Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-15 / 343. szám

2 Dunántúli napló 1974. december 15., vasárnap Mentesítő vonatok karácsonyra Minden évben visszatérő közlekedési feladat a kará­csonyi és az újévi forgalom, amelyre már novembertől terv­szerű, előrelátó gondossággal, szervezeti intézkedésekkel ké­szül a vasút. Az ünnepi forga­lom sikeréhez valamennyi szol­gálati ág szoros együttműkö­dése, a vasutasok áldozat- készsége szükséges. A vasút szakvezetői a koráb­bi évek tapasztalatai alapján meghatározták a Budapestről kiágazó és több megyét átszelő főútvonalakon a mentesítő vo­natok számát, s ezekhez a Vo­lánnal együttműködve gondos­kodtak autóbusz-csatlakozás­ról is. A vasút arra törekszik, hogy tiszta, jól fűtött és kivi­lágított személykocsikkal várja az ünnepi forgalom közönsé­gét. Az ünnepi csúcsot december 21-re és 26-ra várják, ezen a napokon a fővárosból 57, illet­ve 60 mentesítővonat közleke­dik. Ritkaságunk— a Duna áradása A Duna árhulláma szomba­ton délelőtt tetőzött a buda­pesti szakaszon 689 centiméte­res vizszinttel, ami másfél mé­terrel maradt el az 1965. évi maximumtól. Szombaton dél­után a fővárosi szakaszon már megkezdődött a folyó lassú apadása is. Az Országos Vízügyi Hivatal­tól kapott tájékoztatás szerint a Dunán rendkívül ritka jelen­ség a decemberi árhullám. 1921 óta, — amióta folyamato­san állnak rendelkezésünkre statisztikai adatok — csupán kétszer, 1939-ben és 1944-ben volt decemberben 600 centimé­teresnél magasabb áradás Bu­dapestnél. 1939 óta, tehát 35 éve pedig a jelenlegi vízszint a legmagasabb decemberi víz­állása. Lassabban! (Folytatás az 1. oldalról) debbek a féktávolságok és esetleg enyhébbek a baleset kö­vetkezményei, de kisebb sebes­ségnél a járművezetőnek több helye és ideje marad a bal­eset elhárításához szükséges manőverek végrehajtására. Az erőszakos, agresszív ve­zetők ellen persze nem nyújt tökéletes védelmet a sebes­ségkorlátozás, hiszen minden­féle sebességnél lehet agresz- sziv módon veszélyhelyzeteket teremteni. Lehetséges tehát, hogy a balesetek száma a se­bességkorlátozás bevezetése után nem csökken olyan mér­tékben, ahogy sokan várják. Az azonban bizonyos, hogy a sérülés kevesebb és könnyebb lesz, s csökken a halálos bal­esetek száma. Azért bizzunk benne: bizonyára kevesebb lesz a lapokban az olyan Hír: „nem az útviszonyoknak meg­felelő sebességgel vezette jár­művét ..Mert tudomásul kell venni; a mai magyar út­viszonyok — beleértve a for­galmat is — nem alkalmasak a 100 kilométer/óra feletti szá­guldozásra. Tudomásul kell venni és meg kell érteni, hogy a korszerű, soklóerős, fürge kocsikat nem a közúton való versenyszerű közlekedésre szer­kesztik a mérnökök, hanem például arra — s ezt is jó lenne mindennapos gyakorlat­tá tenni —, hogy a zöld jel­zésnél gyorsabban elindulhas­son a jármű. Arról sem szabad megfeled­kezni — s ez a rendelkezés mellett szóló, nem is utolsó szempont —, hogy kisebb se­bességnél kisebb a fogyasz­tás, kevesebbet kopik a gumi, s az emberi agy is. A rendel­kezés pedig azt is célozza, hogy ne csak a motor működ­jék higgadtabban, hanem a vezető is. Ez alapfeltétele a megromlott közlekedésbizton­ság javításának. Pánics György Szocialista brigádvezetők tanácskozása a MÉV-nél Az SZVT Teljesítették vállalásaikat a DDGÁZ brigádjai A DDGÁZ 59 szocialista bri­gádja 885 szocialista brigád­tag képviseletében szocialista brigádvezetői tanácskozás ke­retében értékelte a