjesztése, az üzemi méretek indokolt nagyságú növelése, a szakosodás, a specializálás fokozása, a szövetkezetek, állami gazdaságok és élelmiszeripari vállalatok kooperációs együttműködésének, közös vállalkozásainak, társulásainak támogatása. A következő évek mezőgazdasági beruházásai között olyan látványos programok most nem szerepelnek, mint például a közelmúlt évek nagyszámú szakosított állattenyésztő telepek építése. Ezzel szemben most jobban előtérbe kerül a meglévő kapacitások jobb kihasználását és az előállított termékek megóvását szolgáló kiegészítő, járulékos beruházások és rekonstrukciók. „Arra törekszünk, hogy a mezőgazdasági beruházásokban előtérbe kerüljön a rekonstrukció, korszerűsödjön a gépállomány, bővüljön a vegyianyag ellátás, a hűtő- és tárolótér." ft háztáji A mezőgazdasági termelésfejlesztés legfontosabb és fő területe a szocialista mezőgazdasági nagyüzem. Ezt senki nem is vitatja. Mégis meg kell említenem a háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeinek további hasznosítását, segítését. Ennek sokoldalú indoklására itt nincs lehetőségem. Mégis utalnom kell arra, hogy nagyrészt az egyes élelmiszerekből való önellátásban — de néhány termék árutermelésében is — nagy szerepe van, amelyet a nagyüzem ma sem, de a közeljövőben sem tudna hiánytalanul pótolni. Az állat- állományunk közel fele még ebben a szektorban van, a kertészeti termékek nagy részét (zöldség, gyümölcs, szőlő) — amely egyébként is ma még nagy kézimunka igényes - itt termesztik. A tartalék és töredék munkaerő és munkaidő ezúton is jól hasznosulhat. Ezért szól erről is a XI kongresszusi irányelv. „Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek általános fejlesztése mellett számolunk a háztáji, a kisegítő gazdaságok lehetőségeivel." Úgy gondolom, hogy a „Hol tart Baranya megye mezőgazdasága" című cikksorozat együttesen jó eligazodásul szolgálhat az érdeklődők széles körei számára. A kongresz- szusi irányelvek tanulmányozásához, iránymutatásához kiegészítő segédanyag lehet a megyénk párt, állami, gazdasági és társadalmi szervek számára, hogy a megnövekedett feladatokat, célkitűzéseket eredményesen tudjuk valóra váltani. Az 1975. évi népgazdasági terv (Folytatás az 1. oldalról) —10 százalék), az építőanyagipar (kb. 7 százalék). A KGST-országokkal folytatott gazdasági együtműködés az érvényes államközi megállapodásokkal összhangban fejlődik. Fontos követelmény, hogy -a nem szocialista országokba irányuló kivitel gyorsabban növekedjék, mint ebben az évben. A nemzetközi árviszonyok változása miatt, a helyesebb árarányok kialakítása érdekében 1975. január 1-ével sor kerül az ipari termelői árak részleges módosítására. Emellett az operatív irányítás megfelelő módszereinek alkalmazása, valamint további pénzügyi és termékforgalmazási intézkedések, a termékforgalom központi szabályozásának kiterjesztése is elősegítik a rendelkezésre álló energia- és nyersanyagforrások népgazdasági céloknak megfelelő racionális felhasználását. A népgazdasági érdek hathatósabb érvényesítése miatt megváltoznak a szabályozás egyes, a vállalati gazdálkodást befolyásoló elemei is. Az építőiparban a termelés legalább 6 százalékos emelkedését a termelékenység fokozásával és megfelelő anyag- ellátással kell biztosítani. Különösen fontos feladat az állami nagyberuházások tervszerű megvalósítása. Ennek feltétele, hogy az építőipari vállalatok törekedjenek a belső tartalékok fokozott feltárására, javítsák a munka szervezettségét. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági termelés 3—4 százalékos emelkedését irányozza elő. A fejlődést a mezőgazdasági nagyüzemek további erősödése, az iparszerű termelési eljárások hatékonyabb alkalmazása és bővülése, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználása, a javuló anyagi-műszaki ellátás alapozza meg. A terv szerint a növénytermelés 5—6 százalékkal nő. A közlekedés áruszállítási teljesítménye — a népgazdaság és a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésével összhangban — 1975-ben is dinamikusan, 6—7 százalékkal növekszik. Ennek érdekében jelentősen bővülni fog a járműállomány. A terv 1975-ben is a lakosság életszínvonalának növekedését, életkörülményeinek javulását irányozza elő. A lakosság jövedelme döntő