Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-13 / 341. szám

2 Dunántúlt napló 1974. december 13., péntek Magyar—NDK barátsági gyűlés Az NDK nagykövete Komlón Látogatás a Carbonnál Gerhard Reinert, az NDK nagykövetségének vezetője — a Baranya megyei Pártbizott­ság meghívására — szerdán feleségével kétnapos látoga­tásra megyénkbe érkezett. Út­jára elkísérte Claus Plobner, az NDK Kulturális és Tájékoz­tató Központ igazgatója, Hansjoerg Schulz, az NDK nagykövetségének attaséja. Tegnap, látogatásuk második napján vendégeink Bocz Jó­zsefnek, a Megyei Pártbizott­ság titkárának kíséretében a Komló Városi Pártbizottságra látogattak, ahol Gallusz Jó­zsef, a Városi Pártbizottság el­ső titkára, Hartman János, a Városi Pártbizottság titkára és Morber János, a Városi Ta­nács elnöke fogadta őket. A város életéről Gallusz József mondott tájékoztatót. Ezt kö­vetően a Carbon Vállalatot látogatták meg, ahol Zseni Pál, a vállalat igazgatója, Appelcholfer József né párttit­kár, valamint a vállalat Clara Zetkin nevét Telvett szocialista brigád tagjai fogadták a ma­gasrangú vendéget és kísére­tét. Részt vett a fogadáson Kurt Detzner, a weissenfelsi gépgyár igazgatója is,— a Car­bon Vállalat gépeit a weissen­felsi gépgyár szállította. A vállalat gazdasági, politikai és kulturális életéről az igazgató és a párttitkár mondott tájé­koztatót, majd megtekintették az üzemet. Ezt követően szívé­lyes, elvtársi és baráti beszél­Gerhard Reinert, pz NDK nagykövetségének vezetője és felesége Komlón. Fotó: Erb János. getés alakult ki a vendégek és a szocialista brigádok tagjai között. A délutáni program Zobák bánya meglátogatásával kez­dődött. A vendégeket Garant- völgyi János, a Mecseki Szén­bányák igazgatója, dr. Bánki Nándor, a Mecseki Szénbá­nyák Pártbizottságának titkára, az üzem vezetői, valamint az Ernst Thälmann nevét felvett szocialista brigád tagjai fo­gadták. A küldöttséget Garam- völgyi János köszöntötte, majd Gungl Ferenc üzemvezető és Kollár Dénes, az Ernst Thäl­mann aranykoszorús szocialista brigád vezetője mondott is­mertetőt a bánya és a brigád életéről. Ezt követően a nagy­követ és kísérete elbeszélget-1 tek a szocialista brigád tagjai­val. Délután öt órakor a Városi Pártbizottság nagytermében rendezett barátsági gyűlésen vett részt a delegáció. Az ün­nepségen Gallusz József mon­dott beszédet, felszólalt Ger­hard Reinert nagykövet. Vendé­geink az esti órákban vissza­utaztak a fővárosba. Teljes szélességben a felüljárón A pécsi felüljáró műszaki átadási eljárása tegnap ért véget, s megkezdték az átadás-átvételi jegyzőkönyv szövegezését. A tegnapi napon ^irtották meg a használatbavételi - forga- lombahelyezési — eljárást is. Az eljárás során meg­állapították az illetékes szakemberek, hogy a Rá­kóczi út és a déli — má- lom-keszűi ' — csomópont között az útpálya teljes szélességében nincs aka­dálya a forgalomnak, s egyúttal intézkedtek a még kint lévő ideiglenes forga­lomirányító táblák eltávo­lító sáróh A szakhatóság az ideig­lenes használatbavételi en­gedélyt kiadta, a végleges forgalombahelye?