Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-21 / 349. szám

1974. december 21., szombat Dunántúli napló 3 Dr. Szabó József felszólalása az országgyűlésen Nagyobb rendet és fegyelmet! 1959. december 23., 19 óra 55 perc Tisztelt Országgyűlés! Őszintén örülök annak, hogy a párt megalapozott, kiegyen­súlyozott, a helyzetet reálisan értékelő, a tennivalókat jól meghatározó politikája megér­tést és aktív támogatást vált ki. A kormány részéről ebben az évben is jelentős intézkedé­sek történtek, és a miniszteri expozéból úgy látom, hogy 1975-ben is történnek e politika állami úton történő végrehajtása érdekében. A költségvetési törvényjavaslat is e politika megvalósítását biz­tosítja az 1975-ös évben. Megértem a világban leját­szódó események hatását a mi életünkre. Tisztelem, nagyra ér­tékelem a kormányzati szervek és mások intézkedéseit, erőfe­szítéseit, a kedvezőtlen jelen­ségek kivédésére, a szocialista országokkal történő együttmű­ködésünkben adódó kedvező lehetőségek kihasználására. De vannak a gazdasági éle­tünkben olyan kedvezőtlen je­lenségek, amelyek leküzdésé­ben lassan haladunk előre. Néhányat említek: Határidőre Itt az ideje annak, hogy a beruházások területén viszony­lag rövid időn belül teremtsünk nagyobb rendet és fegyelmet. Baranya megyében is az épí­tőipari kapacitás nagysága, korszerűsége, munkájának ha­tékonysága elmaradt nemcsak az igényekhez, hanem a lehe­tőségekhez képest is. Dél-Du- nántúlon nincs megfelelő nagy­ságú és korszerű lakóházépí­tési és más korszerű építkezés­re alkalmas építőipari kapaci­tás. A következő ötéves terv­időszak alatt lényegesen több lakást kellene a megyénkben, ezen belül különösen Pécsett felépíteni. Az iparszerkezet szükséges és lehetséges változ­tatásának is jelentős beruhá­zási és építőipari követelmé­nye van. Baranyában és ezen belül Pécsett a regionális igé­nyekből adódóan is jelentős kulturális, egészségügyi és egyéb célokat szolgáló beru­házásokat, építőipari kivitele­zést kell biztosítani. A megyei párt VB. közel­múltban ellenőrizte, és értékel­te a beruházások helyzetét. Sajnos olyan megállapítást kel­lett tenni, hogy a megvizsgált 28 beruházás közül csak 3 ké­szült és készül el a tervezett időben és a tervezett költséget sem lépték túl. Ez a helyzet tarthatatlan, ezen változtatni kell. Tiszelettel kérem a kormány illetékeseit, köztük az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­térium vezetőit, hogy ez év kö­zepén elkezdett, a megyei párt­ós állami vezetéssel lefolytatott tárgyalás alapján, azok figye­lembe vételével, most már hoz­zanak kedvező döntést és te­gyenek intézkedést Baranya megyében a nagyobb és kor­szerűbb építőipari kapacitás, ha úgy tetszik, a házgyár biz­tosítása ügyében. Ezzel együtt intézkedjenek, hogy a tervező vállalatok és bonyolító szerve­zetek, azok vezetőinek és dol­gozóinak érdekei jobban egy­be legyenek kapcsolva, ha szükséges, alá legyenek ren­delve a népgazdasági érde­keknek. A népgazdasági érdek tjjbbek között, hogy az anyagi Erőforrásokkal összhangban beruházásaink kevesebbe ke­rüljenek. A tervezők és bonyo­lítók érdeke pedig ellenkező irányban hatnak. Szerényebben Jogos a társadalomnak az az igénye, törekvése, amely a takarékosságra, erőink és esz­közeink hatékonyabb felhasz­nálására irányul. Ebben is ke­vesebb beszédre, több és ha­tékonyabb cselekvésre van szükség. Ezzel