Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-21 / 349. szám
it nemzetközi elet eseményei kepekben 1. kép: Francia—amerikai csúcstalálkoió volt a héten, Valery Giscard d'Estaing (jobbról) és Gerald Ford amerikai_ elnök Martinique szigetén tárgyalt 2. kép: Négy bomba robbant London belvárosában. A merényletek következtében egy személy életét vesztette, egy pedig súlyosan megsebesült. A Soho körzetének egyik utcája.^ 3. kép: Dr. Holm Habicht, a bajorországi Tegernsee kórházának 38 esztendős sebésze veszi át a nemrég elhunyt dr. Albert Schweitzer hires dzsungelkórházának vezetését a nyugat-afrikai Lambareneban. Képünkön: dr. Habicht tegernsee-i otthona előtt. A szocialista Vietnam A hosszú háború nehéz évei után a Vietnami Demokratikus Köztársaság népe már második esztendeje összpontosíthatja erejét az amerikai légi agresz- szió ütötte sebek begyógyításó- ra, a szocialista gazdaság fejlesztésére. 1974.. a béke második éve jobban kedvez a szocialista Vietnam dolgozóinak, mint a tavalyi, amikor a kedvezőtlen időjárás (a szárazság és az áradásokat okozó nagy eső) sok százezer hektár rizsföld termé-' sét puszította el. Az idén tavasz- szal és ősszel viszont jó termést takarítottak be. S a vietnamiak azt tartják, ho rizs van, akkor minden van. A szocialista Vietnam dolgozói jelenleg az 1975 végéig terjedő hároméves újjáépítési terv megvalósítására törekednek. Az újjáépítési terv alapvető célja az 1965-i gazdasági szint elérése. (Az Egyesült Államok légiereje 1965-ben kezdte meg a Vietnarhi Demokratikus Köztársaság rendszeres bombázását; csaknem teljesen megsemmisítette a felépített gazdasági bázist, s mintegy tíz évvel vetette vissza az ország gazdasági életét.) Tavaly, a hároméves újjápítési terv első évében a háború közvetlen következményeit nagyrészt felszámolták. Az 1974-i népgazdasági terv előirányzata szerint 1973-hoz képest az ipari és kézműipari termelésnek 21 százalékkal, a mezőgazdasági termelésnek 16 százalékkal kell növekednie. Az év első tíz hónapjában elért •eredmények arra utalnak, hogy a yietnami Demokratikus Köztársaság dolgozói végrehajtják a kitűzött feladatot. A háborús károk .helyreállításával párhuzamosan a Vietnami Demokratikus Köztársaságban hozzáfogtak a gazdasági fejlődés alapjának, a mezőgazdaságnak általános újjászervezéséhez, amelynek irányelveit a termelőszövetkezetek szakembereinek októberi tanácskozásán Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja főtitkára ismertette. Az újjászervezés alapvetően az elmaradt mezőgazdaság szocialista nagyüzemi gazdasággá való átalakítását szolgálja. A mezőgazdasági szövetkezetek létrehozása idején, az 1950-es évek végén alakult termelőszövetkezeteket jellemezvén Le Duan rámutatott, hogy a mezőgazdasági tsz-ek elszigeteltek, jóformán csak önellátásra törekvő szervezetek maradtak, s ezt a háborús körülmények is erősítették. A népgazdaság fejlesztése megköveteli, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek a fejlődés új szakaszába lépjenek. A VDK termelő- szövetkezetei általában 200 hektáron gazdálkodnak, s néhány száz parasztot tömörítenék. A föld és a munkaerő ésszerű kihasználására nagy, tízezer hektáron gazdálkodó termelőszövetkezeti üzemeket kell szervezni. A mezőgazdaság újjászervezésének másik láncszeme a termelés szakosítása, a mezőgazKurszkból egyszerű, kétfede- les AN 2-es típusú géppel repültünk át Zseleznogorszkba. Ez voltaképpen majdnem úgy történt, mint amikor taxit rendel magának az ember. Semmi különleges, mint ami általában a repülés körül szokott lenni. Három rubelért jegyet vettünk egy pénztárablaknál, s néhány perc múlva jelentkezett a pilóta, hogy kövessük. Se légikisasszony, se várakozás, se cukorka-ropogtatás — beültünk a gépbe, az utolsó utas maga után becsukta az ajtót és már indultunk is. A kis távolságú — 100—800 kilométeres helyi légijáratoknál ez a szokás. Mellettem öreg nénike üldögélt nagy nyugalommal, a városi piacon volt. Számára a repülés éppen olyan hétköznapi, megszokott esemény, mint a mi falusi asszonyainknak az autóbuszozás. Nem sokkal később a pilóta felénk fordult az ülésen és így szólt: — Figyeljék a műszereket! A gép néhány műszerének a mutatója veszett táncot járt. — Az iránytűk most egy ideig hasznavehetetlenek. A mágneses anomália az oka — magyarázta a pilóta. Kurszk környékén hatalmas vasércmező rejtőzik a földréteg alatt. A szakemberek szerint az a vasércmező mintegy 850 kilométernyi hosszú és 250 kilométernyi széles. Ez a világ egyik leggazdagabb vasérclelőhelye. A vasércmező szíve Zselez- nogorszk. Találó elnevezés, magyarul így hangzik: Vasváros. Viktor Vasziljevics Szimo- nyenkov, a városi pártbizottság titkára szíves, vendégszerető házigazda módjára mutatta be Zseleznogorszkot. Korszerű, szép házak, rendezett utcák, nagyvárosba is beillő szálló, fényes kirokatú üzletek, klubok, sportpályák, iskolák, különféle kommunális lé- tesítmények, Minden új még: Zseleznogorszk ifjú város, 1957- ben alapították. A kurszki rendkívül gazdag vasércmező fontosságát, jelentőségét már Lenin hangsúlyozta és aláhúzta. Amikor a szakemberek beszámoltak neki a daságj tájegységek kialakítása. Ez is a munkaerő ésszerű fel- használását, a túlnépesedett síkság s a lakatlan hegyvidék problémájának megoldását szolgálja. A síkságok a Vietnami Demokratikus Köztársaság területének csupán 20 százalékát alkotják, s ezeken a vidékeken egy négyzetkilométernyi területen általában több mint 700 ember él, a hegyek lejtőin és a hegyvidékeken viszont csupán 50—300 ember. Nagy feladat tehát a ritkán lakott területek benépesítése és gazdaságának fejlesztése. Az év elején megkezdődött a síkságon élők népes csoportjainak áttelepülé- se a hegyvidékre. A sűrűn lakott Nghe An tartomány síkságáról például máris nyolcezren 15 ter- melőszövetkeztbe költöztek a tartomány hegyvidékére, s alapítottak gyümölcstermesztő (narancs, ananász, cukornád) és állattenyésztő gazdaságokat. Thai Binh tartomány síkságairól pedig 300 ezer ember települ, át a hegyvidékre. A mező- gazdasági tájegységek kialakítása idején körülbelül 500 ezer hektár területen létesítenk új gazdaságokat. A mezőgazdaság újjászervezésével a szocialista Vietnam népe már 1976—1980 közötti időszakra terjedő ötéves gazdaságfejlesztési terv alapjait rakja le. . vasércmező kiaknázásának a lehetőségeiről, Lenin kijelentette: „Ezt az ügyet nagyon erőteljesen kell csinálni és szorgalmazni”. Munkához is láttak, de a feltárást és kiaknázást nem sikerült a megfelelő ütemben kialakítani, mert közbeszólt a háború. Mint ismeretes, a hitleristák mindent elkövettek Kurszk és környéke birtoklásáért. Kellett volna nekik a vasérc. Napjainkban Zseleznogorszk- ban és környékén minden a nagy feladatnak, a gazdag vasércmező kiaknázásának van alárendelve. Szimonyenkov elvtárs meghívott a vasérckitermeléshez. Meghökkentően lenyűgöző kép tárult elénk. Hirtelen egy szinte belátha- tatlanul hatalmas mesterséges szakadék szélén találtuk magunkat. Alattunk százötven, kétszáz méternyi mélységekben apró játékszereknek tűntek a közelről egyébként hatalmas kitermelőgépek. Körülöttük, mint szorgalmas apró hangyák az emberek. Szemben velünk, a mestersé-, ges szakadék túlsó oldalán jól láthattuk a fekete, fehér, sárgás föld, agyag és egyéb ásványi rétegeket, amelyek alatt erőteljes kontraszként hatott a rozsdavörös és kékes erezetű vasérctömeg. Magasabb olajár, kevesebb profit A rendkívül bonyolult árrendszer egyszerűsítéséről és az olaj termelői árának 4 százalékos emeléséről döntött a kőolajexportáló országok szervezetének (az OPEC-nek) múlt heti Bécsben tartott közgyűlése Nem bizonyultak tehát igaznak azok a nyugati remények, hogy az olajtermelő államok csökkentik az energiahordozó árát. A megfigyelők egyetértenek abban, hogy inkább „politikai áremelésről" van szó; a 4 százalék ugyanis jelentéktelen az elmúlt két év több mint 400 százalékos drágításához képest. A News and World Report amerikai hírmagazin által „világhatalomnak” nevezett OPEC - a 10 százalékot meghaladó nyugati inflációt figyelembe véve-— tartani akarja az eladott olajból származó pénz vásá rlóerejét. Az áremelés egyébként, paradox módon, az új árrendszer következtében bizonyos mértékig csökkentheti a fogyasztási árakat. Az olajszakértők ugyanis rámutatnak: az árrendszer egyszerűsítése megnehezíti a hatalmas olajmonopóliumoknak profitjuk szüntelen gyarapítását. Ezek a monopóliumok még a közelmúltban is képesek voltak diktálni az olaj órát. Jellemző, hogy a Royal Dutch Shell konszern az idén kétszer annyi profitot vághat zsebre, mint tavaly. A termelő országok tulajdonában lévő olaj a világpiacon ezentúl barellenként (1 barell — 159 liter) 10,46 dollárba kerül. Az olajvállalatoknak is ennyiért kell adniuk saját Itt külszíni fejtéssel történik a vasérc kitermelése. Óriási — külön ide tervezett és szerkesztett — nagyteljesítményű marógépek vájják az ötven, száz, helyenként százötven méternyi földrétegeket, hogy alóluk a napfényre, az ember szükségleteire kihozhassák a vasércet. A vasércmezőt szakaszonkénti robbantásokkal szabdalják tel. A kitermelt vasérc aztán szállítószalagokra, dömperekbe kerül, s éjjel-nappal szakadatlanul viszik a feldolgozó üzemekbe. A külszíni fejtés gigantikus méreteiről sokat mond ez az adat: csupán a szállítószalagok-rendszerének a hossza 10 kilométer! Tegyük hozzá, ezek a szállítószalagok a magyar munkások, mérnökök ügyességét, hozázértését dicsérik, a mi üzemeinkből kerültek ide. Ennek kapcsán mindjárt azzal kell folytatni: a zseleznogorszki vasérckitermelés a szocialista országok gazdasági együttműködésének a keretében történik. Mint említettem, a mi hazánk szállítószalagokkal és egyéb műszaki berendezésekkel, Bulgária 5000 bányamunkással, az NDK különleges kitermelőgépekkel vesz részt a nagyszabású munkában.- Ez a külszíni fejtés évente mintegy 10 millió tonna, átlagosan 60 százalékos vastartalolajukat, mert különben nem találnak vevőre. Az olajexportőr államok saját jól felfogott érdekükből alapították meg az OPEC-ot, mert, mint azt az iráni külügyminiszter az ENSZ-ben kifejtette, az „olaj gyorsan fogyó áru, amelyet optimális feltételek mellett kell értékestíeni”. Az News and World Report becslése szerint az iráni olaj 27, a venezuelai pedig 12 éven belül teljesen elfogy. Nem véletlen, hogy éppen ez a két ország szorgalmazza a legerőteljesebben az olaj árának magas szinten tartását. „Az energiafalé világnak hozzá kell szoknia a drágább energiához" — írja a párizsi Le Monde. A legtöbb vállalat az energiára korábban szinte úgy tekintett mint a vízre, vagy a levegőre. Ennek a korszaknak azonban vége - véli a párizsi újság. A lap szerint az energiapazarlás megszüntetése 5 év alatt 6-8 százalékos megtakarítást eredményezne. Hosszabb távon a beruházásoknál jobban figyelembe kell venni az energiamegtakarítást, ez még nagyobb eredményeket hozhat. Az olajdollárok átirányítása, vagy az olaj árának kérdése közvetlen napi probléma. A drágább energiához alkalmazkodó gazdasági környezet megteremtése azonban hosszútávú, nagy erőfeszítést igénylő feladat. Ehhez az egyes országok gazdasági tartalékainak összes mozgósítására lenne szükség, aminek azonban a kapitalista gazdaság felépítése gátat szab. mú ércet ad a Szovjetunió és a szocialista országok népgazdaságainak. A kurszki vasércmezők kiaknázása során a medence minden természeti kincsét komplex módon hasznosítják. Az érccel együtt felszínre kerülő egyéb ásványok feldolgozására például cement- és mészműveket, valamint más gyárakat építettek és építenek. Mindenekelőtt azonban az SZKP és a szovjet kormány határozatai nyomán vas- és acélipari kombinátokat létesítenek a vasércmező közelében. Novo-Lipeck- ben épül a szovjet ipar egyik büszkesége, a 3200 köbméteres nagyolvasztó. Elhatározták egy 5000 köbméteres óriáskohó építését is. A szovjet kohászatban széleskörűen alkalmazzák a legkorszerűbb termelési módszereket, így például az elektrosalakos, az elektron és plazmasugaras eljárásokat. Amikor elhagytuk Zseleznogorszkot, repülőgépünk pilótájának nem kellett arról beszélnie, hogy miért rendetlenkednek egyes műszerek. Már értettük és magunk is megismertük ennek az okát. Itt a földréteg alatt a világ egyik leggazdagabb vasércmezője van. Szakkönyvekben utánanéztem: a kurszki vasérc-bázis ércva- gyonát a tudósok mintegy 13 milliárd tonnára becsülik. Timár Ede A csoda —valóság 35 évvel ezelőtt a „Galícia” szó egyet jelentett az elmaradottsággal. Ausztria—Magyar- ország, majd az úri Lengyelország elhanyagolt határvidéke volt. A vidék őslakosai, az ukránok gyermekeinék csupán 5 százaléka tanulhatott anyanyelvén. A galíciaiak ezrével emigráltak külföldre. De „igazi csoda" történt a nyugat-ukrajnai ukránok egyetlen nemzedékének a szeme előtt. Kiindulópont volt az 1939-es év, amikor Nyugat-Ukrajna a fejfődés szovjet útjára lépett, Ukrajna' részévé vált. És nemcsak közigazgatásilag, az egységes állami szervezet, a tervszerű szocialista gazdaságirányítási rendszer szerves része lett. Amikor összegezzük a nyugat-ukrajnai terület fejlődésének erdeményeit, 30 éves időszakról beszélünk, mert 1941- től 1944-ig fasiszta megszállás alatt volt. Ez alatt az idő alatt a megszállók megsemmisítették és lerombolták azt a keveset is, amink volt, vagy amit sikerült építenünk. íme, a háború óta eltelt harminc év eredményei csupán Lvov-megye példáján: ötszáz ipari nagyüzem termelése tetemes részarányát képezi Ukrajna gazdaságának: az autóbuszok 32 százalékát, a darukocsik, kerékpárok csaknem 100 százalékát, a tévékészülékek zömét gyártja. Termékeinket 74 országba exportáljuk. A szovjet kormány az össz- szövetségi- költségvetésből több száz millió rubelt utalt ki a Ivovi és a Lvov megyei gazdasági és kulturális építkezések céljaira. Lvov-vidék legnagyobb problémáját a háború utáni években a szakmunkás- és műszaki értelmiségi hiány jelentette. Az ország többi köztársasága sietett a segítségünkre. Az 1945—50-es években mintegy 16 000 munkás, mérnök, technikus, tudós érkezett Lvov- ba. Az első Ivovi ipari üzem, a Lvovi Mezőgazdasági Gépgyár, leningrádi tervezők tervei alapján épült fel. Az autóbuszgyárat, amely Európa egyik legnagyobb ilyen üzeme, a moszkvai gépkocsigyár szakembereinek és munkásainak a segítségével építettük fel. Közös erőfeszítéssel jött létre tehát iparunk. Lvov, ahol még nem is olyan régen kevés volt a képzett ember, ma nagy tudományos központ. A megye 12 felsőfokú oktatási intézményében mintegy 80 000 főiskolás tanul. A háború előtt a helybeli tudósok között egyetlen ukrán sem akadt, ma a tudományos munkatársak zöme a környező városokból és falvakból származik, csupán Lvov megyében több mint 400 a tudományok doktorainak a száma. Ez, a tervszerű gazdálkodás eredményezte „csoda" számunkra mindennapi realitássá vált. Tyimofej Telisevszkij, a Lvov. megyei Tanács vb-elnöke
