Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-21 / 349. szám

u Dunántúli napló 1974. december 21., szombat Felszólalások a budapesti konferencián Folytatja munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszaka. Képünkön: (jobb oldalt) Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára és Alekszej Koszigin miniszterelnök, a szovjet parlament ülésén. Közlemény Petr Mladenovnak, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének (Folytatás az 7. oldalról) azbkra a feladatokra gondolunk — mondotta — amelyek az európai népek békéje, bizton­sága és együttműködése meg­teremtésében ránk várnak. lean Kanapa, a Francia Kommunista Párt képviselője rámutatott, hogy a konferen­ciának Európa jelenlegi hely­zetének mélyreható elemzésé­ből kiindulva ki kellene alakí­tania a pártok közös fellépésé­nek új célkitűzéseit. Az euró­pai kapitalista és szocialista államok közötti békés egymás mellett élés egyáltalán nem je­lenti a társadalmi és politikai status quo fenntartását — foly­tatta. Éppen ellenkezőleg, elősegíti azt a harcot, amelyet a kom­munisták vívnak a monopóltőke uralmi rendszere ellen, a rend­szer megdöntéséért, mélyreha­tó demokratikus átalakuláso­kért, a szocializmusért. Olavi Poikolainen, a Finn Kommunista Párt képviselője javasolta, hogy az előkészítő találkozó határozza meg a kon­ferencia elé terjesztendő fő dokumentum tartalmát. E do­kumentumnak, pártja vélemé­nye szerint, rá kell mutatnia, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ösz- szehívása az európai népek nagy győzelme, mert ezáltal a történelemben először nyílt meg az út egy kollektív bizton­sági rendszer létrehozása előtt. A Finn KP továbbá azt a gondolatot is hangsúlyozni kí­vánja, hogy a béke és bizton­ság szavatolása minden nép érdekeinek megfelel, és egy­ben a legkedvezőbb előfeltéte­leket jelenti a társadalmi ha­ladás számára. Ennek megva­lósításához mindenekelőtt a munkásosztály akcióegysége szükséges, ezért a Finn KB vé­leménye szerint a közelgő konferencia egyik fontos fel­adata a kommunista mozga­lom egységének megerősítése a proletár internacionalizmus elvei alapján. Poikolainen tá­mogatta egy szerkesztő bizott­ság megalapítására tett javas­latot. Willi Gerns, a Német Kom­munista Párt képviselője üdvö­zölte a varsói konzultáción született megállapodásokat. Rámutatott, hogy ennek nyomán ellenfeleink is kénytelenek megállapítani: a kommunista mozgalom egységének és ösz- szeforrottságának tendenciája erősödik. A békés egymás mel­lett élésért és az enyhülésért vívott harc az NKP véleménye szerint' földrészünk kommunis­tái politikájának fő kérdése. Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt képviselője kijelentette, hogy a kommunis­ta pártok nem választhattak volna megfelelőbb pillanatot az európai konferencia előkészí­tésére. Jelenleg fontos kérdé­sek merülnek fel Európa népei előtt, a kommunista pártokra pedig az a nagy feladat vár, hogy előmozdítsák az összes munkás- és demokratikus erők szélesebb körű együttműködé­sét. Ezen az alapon jöhet lét­re egy olyan egységes folya­mat, amely képes pozitív vá­laszt adni az európai történe­lem e nehéz, de egyben távla­tokban gazdag szakaszának problémáira. Az OKP vélemé­nye szerint több kérdést kell megvitatni a konferencia elő­készítése során, például oly­módon, hogy találkozókat ren­deznének olyan, különösen je­lentős témákról, mint a gaz­dasági együttműködés és an­nak távlatai. Jean Blum, a Belga Kommu­nista Párt képviselője felszó­lalásában hangsúlyozta, hogy az európai béke, biztonság és együttműködés megszervezése, a társadalmi haladás biztosí­tása, a válságban levő