Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-12 / 340. szám

1974. december 12., csütörtök Dunántúli napló 5 A KGST tervezési­együttműködési bizottság Napirenden a „harmadik kosár” A Gentben ülésező európai biztonsági értekezlet a hivata­los program szerint szerdán hét albizottságot foglalkoztatott. A diplomáciai terepet ezúttal a „harmadik kosár" uralta. Az úgynevezett humanitárius együtt működés témakörében délelőtt a kulturális kérdésekkel fog­lalkozó, délután az emberi kon­taktusok nemzetközi vonatkozá­sait tárgyaló és a tájékozta­tásügyi albizottság ülésezett hivatalos és részben nem hiva­talos szinten. Csütörtök délelőtt összeül a konferenciának képviseletben legmagasabb szintű munkaszer­ve, a koordinációs bizottság, hogy az 1975. február 7-ig ter­jedő időszakra véglegesítse az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet munka- programját. 4- BUDAPEST: P. H. Fedosze- jev akadémikus, az SZKP KB tagja, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke „A tudo­mányos technikai forradalom és a társadalmi haladás” címmel szerdán nagy érdeklődéssel kí­sért előadást tartott a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. 4“ BERLIN: Alig egy nappal az után, hogy az NDK főváro­sában nyilvánosságra hozták az NDK kormányának az NSZK kormányához, illetve a nyugat­berlini szenátushoz intézett jegyzékeit, szerdán megtörtént az első mégállapodás aláírása. Az NDK és a Nyugat-Berlini Szenátus 20 esztendős időtar­tamra megegyezett abban, hogy az NDK elszállítja a nyu­gat-berlini hulladékanyagokat. A megállapodás rendezi a szál­lítás technikai és anyagi felté­teleit is. Burmában A burmai kormány szerdán statáriumot és kijárási tilalmat réndelt el a főváros területére azt követően, hogy a város egyes körzeteiben több ezren —1 a hivatalos indoklás sze­rint „törvényenkívüli elemek" garázdálkodtak. A kormány köz­leménye szerint a rendzavarás­ban mintegy 3000 ember vett részt s a tömeg rendőrőrsöket, középületeket és üzleteket tá­madott meg. Az angol külügyi államminiszter Budapesten Marjai József, külügyminisz- tériumi államtitkár meghívásá­ra Budapestre érkezett Roy Wattersley angol külügyi ál­lamminiszter. Az angol külügyi államminisztert a Ferihegyi re­pülőtéren Marjai József állam­titkár, valamint a külügyminisz­térium több vezető munkatár­sa fogadta. Jelen volt John Wilson, Nagy-Britannia és Észak Írország Egyesült Király­ság budapesti nagykövete is. ♦ LISSZABON: Soares por­tugál külügyminiszter kedden határozottan cáfolta a lissza­boni Diario Popular-nak azt a hírét, amely szerint a közeljö­vőben lemond tisztségéről. ♦ BUENOS AIRES: Az El Mercurio című argentínai lap közlése szerint a chilei katonai junta a jövő év elején az ál­lami intézmények további 30 ezer alkalmazottját bocsátja el. A munkanélküliség Chilé­ben példátlan méreteket ölt, jelenleg mintegy félmillió ál­lástalan személyt tartanak szá­mon. ♦ LONDON: A BBC adás­idejét a jövő év elejétől kezd­ve tíz százalékkal csökkentik. Az intézkedést az tette szük­ségessé, hogy a BBC-nek je­lenleg mintegy 20 millió fontos költségvetési deficitje van. ♦ BRÜSSZEL: Kissinger szerdán Brüsszelben megkezd­te tárgyalásait a ciprusi kér­désről, majd a görög külügy­miniszterrel tárgyalt. Amerikai források szerint az első meg­beszélések „tájékozódó jelle­gűek" voltak és Kissinger „nem tartja reménytelennek" a közvetítési kísérletet. + BELGRAD: Jugoszlávia és az NSZK kormányának képvi­selői egyezményt írtak alá, amelynek értelmében Nyugat- Németország 700 millió márka hitelt nyújt Jugoszláviának. Magyar-szovjet