kapcsolatban le­gyen szabad az alábbi meg­jegyzéseket tennem: Gondolkodásra és cselekvés­re kell hogy ösztönözzön az a tény, hogy nálunk az 1975. évi terv szerint is 100 forint társa­dalmi termékre 12,10 forint munkabérköltség-hányad jut. Ezzel szemben ugyancsak 100 forint társadalmi termékre 11,10 forint vállalatirányítási, büntetés és bírság, hazai és külföldi utazási, reprezentációs vagy úgynevezett egyéb költ­ségtényező jut. Ezt az arányt nem tartom jónak. Indokolt, hogy az irányítás korszerűsége, hatékonysága javuljon, a ha­zai és külföldi kiküldetések és utazások megfontoltabb terve­zésével, bonyolításával, a fe­gyelem javításával, a jól értel­mezett szerénységgel ezek a költségtényezők csökkenjenek. Jelentős tartalékaink, na­gyobb lehetőségeink vannak az anyagi javakkal való taka­rékosságban is. A népi ellen­őrzés most vizsgálta a külön­böző hulladék, vaay elhaszná­lódott anyagok összegyűjtésé­nek, felhasználásának helyze­tét. Ezzel együtt tájékozódtunk a takarékosságra irányuló tö­rekvésekről, intézkedésekről is. A Mecseki Szénbányászati, a Pécsi Volán Vállalatnál, de más területeken is több ered­ményes intézkedést tettek és tesznek a takarékosságra, a különböző anyagok ésszerű új­rafelhasználására. A Mecseki Szénbányáknál egy évben a bányákból visszarabolt és új­rafelhasználásra alkalmassá tett bányabiztosító gyűrűk kö­zel 7500 tonnát tesznek ki. A vas- és acélhulladékból több mint 1500 tonnát gyűjtenek össze és értékesítenek. A Pécsi Volán Vállalatnál az elhasznált motorkenőolaj 60 százalékát összegyűjtik, regenerálják és újrafelhasználják. Ezt az arányt 80 százalékra akarják és fog­ják javítani. Sajnos, nem min­denütt ez a helyzet. Megyénk mezőgazdasági üzemeiben évenként több, mint 1500 ton­na motorkenőolajat használ­nak fel. Az elhasznált kenő­olajat nagyrészt utak portala­nítására, gyomok és szőlővesz- szők égetésére, és több ehhez hasonló célra használják fel. Ha egy nagy mennyiségű el­használt kenőolajat regenerál­nánk, más anyagokat, papírt, fát, gumit, fehérjéket és zsíro­kat is szervezettebben össze- gyűjtenénk, hasznosítanánk, az érdekeltség és ösztönzési viszo­nyokat javítanánk, az ilyen ap­róságokkal is jelentős megta­karítást lehetne elérni. Kevesebb konferenciát! De nemcsak az anyagokkal, az energiával, hanem a tár­sadalom élőmunkaerejével, szellemi kapacitásával is ha­tékonyabban kellene gazdál­kodni, az időtényezővel is ta­karékosabban kellene számol­ni. Közismert, hogy nálunk sok szervezet, sok embert foglal­koztató bizottság működik. Elég gyakran tartunk különböző el­nevezésű kongresszusokat, kon­ferenciákat, mint amennyi cél­szerű lenne, rövid időközön­ként ismétlődnek, hosszabb ideig, nemegyszer több napig tartanak. Ezek szervezésén, hosszú ideig sok ember dolgo­zik. A felhasznált idő, emberi energia, ezek költséghatása nemegyszer több, mint tényle­ges értékük, a helyi életre és munkára, a társadalom fejlő­désére gyakorolt kedvező ha­tásuk. Az erőmű múltjáról és jele­néről képet adtunk. De, mi­lyennek ígérkezik a jövő?- Új és újabb lakótelepek épülnek Pécsett — mondja Huszti Sándor, gazdasági igaz­gató-helyettes. - Kézenfekvő, hogy az új épületek is távfű­tést kapjanak. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább a hőszolgál­tatás lesz az erőmű feladata, ezzel párhuzamosan csökken majd a villamosenergia terme­lés. A jövő nagy feladataira a felkészülés megkezdődött, — ez a munka az új fűtőközpontok létesítésén kívül az erőmű re­konstrukciós munkáit is magá­ba foglalja. Mécs László Tisztelettel kérem a kor­mányt, az illetékes szerveket, hogy központilag és helyileg is, őszintén, igényesen tekintsük át a helyzetet. Nagyobb szerény­séggel, megfontoltsággal szer­vezzük, engedélyezzük, szabá­lyozzuk a különböző progra­mok, rendezvények idejét, résztvevőinek körét, költségha­tásait. 15 éves a Hőerőmű „kis bővítés" alkalmával újabb fűtő turbinát helyeznek üzem­be. 1966: Befejeződik a „nagy bővítés", ennek során két 50 megawattos blokkal növekszik az erőmű teljesítménye, vagyis eléri a mai 210 megawattot. Ezzel a teljesítménnyel a két­milliárd forintos beruházással létesült pécsi erőmű az or­szág negyedik legnagyobb vil­lamoserőműve. Nincs még egy erőmű, amely ilyen nagy hamu- és nedvesség­tartalmú szenet tüzel el ilyen jó hatásfokkal, mint a pécsi. A hulladékszenek tüzelése spe­ciális szénelőkészítést és tüze­lési technikát igényel. Mintegy nyolc fajta szenet kell összeke­verni egyenletes, 2500 kcal/kg fűtőértékű tüzelőanyaggá. E munkában nagy segítséget je­lent az izotópos fűtőérték-meg- határozó berendezés. A kazánok tüzelésére naponta felhasznált 600 vagon szén mozgatása tel­jesen gépesített. Ugyancsak műszerek mutatják a másik „alapanyag", a víz útját is, melyből naponta 14—19 ezer köbmétert dolgoz fel az erő­mű vegyiüzeme lágyvízzé. Az óriási kazánházban tíz hatalmas kazán sorakozik. A szemközti vezérlőtáblákat egy- egy dolgozó ellenőrzi.- Kazánjaink automatizáltak. Csak ha hiba van, akkor kell beavatkoznunk - tájékoztat Czank László, kazángépész, aki másfél évtizede dolgozik az erőműben.- Mit jelent önnek ez a vál­lalat?- Segédmunkásként kerültem ide. Itt kaptám szakmát. Lakás­hoz juttattak, megnősülhettem. Megfizetnek: havonta összejön a három és félezer. S ha már kazánházban vq- gyunk: minden kazánhoz villa­mos pernyeleválasztó berende­zés tartozik, mely Pécs levegő­jét hivatott védeni. A kazán­salak és az évi egymillió tonna pernye nagy része a zagyterek­Siklós — város Köztudott, hogy hazánk ide­genforgalmának sorrendjében Harkány és Siklós a negyedik helyet foglalja el. Ebben az évben is közel másfél millió hazai és külföldi vendég, tu­rista és hivatalos személy lá­togatott Siklósra és Harkány­ba. Sokan megkérdezték, hogy Siklós és Harkány miért nem vagy mikor lesz város. A kor­mánynak a településfejlesztés­re vonatkozó koncepciójában Siklós középfokú vonzásköz­pont, életünkben is lényegében ezt tölti be. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, vala­mint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének a nagy­községek várossá fejlesztésé­ről és nyilvánításáról szóló irányelvei ismertek, a várossá nyilvánítás jogos, társadalmi igényeit fejezik ki. A fentebb említett állami intézkedések­ben szabályozott társadalmi el­várásoknak Siklós és Harkány, illetve a Siklósi Nagyközségi Közös Tanács területe felel meg. A várossá nyilvánításnak az államilag szabályozott el­várásai, feltételei megvannak. Siklós történelme során a múlt század 70,es évek közepéig városi státusszal rendelkezett. Ma is városi szerepkört tölt be. Baranya megyének a vidéki települések közül a leggyor­sabban fejlődő települése. Egyetértek a siklósi Tanács il­letékeseinek, a Megyei Párt- bizottság vezetőinek azzal az