Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-03 / 302. szám
Ha költő lennék, ugyanezt írnám Interjú Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzővel 1974: politikai irodalom — 9 millió példányban Harmincéves a Kossuth Könyvkiadó # Századunk megújulást kereső zenei életében milyen gondolatok kisérik alkotóútján Szokolay Sándort? — Féltem a zenét A dallamot, a ritmust. A művészet lendületét, melynek lassan helyére lép a töprengés, tépelödés ... Az idő rostájából régen a kicsiny hullott ki: — ma, úgy tűnik, mintha csak a mikroelemeket gyűjtenék s a nagyobb bazaltokat szemügyre se vennék .. . Hiszek o belső sugaltat diktálta hang vállalásában. Ez a hang az a szűrő, mely lassúbb járásra késztet talán kortár- saimnól, de amely egyedül biztosítja jó alkotó közérzetem. # Hogyan vélekedik korunk zenéjéről? — A modem zene, nehéz, differenciált alkotóelemekből tevődik. Ez egyik védőpajzsa; kizárja ugyanis a dilettantizmus lehetőségét. A kísérletezés feltétlenül jogos, de — veszélyes is. A művészet nem laboratóriumi játék! Aki o korszerűséget csak az eszközök válogatásában véli megtalálni, könnyen építménynek látja az elemeket, melyek pedig csak beépíthetők az alkotásba. Jogos aggodalmam: hová vezet az érzelmek sugárzását, lendületét nélkülöző, hideg fővel kiszámított zenei nyelvezet, amely egyre több modem zeneművet jellemez? 0 Csak a zeneszerzők lennének tehát felelősek a közönség közönyéért, mellyel az új zeneműveket fogadják? — Korántsem. Súlyos hiányosságai vannak e téren az oktatásnak, a sajtó-kritikának. Mindenekelőtt, az elmélyült kritikusi munkát hiányolom. Egy-egy új mű elbírálásánál gyakran ez derül ki, zenei ízlésben hol tart személy szerint, mit igényel a kritikus? Egyedül Kroó György zenekritlkus volt, aki rendszeresen, minden operabemutaió előtt elkérte a partitúrát, áttanulmányozta, hogy ne csak egyetlen benyomásáról, hanem valóban a mű egészéről írjon véleményt. O Mi vonzotta Dnf az opera műfajához? — A szöveg bűvöletébe estem. Kantátákat, oratóriumokat komponáltam, ezek csodálatosan szép szövegei, a belőlük áradó gondolatok, valósággoi sodortak a színpad felé. A színház számomra az élet egészének szintézisét jelenti. Ahol helyet kapnak a valóság, a vágyak, az álmok, ahol nem idegen a pátosz, az elementari- tás ... Valójában nem a zene a fontos, hanem a mondanivaló. Ha kqltő lennék, ugyanezt írnám, ha festő lennék, ugyanezt festeném, mint anrít ma a zenémmel próbálok kifejezni. Q Mr az a legfontosabb mondanivaló? — Minden fontos, ' ami oz emberről, az emberért szól. Operáimban, a Vérnász az érzelmek lázadását, a Hamlet az igazság, a Sámson az elhivatottság gondolatát, buktatóit, szépségét példázza, minden kor emberére érvényes tanulságokkal. Egyik új művem Baranyi Ferenc költővel közösen készül. Mátyás bolondja címen, történelmi daljátékot írunk. A régi anekdoták ebben sem csak o poros történelmet idézik, hanem a jelen kort is. Mert néha ma sem ártana, ha egy-egy álruhás igazságtévó leleplezné a hazugokat csalókat törtetőket # Véleménye szerint, mit tehetnek a zeneszerzők azért, hogy megnövekedjen a kortárs zenét kedvelők tábora? — Legnagyobb baja a mostani új zenének, hogy nincs elég pedagógiai darabja/ így azuk is idegenkedve hallgatják a modern műveket akik tanulnak zenét Igénylik is. A csak klasz- szikusokon nevelkedők nem értik o modern zene nyelvét Éppen ezért érdeke minden zeneszerzőnek. hogy gyermekdarabokat is írjon, ha nem akar elszakadni a közösségtől. Hisz a most felnövő nemzedék lesz a jövő hangversenylátogatója. Ahol az ő műveit is játszani fogják. • Hogyan képzeli el a zene jövőjét? • — Nagy változások tanúja volt eddig is életem. A felszabadulás utáni