Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)
1974-12-21 / 349. szám
u Dunántúli napló 1974. december 21., szombat Felszólalások a budapesti konferencián Folytatja munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszaka. Képünkön: (jobb oldalt) Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára és Alekszej Koszigin miniszterelnök, a szovjet parlament ülésén. Közlemény Petr Mladenovnak, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének (Folytatás az 7. oldalról) azbkra a feladatokra gondolunk — mondotta — amelyek az európai népek békéje, biztonsága és együttműködése megteremtésében ránk várnak. lean Kanapa, a Francia Kommunista Párt képviselője rámutatott, hogy a konferenciának Európa jelenlegi helyzetének mélyreható elemzéséből kiindulva ki kellene alakítania a pártok közös fellépésének új célkitűzéseit. Az európai kapitalista és szocialista államok közötti békés egymás mellett élés egyáltalán nem jelenti a társadalmi és politikai status quo fenntartását — folytatta. Éppen ellenkezőleg, elősegíti azt a harcot, amelyet a kommunisták vívnak a monopóltőke uralmi rendszere ellen, a rendszer megdöntéséért, mélyreható demokratikus átalakulásokért, a szocializmusért. Olavi Poikolainen, a Finn Kommunista Párt képviselője javasolta, hogy az előkészítő találkozó határozza meg a konferencia elé terjesztendő fő dokumentum tartalmát. E dokumentumnak, pártja véleménye szerint, rá kell mutatnia, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ösz- szehívása az európai népek nagy győzelme, mert ezáltal a történelemben először nyílt meg az út egy kollektív biztonsági rendszer létrehozása előtt. A Finn KP továbbá azt a gondolatot is hangsúlyozni kívánja, hogy a béke és biztonság szavatolása minden nép érdekeinek megfelel, és egyben a legkedvezőbb előfeltételeket jelenti a társadalmi haladás számára. Ennek megvalósításához mindenekelőtt a munkásosztály akcióegysége szükséges, ezért a Finn KB véleménye szerint a közelgő konferencia egyik fontos feladata a kommunista mozgalom egységének megerősítése a proletár internacionalizmus elvei alapján. Poikolainen támogatta egy szerkesztő bizottság megalapítására tett javaslatot. Willi Gerns, a Német Kommunista Párt képviselője üdvözölte a varsói konzultáción született megállapodásokat. Rámutatott, hogy ennek nyomán ellenfeleink is kénytelenek megállapítani: a kommunista mozgalom egységének és ösz- szeforrottságának tendenciája erősödik. A békés egymás mellett élésért és az enyhülésért vívott harc az NKP véleménye szerint' földrészünk kommunistái politikájának fő kérdése. Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt képviselője kijelentette, hogy a kommunista pártok nem választhattak volna megfelelőbb pillanatot az európai konferencia előkészítésére. Jelenleg fontos kérdések merülnek fel Európa népei előtt, a kommunista pártokra pedig az a nagy feladat vár, hogy előmozdítsák az összes munkás- és demokratikus erők szélesebb körű együttműködését. Ezen az alapon jöhet létre egy olyan egységes folyamat, amely képes pozitív választ adni az európai történelem e nehéz, de egyben távlatokban gazdag szakaszának problémáira. Az OKP véleménye szerint több kérdést kell megvitatni a konferencia előkészítése során, például olymódon, hogy találkozókat rendeznének olyan, különösen jelentős témákról, mint a gazdasági együttműködés és annak távlatai. Jean Blum, a Belga Kommunista Párt képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy az európai béke, biztonság és együttműködés megszervezése, a társadalmi haladás biztosítása, a válságban levő kapitalizmussal szemben, olyan feladat, amely a munkás- és demokratikus erők soha nem látott mérvű egységét követeli meg. Az egységet ki kell bővíteni olyan erőkkel is, amelyek hagyományosan reakciós eszmék hatása alatt álltak, de az új politikai realitások közepette hajlamosak lehetnek bizonyos irányváltásra. A Belga KP ezért hasznosnak tartaná, ha a kommunista pártok munka- bizottságokat alakítanának, egyebek között a szakszervezetekkel való akcióegység tanulmányozására. Paul Markowski, a Német Szocialista Egységpárt képviselője elmondta: az NSZEP számára megtisztelő kötelezettséget jelent, hogy a Német Demokratikus Köztársaság - fővárosa lesz az európai kommunista és munkáspártok nagy jelentőségű konferenciájának színhelye. A konferencia dokumentumának tartalmával kapcsolatban elemezni kell — mutatott ró —, hogy mely