ésről a KPM intézkedik. D. £. Rozental professzor Pécsett Újra Pécsre látogatott D. E. Rozental, a Moszkvai Lomono­szov Egyetem újságírói fakul­tásának nyelvészprofesszora. Nem egy újságíró nemzedék "nőtt fel a Szovjetunióban azóta, hogy az ő lebilincselő előadá­sai élményszámban mennek Moszkvában. Műveiben, amelyek között a Szovjetunióban a hétköznapi emberek közül is sokan isme­rik „A nyelvművelés"-t, művészi módon fogja össze azokat a legfontosabb , nyelvtani-stiliszti­kai ismereteket, amelyek nélkül az újságíró nem lehet igazi újságíró, az irodalomtanár pe­dig nem lehet igazán jó iroda­lomtanár, filológus és nyelv­művelő. Jóváhagyták a Siklósi városrész rendezési tervét Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium városren­dezési és építéstervezési terv­tanácsa tegnap ülést tartott Pécsett a Pécsi Tervező Vál­lalatnál. Az ülés napirendjén a Siklósi városrész végleges rendezési tervének megvitatá­sa és jóváhagyása szerepelt. A PTV készítette a tervet az ÉVM és a pécsi Városi Tanács által együttesen kiírt tervpá­V/ lyózat legjobb pályaművei ál­tal szolgáltatott ötletek alap­ján. Az -utolsó előtti lépcső két tervváltozatát lapunk vasárnapi számában ismertettük. E két tervből született az a végleges rendezési terv, amelyet kisebb kiegészítésekkel tegnap elfo­gadtak. A Siklósi városrész teljes programjának végleges jóváhagyására még az év vé­ge előtt sor kerül. JFixievtlcét én ütőit ismét Hoffmann meséi Bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban Vidám, finom elmésség, szik­rázó jókedv, tiszteletlen és kí­méletlen gúny, ostorozó szatí­ra, életöröm, gyöngyöző pezs­gő — erre gondolunk Offen­bach hallatán. A világ egyik leggyorsabban dolgozó zene­szerzője volt, hatvanegy évet élt , 102 operettet írt, néhány operát, köztük élete legnagyobb művét, a halál árnyékában utol­só erejével komponált Hoff­mann meséit. E mű bemutatásá­ra, illetve felújítására készül a Pécsi Nemzeti Színház opera- társulata. A Hoffmann meséi első pécsi bemutatója 1962-ben volt. Ak­kor Németh Antal rendezte az előadást, igen érdekes, szür­realista stílusban. Minden éne­kes szereplőnek megvolt a ma­ga „balettos” pórja, azaz a cselekményt elsősorban a tán­cosok játszották el, az éneke­seknek inkább csak tolmácsoló szerep jutott. A koreográfiát akkor is, akárcsak most — Eck Imre tervezte, aki ezen kívül a Vendégünk volt Símogatóan finom zene töl­ti be a Liszt-terem még sötét­ben pihenő termeit. Felgyűrt ingujjal ül a zongora mellett Kocsis Zoltán. Ö az örök ka­masz típus, akiről negyvenéves korában sem fogják elhinni, hogy annyi idős. Pedig a nyur­ga, finom arcú, élénk tekin­tető fiatalember mór felnőtt, huszonkét éves és tanársegéd. — Én közben játszom, jó? — kérdezi és már repülnek is ujjai a billentyűkön, miköz­ben beszélgetünk. Az ember gkkor gyakorol­jon, ha kedve van; a kedv meg olyan dolog, hogy állan­dóan előjön. Nincs rendszeres napi beosztásom, sajnos dél­után nem tudok otthon gya­korolni, legszívesebben éjjel játszanék, de akkor teljesen lehetetlen. Akik ütemtervbe szorítják az életüket, valószí­nűleg gazdaságosabban tud­nak élni.- Sok idejét elveszik a vi­déki fellépések? — Én ezt vállaltam. Főleg saját elhatározásomból - in­kább vidéken lépek fel, mert úgy érzem, a vidéki közönség sokkal objektívebb és hálá­sa b, mint a fővárosi. Ezt a ter­met nagyon szeretem, már többször játszottam itt, vala­hogy jó a hangulata. — A fiatalon neves művésszé vált Kocsis Zoltán mit érez az év legnagyobb teljesítményé­nek? — Nagyon sok koncertem volt, lemezeket is készítettünk. Karácsonyra jön ki az ötleme­zes Bach sorozatból az első. — Nyilván szép karácsonyi