egyiüiMés Moszkvában szerdán meg­nyílt a magyar—szovjet kor­mányközi kulturális együttmű­ködési bizottság XI. ülésszaka. A magyar küldöttség vezetője dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár, a szovjet küldött­séget V. I. Popov művelődés- ügyi miniszterhelyettes vezeti. Az ülésszakon a Magyaror­szágon rendezendő szovjet kul­turális napok illetve a Szov­jetunióban rendezendő magyar kulturális napok előkészítésé­ről, a két ország írószövetsé­gei közötti kapcsolatok fejlesz­téséről és más kulturális kér­désekről lesz szó. ♦ RIO DE JANEIRO: Meg­kezdődött a beiratkozás a bra­zil állami iskolába. Tavaly pe­dagógus- és iskolahiány miatt több mint 4 millió, 7—14 éves gyermeknek nem volt lehető­sége a tanulásra. A helyzet ebben az évben sem javult: az iskolák előtt reggeltől-es- tig kilométeres sorok állnak, a beiratkozásra várva. ülése Gázfeltárás és vasfeldolgozás A kubai fémipar és állattenyésztés fejlesztése Növekszik a kölcsönös áruszállítás Márciusban OKP­kongresszus Az Olasz Kommunista Párt KB 1975. március 18—23-ra tűzte ki a párt soron követke­ző, 14. országos kongresszusát Rómába. A KB ülésén, amely a kongresszus előkészületeinek megkezdését jelentette, Enri­co Berlinguer főtitkár három­órás beszámolójában részlete­sen és mélyen elemezte a je­lenlegi nemzetközi helyzetet, ezzel összefüggésben Olasz­ország gazdasági, társadalmi és politikai válságát, problé­máit. Felvázolta az OKP irány­vonalát, a válság megoldásá­ra szánt javaslatait. ♦ BUKAREST: Kedden meg­kezdődött a KGST-tagorszá- gok belkereskedelmi miniszte­reinek hatodik tanácskozása, amelynek munkájában részt vesz Szurdi István hazánk bel­kereskedelmi minisztere is. 4- HAVANNA: A KGST or­szágok szakemberei tanácsko­zást kezdtek a cukornád fel­dolgozásakor nyert mellékter­mékek ipari hasznosításáról. ♦ NEW YORK: Kedden a tagállamok képviselői közfelki­áltással elhatározták, hogy ál­landó megfigyelői státust kap­nak azok a nemzeti felszaba­dító mozgalmak, amelyeket az Afrikai Egységszervezet is el­ismer. A határozat értelmében e mozgalmaknak joguk van részt venniük valamennyi ENSZ-szervezet munkájában az őket érdeklő kérdések meg­vitatása során. Moszkvában december 9— 10-én megtartották a KGST ter­vezési együttműködési bizottsá­gának 9. ülésszakát. Az ülésszakon megvitatták az együttműködés további el­mélyítése és tökéletesítése komplex programjának meg­valósításával, és a KGST-tagái- lamok szocialista gazdasági in­tegrációjának fejlesztésével összefüggő kérdéseket. Megvizs­gálták az érdekelt KGST-orszá- gok együttműködéséről szóló, régebben aláírt általános meg­állapodások teljesítésének me­netét az orenburgi gázlelőhely feltárásában, az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig terjedő gáztávvezeték építésé­ben. A vastartalmú nyersanya­gokat és egyes ferróötvözeteket termelő újabb kapacitásoknak a Szovjetunió területén való létesítésében, továbbá megvi­tatták azt a kérdést, hogy köl­csönösen együttműködnek új nikkel és kobalt tartalmú ter­mékeket előállító kapacitások­nak a Kubai Köztársaság terü­letén való létesítésében. A bizottság megvitatta a KGST-taaállamok együttműkö­désének kérdéseit abban, hogy a Mongol Népköztársa­ságban megoldják »egyes állati termékek előállításának inten- zifikálását és ipari módszerek bevezetését, valamint biztosít­sák a mezőgazdasági termékek komplex és magas színvonalú ipari feldolgozását. A bizottság megvitatta a KGST-tagállamok 1976—1980 évekre szóló népgazdasági ter­vei összehangolásának és köl­csönös együttműködésének kér­déseit, beleértve gazdasági és