Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-10 / 308. szám

Madarász Emilre emlékezünk

Találkozás

Ot óra; ködös őszi reggel;

Az utca hangtalan során Munkából jön egy gyári munkás Munkába megy egy gyári lány.

A lalak mellett lépegetnek Mindkettő alszik még talán — Fejetlehajtva jón a férfi Fejedehojtro megy a lány.

5 he valaha! majd összeérnek. Megnézik egymást, azután Szénáik Dl megy tovább a férfi, SzánéDcűI megy tovább a lány

E vers kereken ötven esztendeje született, poétája egy akkor húsz esztendős fiatalember, Madarász Emil, akire most tisztelettel emlékezünk, születése 90. évfordulóján.

Szeged környékén született, s oz ott tanult népdalok, népballadák egyszerűsége és tisztasága mindvégig meghatározója költészetének. Versei formáját tudatosan fejlesztette, egyre kitartóbban tanult De ugyanígy járta ki a politika Iskoláját is. Amikor a tanítóképzőt elvégezte, oz úri Magyarországon nem kapott munkát se falusi, se városi, semmiféle iskolában. Egy budapesti magániskola alkalmazottja lett Itt Budapesten találkozott a munkásosztállyal, itt ismerte meg a munkások nyomorát

Az első világháború kitörésekor behívják katonának, évekig járja o ^frontot súlyosan megsebesül, majd hátországi szolgálatra osztják be. Itt éri a forradalom. Tagja a Katonatanácsnak, s a Tanácsköztársaság idején ismét a frontokat járja, de már

nem mint „kényszerbaka", hanem a forradalom lelkes katonájaként Amikor a Tanácsköztársaságot vérbe fojtották, mint sokan mások, Bécsbe emigrált ó is, s Vnint másokat internálták öt is, és ott, az internálótáborbon irta egyik leghíresebb versét o Csepel-t

Mint tudjuk, o Magyar Tanácsköztársaság megalakulása után Lenin szikratávírón üzent a csepeli munkásoknak és Csepelen ót a proletár forradalomnak. Ezt az üzenetet idézte a költő abban a történelmi helyzetben, amikor Csepel hallgatott mert hallgatásra kényszerült De tudta a költő, hogy ha majd eljön a történelmi pillanat, Csepel ismét szól, Csepel kiáltani fog!

1922-ben Moszkvába- emigrált, ahol a magyar irodalom értékeinek igyekezett egyre több hívet toborozni, és közben irt és irt Akkoriban írta szinte lát- nokian gyönyörű versét, a Szovjet hajókat A vers arról szól, hogy vörös lobogók díszei alatt egy csapat hajó felúszik a Dunán, ott húznak el Újpest Budapest Csepel alatt Bevált a látomás, ilyen szovjet hajók hoztak szovjet földről búzát, gépeket a magyar gyárak újjáépítésére.

Ugyancsak ekkoriban írta talán legjelentősebb művét a Tanácsköztársaság dicsőséges harcainak, harcosainak emléket állító, Csihajda című verset Csihajda, a forradalmár Madarász hőskölteménye szerint a forradalom előtt sokáig nem juthatott el az áhítozott könyvekhez, a tudáshoz, s előbb jár a forradalmi harcok iskolájába, mint az elemibe.

Hosszú-hosszú emigráns évek után, 1946-ban tér haza a költő, s Budapesten több mint másfél éven át a Szovjet Hadsereg magyar nyelvű lapjának munkatársa volt, majd misszatért a Népszavához, ahol első versei — közöttük az általunk is Idézett költemény —■ megjelentek. Még módom adatott, hogy ismerjem őt Nagyon öreg volt már, de 1957 utón fiatal költőkkel vállvetve igyekezett az ellenforradalom által letaglózott magyar Irodalom zsibbadt ereiben megindítani a vérkeringést Élete, költészete mindvégig a proletariátusé volt

S. L

Gyermekdarabok a Pécsi Nemzeti Színház

Kamaraszínházában

Benedek András: Csudakarikás Tarbay Ede:

Gyere velünk Betlehembe!

Huszitizmus

Baranyában

Regényt Ér a crarémségi és baranyai huszitákról egy jugoszláviai magyar tó

Ai utóbb? évtizedekben világszerte fellendült a középkori antifeudális és kommunisrtikus törekvéseket is hordozó eretnek- mozgalmak története Iránti érdeklődés,'mind a tudományos-, mind pedig a szépirodalom területén. (A franciaországi atbi- gensek tragédiájából merítette tárgyát pl- Illyés Gyulának a pécsi Nemzeti Színházban bemutatott „Tiszták" e. drámája. A nyár folyamán került a könyvpiacra a francia Zoé OIdenburg- nak“ .,, mert ők isten városának teste ..című, ugyaftcsak albigens-témával foglalkozó, megrázó regénye.)

Magyarországon, közelebbről Baranyában és o tőle délre fekvő területeken oz albigens- mozgolommal egyidejűleg a bo- gumil-pataréneretnekség vívja a maga küzdelmes harcát utat nyitva majd az erősebb sodrú huszita-mozgalomnak, amelynek a Szerémség és főleg Baranya és Pécs voltak a legfőbb bázisai. E mozgalmakat majd a reformáció olvasztja magába. Ezzel a korábbi eretnekségek történelmi múltja csaknem teljesen feledésbe merült

A korszak kutatóját tehát igen komoly feladót elő állítja az adatgyűjtés munkája. Egy Jugoszláviai magyar író. Burányi Nándor vállalkozott a szerénység) és baranyai huszita-múlt feldolgozására, regény formájában. Igen alapos forráskutatásainak eredményét összegezte a HID c. folyóirat 1972. évi 3. számában megjelent tanulmányában. A Baranyára és Pécsre vonatkozó anyag gyűjtésével kapcsolatban az író látogatást tett Szabó Gyulánál, a Janus Pannonius Múzeum ny. osztályvezetőjénél, akit 1964- ben megjelent és a tudományos körökben érdeklődéssel fogadott „Szabadgondolkodó társadalmi rétegek a tőrök alatti Pécsett és Baranyában” című tanulmánya foglalkozik a huszitizmus baranyai hatásával is. E tanulmányban foglaltakról és a még nem publikált újabb kutatási eredményekről folytattak konzultatív megbeszélést. Ennek eredményeként a napokban felkérték Szabó Gyulát, hogy a huszitizmus baranyai vonatkozásairól írjon cikket Burányi Nándornak a HID-ban megjelent tanulmányához kapcsolódva. Szabó Gyulának ugyanis készülőben van újabb tanulmánya, amelyben idézett, 10 év előtti munkájának témáját kiterjeszti ónnak az ismeretlen mozzanatnak a bemutatására, amikor és ahogyan a megszálló török köz- igazgatás legalizálja a reformáció áramlásába került antifeudális és Habsburg-ellenes «ipmozgalmakat

Benedek András; „Csudakarikás" című mesejátéka egyszerű, de nagyon kedves mesét elevenít fei. Szerepel itt a király, a gonosz, ám de csinos mostoha, a félig árva királylány, Juliska és szívbéli szeretője. János, « kanászbojtár, aki minden ármányt legyőz és megállja a kötelező három próbát.

Aztán szerepelnek Lucifer, Belzebub, Duromo, a főördög, valamint a király szolgája, a kis- bfrá, meg Marci bácsi, az öreg bakter és Galiba, az árvagyerek. A több helyről összekerült meseelemek végül is egységes mesejátékká olvadnak össze, bizonyítva, hogy a Játék írója otthon von a népmese területén.

A szereposztás; Vajda Mária királynője, Unger Pálma királykisasszony és a Szivler József ti- tyetotya öreg királya telitalálat

A mesealakok valahonnan a gyerekkor világából szívderítőén sejlenek fel, ugyanakkor meg- formálóiknak ót kell érezniök, hogy ezek a figurák valaminek a típusait hordozzák és ezek a típusok viszont nagyon is élők.

Szivler József kissé gyámoltalan öreg királya feledhetetlen alakítás. Benne van Móricz: Sári bírójának papucssága, a mesék emberséges, élő királya, oki mindig kacagtató, humoros, de sohasem nevetséges. Vajda Márta mesefigurája mögött érződik a nagyon is hús-vér fiatal- asszony, aki fejére nőtt öreg urának. Unger Pálma tökéletes mesebeli Juliska, aki királylány is, órvalány is.

Jánost, o kanászbojtárt, a rendkívül széles skálájú, tehetség«« Szegváry Menyhért alakítja. Szerepfelfogásában egy kissé reálisabb ez a figura, mint a mese megkövetelné és ugyanakkor talán egy fokkal hetykébb is a kelleténél.

Fontos szerep Jut a három ördögnek. Megszemélyesítőjük három jó színész: Galambos György, Fülöp Mihály és Korok- nay Géza, akik ezúttal beleestek egy hibába. A mesefigura ugyanis nem Játszik, mókázik, hanem a mese törvényei szerint halálos komolyan játssza a mókát. Ez a három színész ragyogóan mókázik, ami viszont közelebb áll a busójátékhoz, mint a mese valódi ördögéhez, és ezzel kevesebb is.

A gyerekszereplők tündérlek. Játszani is, énekelni is tudnak. Megérdemlik, hogy ideírjuk a nevüket: Pülári Gábor, Tamási Péter.

Marci bácsi, a bakter — Kutas Béla — hibátlanul oldja meg feladatát és ugyanez vonatkozik Somody Kálmánro, a kisbíróra is, aki mesefigura is és egyúttal a valós hatalom kiszolgálója is, mint ahogy Mard bácsi, a bakter, egyúttal a bölcs öreg paraszt is.

Tarbay Ede Gyere vetünk Betlehembe „szeretetvarázsló játékában" lehetetlen feladatra vállalkozott Illetve, lehet hogy megoldható lenne, de jelen formájában felemás érzelmeket kelt

A betleheme« játékok hozzátartoznak a népi hagyományokhoz. Vallásos ihletésűek, renokfvül szép énekekkel és szép szertartással. Mese! így is jót- szották. Még akkor is, amikor komolyan hitték. Itt azonban beleestek abba a csapdába, nogy ezt a hangot nem tartották meg. Gondoljunk csak József Attilára! Miért nem mertél* vállalni art amit az igazán nem vallásos József Attila minden további nélkül vállalt a „Betlehemi királyok" című versében? Ha megmaradnak ennek a hangvételében — hisz ebben kezdték! — akkor nincs semmi probléma.

Pedig jól kezdődött Kutas Béla, mint első pásztor, elmondta, hogy most az ördögök világából az angyalok világába kerülünk, ahol szintén mesefigurák szerepelnek. Megjelentek a pásztorok és úgy játszottak, ahogy azt a mese törvényei előírják.

Ezután elkezdődött egy hol

szarkasztikus, hol ironikus hangvétel, aminek semmi köze nem volt a mese hangulatához, ugyanakkor a kar a régi szép énekeket rendkívül kedvesen és meseszerűen adta elő. Erős stílustörés következett be. A játék nem maradt meq a folklór határain belül. Elvont tételeket akart magyarázni, ami nem sikerült és ott volt a néző élvezete zavartalan, ahol újra a mesével találkozott.

A szereplők ugyanazok, mint az előző játékban. Szivler József Heródes királya ezúttal is telitalálat. A pásztorok, Kutas Bélával, az első pásztorral már négyen megszaporodva, ebben a játékban hibátlan alakítást nyújtottak. Úgy mozogtak, ahogy a

mese körülményei' előírják és nem komédiáztak. Máriát az előbb említett Unger Pálma játszotta. Egyenrangú társa volt József szerepében Szegváry Menyhért. Itt ő sem hitte, hogy realista darabot játszik, ezért jó is volt

Külön kell szólnom a díszletekről és a jelmezekről. Egyenrangú szereplő! voltak a darabnak vagy talán azt is mondhatnám, hogy számunkra talán még kissé Jobbak Is- Tervezőjük: Koós Iván.

Várnai Ferenc zenéje nagyon tetszett Pontosan a helyzethez alkalmazkodott népi volt és ugyanakkor egyéni. Nyilvánvaló, hisz a kar egyik erőssége volt e két mesejátéknak.

Végén szóljunk o rendezésről. Az előadás egy fiatal rendező, Rencz Antal vizsgadarabja volt A fiatal rendező jól vizsgázott. A rendezés, a betlehemes játék egy tévedésen kívül — amikor a betlehemes játék hangvétele néha szarkasztikussá vált — érett volt. Sok jó rendezői ötletet alkalmazott A népi stilizálás nagyszerű megértése és alkalmazása a túlzások és buktatók elkerülése is erénye.

Csak dicsérni lehet a témaválasztását. így a magyar folklór már-mc# feledésbe menő darabjait igyekszik megmenteni és valóban avatott kézzel nyúlt hozzájuk és köszönet illeti a Pécsi Nemzeti Színházat is, hogy sokszínű vállalkozása mellett arra is módot talált, hogy a magyar nép hagyományaihoz nyúljon.