ajándék lesz önnek is az új lemez, még mit szeretne kap­ni? — Kottákat, lemezeket, na meg szeretnék jobban játsza­ni. — Az ember minden év szil­veszterén megfogadja, hogy új életet kezd. ölt hogy gon­dolja ezt? — Még ha eszünkbe is jut, hogy ez ostobaság, akkor is van bennünk egy tudatosított akarat. Nem szívesen beszé­lek arról, hogy mit fogadok meg, mert nagyon sokmindent. — Milyen külföldi túrné sze­repel az 1975-ös év program­jában? — Sok. Csak a leglényege­sebbeket mondom, Párizs, Svájc, Nyugat-Berlin és egy nagy keleti körút, Libanontól Tokióig. — Tovább nem is zavarom a koncert előtt. — Igen, hallottam, hogy pár napja lépett fel Pécsett Rich­ter. Ilyen előd után engem, azt hiszem nem is fontos meg­hallgatni. A valóság rácáfolt a nagyon szerény művész előérzetére. Ki­robbanó sikere volt. A Liszt­termet zsúfolásig megtöltő kö­zönség kitartó tapsp után két­szer is ismételt. Hárságyi Margit mostani előadásnak díszletter­vezője és rendezője is — egy- személyben. '.A felújításban minden esz­közt az opera szolgálatába ál­lítottunk. Ügy is fogalmazhat­nék, hogy a rendezés opera­centrikus, — mondja Eck Imre. Természetesen most sew hiány­zik a balett. Ezúttal azonban a táncosok, mint Hoffmann múzsái jelennek meg, szerve­sen illeszkedve az opera egé­szébe. Ennek középpontjában •,Hoffmann, az ember áll, aki va­lójában a sivár, igazságtalan valóságtalan valóság elől me­nekülő a rémképekkel teli, cso­dás fantázia-világba. A Hoffmann meséi zenei igé­nyessége nem kis feladatok, olykor bravúrok megoldása elé állítja az énekeseket: a cím­szereplő Horváth Bálintot, Né­meth Józsefet, — aki négy kü­lönböző karaktert formál meg: Lindorf, Coppélius, Dappertut- to és Miracel szerepét játssza — továbbá Mészöly Katalint Miklós szerepében, az Olympiát alakító Ágoston Editet és Gyu­lai Editet, aztán a Giuliettát megformáló Szabadi ts Juditot és Kővári Anikót, valamint Né­meth Alicét, Antónia alakító­ját. De nincs könnyű dolga Berczeli Tibornak, Mester Ist­vánnak — ő életében először énekel operában! —, Wagner Józsefnek és Kecskés Sándor­nak sem. A jelmezeket Gombár Judit tervezte, karigazgató Ká­roly Róbert, az előadás zenei vezetője Breitner Tamás, aki Hirsch Bencével felváltva ve­zényli az' operát. Pillanatkép a tegnapi főpróbáról. — „Nézőtér sötét" — hang­zik a rendező utasítása, meg­szólal a zene. A Luther-pince csapszékében vagyunk, ott van Lindorf tanácsos, a költő „rossz szelleme is, meg egy népes társaság. Hamarosan megjelenik Hoffmann, éles szóváltás a tanácsossal, aztán a kompánia kérésére belekezd meséibe ... T. Simon István KONGRESSZUSI MUNKAVERSENY A MÁV-NÁL A pécsi igazgatóság teljesítette vállalását A kongresszusi munkaver­senyben tett vállalásait a teg­napi napoh teljesítette a MÁV Pécsi Igazgatósága. Az elmúlt év eredményeihez képest a vonatok átlagos terhelése 20 tonnával volt nagyobb, és minden egyes vasúti kocsi ki­használása 1,5 tonnával volt jobb a tavalyinál. Kocsiigé­nyes áruszállítási tervüket 103 százalékra, míg az import- és tranzitszállítást magába fog­laló szállítási tervet 104 száza­lékra teljesítették a pécsi igaz­gatóság dolgozói. D. E. Rozental legfőbb kuta­tási területe néhány évig a helyesírás volt, s nem egy ilyen könyvet és segédkönyvet („Az orosz helyesírás kérdései", 1970 stb.) nálunk is többen ismerik az orosztanárok közül. Rozental professzor nevéhez