tudományos-műszaki színvona­luk közelítésének kérdéseit, va­lamint az 1971—1975-ös nép- gazdasági tervek koordinálásá­nak keretei között összehangolt intézkedések megvalósításának menetét. Megállapították, hogy ennek során feltárultak az együttműködés elmélyítésének olyan új lehetőségei, amelyek elősegíthetik a kölcsönös áru- szállítások növelését az erre az időre vonatkozó hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodások­ban előirányzott volumenek fe­lett. A KGST bizottságának ülés­szakát a baráti és tárgyszerű légkör jellemezte. Waldheim a nőév céljairól Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára nyilatkozatot tett az­zal kapcsolatban, hogy a vi­lágszervezet közgyűlése 1975- öt a „Nők nemzetközi évének” nyilyánította. A férfiak és nők egyenjogúságának elvét — mondotta — már meghirdette az ENSZ alapokmánya és az emberi jogok egyetemes nyi­latkozata is; mindazonáltal a nők hátrányos megkülönbözte­tése még sok országban min­dennapos gyakorlat és súlyo­san akadályozza a tényleges társadalmi, gazdasági és po­litikai haladást. A nemzetközi nőévet — foly­tatódik a főtitkár nyilatkozata — arra kell felhasználni, hogy a férfiak és nők egyenlősége ne csak jogilag, hanem a gya­korlatban is megvalósuljon; arra, hogy a nőket minél na­gyobb számban vonják be a nemzetközi béke fenntartásáért és az életkörülmények általá­nos megjavításáért kifejtett erőfeszítésekbe. Az esőzések és a hóolvadás következtében megáradtak a nyugat­csehszlovákiai folyók. Képünkön: Most város utcáinak egy részét viz borítja. A 'osztogató, gyújtogató rendbontó elemek ellen a rend­őrség rohamosztagait vetették be. A rendőrök lőfegyverüket használták. Két személy meg­sebesült. Mint a Reuter jelentette Rangoonból, a meghatározat­lan időre kihirdetett rögtöníté­lő bíráskodás mellett a kormány egy hónapra megtiltott nyilvá­nos rendezvényt, gyűlést vagy tüntetést. ♦ BUDAPEST: Az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására Budapestre érkezett Raul Acosta, a Perui Kommu­nista Párt főtitkárhelyettese. 4- BRÜSSZEL: A NATO egy­hetes tanácskozássorozata al­kalmából nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint a ka­tonai szövetség tagállamai 1974- ben összesen 131,6 mil­liárd dollárt fordítottak katonai kiadásokra, köztük Nyugat- Európa országai 44,3 milliárd dollárt. 4- MOSZKVA: A Szovjetunió 1975- ben is gazdasági segít­séget nyújt a Dél-Vietnami Köztársaságnak. Az erről szóló megállapodást Ignatyij Novi­kov, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese és Nguyen Van Hieu, a DIFK államminisztere írta alá. AZ Új SALT FELÉ Kommentár Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke vlagyivosztoki találkozójának egyik legkomolyabb eredmé­nye, hogy olyan új megálla­podás körvonalait sikerült ki­rajzolni, amely a hadászati támadó fegyverek hosszú tá­vú korlátozására irányul. Az e fegyverek korlátozására vo­natkozó eredeti, rövid távú szerződést 1972-ban kötötték meg, fél évtizedes időtartam­ra. Ez a rövid távú szerződés tehát 1977 októberében le­jár. Ahhoz, hogy értékelni tud­juk azt az előrehaladást, amelyet Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford e kérdésben Vlagyivosztokban elért, fi­gyelembe kell venni: a fegy­verkorlátozás kérdéscsoport­jában a támadó hadászati fegyverrendszerek okozzák a legbonyolultabb problémát. A hagyományos fegyverzetről szóló tárgyalások ehhez ké­pest igen egyszerű feladat­nak lótsJettak; a felek harc­kocsijai, lövegei, hadihajói nagyjából egyformák, köny- nyen összehasonlíthatók. Most azonban új problémák mu­tatkoznak: nemcsak a kilövő­berendezések száma nyom a latban, hanem a minőségi tényezők sokasága, például a különböző célokra irányít­ható robbanófejek száma, a pusztítótöltet értéke és talá­lati pontossága is. Vegyük ehhez még hozzá azt, hogy a szovjet és az amerikai ha­ditechnika fejlesztése során a két félnél más és más mi­nőségi tényezők kerültek elő­térbe, ami megnehezítette az egységes csökkentési elvek alkalmazását és a hatékony ellenőrzés kimunkálását. Ilyen körülmények között a hala­dás feltételévé vált, hogy a gordiuszi csomót politikai döntéssel vágják át: olyan politikai elhatározással, amely a kérdés lényegét ra­gadja ki. A távol-keleti szov­jet vórosbon épp ilyen közös következtetések születtek né­hány döntő kérdésben köve­tendő irányelvekről. Először: a folyamatosság biztosítására, a régi megál­lapodás lejártakor annál hosszabb lejáratú, új megál­lapodást kell kötni, amely 1977 októberétől az 1985. esztendő utolsó napjáig ér­vényes. Másodszor: az egyenlő biz­tonság elve alapján megha­tározott számú hadászati cél­ba juttató eszköze lehet a Szovjetuniónak és az Egye­sült Államoknak. Napjaink­ban a nagy erejű nukleáris töltet *célba juttatására szol­gáló fő hadászati eszközök három típusát különböztetjük meg. A) Szórozföldön tele­pített berendezéseket, ame­lyeknek hatótávolsága — ■mint Roger Mayer, a kiváló francia kommunista szak­ember most megjelent tanul­mányában írja — eléri, vagy túlhaladja a 10—15 000 ki­lométert. Ezekhez egész sor komplex távirányítási beren­dezés tartozik, olyan beren­dezések is, amelyek lehető­vé teszik a röppálya leg­végén a pályamódosítást. B) Az atom-tengeralattjárókon telepített berendezéseket. Az atom-tengeralattjárók zajta­lan, nukleáris hajtóműveik segítségével lemerülve, mo­zogva, vagy „megbújva" he­tekre, hónapokra eltűnhetnek s így roppant nehezen fel­deríthetők. C) A hadászati bombázókat, amelyeknek je­lentősége némTTég csökkent, de nem szűnt meg. Harmadszor: Az előző pontban elért egyeztetést ki­egészíti az. hogy a két fél­nek számszerűleg egyeztetett mennyiségű több robbanófe­jes rakétája lehet. A techni­kai fejlődés lehetővé tette ugyanis, hogy az egyetlen nukleáris töltetet tartalmazó interkontinentális rakétákat fokozatosan több robbanó­fejjel ellátott rakétákra cse­réljék fel. Ezek egyik típusa két vagy több, egymástól független nukleáris robbanó­szerkezetet hordoz, amelyeket egymástól sok száz kilomé­terre lévő különféle célpon­tokra lehet irányítani, így a hadászati potenciál megsok­szorozódhat. E három lényeges pontban elért egyetértés kedvező le­hetőségeket teremt ahhoz, hogy az 1975 januárjában Genfben kezdődő szovjet— amerikai szakértői tárgyalá­sokon a fennmaradt kérdések megoldásával úgy fejezzék be az egyezmény kidolgozá­sát, hogy az még 1975-ben tető alá kerüljön. (Mint is­meretes, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára 1975- ben az Egyesült Államokba látogat.) Az 1980—81. évek­nél nem később pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok között új tárgyalá­sok kezdődnek a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról, illetve csökkentéséről az 1985 utárri időszakra. Napjainkra nyilvánvalóvá vált: a politikai enyhülés ed­digi eredményeinek biztosítá­sához és ohhoz, hogy a világ békéjét szolgáló kedvező fo­lyamatot végeredményben visz- szafordíthatatlanná tegyük, szükség van arra, hogy előre­lépésre kerüljön sor a katonai enyhülés vonatkozásában is. Éppen ezért értékeli nagyra a világ közvéleménye azt a haladást, amelyet az új SALT irányában Vlagyivosztokban ér­tek el.

Next

/
Thumbnails
Contents