vállalat kongresszusi munkaverseny fel­ajánlását, a szocialista brigá­dok munkáját. A vállalat három megyére kiterjedő működési területén (Baranya. Tolna, Fejér) a ter­vezett 10 150 vezetékes és pébé gázfogyasztóval szemben 17 753 gázfogyasztó bekapcsolása várható. Pécsett, Székesfehér­várott és Dunaújvárosban a tervezett 13,5 km gázvezeték rekonstrukcióval és új vezeték építésével szemben 16,7 km gázvezeték épül meg a szocia­lista brigádok kimagasló tevé­kenysége nyomán. an két ja és pályázata Jelentős rendezvénye lesz hétfőn a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságnak: a pécsi Technika Házában hétfőn egész napos ankétot tart mint­egy kétszáz pécsi és baranyai gazdasági szakembernek. Az ankéton két fontos téma szere­pel: az ötödik ötéves terv anya­gi ösztönzői és a belső ellen­őrök helyzete, feladatai. Az anyagi ösztönzőkről Ferge Sán­dor, a Pénzügyminisztérium köz- gazdasági osztályvezetője tart előadást, amelyet vita követ. Azután az SZVT pályázatot hirdet a baranyai szakembe­reknek, hogy dolgozzák ki saját vállalatuknál az anyagi ösz­tönzés hatékonyabb rendszerét. A másik előadó is a témában — a belső ellenőrzés kérdésé­ben — a legilletékesebb: Ka­marás Jenő, a Pénzügyminiszté­rium revizori főosztályvezetője. 0 Több fizikai munkást a pártszervezetekbe! £ Aktívabb a KISZ, javult a tanácsi ügyintézés A diósviszlói önálló pártalap- szervezet három község — Márfa, Rádfalva és Diósviszló párttagjait foglalja magában, —- a tagság tanácsi dolgozók­ból, pedagógusokból, termelő­szövetkezeti tagokból és nyug­díjasokból tevődik ősze. Be­számoló taggyűlésüket a jól berendezett KISZ klubban ren­dezték. A vezetőség beszámo­lóját az elmúlt négy évben végzett munkáról Fényszárosi Miklós párttitkór mondotta el. Külön hangsúlyt kapott a beszámolóban, hogy a pártszer­vezet a saját határozatait mi­ként váltotta valóra. Az elmúlt év végén o pártszervezet hét határozatban jelölte meg a legfontosabb tennivalókat. Ezek között van: értékeljék a pártoktatást, — az 1974. január 1-én bevezetésre kerülő munka- és üzemszervezés tapasztala­tait, — a községi tanács elnö­ke számoljon be a tanács köz­ségpolitikai és községfejlesz­tési tevékenységéről, — a párt­vezetőség vizsgálja felül a párt­megbízatásokat, ezeket a szük­ség szerint bővítse... — és még néhány, a pártalapszerve- zetet és egyszersmind a lakos­ságot is érintő lényeges feladat megoldása szerepelt a határo­zatokban. A pártvezetőség beszámolója a határozatok végrehajtását megfelelőnek értékelte. Szót ejtettek többek között a ta­nács és a KISZ-szervezet mun­kájáról is. Az értékelés szerint: mióta a pártszervezet, a veze­tőség foglalkozott a tanács munkájával, javult az ügyin­tézés, a lakossági kapcsolat. A KISZ az utóbbi időben aktí­vabban tevékenykedik, a klub is látogatottabb, — a munka tartalmi részét azonban tovább kell javítani, önkritikusan álla­pította meg a beszámoló: az eddiginél fokozottabban kell végezni a pártépítési feladato­kat, különösen a fizikai dolgo­zók körében szükséges az olyan jellegű nevelőmunka, amellyel jónéhány fizikai munkás alkal­massá válhat a párttagságra. Szót ejtettek a javuló gazda­sági eredményekről is, — a jól alakuló termésátlagokról. A beszámoló vitájában fel­szólalt a Siklósi Járási Párt- bizottság munkatársa is: „ösz- szességében megállapítható, hogy a diósviszlói pártszervezet a területen betölti a politikai vezető szerepét, munkája ér­ződik a területen". A