Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-22 / 350. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az 1975. évi népgazdasági terv A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: XXXI. évfolyam, 350. szám 1974. december 22., vasárnap Ára: 80 fillér MBB A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a népgazdaság fejlesztésének 1975. évi tervét, amelyet az 1974-ben elért gazdasági fejlődésre alapozva a kialakult bel- és külgazdasági feltételek, valamint a IV. ötéves terv fő gazdaságpolitikai céljainak fi­gyelembevételével dolgoztak ki. Európa békéjéért! Véget ért az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozó Tegnap folytatta munkáját Budapesten az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját elő­készítő tanácskozás. A szombati ülésszakon felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára is. A népgazdaság 1974-ben dinamikusan fejlődött, a gaz­dasági növekedés üteme az el múlt évinél és a tervezettnél is gyorsabb volt. Javult a terme­lés szerkezete, emelkedett a munka termelékenysége. A nemzeti jövedelem mintegy 6 százalékos növekedése teljes egészében a termelékenység javulásából adódott. Meggyor­sult a nemzeti jövedelem bel­földi felhasználásának növe­kedése. Túlteljesültek a terv életszínvonalpolitikai céljai, a tervnek megfelelő mértékben nőtt a beruházási tevékenység. Tovább bővültek külkereskedel­mi kapcsolataink. A népgazdaságot 1974-ben a tőkés világgazdaság zavarai és a meggyorsult infláció miatt kedvezőtlen külső hatások ér­ték. Az importált termékek ár­színvonala jóval gyorsabban nőtt, mint az exportált termé­keké, és az ebből adódó cse­rearány-romlás jelentős nép- gazdasági veszteségeket oko­zott. A verseny eredménye Az ipari termelés 1974-ben a tervezett 6 százalékkal szem­ben várhatóan 8 százalékkal lesz több az 1973. évinél. Leg­gyorsabban a gépipar, a vegy­ipar és a kohászat termelése nőtt. A munka termelékenysé­ge körülbelül 7 százalékkal emelkedett. Jelentős a szerepe az eredményekben a szocialista brigádmozgalomnak és a párt XI. kongresszusa, valamint a hazánk felszabadulásának har­mincadik évfordulója tiszteleté­re kibontakozott munkaverseny­nek, amely a termelés növeke­dését, a munkaszervezés javu­lását, a termelékenység emel­kedését egyaránt segítette. Az eredmények mellett ta­pasztalhatók voltak kedvezőt­len jelenségek is: a többletter­melés egy része nem felelt meg a szükségleteknek: indokolat­lanul nagy volt a készletnöve­kedés: az anyagimport, főleg a tőkés anyagimport az export­nál gyorsabban nőtt; növeked­tek az állami támogatások iránti igények. Mindez azt is jelzi, hogy a termelés szerke­zetének változtatása nem ha- laladt a kívánatos ütemben. Négy helyett öt százalék Az építőipari termelés növe­kedése az éves tervben elő­irányzott 4 százalék helyett mintegy 5 százalék volt. Ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése több mint 6 százalékkal nőtt. Az épí­tőipari munka termelékenysége a korábbinál gyorsabban, kö­rülbelül 5 százalékkal emelke­dett. A beruházási építkezések összességükben elérték a terv­ben előirányzottat, a nagybe­ruházások kivitelezésében azon­ban jelentős az elmaradás. A mezőgazdaság eredményei kedvezőek. A termelés színvo­nala mintegy 3—4 százalékkal meghaladja az 1973. évi szin­tet. A gabonatermés kielégíti a lakosság kenyérgabona szük­ségletét, fedezi a megnöveke­dett állatállomány takarmány­ellátását és exportot is lehető­vé tesz. Tovább nőtt az ipari növények és a burgonya vetés- területe. A kedvezőtlen őszi időjárás azonban jelentős ter­méskiesést, illetve minőségrom­lást okozott. Emiatt cukorterme­lésünk nem éri el a várt szin­tet. Zöldségfélékből és gyü­mölcsből a tavalyihoz hasonló mennyiség termett, a bortermés jóval kevesebb az előző évinél. Az őszi betakarítási munkákat hathatósan segítette a termés megmentésére kibontakozott társadalmi összefogás. Az állattenyésztés termelési értéke 8—9 százalékkal halad­ja meg a múlt évit. Különösen a sertéstenyésztés és a sertés- hústermelés nőtt erőteljesen. A szarvasmarha tenyésztésben az 1973-ban megindult fejlődés folytatódott. A közlekedés területén a termelés és az áruforgalom di­namikus emelkedése megnövel­te az áruszállítás iránti igénye­ket. Ezeket — főleg az őszi ccsúcsidőszakban — a közle­kedési vállalatok nagy nehéz­ségekkel, különleges intézke­désekkel tudták csak kielégíte­ni. A vasúti közlekedésben a korszerű Diesel- és villamos von­tatás részaránya 88 százalék­ra növekedett. Befejeződött a Szob—Budapest—Lökösháza vasútvonal teljes villamosítása. Tovább bővült és korszerűsö­dött a vasúti és közúti válla­latok járműállománya is. A lakosság reáljövedelme A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 1974-ben dinamiku­san, az előző évinél és a terve­zettnél is gyorsabban emelke­dett. Ebben nagy szerepe volt a központi bér- és szociálpoli­tikai intézkedéseknek. A fo­gyasztói árszínvonal növekedé­se éves állagban nem haladta meg a tervezett 2 százalékot, így a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 5,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 4,5 százalékkal emelkedett. A la­kosság fogyasztása 6 százalék­kal több, mint 1973-ban. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 10 százalékkal na­gyobb, mint az előző évben. Az áruellátás alapjában kiegyen­súlyozott volt. Az ipar alap­anyag-ellátásának nehézségei- azonban a fogyasztói piacon is éreztették hatásukat (vegyicik­kekből, építési szerelvényáruk­ból stb., időnként hiány volt). Elsősorban a kedvezőtlen idő­járás miatt egyes időszakok­ban nem volt kielégítő a zöld­ség- és gyümölcsellátás sem. 35-36 ezer lakás Az év során — a célul kitű­zött 85—86 ezer lakással szem­ben — 88—89 ezer lakás épí­tése fejeződik be. Ezen belül állami erőből összesen mint­egy 35—36 ezer lakás épül. A beruházási tevékenység az év folyamán fokozatosan növe­kedett, az éves ráfordítás a ter­vezett 118—119 milliárd forint körül várható. A beruházások volumene 6—7 százalékkal fe­lülmúlja ugyan az előző évit, de ezen belül az egyedi nagy­beruházásokra fordított összeg a tervezett alatt marad és csak kis mértékben haladja meg az 1973. évi színvonalat. A külkereskedelmi forgalom 1974-ben is dinamikusan, a tervezettnél gyorsabban növe­A népgazdaság 1974 ben a tőkés piaci tényezők okozta nehézségek ellenére összessé­gében eredményesen fejlődött. Az elért eredmények megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy a munka hatékonyságának to­vábbi céltudatos növelésével gazdaságunk fejlődését 1975- ben is biztosítani tudjuk. Szá­mítani kell azonban arra, hogy a tőkés világgazdaság válság- jelenségei nem szűnnek meg és ezek gazdaságunkra to­vábbra is kedvezőtlenül hat­nak. A fő feladat 1975-ben a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítása. Ezért a nem­zeti jövedelem dinamikus nö­vekedését fenntartva, a fo­gyasztás és a felhalmozás az 1974. évinél csak lassabban növelhető. Meg kell gyorsíta­ni a termelés szerkezetének át­alakítását, fokozni kell a min­den piacon gazdaságosan ér­tékesíthető termékek termelé­sét, csökkentve, illetve meg­szüntetve a gazdaságtalan termelést. A gazdálkodás min­den területén növelni kell a munka hatékonyságát és általá­nossá kell tenni az energiával, Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozó felszólalói közül Manuel Azca- rate, a spanyol kommunista párt képviselője felszólalásá­ban hangsúlyozottan szólt ar­ról, hogy az európai békéért és haladásért vívott közös harc feladatai nemcsak a kommu­A héten dőlt el: a 12 bara­nyai gazdaság közös baromfi- feldolgozó kombinátjának pró­baüzeme 1977 január elseje után kezdődhet. Az építési szerződést a beruházó és a kivitelezők megkötötték. A kombinát, amely Pécsett, a Hőerőműtől délre, a Pécs— Mohács vasútvonal mentén épül, nem tartozik majd orszá­gos szinten a legnagyobb fel­dolgozó üzemek közé — a na­gyobbak évente 4000 vagon baromfit is feldolgoznak —, de kielégíti a környék feldolgozási igényét. Kétmüszakos termelés mellett évente 1200 vagon ter­méket dobhat a piacra, s ha beindul, Kaposváron a hús­kombinátban leállnak majd a baromfifeldolgozással. Ezzel a nistáké. Elő kell segítenünk — mondotta — a különféle erők­kel való együttműködést, külö­nösen pedig a szocialista pár­tokkal. Ma már megértek a feltételek a történelmi korlátok ledöntésére, amelyek megosz­tották a munkásmozgalmat. szomszédos megye a baromfi­vonalát Pécsnek adja. A kombinát terveit — ma­kettje a képen látható — az ÉLTERV készítette, s érdekes­ség, hogy az építkezésnek úgymond generálkivitelezője nem lesz: három vállalat bá­báskodik felette. Az épületsze­relést a Baranya megyei Álla­mi Építőipari Vállalat végzi, a baromfitechnológiát a monori MEZŐGÉP Vállalat szállítja, a hűtő-fagyasztó rendszer pedig Diósgyőrből érkezik majd. Az építkezés - a terepren­dezéssel és a leendő TMK mű­hely vázszerkezetének felállí­tásával — már az idén elkez­dődött, s folyik már a leendő kombinát dolgozóinak tobor- zása-képzése is. Előrelátható­lag a két műszakban termelő feldolgozóban 600 ember jut munkaalkalomhoz — főleg lá- nyok-asszonyok. Az idén a pécsváradi szakközépiskolában beindítottak egy baromfifeldol­gozó-ipari osztályt, jövőre pe­dig ugyanezen a szakon két osztály indul. A kombinát kapacitásának felével csirkét dolgoz fel, ezen kívül tisztítanak és csomagol­nak majd pulykát, pecsenyeka­csát, libát és tyúkot — sőt ha az igények úgy alakulnak nyu- lat is. Termelésük 40 százalé­kát értékesítik majd belföldön, a többit exportálják. Belföldön elsősorban az előhűtött, azaz friss áru kerül az üzletekbe — Pécs-Baranya ellátása napra­készen biztosítva lesz —, míg exportra főleg a mélyhűtött áru kerül. Végezetül egy érdekesség: a kombinát mellé a beruhá­zással szinkronban hulladék­feldolgozót is építenek, ahol a melléktermékekből — toll, belsőrész, egyéb — lisztes táp készül majd. E tápot pedig a csirkével újból meg lehet etet­ni... (Folytatás az 5. oldalon) 250 millió forintos beruházás Baromfifeldolgozó Baranya megyének Fehérjetáp készül a hulladékból Az 1975. évi terv céljai kedett. A külkereskedelem a KGST-országokkal folytatott áruforgalomban mind a kivi­tel, mind a behozatal tervét túlteljesítette. A tervezettet megközelítő külkereskedelmi egyenleg várható. A nem szo­cialista országokkal folytatott külkereskedelem — nagyobb­részt a jelentős áremelkedések következtében — lényegesen felülmúlja a tervezettet. A tő­kés piacokon nagy mértékű volt az árak, elsősorban az importunk jelentékeny részét kitevő kőolaj, olaj- és vegyi termékek és nyersanyagok árá­nak emelkedése. Ugyanakkor exporttermékeink árszínvonala jóval szerényebb mértékben nőtt. Az árak alakulása és a behozatalnak a kivitelt meg­haladó növekedése miatt a tő­kés országokkal folytatott kül­kereskedelmünk egyenlege passzív. anyaggal és pénzeszközökkel való ésszerű takarékoskodást. 1975-ben a nemzeti jövede­lem volumene 5-5,5 százalék­kal, a nemzeti jövedelem bel­földi felhasználása 3—3,5 szá­zalékkal emelkedik. Ezen belül a lakosság anyagi fogyasztása kb. 4 százalékkal, a szocialis­ta szektor beruházása 5—6 szá­zalékkal növekedhet. Mérsékel­ni kell a készletek növekedésé­nek ütemét. Ipar 1975-ben a terv az ipari ter­melés 6 százalékos növelését irányozza elő. Ez a fejlődés megfelel a IV. ötéves tervben előirányzott éves átlagos nö­vekedési ütemnek. A termelés emelkedését a. termelékenység növelésével kell elérrri. Az ipari ágazatok szerkeze­tének átalakítása fő vonásai­ban 1975-ben is a IV. ötéves tervnek megfelelően folytató­dik. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a villamosenergiaipar (7-8 százalék), a vegyipar (9 (Folytatás a 3. oldalon) MAKETT: Ilyen lesz az új üzem

Next

/
Thumbnails
Contents