fűződik a II. világháború utáni első igen jelentős egyetemi-főiskolai orosz nyelvtan is, a „Mai orosz nyelv" (1962). Meglehetősen nagyszámú könyveit és cikkeit is — szinte kivétel nélkül — az orosz nyglv iskolai oktatásának a szolgála­tába állította. Nem véletlen, hogy a hazai oroszoktatás is az ő műveiből merített meg­lehetősen sokat — elsősorban a felsőoktatás vonatkozásában. D. E. Rozental nevével szinte azonos az orosz „gyakorlati stilisztika" fogalma, mivel Ro­zental „Az orósz nyelv gyakor­lati stilisztika" c. könyve (1965) az orosz, stilisztika történetének is igen jelentős dátuma. Igen gazdag és szerteágazó publikációs tevékenysége mellett Rozental professzor az egyik legrangosabb orgsz anyanyelv­oktatási folyóirat, az „Orosz nyelv az iskolában” szerkesztő bizottságának a tagja is. Gyakran jár a szocialista or­szágokban, s előadásai nagy érdeklődésre tartanak számot mindenütt. Pécsett 1962 nyarán járt, s az „Idegen nyelvek ta­nítása" c. magyar szakfolyóirat hasábjain az elragadtatás hangján írt pécs benyomásai­ról: „A kelták, a rómaiak és a törökök uralmát végigélt város szerencsésen ötvözi egybe a tá­voli múlt és az azt követő korok nyomait. Hogy megnézzük a ró­mai katakombákat, a négytor- nyú székesegyházat, a török­idők tizenkétszög alaprajzú mi­naretjét, a Zsolnay Gyár porce­lán és fajansz-múzejmát — ezért nemcsak azt a 225 kilo­méternyi távolságot érdemes megtenni, ami Budapesttől el­választja Pécset, de ennél jó­val nagyobbat is." Dr. Hajzer Lajos Árvíz a Dunán Harmadfokúra növelte csü­törtökön az árvízvédelmi ké­szültséget az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Duna Rajka és Dunaremete közötti szakaszán. A védekezésben résztvevő vízügyi erőket hul­lámverés, átázások és fakadó vizek ellen „mozgósították". S.O.S. telefonon A megyei pszichiáter szakfőorvos irányításával felkészült az a huszon­hat szakember, akik telefonhívásra segítséget nyújtanak a krízishelyzet­ben lévő, megoldatlan lelki konfliktu­sokkal küzdő embereknek. A három- hónapos intenzív képzés a napokban fejeződött be. Tábori „veteránok tanácskozása A nyári építőtáborok ered­ményeiről, tapasztalatairól ta­nácskoztak tegnap délután azok a baranyai középiskolások, egyetemisták és főiskolai hall­gatók, akik már tábori „vete­ránoknak" számítanak. A KISZ Baranya megyei Bi­zottságán tartott összejövetelen értékelték a kunfehértói és rá­koscsabai középiskolás, vala­mint a balatonújhelyi egyete­mista, főiskolás táborok munká­jában részt vett fiatalok mun­káját. Ebben az évben 1184 fő dolgozott építőtáborban Bara­nya megyéből, kitűnő eredmérry- nyel. A két legjobb brigád pénzjutalomban részesült. A lá­nyok közül a komlói Steinmetz Miklós Szakközépiskola brigád­ja, a fiúk közül a Komarov Gimnázium és Szakközépiskola brigádja bizonyult a legjobb­nak. Kutnyánszky Géza, a KISZ Baranya megyei Bizottságának munkatársa okleveleket és em­lékplaketteket osztott ki azok­nak, akik négyszer vagy ötször vettek részt építőtáborban. Az ünnepélyes pillanatok után kö­tetlen beszélgetésen cserélték ki tapasztalataikat, melynek so­rán sző volt egy újfajta építő­tábor szervezéséről, ahol főisko­lások és egyetemisták készíte­nék elő a középiskolásokat egyetemi tanulmányaikra. Ss joao. v- /»SSStSKk W Vj «“w Sy /wífflfflf.: kSk Sekk m», Sft xSSSi WÄ Jfí® «•' //■X '•? -.vl­K ^1

Next

/
Thumbnails
Contents