tényezők határozzák meg a fordulatot Európában és mi a teendő az enyhülés továbbfejlesztése érdekében. Az NSZEP képviselője végül indítványozta: rögzíteni kellene a konferencia dokumentumaiban a tömegharc jelentőségét, a néptömegek befolyásának fokozását a külpolitikára. Georg os Christodulides, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) képviselője hangoztatta, hogy pártja teljesen egyetért a varsói előkészítő konzultáción kidolgozott irányelvekkel. Edward Babiuch, a Lengyel Egyesült Munkáspárt képviselője kijelentette: osztozik a többi testvérpártnak abban a véleményében, hogy feladatainkat akkor teljesíthetjük, ha az európai népek figyelmének középpontjába állítjuk a béke és a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás kérdéseit. Javasolta, hogy a kidolgozandó dokumentumok között legyen egy felhívás Európa népeihez. Reuben Falber, Naqy-Britan- nia Kommunista Pártjának képviselője elmondotta, hogy a párt végrehajtó bizottsága jóváhagyta a varsói konzultáció eredményeit és a brit kommunisták készek közreműködni a konferencia sokoldalú előkészítésében. Alekszandar Grlicskov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének képviselője elégedetten szólt arról, hogy a budapesti találkozó ugyanabban a jó szellemben folytatja munkáját, mint a varsói konzultáció és módot nyújt hasznos eszmecserékre az egyenlőség alapján. A JKSZ megítélése szerint az európai békéért, biztonságért és együttműködésért folyó harc magában foglalja annak szükségességét, hogy minden euBorisz Ponomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának képviselője felszólalásában elismerését fejezte ki a Lengyel Egyesült Munkáspártnak, az Olasz Kommunista Pártnak és a Magyar Szocialista Munkáspártnak a találkozó előkészítéséért. Aláhúzta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára üdvözlő beszédének jelentőségét, hangsúlyozva, hogy az SZKP küldöttsége teljes egészében csatlakozik a beszédben foglalt megállapodásokhoz. Míg a varsói találkozón a testvérpártok képviselői mindenekelőtt azt a kérdést vitatták meg, hogy célszerű-e az európai kommunista pártök konferenciájának megrendezése, most, amikor e kérdésben már kialakult a egységes pozitív vélemény, a figyelmet a jövendő konferencia munkájának és dokumentumainak tartalmára kell összpontosítani — mutatott rá Ponomarjov, majd megállapította, hogy az azóta eltelt valamivel több, mint két hónap eseményei igazolják a megkezdett együttes munka helyességét és időszerűségét. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának állást kell foglalnia a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokat illetően. A szocialista országok ott reális eredményekre törekedve aktív munkát végeznek. Az események menete, így a legutóbbi idők eseményei is rópai állam szabadon fejlődhessék. Rene Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt képviselője hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a szocialista országok befolyása — a világ eseményeire és különösen az európai eseményekre — nagymértékben megnövekedett, ennek erős kisugárzása nagy hatással van a tőkés országokban folyó osztályharcra. Gasperoni, a San Marino-:' Kommunista Párt képviselője felszólalásában részletesen elemezte azokat az alapvető változásokat, amelyek az elmúlt évek során elsősorban a szocialista országok erőfeszítéseként és különösen a Szovjetunió békeprogramja megvalósításának eredményeként Európában bekövetkeztek. Ahmet Saydan, a Török Kommunista Párt képviselője felszólalásában hangsúlyozta: a török párt programjával és téziseivel arra törekszik, hogy megtisztítsa a forradalmi mozgalmat a maoisták és anarchisták bajkeverő tevékenységétől. Az európai béke és biztonság megerősödése az egyik tényező — mondotta —, amely biztosítja, hogy Törökországban visszavonuljanak az anti- kommunizmus zászlóvivői, a kollaboráns körök. Konsztantyin Tellalov, a Bolgár Kommunista Párt képviseAz európai kommunista és munkáspártok konferenciáját elökészitő találkozón Ponomarjov, az SZKP KB titkára, a PB póttagja is felszólalt. alátámasztják, hogy még kemény harcot kell vívni a mili- tarizmus éú a háború erői ellen, — folytatta Ponomarjov. — Az elmúlt hónapokban kidolgozták a fegyverzet és a katonai felkészülés növelésének új programjait a NATO-ban. A legfőbb nyugati országok katonai költségvetései ismét emelkednek a jövő évben. A világ kapitalista övezetében fokozódik a gazdasági