kapi­talizmussal szemben, olyan fel­adat, amely a munkás- és de­mokratikus erők soha nem lá­tott mérvű egységét követeli meg. Az egységet ki kell bő­víteni olyan erőkkel is, amelyek hagyományosan reakciós esz­mék hatása alatt álltak, de az új politikai realitások közepet­te hajlamosak lehetnek bizo­nyos irányváltásra. A Belga KP ezért hasznosnak tartaná, ha a kommunista pártok munka- bizottságokat alakítanának, egyebek között a szakszerve­zetekkel való akcióegység ta­nulmányozására. Paul Markowski, a Német Szocialista Egységpárt képvi­selője elmondta: az NSZEP számára megtisztelő kötelezett­séget jelent, hogy a Német Demokratikus Köztársaság - fő­városa lesz az európai kom­munista és munkáspártok nagy jelentőségű konferenciájának színhelye. A konferencia doku­mentumának tartalmával kap­csolatban elemezni kell — mu­tatott ró —, hogy mely ténye­zők határozzák meg a fordula­tot Európában és mi a teendő az enyhülés továbbfejlesztése érdekében. Az NSZEP képvise­lője végül indítványozta: rög­zíteni kellene a konferencia dokumentumaiban a tömeg­harc jelentőségét, a néptöme­gek befolyásának fokozását a külpolitikára. Georg os Christodulides, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) képviselője han­goztatta, hogy pártja teljesen egyetért a varsói előkészítő konzultáción kidolgozott irány­elvekkel. Edward Babiuch, a Lengyel Egyesült Munkáspárt képvise­lője kijelentette: osztozik a többi testvérpártnak abban a véleményében, hogy feladata­inkat akkor teljesíthetjük, ha az európai népek figyelmének középpontjába állítjuk a béke és a biztonság, az együttműkö­dés és a társadalmi haladás kérdéseit. Javasolta, hogy a kidolgozandó dokumentumok között legyen egy felhívás Eu­rópa népeihez. Reuben Falber, Naqy-Britan- nia Kommunista Pártjának képviselője elmondotta, hogy a párt végrehajtó bizottsága jóváhagyta a varsói konzultá­ció eredményeit és a brit kom­munisták készek közreműködni a konferencia sokoldalú elő­készítésében. Alekszandar Grlicskov, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsé­gének képviselője elégedetten szólt arról, hogy a budapesti találkozó ugyanabban a jó szellemben folytatja munkáját, mint a varsói konzultáció és módot nyújt hasznos eszmecse­rékre az egyenlőség alapján. A JKSZ megítélése szerint az európai békéért, biztonságért és együttműködésért folyó harc magában foglalja annak szük­ségességét, hogy minden eu­Borisz Ponomarjov, a Szov­jetunió Kommunista Pártjának képviselője felszólalásában el­ismerését fejezte ki a Lengyel Egyesült Munkáspártnak, az Olasz Kommunista Pártnak és a Magyar Szocialista Munkás­pártnak a találkozó előkészíté­séért. Aláhúzta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára üdvözlő beszédé­nek jelentőségét, hangsúlyoz­va, hogy az SZKP küldöttsége teljes egészében csatlakozik a beszédben foglalt megállapo­dásokhoz. Míg a varsói találkozón a testvérpártok képviselői min­denekelőtt azt a kérdést vitat­ták meg, hogy célszerű-e az európai kommunista pártök konferenciájának megrendezé­se, most, amikor e kérdésben már kialakult a egységes pozi­tív vélemény, a figyelmet a jövendő konferencia munkájá­nak és dokumentumainak tar­talmára kell összpontosítani — mutatott rá Ponomarjov, majd megállapította, hogy az azóta eltelt valamivel több, mint két hónap eseményei igazolják a megkezdett együttes munka helyességét és időszerűségét. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájá­nak állást kell foglalnia a bé­csi haderőcsökkentési tárgya­lásokat illetően. A szocialista országok ott reális eredmé­nyekre törekedve aktív munkát végeznek. Az események menete, így a legutóbbi idők eseményei is rópai állam szabadon fejlőd­hessék. Rene Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt képviselője hangsúlyozta annak jelentősé­gét, hogy a szocialista orszá­gok befolyása — a világ ese­ményeire és különösen az eu­rópai eseményekre — nagymér­tékben megnövekedett, ennek erős kisugárzása nagy hatás­sal van a tőkés országokban folyó osztályharcra. Gasperoni, a San Ma­rino-:' Kommunista Párt képvi­selője felszólalásában részle­tesen elemezte azokat az alapvető változásokat, amelyek az elmúlt évek során elsősor­ban a szocialista országok erő­feszítéseként és különösen a Szovjetunió békeprogramja megvalósításának eredménye­ként Európában bekövetkeztek. Ahmet Saydan, a Török Kommunista Párt képviselője felszólalásában hangsúlyozta: a török párt programjával és téziseivel arra törekszik, hogy megtisztítsa a forradalmi moz­galmat a maoisták és anar­chisták bajkeverő tevékenysé­gétől. Az európai béke és biz­tonság megerősödése az egyik tényező — mondotta —, amely biztosítja, hogy Törökország­ban visszavonuljanak az anti- kommunizmus zászlóvivői, a kollaboráns körök. Konsztantyin Tellalov, a Bol­gár Kommunista Párt képvise­Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját elökészitő találkozón Ponomar­jov, az SZKP KB titkára, a PB póttagja is felszólalt. alátámasztják, hogy még ke­mény harcot kell vívni a mili- tarizmus éú a háború erői el­len, — folytatta Ponomarjov. — Az elmúlt hónapokban kidol­gozták a fegyverzet és a kato­nai felkészülés növelésének új programjait a NATO-ban. A legfőbb nyugati országok kato­nai költségvetései ismét emel­kednek a jövő évben. A világ kapitalista övezetében fokozó­dik a gazdasági válság, növek­szik az infláció, drágul az élet, de a katonai kiadások nem csökkennek, hanem éppen el­lenkezőleg: növekednek. Mind­ez ismét aláhúzza konferen­ciánk időszerűségét, a kommu­nisták által felvetett eszmék és jelszavak jelentőségét. A felso­rolt tények kapcsán az SZKP mind erőteljesebben és aktí­vabban veti fel a fegyverkezé­si hajsza elleni harc problé­máját. A kölcsönösen előnyös együttműködés kérdéseiről szólva Ponomarjov rámutatott: a kölcsönösen előnyös gazda­sági együttműködés kiszélesí­tése — a kialakuló békés nem­zetközi kapcsolatok anyagi alátámasztásának megbízható módszere. Ebben az értelem­ben túllépi a tisztán gazdasá­gi és tudományos-műszaki kapcsolatok kereteit. Ugyanakkor mi, kommunis­ták, egyetlen pillanatra sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy e kapcsolatok fejlődését éles ideológiai harc kíséri. És lője hangoztatta, hogy az eu­rópai kommunista és munkás­pártok következő konferenciá­jának témája igen időszerű és olyan átfogó, hogy nemcsak a munkásosztály, hanem vala­mennyi demokratikus és hala­dó erőt foglalkoztat ma föld­részünkön. A BKP egyetért azokkal a véleményekkel, hogy a konferencia fő dokumentu­mában mélyrehatóan elemezni kell a kapitalizmus általános válságának elmélyülését és ki kell dolgozni a kommuinsta és munkáspártok, a demokratikus és haladó erők további tevé­kenységének fő irányait. Ib Norlund, a Dán Kommu­nista Párt képviselője rámuta­tott, fontosnak tartja, hogy az európai kommunista és mun­káspártok berlini konferenciá­ja részletesen foglalkozzék a tőkés európa válságának el­mélyülésével és mutasson rá arra, hogy a munkásosztálynak lehetősége van új módon, a dolgozók érdekében leküzdeni a válságot. A dán kommunis­ták úgy vélik, hogy meg kell alakítani a konferencia szer­kesztő bizottságát és annak haladéktalanul hozzá kell lát­nia a konferencia előkészíté­séhez. Vasil Bilak, Csehszlovákia Kommunista Pártjának képvi­selője