értékelésével, hogy a várossá nyilvánítás feltételei adottak, az erre vonatkozó kérés indo­kolt. Ezért tisztelettel kérem a kormányt, annak illetékes szer­veit, hogy amikor a helyi és a megyei szervek erre vonat­kozó konkrét kérése hivatalo­san is hozzájuk kerül, azt meg­értéssel fogadják. Én, az 1975. évi terv- és költségvetési törvényjavaslatot elfogadom, azt nyugodt lelki­ismerettel megszavazom, vég­rehajtását szerény lehetősége­imből adódó munkával előse­gítem. fWß VUgOfí l hulladék ' II-:. MéN I! ; no mW fi »00# lakást fűtenek A felemelő pillanatra még ma is élénken emlékezünk, pe­dig 15 esztendővel ezelőtt tör­tént: 1959. december 23-án 19 óra 55 perckor a Pécsi Hőerő­mű első gépegysége először adott villamosenergiót az or­szágnak. A Mecseki Szénbányák hul­ladékszeneinek gazdaságos hasznosítására létesült pécsi erőmű építése húsz évvel eze­lőtt kezdődött.. . 1954: Megkezdődnek a fel­szabadulás után épülő ötödik erőmű földmunkái. 1958: A minisztérium kiadja a vállalat alapító oklevelét. Hozzálátnak az első kazánok szereléséhez. 1959: Elkészül az erőmű víz­ellátását biztosító napi 40 ezer köbméter kapacitású mohácsi- pécsi távvezeték. Az erőmű 15 percen át először ad áramot az országos villamosenergia hálózatnak. 1962: Átadják az alaperőmű­vet, mely nyolc gőzkazánból és három turbinából áll. Teljesít­ménye 92 megawatt. Megindul a hőszolgáltatás, - 414 pécsi lakás és öt középület a táv­fűtőhálózatról kapja a meleget. 1965: Az ország energiaigé­nyének növekedése szükségessé teszi az erőmű bővítését. A re jut. 'A pernyéből évente 100 ezer tonnát a Beremendi Ce­mentmű szállít el. A turbinacsarnok padozata remeg, hat surrogó turbina ala­kítja át a hőt villamosenergiá­vá, valamint a távfűtő hálózat „melegévé". Az egyik gép mellett Bíró György, a karbantartó részleg művezetője dolgozik. — Tizenöt éve, hogy lekerül­tem Pestről. Én szereltem be a gépeket. Mondták a pécsiek, maradjak. Maradtam. Megér­te. — Miért? — Lakást kaptam. A vállalat segítségével elvégeztem a technikumot. Szép pénzt is keresek, meg vagyok becsül­ve... A technológiai sor utolsó ál­lomása a villamos vezérlőterem. Innét kerül az erőmű termelte villamosáram az országos há­lózatra: az Országos Villamos Teherelosztó megadja a „me­netrendet", ennek alapján a gépek terhelését már progra­mozott automatika vezérli, me­lyet innét a vezérlőteremből irányítanak. Végül két adat: ebben az évben az erőmű egymilliárd 250 millió kilowattóra villamosener­giát termel. Ezen kívül 12 ezer lakás fűtéséről gondoskodik, valamint negyven vállalatot lát el hőenergiával. „üzembiztonság, gazdaságos­ság" — ez a jelszó a vállalat­nál. Az erőmű üzembiztos és gazdaságos üzemeltetése az 1100 dolgozó összehangolt, lel­kiismeretes, s gyakran rendkívü­li erőfeszítéseket követelő mun­káját dicséri. A dolgozók 70 százaléka törzsgárda tag. Mun­kakörülményeik javítására eb­ben a tervidőszakban 11 millió forintot fordított a vállalat, s a szociális juttatásokkal nem fu­karkodott. Az erőmű építésével együtt dolgozóinknak 560 lakás épült — mondja Solymosi János, SZB- titkár. — Azóta évente tíz la­kást tudunk biztosítani a rá­szorultaknak. Az idén öt álla­mi lakásba költözhetett be ero- műves. Ugyancsak az idén 15 dolgozónknak a munkáslakás akció során 400 ezer forint ka­matmentes kölcsönt adtunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents