Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-29 / 327. szám
Képek 1944-ből A FELROBBANTOTT DRÁVA-HÍD e A HARCTÉREN 0 FELSZABADÍTÓ CSAPATOK BARANYÁBA ÉRKEZESE o EGYKORI HARCOSOK 0 DRÁVASZABOLCS HÁBORÚS DÜLAS UTÁN ■/A* felszobodulUsiink OPA^A , Tt *tenc*iS2tKF5rCHE«VARo\^ v ESZf kíbm TÖRTÉNETE gépesített alakulatokkal jól meg lehetett közelíteni: Apatin és Kiskőszeggel szemben Bez- dán. »U DK»Wtr« VCGEN Pécsért «»4L. OKTOWt VISEN A fasisztákat meglepte a szovjet csapatok sikere. A rendkívüli időjárást, igen nehéz terepviszonyokat, a szívós ellenállást sikerrel gyűrték le s amikor a 3. Ukrán Front egységei teljes egészében végrehajtották a folyón való átkelést, a fasiszták előtt is világossá vált az, hogy itt sem tudják megállítani a szovjet erőket. A Balatontól délre eső területek megtartásában igen fontos szerepet szántak a németek Pécsnek. Az M. N. Sarohin tábornok által vezetett 57. hadsereg csapatai gyorsan haladtak előre. Az ellenség azonban semmiképp sem szándékozott Pécset átengedni, ezért jelentős páncélos erőkből álló erősítést kaptak a harcoló alakulatok, azzal az utasítással, hogy a szovjet csapatokat a Szederkény, Belvárdgyula térségében mindenképp állítsák meg, illetve vessék vissza. Ezt két SS hadosztályra bízták, akik a kedvező terepviszonyokat igyekeztek a védelem céljára jól kiaknázni. A szívósan védekező német csapatok csaknem egész nap, 27-én, eredményesen tartóztatták fel az előretörő szovjet egységeket, de végül is sikerült az ellenállásukat megtörni és biztosítani az utat Pécs felé. A városban a nyilasok fejvesztetten menekültek. A vezetők között kevés akadt, aki józan mérlegeléssel a város élén cselekedni mert volna. A feladat az volt, hogy a lakosság nyugodtan várja be a szovjet csapatokat, az itt levő csekély számú magyar katonaság ne fejtsen ki ellenállást, de igyekezzenek a németek helyzetét úgy megnehezíteni, hogy azok mielőbb kénytelenek legyenek a várost elhagyni s mind kevesebb pusztítást fejtsenek itt ki. Pécs felszabadításáról M. N. Sarohin a következőket írta le visszaemlékezéseiben: „Különösen kitartó harcok folytak ... Pécs városáért, amelyet a németek megkíséreltek megtartani, mint Magyarország du nántúli részeibe és a nagyka nizsai olajtermelő területre ve zető utak csomópontját. í Pécshez vezető utakat és ma gát,.a várost is a németek erő mi körzetté alakították á orszerű védőfegyverekkel é különféle erős akadályokkal. Nem kis feladatot jelenté ezeknek az erőknek a lekül dése. A november 27—28 német ellenállás és ellentc madás megállítása után a szov jet parancsnokság úgy dör tött, hogy a várost megszáll német csapatok ellen meglepc tésszerű éjjeli támadást intéz nek. Ezzel egyúttal elkerülik háború során meglepően épe maradt város pusztulásé (Mindössze egy kisebb bőmbe támadás érte Pécset 194* augusztus 27-én, amikor a szc vetségesek néhány bőmbe szórtak le a főpályaudvar kői nyékére, illetve a város dé nyugati negyedére.) A vár« ostroma 28-án 22 órakor kezdt dött. A szovjet csapatok eg> szerre több irányból hatolta be a városba. Céljuk az vol hogy a németek visszavonult sót nyugatról elzárják. Sarohi visszaemlékezésében erről következőket írja: „A 32. gép« sített dandár a tüzérségi gye logság bevonásával hatolt k a város északkeleti és délk< leti részébe és utcai harcok« kezdett. A tankok nyomában 10-es gárdahadosztály gyaloe sága nyomult előre. E hae osztály erejének egy részét város északról és délről val bekerítésére irányították. Fe adatuk volt, hogy a város ny« gáti külvárosában elvágják c utat az ellenség nyugatra v< nulásától. Az 53. motorkeré! páros ezred, kihasználva « előretolt egységek sikerét és fasiszták fejetlenségét, beh< tolt a városba. Az ezred pán kot keltve az ellenség soraiba központi utakon keresztül bi hatolt a város nyugati külv< rosába, ahol egyesült a 10-i gárdahadosztály egységeiv« megakadályozva az ellensé Pécsre irányított tartalékaim közeledését.” küzdelmek Baranya déli részén Villái és Siklós körül a németek k mény utóvédharcot folytatt« a szovjet és jugoszláv csapi tokkal. A jól védhető magasli tokát szállták meg, ahol beá va magukat, igyekeztek megc lítani az 57-es hadosztály ti madó egységeit, melyek Mi gyarbóly irányából indulta rohammal elfoglalták Virágo nál a Karasica hídjót, ma heves harcokkal Villányt, Nag harsányt foglalták el. Nefv harcok után sikerült Sikk (30-án) felszabadítása is, ai után gyors ütemben vonult« előre délbaranyában és szabi dították fel az itt levő község két. Bezerédy Győ: Az antifasiszta ellenállás megyénkben A II. világháború alatt hallatlan nehéz körülmények között kellett vállalni a harcot, az ellenállást, az uralkodó körök háborús, szovjet-ellenes politikájával szemben, A kivételes állapot létrehozásával a rendőri felügyelet alá helyezéssel és az internálás rendszerével megbénították a munkás- mozgalom legelemibb szabadság jogait. Korlátozták a legális pártszervek aktivitását, fokozott figyelmet fordítottak a szociáldemokrata mozgalomra. Baranya és Pécs mozgalmát a baloldali munkások tartották ébren. Jelentős részük az Országos Ifjúsági Bizottság Pécsi Csoportjában tevékenykedett, s mozgatója volt a politikai munkának. A rendőrségi jelentésekben gyakran ismétlődött az a megállapítás, hogy „az ifjúsági csoport szélsőséges vezetés alatt áll s a kommunistákkal szimpatizál”. A helyi baloldal tudatosan ragadott meg minden lehetőséget, hogy a legálisan működő szervezetekben saját emberein kérésziül a szervezkedést vezesse. Követelésükre újra szervezték a Népszava Gárdát, határozatot hoztak rendszeres pártnapok tartására. A mozgalom 1941. tavaszától erőteljesen fellendült. A Szovjetunió elleni hadüzenetet követően féktelen kormánypropaganda indult meg. A belügyminiszter 1941. június 30-án elérkezettnek látta az időt, hogy rendeletben szabályozza a kommunisták eile közigazgatási eljárást. Kite jesztette az internálást, stat< A Petőfi-brigád egy csoportja. Első sor balról jobbra: Blaskovics fánosrs, Vas Jolán, Kónya U vánné, Jurinics Ibolya, Keszthelyi József. Második sor jobbról balra: Lőffer Béla, Laki István, F« bián Károly, Búzás Rezső. foglalása után megnyílt az út az ország nyugati területei felé s ezen keresztül Ausztriába. Baranya felszabadulását a 3. Ukrán Front egységei hajtották végre, de a 2. Ukrán Front kezdte meg. A Tisza jobb partját ugyanis a 2. Ukrán Front egységei foglalták el. A 46. szovjet és az 1. román hadsereg alakulatai október 20-án Zombornál lépték át a magyar határt és a következő nap már Bajáig nyomultak előre. Feladatuk az volt, hogy ezen a területen felfejlődve, felkészüljenek a Duna—Tisza közén levő fasiszta védelmi állások felmorzsolásához és így Budapest alá érve megkezdjék a harcot a főváros felszabadításáért. Ezekben a napokban léptek a szovjet katonák Baranya megye területére és október 26-ra kijutottak a Duna partjára is. Átkelés a Dunán A szovjet csapatok Dunán való átkelése a magyarországi hadműveletek egyik legnagyszerűbb fegyverténye volt. Az átkelést nemcsak a német egységek szívós védekezése nehezítette meg, hanem a rendkívüli időjárás is, amely a folyót erősen megduzzasztotta és az utakat feláztatta és járhatatlanná tette. A szovjet 3. Ukrán Front parancsnoksága ezért korábbi terveit, melyekben az átkelés helyét majd a város átkarolását Mohácstól északra és délre tették, elvetették és a hídfők létesítését délebbre helyezték át. Itt két olyan pont volt, melyet tankokkal és egyéb 1944. második felére a fasiszta propaganda híresztelése ellenére is nyilvánvalóvá vált az, hogy a németek és magyar csatlósaik Magyarországot sem tudják tartani. Október elejére az előretörő szovjet csapatok már a Dunát is elérték s ezzel megyénk hadműveleti területté változott. Közben október 15-én lezajlott a Szálasi-féle hatalomátvétel, nyomában a fasiszta terror tombolása következett. A helyi sajtó külön kiadásban emlékezett meg erről a szégyenletes eseményről. Ismét a közeli győzelemről beszélt, de ezt a szovjet csapatok közelsége és sikeres előnyomulása szemléletesen cáfolta mindenki előtt. A lakosság mind ellenségesebben szemlélte a németek erőszakosságait (rekvirólá- sok), a nyilasok brutalitását. Ekkor már senkit sem téveszt meg a sajtó sorozatos győzelmeket harsonázó híradása. November 17-én a Dunántúl című napilap arról ír, hogy a szovjet csapatok hídfőt létesítettek Kiskőszegnél (Batinánál) és a harcok már az innenső oldalon dúlnak. A hadijelentés szerint a szovjet csapatok innen kívánják az egész arcvonalat felgöngyölíteni, ezért a németek itt igen szívósan védekeznek. Annak ellenére, hogy nagy győzelmekről adnak napnap után hírt, 24-én az újság is bevallja, hogy a helyzet igen súlyos. A szovjet csapatok baranyai harci tevékenységének két fontos láncszeme volt: átkelés a Dunán, és Pécs elfoglalása. Mindkettő fontos részét képezte a szovjet hadsereg magyarországi hadműveleti tervének. A dunai hídfő kiszélesítése után a 3. Ukrán Front előtt nyitva állott az út Budapest irányába s lehetővé vált a főváros körül vont gyűrű bezárása Nyugat felől is. Pécs el