felszólalásában hang­súlyozta, hogy a berlini konfe­rencián elvi dokumentumban kell összefoglani a közös ha­tározatokat. A különböző fel­tételek között, önállóan dol­gozó kommunista és munkás­pártok ezzel kifejeznék azt a célt, hogy közös céljaik van­nak, közös az ideológiájuk és álláspontjuk a világ forradalmi folyamatát illetően. A fő doku­mentumnak rá kell mutatnia azokra a főbb társadalmi erőkre, amelyek a fejlődés po­zitív tendenciájának hordozói, valamint azokra is, amelyek akadályozzák ezt a fejlődést. Jakob Lechleiter, a Svájci Munkapárt képviselője arról beszélt, hogy ellentmondó ten­denciák jellemzik az európai helyzet fejlődését. Ebben a helyzetben a kommunista és munkáspártoknak az a felada­tuk, hogy felmutassák a béke és az európai biztonság meg­őrzése, az együttműködés és a társadalmi haladás világos távlatát. olyan területeken, mint a kul­turális értékek kölcsönös cse­réje, az információ, stb, az ideológiai harc elengedhetet­len alkotó elem. A konferen­ciának — a mi véleményünk, szerint — nyíltan és világosan fel kéll lépnie az antikommu- nista ideológia ellen, fel kell tárnia azt a kárt, és azokat a veszélyeket, amelyeket az anti­kommunizmus okoz a népek­nek. Az antikommunizmus és a szovjetellenesség — a hábo­rú és az agresszió, a reakció és a fasizmus erőinek eszmei­politikai bázisa. / Az antikommunizmus ellent mond minden ország nemzeti érdekeinek. Ezért mi elenged­hetetlenül szükségesnek tartjuk a következetes és elvi harcot mindazok ellen, akik Európá­ban és annak határain túl az antikommunizmus és szovjet­ellenesség zászlaja alatt gyen­gíteni próbálják a szocializmus nemzetközi pozícióit. Ponomarjov a továbbiakban rámutatott, hogy az európai kommunista pártok különböző társadalmi-gazdasági és politi­kai feltételek közepette tevé­kenykednek, különböző konkrét feladatokat oldanak meg. A forradalmi tevékenység feltéte­leinek növekvő sokfélesége kü­lönösen felelősségteljes feladat­tá teszi a proletár internacio­nalizmus eszméinek a kommu­nista világmozgalomban való további védelmét, terjesztését és szilárdítását. látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására Petr M/a- denov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Poli­tikai Bizottságának póttagja, a Bolgár Népköztársaság kül­ügyminisztere 1974. december 17—20. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyarorszá­gon. A bolgár külügyminisztert fo­gadta Kádár János, a Mogyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke. A magyar és a bolgár kül­ügyminiszter véleményt cserélt a két ország együttműködésé­ről és továbbfejlesztésének le­hetőségeiről, az időszerű nem­zetközi kérdésekről. Hangsú­lyozták a bolgár párt- és kor­mányküldöttség 1973. decem­beri látogatásának fontosságát. Kádár János és Todor Zsivkov tárgyalásai szellemében a Ma­gyar Népköztársaság és a Bol­gár Népköztársaság hagyomá­nyos, testvéri kapcsolatai ered­ményesen fejlődnek az élet minden területén, a marxizmus —leninizmus, a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján, a két nép javára, a szocialista közösség érdekeivel összhang­ban. A két miniszter hangsúlyoz­ta, hogy tovább kell erősíteni a szocialista közösség egysé­gét, összeforrottságát, fejlesz­teni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai közötti integrációs folyamatot. Aláhúzták a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1974. áprilisában Varsóban tartott tanácskozásának fontos­ságát. A külügyminiszterek hangsú­lyozták, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség kezde­ményező politikájának egyez­tetett tevékenységének, vala­mint a haladó és békeszerető erők küzdelmének eredménye­ként a nemzetközi életben je­lentős változások következtek be. Az enyhülés a nemzetközi fejlődés fő irányzatává vált. Űjabb erőfeszítésekre van szük­ség, hogy ez a folyamat tar­tóssá és visszafordíthatatlanná váljék. Kiemelték Leonyid lljics Brezsnyev személyes hozzájá­rulásának nagy jelentőségét a nemzetközi helyzet javulásá­ban. A két külügyminiszter nagyra értékelte Leonyid lljics Brezsnyev a Szovjetunió Kom­munista Pártja főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Álla­mok elnöke találkozójának, va­lamint Helmut Schmidttel, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjával és Giscard d’Estaing-gel, a Francia Köz­társaság elnökével folytatott megbeszéléseinek pozitív ered­ményeit. A külügyminiszterek megálla­pították, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet eddigi szakaszaiban jelentős eredményeket értek el. Kifejezték meggyőződésüket, hogy rövid időn belül sikere­sen befejeződik a tanácskozás második szakasza, s megtart­hatják a harmadik szakaszt, a legmagasabb szinten. A két fél szükségesnek tart­ja hatékony intézkedések té­telét a fegyverkezési verseny megszüntetése, az általános és teljes nemzetközileg ellenőr­zött leszerelés megvalósítása érdekében, ami kiterjedne mind a nukleáris, mind a hagyomá­nyos fegyverekre. A két külügyminiszter alá­húzta a bécsi haderőcsökken­tési tárgyalások nagy jelentő­ségét. A tárgyalások sikere a nemzetközi enyhülés lényeges eleme lehet. A felek támogatják az indo­kínai népek harcát, amelyet függetlenségükért és szabad­ságukért vívnak. Minden mó­don segítik a hős vietnami né­pet, támogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Ideiglenes For­radalmi Kormány igazságos harcát a párizsi egyezmény maradéktalan teljesítéséért. El­ítélik a saigoni adminisztráció­nak a párizsi egyezményt sér­tő magatartását. Udvözlik az egységes Laosz létrehozásában eddig elért eredményeket és támogatják a kambodzsai ha­zafiakat hazájuk szabadságáért és függetlenségéért folytatott harcukban. A két külügyminiszter kijelen­tette, hogy a Közel-Keleten a tartós és igazságos békét csak az Izrael által 1967-ben meg­szállt arab területek teljes ki­ürítése, a palesztin nép törvé­nyes jogainak biztosítása út­ján lehet elérni. Helyeslik a genfi tárgyalások mielőbbi megindítását a közel-keleti bé­ke létrehozására. A külügyminiszterek hangoz­tatták, hogy a Ciprusi Köztár­saság függetlenségének hely­reállítása, szuverenitásának és területi integritásának tisztelet- bentartása e térség békéjének döntő tényezője. Álláspontjuk, hogy a ciprusi kérdést az ENSZ Biztonsági Tanácsának és közgyűlésének határozatai alapján kell megoldani. A külügyminiszterek kifejez­ték szolidaritásukat Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika népei­nek igazságos harcával az im­perializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus ellen, nem­zeti felszabadulásukért és a társadalmi haladásért. Elítélték a chilei junta barbár cseleke­deteit, az emberi jogok lábbal tiprását. A külügyminiszterek eredmé­nyesnek értékelik a két ország külügyminisztériumainak együtt­működését, s kinyilvánították készségüket annak bővítésére. A külügyminiszterek megbe­szélései szívélyes, baráti lég­körben zajlottak le és teljes nézetazonosságot tükröztek va­lamennyi megvitatott kérdés­ben. Petr Mladenov meghívta Pú­ja Frigyes külügyminisztert, hogy tegyen hivatalos baráti látogatást a Bojgár Népköz- társaságban. A külügyminiszter a meghívást örömmel elfo­gadta. Következetes harcot Európa békéjéért! B. Ny. Ponomarjov felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents