Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-13 / 341. szám

1974. december 13., péntek Dunántúli napló 3 Nehéz ma anyagbeszerzőnek lenni Sok a hiánycikk látás-futás az anyagért Egy bo monológja Általános anyaghiány? Nem állítják. Célzatos, ám ugyanak­kor mégiscsak szűkkörű vizsgá­lódásainkból nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket. Bár, s ezt valljuk, cseppjében is megmutatja magát némiképp a tenger. Egy biztos, sok anyag­beszerző él most át keserves napokat. Hajsza az anyagért. Az alábbiakból mindenesetre ez derül ki. Az Irányi Dániel téri bolt Szokolai felv. A BARÄNYAKER és a buda­pesti Szerszám- és Kisgépgyár pécsi, Irányi Dániel téri közös boltja kisgépeket, forgácsoló és kéziszerszámokat kínál kis és nagy tételben magánosoknak és közületeknek. A boltos,' Mik­lós Andor monológja: — Ilyen hajsza még nem volt anyagért, mint most. Hetenként milliókat tudnánk forgalmazni, de csak negyed részét tudjuk adni, amit a vállalatok kérnek. Nagy a látás-futás, rapszodi- kus az ellátás. Hiánycikkek? Van sok. Ipari mérőeszközök, heaesztő-berendezések, állvá­nyos csiszológép, görgős lánc . . . mondjam? Például to­lómérőt az egész megyében nem lehet kapni, országos hi­ánycikk. Vagy például, jön négy asztali fúrógép, százötven je­lentkező van rá. Nagyon nagy hiánycikk a csigafúró. Napon­ta legalább ötven anyagbeszer­ző érdeklődik, van-e fúró, s rimánkodik, segítsünk. Jönnek az ország minden részéből, Gyöngyösről, Miskolcról, Hód­mezővásárhelyről . . . — Miért van ez? Mert rosszak a visszaigazolások, a felhasz­nálókat elijeszti a hosszú szál­lítási határidő. A vállalatok két­ségbe vannak esve, nem érzik biztosítottnak jövőre az anyag- és szerszámellátást. Talán a január elsején esedékes terme­lői áremelkedésekre spekulál­nának, azért gyűjtögetnek? Azt mondanám, ez talán ötven-öt- ven százalékos. Gondolnak ár­emelésekre , is, de inkább attól tartanak, jövőre rosszabb lesz az ellátás. Aki nem tarta­lékol, úgy érzi, meghal. A múlt­kor bejött egy pesti vásárló, mondja, uram, azt, ami ott a felső polcon van. Az egészet. Ami fúró volt ott, mind elvitte. Négyszázhatvanezer forintos té­tel. Nem azt mondom, nem szoktak egyszerre ennyit vásá­rolni, na de nem egy témá­ban! Mostanában, ha vásárol­nak valamit az anyagbeszerzők, s közben észrevesznek egy-egy kurrensebb cikket, rögtön abból is visznek. És megy a csere­bere. Nem egyszer a boltban fuT össze két anyagbeszerző, s fülem hallatára bonyolítja le az üzletet. Azt mondja az egyik, szerezz nekem nyolcas csavar­anyát, adok helyette hatost. Ez persze népgazdaságilag hasznos, mert nem fekszik el az anyag. Véleményem szerint érdemes lenne egy információs irodát létrehozni, amely a vál­lalatoknál felkutatná és közve­títené az elfekvő készleteket. Mert így azok elszórtan, a kü­lönböző lapok újsághirdetései­ben jelennek meg. Az iroda sok anyagbeszerzőt megkímél­hetne az utazgatástól, költség­től. • A Pécsi Fémipari Vállalat tipikusan az a cég, amelyre az anyag és félkésztermékek piacának minden kis renzdülé- se ostorcsapásként üthet visz- sza. Kis vállalat, s mint ilyen, tőkeszegény, nem tud készle- tezgetni, neki *az az érdeke, a beszerzett anyagokból minél hamarabb késztermék legyen, a késztermékből pénz, amiből ismét anyagokat vásárolhatnak. Az anyagbeszerzők egyébként nem voltak otthon. Jávori Ist­ván, a vállalat igazgatója: — Pillanatnyilag még nem tudjuk, hogy a negyedik ne­gyedéves termelési tervet tel­jesítjük-e, honnan szerzünk anyagot. Anyagbeszerzőink éj­jel-nappal lótnak-futnak, s nemcsak az ipart, a nagyke­reskedelmet, de kétségbeesé­sükben már különböző vállala­tokat is felkeresnek, ha egy ki­csi is van, adjatok valamit. Csilléket gyártunk, ehhez le­mezáru, idomanyagok kelle­nek. Hiánycikkek. Van úgy, hogy kész a csille, de nincs csapágy a kerékhez. Mit tudunk csinál­ni? Ha van más méret, akkor a műszakiak technológiai vál­toztatást dolgoznak ki, de a másik méretet el is kell fogad­tatni a megrendelővel. Mind­ez a gyártást akadályozza, le kell állni, a dolgozók ideges­kednek. Máskor év végéig szerződéssel tudtuk biztosítani az anyagot, most a hiány egyre élesebb. — Az pedig végképp kérdé­ses, hogyan tudjuk az 1975-ös termelést anyaggal fedezni. A visszaigazolások most nem har­minc vagy hatvan napra, ha­nem kétszáz napra szólnak. Például huzalból szükséglete­inknek csak ötven százalékát igazolták vissza, a másik ötven százalék nem tudom honnan lesz. Lemezáruból a jövő év első negyedére húsz tonnát tud ígérni a szállító, ezt egy hét alatt megesszük. Hogy most mindenki, aki anyagos, rátartással rendel? Lehet. De mi nem tudunk raktározgatni, az eredményt rontja. Nem hi­szem, hogy a nagyvállalatok sokkal jobb helyzetben lenné­nek. A múltkor egy pesti nagy- vállalat fordult hozzánk segít­ségért, veszélyben a program­ja, adjunk neki anyagot, jö­vőre- majd ők segítenek ki. Ál­talában mindig is volt anyag­hiány, de nem ilyen. íme, két sajátos megfigyelé­si pont - pillantás a gazda­ság anyagellátásába. Ä ta­pasztalatok beillenek általá­nos ismereteinkbe: a magyar gazdaságban az utóbbi idő­ben megnövekedtek a készle­tek. Nagyrészt persze azért, mert közben nőtt a termelés is, tehát nagyobb az anyag- szükséglet, ugyanakkor azon­ban nemkívánatos készlet­gyűjtögetésről is beszélnek. Ez utóbbiba egyaránt belejátszik a jövő-évi termelői áremelkedé­sekre való spekulálás, másrészt a félelem, hogy az anyagellátás jövőre rosszabb lesz, miután az utóbbi időben az import­anyagok ellátásában is zök­kenők mutatkoznak, s drágul­nak az importanyagok. A fenti helyzet következménye: az anyagok piacán megnőtt a hiánycikkek száma. Nem kételkedhetünk, azok akiknek ez/a dolguk, mindent megtesznek, hogy a népgazda­ság anyagellátását biztosítsák. A nemkívánatos készletgyűjtö­getésnek tehát gátat kell vet­ni, mert a vállalatok felesle­ges vásárlásaikkal csak egy­másnak okoznak gondot, za­varják a gazdálkodás normá­lis menetét. Ezen pedig mind-,, nyáján veszítünk. Miklósvári Zoltán Történelmi hagyományok — hazafias nevelés Mohács a csata 450. évfordulójára készül Milyen eredményekkel jár a helyi történelmi hagyományok felhasználása a hazafias neve­lésben? Feltétlenül időszerű an­nak vizsgálata, hogy a Mohá­cson élők szemléletében, maga­tartásában, munkájában és köz­életi tevékenységében milyen szerepe van a helyi hagyomá­nyoknak. Ennek vizsgálatát és értékelését ezért is tűzte napi­rendjére a Városi Tanács végre­hajtó bizottsága. Már Az eddigi eredmények mérle­gelésének időszerűségét aláhúz­za, hogy most emlékeztünk Mo­hács várossá nyilvánítására, most ünnepeljük felszabadulá­sunk 30. évfordulóját, elemezzük a város fejlődésének tanulsá­gait és eredményeit, valamint készülünk a mohácsi csata 450. évfordulójára. Szemléletesen látható a régmúltból örökölt tés a közelmúltból hozott történel­mi hagyományaink fontossága, aktualitása — állapítja meg a művelődésügyi osztály által el­készített előterjesztés. Melyek azok a helyi és egy­ben sajátos történelmi hagyo­mányok, amelyekre építeni le­het? például a tragikus mohá­csi csata emléke, vagy a lakos­ság összetételének történelmi alakulása, az együttélés esemé­nyei, élményei, a busójárás, a török korhoz való kapcsolódás, a sokszínű néprajzi értékek ha­tása, a helyi viszonyok szerint alakult sajátos életmód és fog­lalkozások, halászat, kerámia készítés, maszkfaragás, egyszó­val a helyi jellegzetességek. A másik terület a közelmúlt törté­nelmi hagyományai, a forradal­mi harcok, a munkásmozgalom fejlődése, az ellenforradalmi időszak fasisztaellenes «küzdel­mei, a felszabadulás, a népek barátsága, avagy a sK»cializ- mus építése. Az emberré formálás, a tu­datos nevelés már kisgyermek korban elkezdődik. Az óvodás gyermekek / szervezett irányí­tás mellett kapnak élményeket, benyomásokat. A helyi szoká­sok, a rendezvények, az év­fordulók és az ünnepek során a nevelők maradandó emléke­ket, indítékokat, érzelmi motí­vumokat, vagyis egyéniség alakító hatásokat gyakorolnak a gyermekekre. Az általános iskolákban pedig egyre széle­sebb lehetőségeket találnak a nevelők arra, hogy az érzelmi hatások mellett az értelem, a gondolati tartalom is erősö­dő szerepet kapjon. Ez érvény­re jut a tanórákon, az iskolá­ban, a mozgalmi életben és más foglalkozások alkalmá­ból. Egy dolog azonban elgon­dolkoztató. A tanulók a hőst, az igazi hazafit, az eszmény­képet többnyire a régmúlt tör­ténelméből választják ki. Ér­zelmileg és tudatilag kevés­bé kötődnek a munkásmozga­lom kiemelkedő személyiségei­hez, harcosaihoz. A pedagó­gusokon a sor. Konkrét támogatás A végrehajtó bizottság ha­tározata megállapította, hogy a város lakossága egyre in­kább sajátjának érzi, tudja korszerűsödő lakhelyét és ak­tívan részt vesz annak alakí­tásában. Fontosnak tartja to­vábbá hogy a szocialista ha- zafiság szűkebb helyi tartalmú megnyilvánulásait elsősorban a szocialista városfejlesztés te­vékeny támogatása jellemez­ze. Szükséges, hogy az ülésen elhangzott javaslatokat, ész­revételeket szélesebb körben ismertessék. A művelődési in­tézmények, a társadalmi és tö­megszervezetek kapjanak konkrét segítséget a hazafias nevelés terén folyó munkájuk­hoz. Bokréta* ünnepség Színes szalagokkal díszített bokrétát tűztek tegnap az épülő új Pannónia Szálló te­tejére. Ezzel a régi hagyo­mánnyal ünnepelték meg azt, hogy elkészültek a külső mun­kálatokkal. Egy „másféle” kettős nevelés „ Veszélyes, ha a gyerek mást hall x az iskolában és mást otthon...” Pedagógus körökben egyre több követőre talál az utóbbi években egy hasznos kezdemé­nyezés: kapcsolatot teremteni a kommunista szülők és a ne­velőtestületi pártszervezet kö­zött — az együttes nevelési cé­lok jegyében. Több iskolai pártaíapszerve- zet beszámoló taggyűlésén is részt vettem az utóbbi hetek­ben, és úgy érzem, amit erről a kérdésről hallottam, nyilvá­nosság elé kívánkozik. Az Építők úti Általános Isko­lában hosszabb ideje kapcsola­tot tartanak a párttag szülők­kel. Több ízben közös aktíva ülésre hívták őket, ahol főkép­pen a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltéséhez kértek se­gítséget. A szülők elmondták: szíve­sen elvinnék üzemlátogatásra, kirándulásra, filmelőadásra, kerékpártúrára, sportfoglalko­zásra stb. egy-egy őrs tagjait a szabad szombatjukon. Kide- ’ rült: a szülők szívesen belekap­csolódnak a nevelés folyamatá­ba, ha konkrét igény mutatko­zik: miben, mikor és hogyan kérik a segítségüket. Hasonló törekvésekkel talál­kozhatni a Hal József utcai is­kolában is, ahol ötven meghí­vott közül 48 párttag szülő volt kíváncsi: miben, hogyan kap­csolódhatna bele az iskolai ne­velő munkába. Bizonyságot nyert, hogy a kommunista szü­lők többségénél az iskolai ne­velés számára eddig kihaszná­latlan energiák szabadultak fel nevelési tényezőként. Sok szó esett köztük minde­nekelőtt az erkölcsi-világnézeti és politikai nevelés feladatairól és lehetőségeiről a családban. Maguk a szülők vetettek fel egy mind szélesebb körben, különböző áttételekkel mutat­kozó jelenséget. Azt, hogy a kettős nevelés hátrányai nem­csak a vallásos nevelés külön­böző formáiban jelentkeznek. Mindenütt és mindenben, ha a gyerek mást hall az iskolá­ban — és otthon. Megmutatko- *zik ez az iskolában kapott kö­zösségi, közéleti nevelés, va­lamint a — bizonyos családo­kon belül — mindenképpen ci­nizmusra, képmutatásra, kiáb­rándultságra vezető negatív pedagógiai hatások ellentmon­dásaiban. Hiába törekszik' az iskola szocialista gondolkodá­sú közösségi embert faragni a mai fiatalokból, ha otthon ha­zugsággal, anyagiasságra, ön­zésre, törtetésre való biztatás­sal és példával (I), mások iránti közönnyel találkozhat­nak. Esetleg ott is, ahol ezt a legkevésbé is várhatnánk .. . Kommunista szülők fogalmaz­ták meg ennek a veszélyét, kommunista pedagógusokkal közösen tanakodva arról, mi­lyen konkrét úttörő programok­kal, iskolánkívüli közösségi megmozdulásokkal, találkozók­kal lehetne ellensúlyozni az eszméinktől idegen pedagógiai hatásokat. Ennek jegyében sok­fele konkrét javaslat született ebben az iskolában is. Az is­kolának például nincs úttörő csapatotthona. Több szülő fel­ajánlotta: elintézi, hogy a gye­rekek foglalkozásaikhoz egy- egy megfelelő klubszobához juthassanak. Egy másik szülő bejelentette: Pécs felszabadu­lásáról bármikor szívesen tar­tana előadást az iskola úttörő rajainak. Egy apuka üzemláto­gatásra invitálta meg az isko­la fizika szakkörét: Diesel­mozdonyra és gőzmozdonyra... A találkozó napjában és órá­jában is megállapodtak. Az iskolai úttörő szervezet felsza­badulási vetélkedőre készül. Ehhez is sokan megajánlották a segítségüket, a kérdések elő­készítésében csakúgy, mint a vetélkedő lebonyolításában. Részt kértek maguknak a szü­lők az úttörő munkából is. Szabad szombatjaikon konkrét segítséget nyújtottak egyik má­sik rajvezetőnek azzal, hogy csertetői kirándulásra, pécsi városnéző sétára vitték a gye­rekeket. Ezzel is segítve a „Nem tér­kép e táj" akciót. A megte­remtett kapcsolatra az iskola nevelői a továbbiakban is épí­teni tudnak: a kommunista szü­lők aktíváját ezután is össze­hívják, általában az összevont szülői értekezletek előtt. Miben mérhetők le ennek a kapcsolatnak a legfontosabb tanulságai? Mindenek előtt abban, hogy maguk a szülők vetették fel a család és az is­kola kapcsolatának legfonto­sabb követelményét. Azt, hogy a technikai segítség nem ele­gendő. A szülőknek az iskola -iránti kapcsolatában most már ideje volna túllépni a kilincs- javításon és a barkácsoló apu­kák szolgálatain; a szülői ház és az iskola kapcsolata első­sorban nevelési „ kapcsolat le­gyen — ahogyan az egyik szülő is megfogalmazta, Felve­tődött: sokat tehetnek a kom­munista szülők a gyerekek ott­honi világnézeti politikai neve­lésében. Megtanítva őket új­ságot olvasni és eligazodni a társadalmi élet bonyolult, nega­tívumokkal sem szűkölködő je­lenségei között. A kezdeményezés jótékonyan kisugárzott az egész tantestü­letre. Különösen, amikor ezek a szülők — a konkrét segítség fölajánlásával — személyesen is megkeresték az osztályfőnö­köket. A kommunista szülők és a kommunista nevelők aktívái fontos lépést jelentenek abban, hogy a párt közoktatáspolitikai határozatai eljussanak a csa­ládhoz. Abban, hogy a család és az iskola végre konkrét ne­velési kapcsolatokban találion egymásra. W. E. art ISMtttiBjNng aaánUmk I kaRdcsofzjjRa A SIKLÓSI KÖZPONTI ÁRUHÁZ AJÁNLATA! FÉRFI INGEK, PIZSAMÁK, NYAKKENDŐK, SÁLAK. NŐI ÉS FÉRFI PULÓVEREK, KARDIGÁNOK, GARBÓK. FÉRFI KALAPOK, ERNYŐK, BÖRDÍSZMÜÁRUK. AJÁNDÉKOZÁSI PARÁDÉ! \

Next

/
Thumbnails
Contents