tagság sokoldalú elemzés alá vette felszólalásaiban a beszámolót. ft brigádok az üzemi közeiét tormáiéi Tegnap délelőtt, a Mecseki Ércbányászati Vállalat központ­jában mintegy százkilencven szocialista brigádvezető rész­vételével értékelték a párt XI. kongresszusa tiszteletére kibon­takozott munkaverseny mozgal­mat. A tanácskozást Rácz Gyu­la, a MÉV szakszervezeti bizott­ságának titkára nyitotta meg. A fórumon megjelent Dandó István, a BDSZ központi veze­tőségének tagja, a közgazda- sági osztály vezetője, Király Márta, a NIM közgazdasági főosztályának képviselője, Ti­hanyi János, az SZMT közgaz­dasági bizottságának vezető­je, a MÉV gazdasági és tár­sadalmi szerveinek vezetői. Az 1974 évi munkáról Tóka Jenő, a vállalat igazgatója tar­tott értékelést. Elmondta, hogy a XI. kongreszus tiszteletére kibontakozott szocialista mun­kaverseny vállalásokat első­ként a vállalat kiváló brigádjai tették meg. Az eltelt tizenegy és fél hónap alatt kiemelkedő eredményeket értek el a szo­cialista brigádok: a kongresz- szusi vállalásokat teljesítették. Ennek eredményeként három és fél százalékkal nőtt az egy főre eső termelési érték, a fej­tési teljesítmények 8. a vágat­hajtási eredmények 4, a bánya- fúrási teljesítmények pedig 5 százalékkal nőttek. Kedvezően alakultak a baleseti mutatók is: az elmúlt évhez viszonyítva 7 százalékkal csökkent a bal­eset miatt kiesett műszakok száma. A tervezett műszaki fej­lesztési feladatok, valamint a végrehajtott üzemi rekonstruk­ciók határidőre történt átadá­sában nagy szerepet vállaltak a vállalat szocialista brigádjai: példa erre az ÉDD-ben, vala­mint a Szolgáltató üzem öntö­déjében megvalósított re­konstrukció. A vállalatnál dolgozó bri­gádok sokszor erejükön felül is vállaltak a feladatokból, a szocialista kollektívák a város- politikai feladatok megvalósí­tásából is derekasan kivették részüket. Az 1975. év feladatairól szól­va, Tóka Jenő felhívta a figyel­met arra, hogy fokozottabban kell ügyeni az anyagokkal való takarékosságra, amely az ön­költség csökkentés egyik fontos tényezője. A jövő esztendőben tovább folytatódik az V. bá­nyaüzem feltárásával kapcso­latos előkészítő munka, s to­vábbi erőfeszítéseket tesznek a vibrációs ártalom csökkenté­sére. Az igazgató elmondta, hogy 1976-ra már elegendő mennyiségű fúrókocsi áll majd rendelkezésre, amely segítsé­gével kizárják a vibrációs ár­talmat. A tájékoztatót követően élénk vita alakult ki, a vállalat, va­lamint a felsőbb szervek kép­viselőihez tizennégy interpel- lációs kérdés érkezett. A ta­nácskozás a délutáni órákban ért véget. Közlekedési önkéntes rendőrök kitüntetése Pécsett, tegnap délután a Fegyveres Erők Klubjá­ban rendezték meg tanács­kozásukat a közlekedési önkéntes rendőrök. A meg­beszélésen részt vett Me- gyaszói József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsá­gának osztályvezetője, dr. Árgyelán János alezredes, a Megyei Rendőrfőkapi­tányság vezetőjének helyet­tese is. Kovács Jenő al­ezredes, a Megyei Rend- őrfőkapitánysóg közleke­désrendészeti osztálya ve­zetőjének megnyitója után Csordás József alezredes, a Megyei Rendőrfőkapi­tányság közlekedésrendé­szeti osztályának alosztály- vezetője értékelte az 1974. évi munkát. Ezt követően kitüntetések, jutalmazások átadására került sor. A Közbiztonsági Érem arany fokozatával Schmidt Jenő önkéntes rendőrt tüntették ki. Számosán kapták meg a 10, illetve a 15 éves szol­gálat után járó jelvényt. Többen dicséretben, tárgy- jutalomban részesültek. Párttcsggyules Dióiviizlóii A kéz mozdulata, az arc és a szemek iátéka — Kellemetlen érzés, ha „el­alszik a hallgatóság'', amikor a szónok átélés, meggyőzés, lelkesítés nélkül beszél. A kéz mozdulata, az arc, a szemek játéka csupán kelléke a hatá­sos szónoki előadásnak. Ked­velem a meghökkentő ténye­ket, amelyek felrázzák a kö­zönséget, hiszen mindennél fontosabb az igazság logikus bizonyítása, akár az ellenér­vek könyörtelen megcáfolásá­val is — mondja Kristóf Péter, a pécsi Műszaki Főiskola el­sőéves hallgatója, a dr. Haj­dú Gyula alapította retorikai pályázat pécsi döntőjének egyik résztvevője. December 12-én a Doktor Sándor Művelődési Központ­ban megrendezett vetélkedőn mintegy húszán indultak: a Műszaki Főiskola, a Pécsi Tu­dományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának hallgatói, középiskolások a Széchenyi és a Janus Gimnáziumból. Maguk írták 20-30-40 perces beszédei­ket. Legtöbben azzal foglal­koztak, hogy az iskola miként alakítja ki a művelődési igényt. Kristóf Péter a szívós, rendszeres önképzésről, vala­mint a szakmai és az általá­nos műveltség egységéről szó­lott. Másik közkedvelt téma az iskolai demokratizmus volt. Major Tünde, a Széchenyi Gimnázium negyedikes tanu­lója épp erről tartott beszédet, hangsúlyozva a diákönkor­mányzatok jelentőségét a fe­gyelmi tárgyalásokkor, a jel­lemzések megírásánál. — A jó bizonyításért sok idézetet és kérdést vonultatok fel. Vázlat nélkül nehezen megy a beszéd, a lendületes kézmozdulatokról viszont nem mondok le. Alapszervezeti KISZ-titkárként gyakran lépek pódiumra, katedrára, ezen kí­vül az iskolában 5—6 perces előadásokon beszámolunk a tanultakról. Jobban kifejezem magamat egy szónoklatban, mint egy költemény, vagy pró­zai alkotás tolmácsolásakor. A zsűriben többek között dr. Pesti János, a Tanárképző Fő­iskola adjunktusa, Váradi Gé­za, a Pécs Városi Tanács mű­velődésügyi osztály közművelő­dési csoportjának vezetője, va-^ lamint dr. Tremmel Flórián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ad­junktusa foglalt helyet. A városi döntőn első helye­zést ért el Gócza Béla (Jogi Egyetem). Második lett Kristóf Péter (Műszaki Főiskola) és Rádli Katalin (Tanárképző Fő­iskola). A harmadik helyen végzett Tar Melinda (Tanár­képző Főiskola), Decsi Tamás (Széchenyi Gimnázium) és Kó­nya Melinda (Janus Pannonius Gimnázium). Füzes Lajos többek között a protekcióról is beszélt. A felszólalók többsége a poli­tikai, szakmai képzés fontossá­gáról beszélt: a pártoktatás jól szervezett, — azonban minden lehetőséget fel kell használni arra, hogy tovább növekedjék a tagság politikai képzettsége, tájékozottsága. Egyik javaslat: hívjanak meg vendégelőadókat is, — a pártvezetőség pedig nyújtson segítséget az oktatás­hoz szükséges szemléltető esz­közök, térképek, diavetítő — beszerzéséhez. Szót ejtettek a fiatalok neveléséről is: „Mi, párttagok is rendszeresebben vegyünk részt a fiatalok össze­jövetelein, ismerjük meg job­ban örömeiket, gondjaikat, se­gítsünk problémáik megoldá­sában”. Nem maradt ki a köz- művelődés témaköre sem: „A közművelődési feladatok jobb megoldásáért' függetlenített szakemberre van igény, aki fe­lelősséggel látná el a klub- igazgatói, vagy a művelődési otthon igazgatói feladatokat. Beállítására lehetőség van". A tagság a vezetőség be­számolóját elfogadta és a ha­tározati javaslatot határozattá emelte.

Next

/
Thumbnails
Contents