Szöüősf Ká!máa

Horváth Olivér

— legújabb munkáiról

Hogyan

készül

a tűz-zománc kép?

Egymással szembeforduló lél. holdak. Fölöttük spirális örvényből kinyúló, segélykérő kéz. madár" felé. Jelképek, zárt jel. képrendszerek. Az eszmei Indítás valamennyi képen konkrét. A mondanivaló zárt kompozícióban az anyag nyelvén szóid meg. A Ház valóságos házat jelent, de a kékek, sárgák révén magárg a városra is gondolhatunk. Az egymás után sorakozó motívumok rendje: kisgyermek, virág, szerelem, öregség viszont már az élet jelképévé emeli a tenyérnyinél alig nagyobb alkotást, amelyet a festő szellemi önarcképének Is tekinthetünk.

Az első talány, amellyel Horváth Olivér kiállításán a Ságvé- ri Művelődési Ház kióllítóhelyi- ségében szembekerülünk, maga a technika. Miképp érhető el ezzel a technikával a kiállításon érzékelhető sokféleség, hogyne készül a tűz-zomóne kép?

— A Kék madáron például majdnem három hétig dolgoz,

tam. Az égetés maga csak néhány percig tart A vékony réz-, vagy vaslemezre üvegesedik a zománc. Kitölti, és megfogja a parányi rézkarikákat, hajlított rézhuzalokat, rézlapokat Színez és rögzít

Ezért nem lehet észrevenni

első pillanatban a háztetőn a pillangót a Hódolat Petőfinek című kompozícióban megjelenő csaknem tíz Petőfi-verset, az Életem Iája csalóka madarát, a H. O.-monogrammos koporsó röpke madárrá lényegülését. A hidegből melegbe, majd a melegből hidegbe váltó színek fokozatainak gazdagsága láttán nem egy látogató azt hitte a megnyitón, hogy valamennyi alkotás más-más módon készült. A Janus Pannonius emlékét idéző Virágzó mandulafa áttetsző, mint a porcelán. A Két latensben szabadon marod a markáns réz, a Felhős szerelem zománc- rekeszeiben ott vibrál — mintegy felhőként — a rézoxid. Ellentétek kontúrjainak hangsúlyozására és ellentétek feloldására egyaránt alkalmas ez a technika. Az Éneklő ifjúság című zománcplakett mindenféle szempontból újdonság, ünnepélyes, komoly és mégis könnyed színhatású, vonalvezetésű kompozíció. Díjként kézbekapva bizonnyal büszkévé tehetné tulajdonosát

Horváth OFrvér évekkel ezelőtt mutatta be zománc táblaképeit a TIT Bartók klubjában. Az, amit mostani kiállításán láthatunk, alapvetően más. Úgy hallottuk, a MÉV (ahol szakkört i$ vezet), egyik olykor „ráérős" kemencéje segít.

— Igen. Ezek a tűz-zomóne képek a szolgáltató üzem hőkezelő kemencéjében égnek ki 7—800 Celsius fokon. A vállalattól kapott segítség nagyon jólesik és fontos is nekem.

Ügy érezzük, a tűz-zománc technika jóval többet jelent Horváth Olivérnek a pusztán formai gazdagodásnál. Új kifejezésmódot talált meg, és fejlesztett ki

— ezen a technikán belül ' —- az utóbbi években. Néhány kiállítási darab már szerepelt a salgótarjáni tűz-zománc bienná- lén és a Dunántúli Tárlaton, amelyet Kaposvárott rendeztek meg a közelmúltban, őszintén szólva kissé zavarboejtő a korábban iparművészeknek és a kézművességnek tulajdonított fogásokat viszontlátni festői formavilágba ágyazottan.

Az első kiállítóhelyiségben fa- kéregből, kavicsokból, fogaskerekekből készült kompozíciókat láthatunk.

— Lengyelországban, a szolinai nemzetközi művésztelepen kezdtem el a ragasztóst Ez c kis potakrészlet itt az asztalon majdnem egy az egyben így feküdt a lábam előtt, a lengyelországi erdőben.

— Érdekes volna annak mérlegelése, hogyan illeszkedik mindez, — elsősorban a tűz-zo- mán? —- korábbi munkáihoz..

— Jövőre gyűjteményes kiállításom lesz itt Pécsett. Rémé- lem, akkor majd ez is kiderül.

8 JL