válság, növekszik az infláció, drágul az élet, de a katonai kiadások nem csökkennek, hanem éppen ellenkezőleg: növekednek. Mindez ismét aláhúzza konferenciánk időszerűségét, a kommunisták által felvetett eszmék és jelszavak jelentőségét. A felsorolt tények kapcsán az SZKP mind erőteljesebben és aktívabban veti fel a fegyverkezési hajsza elleni harc problémáját. A kölcsönösen előnyös együttműködés kérdéseiről szólva Ponomarjov rámutatott: a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés kiszélesítése — a kialakuló békés nemzetközi kapcsolatok anyagi alátámasztásának megbízható módszere. Ebben az értelemben túllépi a tisztán gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok kereteit. Ugyanakkor mi, kommunisták, egyetlen pillanatra sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy e kapcsolatok fejlődését éles ideológiai harc kíséri. És lője hangoztatta, hogy az európai kommunista és munkáspártok következő konferenciájának témája igen időszerű és olyan átfogó, hogy nemcsak a munkásosztály, hanem valamennyi demokratikus és haladó erőt foglalkoztat ma földrészünkön. A BKP egyetért azokkal a véleményekkel, hogy a konferencia fő dokumentumában mélyrehatóan elemezni kell a kapitalizmus általános válságának elmélyülését és ki kell dolgozni a kommuinsta és munkáspártok, a demokratikus és haladó erők további tevékenységének fő irányait. Ib Norlund, a Dán Kommunista Párt képviselője rámutatott, fontosnak tartja, hogy az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciája részletesen foglalkozzék a tőkés európa válságának elmélyülésével és mutasson rá arra, hogy a munkásosztálynak lehetősége van új módon, a dolgozók érdekében leküzdeni a válságot. A dán kommunisták úgy vélik, hogy meg kell alakítani a konferencia szerkesztő bizottságát és annak haladéktalanul hozzá kell látnia a konferencia előkészítéséhez. Vasil Bilak, Csehszlovákia Kommunista Pártjának képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a berlini konferencián elvi dokumentumban kell összefoglani a közös határozatokat. A különböző feltételek között, önállóan dolgozó kommunista és munkáspártok ezzel kifejeznék azt a célt, hogy közös céljaik vannak, közös az ideológiájuk és álláspontjuk a világ forradalmi folyamatát illetően. A fő dokumentumnak rá kell mutatnia azokra a főbb társadalmi erőkre, amelyek a fejlődés pozitív tendenciájának hordozói, valamint azokra is, amelyek akadályozzák ezt a fejlődést. Jakob Lechleiter, a Svájci Munkapárt képviselője arról beszélt, hogy ellentmondó tendenciák jellemzik az európai helyzet fejlődését. Ebben a helyzetben a kommunista és munkáspártoknak az a feladatuk, hogy felmutassák a béke és az európai biztonság megőrzése, az együttműködés és a társadalmi haladás világos távlatát. olyan területeken, mint a kulturális értékek kölcsönös cseréje, az információ, stb, az ideológiai harc elengedhetetlen alkotó elem. A konferenciának — a mi véleményünk, szerint — nyíltan és világosan fel kéll lépnie az antikommu- nista ideológia ellen, fel kell tárnia azt a kárt, és azokat a veszélyeket, amelyeket az antikommunizmus okoz a népeknek. Az antikommunizmus és a szovjetellenesség — a háború és az agresszió, a reakció és a fasizmus erőinek eszmeipolitikai bázisa. / Az antikommunizmus ellent mond minden ország nemzeti érdekeinek. Ezért mi elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a következetes és elvi harcot mindazok ellen, akik Európában és annak határain túl az antikommunizmus és szovjetellenesség zászlaja alatt gyengíteni próbálják a szocializmus nemzetközi pozícióit. Ponomarjov a továbbiakban rámutatott, hogy az európai kommunista pártok különböző társadalmi-gazdasági és politikai feltételek közepette tevékenykednek, különböző konkrét feladatokat oldanak meg. A forradalmi tevékenység feltételeinek növekvő sokfélesége különösen felelősségteljes feladattá teszi a proletár internacionalizmus eszméinek a kommunista világmozgalomban való további védelmét, terjesztését és szilárdítását. látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására Petr M/a- denov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere 1974. december 17—20. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. A bolgár külügyminisztert fogadta Kádár János, a Mogyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. A magyar és a bolgár külügyminiszter véleményt cserélt a két ország együttműködéséről és továbbfejlesztésének lehetőségeiről, az időszerű nemzetközi kérdésekről. Hangsúlyozták a bolgár párt- és kormányküldöttség 1973. decemberi látogatásának fontosságát. Kádár János és Todor Zsivkov tárgyalásai szellemében a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság hagyományos, testvéri kapcsolatai eredményesen fejlődnek az élet minden területén, a marxizmus —leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján, a két nép javára, a szocialista közösség érdekeivel összhangban. A két miniszter hangsúlyozta, hogy tovább kell erősíteni a szocialista közösség egységét, összeforrottságát, fejleszteni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai közötti integrációs folyamatot. Aláhúzták a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1974. áprilisában Varsóban tartott tanácskozásának fontosságát. A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség kezdeményező politikájának egyeztetett tevékenységének, valamint a haladó és békeszerető erők küzdelmének eredményeként a nemzetközi életben jelentős változások következtek be. Az enyhülés a nemzetközi fejlődés fő irányzatává vált. Űjabb erőfeszítésekre van szükség, hogy ez a folyamat tartóssá és visszafordíthatatlanná váljék. Kiemelték Leonyid lljics Brezsnyev személyes hozzájárulásának nagy jelentőségét a nemzetközi helyzet javulásában. A két külügyminiszter nagyra értékelte Leonyid lljics Brezsnyev a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke találkozójának, valamint Helmut Schmidttel, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjával és Giscard d’Estaing-gel, a Francia Köztársaság elnökével folytatott megbeszéléseinek pozitív eredményeit. A külügyminiszterek megállapították, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eddigi szakaszaiban jelentős eredményeket értek el. Kifejezték meggyőződésüket, hogy rövid időn belül sikeresen befejeződik a tanácskozás második szakasza, s megtarthatják a harmadik szakaszt, a legmagasabb szinten. A két fél szükségesnek tartja hatékony intézkedések tételét a fegyverkezési verseny megszüntetése, az általános és teljes nemzetközileg ellenőrzött leszerelés megvalósítása érdekében, ami kiterjedne mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverekre. A két külügyminiszter aláhúzta a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások nagy jelentőségét. A tárgyalások sikere a nemzetközi enyhülés lényeges eleme lehet. A felek támogatják az indokínai népek harcát, amelyet függetlenségükért és szabadságukért vívnak. Minden módon segítik a hős vietnami népet, támogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány igazságos harcát a párizsi egyezmény maradéktalan teljesítéséért. Elítélik a saigoni adminisztrációnak a párizsi egyezményt sértő magatartását. Udvözlik az egységes Laosz létrehozásában eddig elért eredményeket és támogatják a kambodzsai hazafiakat hazájuk szabadságáért és függetlenségéért folytatott harcukban. A két külügyminiszter kijelentette, hogy a Közel-Keleten a tartós és igazságos békét csak az Izrael által 1967-ben megszállt arab területek teljes kiürítése, a palesztin nép törvényes jogainak biztosítása útján lehet elérni. Helyeslik a genfi tárgyalások mielőbbi megindítását a közel-keleti béke létrehozására. A külügyminiszterek hangoztatták, hogy a Ciprusi Köztársaság függetlenségének helyreállítása, szuverenitásának és területi integritásának tisztelet- bentartása e térség békéjének döntő tényezője. Álláspontjuk, hogy a ciprusi kérdést az ENSZ Biztonsági Tanácsának és közgyűlésének határozatai alapján kell megoldani. A külügyminiszterek kifejezték szolidaritásukat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek igazságos harcával az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus ellen, nemzeti felszabadulásukért és a társadalmi haladásért. Elítélték a chilei junta barbár cselekedeteit, az emberi jogok lábbal tiprását. A külügyminiszterek eredményesnek értékelik a két ország külügyminisztériumainak együttműködését, s kinyilvánították készségüket annak bővítésére. A külügyminiszterek megbeszélései szívélyes, baráti légkörben zajlottak le és teljes nézetazonosságot tükröztek valamennyi megvitatott kérdésben. Petr Mladenov meghívta Púja Frigyes külügyminisztert, hogy tegyen hivatalos baráti látogatást a Bojgár Népköz- társaságban. A külügyminiszter a meghívást örömmel elfogadta. Következetes harcot Európa békéjéért! B. Ny. Ponomarjov felszólalása