részben a gazdasági tevékenység eredménye és az érvényes gazdasági szabályozás alapján növekszik. Ezen felül az év közepén sor kerül az 1971 előtt megállapított alacsony nyugdíjak átlagosan mintegy 10 százalékos emelésére. Folytatódik a munkaidőcsökkentés az oktatás, a közművelődés, az egészségügy és a közlekedés területén. A lakosság pénzbevételei 8-9 százalékkal emelkednek. A fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 3,6 százalékot. Az egy főre jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi áruforgalom folyó árakon számítva közel 9 százalékkal lesz magasabb, mint 1974-ben. 1975-ben összesen mintegy 90 000 lakás épül. Állami erőből az 1974. évinél 2—3000-rel több, 37-38 000 készül el. Magánerőből — hasonlóan az ideihez — 53—54 000 lakás építésével lehet számolni. Ezen belül növekedni fog a többszintes társ.asházakban lévő lakások aránya. A kulturális ellátás keretében különösen a gyermekjóléti és diákszociális intézmények Hálózata bővül. Az óvodai hálózat - elsősorban a fővárosban és a vidéki városokban — mintegy 17 000, a bölcsődei hálózat — az 1974. évi 2400-zal szemben — 3700 új hellyel bővül. A bölcsődék nagy része az új lakótelepeken épül. Az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a gyógyintézeti ágyak száma kb. 2000- rel nő. Fejlődik a járóbetegellátás is. Közel 100 új általános és gyermekorvosi körzetet szerveznek. A szakorvosi rendelési idő kb. napi 600 munkaórával növekszik. Beruházások A beruházások az anyagi és pénzügyi forrásokkal összhangban, a nemzeti jövedelemmel közel azonos ütemben növekednek. A terv a szocialista szektor beruházásaira 1975-ben 129-130 milliárd forintot irányoz elő. Az eszközöket elsősorban a folyamatban lévő beruházások gyors és tervszerű megvalósítására kell koncentrálni, különösen nagy figyelmet fordítva a termelő célú nagy- beruházásokra. Ezért fontos feladat a beruházások műszakigazdasági előkészítésének javítása, a szervezettebb együttműködés a beruházók, a tervezők, a kivitelezők és a gépszól- lítók között. A termelő ágazatokban leggyorsabban azok a beruházások növekednek, amelyek az energiaellátás fejlesztését, valamint az élelmiszeripari-mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztését szolgálják A- IV. ötéves terv céljainak megfelelően a beruházások átlagos növekedésénél gyorsabb lesz a nem termelő ágazatok beruházásainak növekedése. Ezen belül is központi feladat a lakásépítés, a személyi szolgáltatások és az egészségügyiszociális ellátás fejlesztése. A terv 9 folyamatban lévő nagyberuházás gyorsított ütemű kivitelezését irányozza elő. 1975-ben három új nagyberuházás (Mecseki Ércbányászati Vállalat V. sz. üzeme, 750 kV- os távvezeték és a Debrecen- Mátészalkai Finomkötöttárugyár) kezdődik meg. További három beruházás megkezdésére az előkészítéstől függően kerülhet sor. A célcsoportos és az egyéb állami, valamint a vállalati beruházásokra fordítható eszközökkel is elsősorban a folyamatban lévők kivitelezését kell meggyorsítani. Külkereskedelem Nemzetközi gazdasági kapcsolataink a népgazdaság szükségleteivel összhangban, elsősorban a szocialista országokkal megvalósuló együttműködés további szélesítésével fejlődnek. A szocialista országokkal az államközi egyezményekben rögzített előirányzatok szerint kell a külkereskedelmi tevékenységet folytatni. Ez lehetőséget ad arra, hogy a behozatal a kivitelnél gyorsabban növekedjék. Bővülnek az együttműködés különböző formái, a termelési kooperációk, a közös fejlesztések, szélesedik a szocialista integráció. Számolunk azzal, hogy gazdasági kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal is erősödni fognak. Biztosítani kell, hogy a tőkés országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel és a behozatal összhangban legyen a külkereskedelmi egyensúly fokozatos javításának követelményeivel. Ez a termékek exportképességének jelentős növelését és aktív külkereskedelmi munkát követel. * A népgazdaság 1975. évi tervének előirányzatai reálisak. Megvalósitásuk azonban a gazdálkodás hatékonyságának lényeges javítását követeli. Arra van szükség, hogy a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok és intézmények, ezek vezetői és minden dolgozója segítse elő a tervben foglalt közös célok végrehajtását. /