lelkesedés a művészeteknek Is lendítő ereje volt Ma — gyakori oz érdektelenség. A művészet pedig mindent elbír, csak a közönyt nem. Jó lenne megérni, hogy azok a kísérletek, melyek ma egyaránt toboroznak híveket és ellenzőket, idővel egyfajta rendbe tömörülnek. A szépnek jelentése igaz, megváltozott, de azért a )0(. században sem kötelező csúnya zenét írni. A harmónia igénye öräk az emberben — és ezt lesz hivatva szolgálni a jövő zenéje is. A Dunántúlon még ÓIK a harc, amikor Szegeden a felszabadult országrész Ideiglenes fővárosában, 1944 novemberének első napjaiban a Magyar Kommunista Pórt Központi Vezetősége létrehozta o párt kiadóját És szinte egyidőben azzal, hogy az első magyar demokratikus hadosztály elindult a nyugati határ felé, hogy fegyveresen is részt vegyen a fasizmus teljes szétzúzásában, megjelent a Szikra Kiadó első kötete. „Lenin Vlagyimir lljics életének és tevékenységének rövid rajza.” Ez a szerény kis kötet a kommunista könyvkiadás történetének első fejezete. Ez o most íródott jelezze egyetlen szám: a Kossuth Könyvkiadó 1974-ben kiadványainak össz- példányszámával elérte a 9 milliót... A párt könyvkiadójának 30 éves fejlődése hű tükre hazánk egésze gazdasági, kulturális és ideológiai fejlődésének. A politikai könyv fegyverré lett az országépítő harcban. A Kossuth Könyvkiadó négy fő feladatot tűzött maga elé. A marxizmus— leninizmus klasszikusainak széleskörű megismertetését, a párt politikájának, határozatainak folyamatos magyarázását és ismertetését, a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatainak propagálását és elemzését, s mindezekkel együtt a következetes és hatékony harcot az ellenséges, illetve tőlünk idegen ideológiák ellen. A párt sajtója és könyvkiadása ugyanakkor létrejötte első percétől, elsőrendű feladatának tekinti á szocialista hazafiság és internacionalizmus eszméjének ápolását védelmét és erősítését Az úttörőmunkát a Szegeden alakult Szikra Könyvkiadó végezte el. Az 1956-ban újjászervezett pártkiadó Kossuth Lajos nevét vette fel, ezzel Is hitet téve haladó nemzeti hagyományaink következetes ápolásának ügye mellett 1956 óta évente 200—240 Kossuth-kiadvány jelenik meg — egyre növekvő példányszámban. Ez a kiadó gondozza a párt folyóiratait: a Pártéletet, a Béke és Szocializmust, a Társadalmi Szemlét és a Nemzetközi Szemlét E négy folyóirat előfizetőinek száma idén meghaladta a 10Ő ezret A Pórtélét 110 ezer példányban jelenik meg. A Kossuth Könyvkiadó köteteinek több mint negyede úgynevezett siker-könyv, ami a könyvszakmában 8000 feletti eladott példányt jelent. A háborús memoárok — például Zsukov emlékiratainak sikere közismert. De 10—20 ezres példányban fogyott el szinte minden szaklexikon, köztük a különösen nagy sikert elért filozófiai és köz- gazdasági kislexikon. A magyar forradalmi munkásmozgalom történetét 25 ezer példányban nyomták — s kevés volt A könyv, s különösképpen a politikai könyv----közügy. A kö nyvforgalmazási adatok, s az ezen belül tapasztalható strukturális változások érzékeny műszerként jelzik az emberek érdeklődésének irányváltozásait, s végsősoron alkalmasak a politikához való viszony méiésére is. A Kossuth Könyvkiadó let- jesztési, forgalmazási mutatói tehát mindig is többek voltak egyszerű gazdasági mérlegnél. Az egy keresőre eső vásárlás vidéki átlaga tavaly 10 forint 30 fillér volt. Ugyanebben az időben Budapesten 20 tarnt 70 fillér. Már ez a két szóm is sokat mond. De érdemes a megyék sorrendjét is felállítani, s az ebből adódó következtetéseket levonni. Az első helyen Bp- kés megye áll 13 forint 30 filléres évi átlaggal. — A valamikor Viharsarok politikai érzékenysége tehát ma is számokkal bizonyítható realitás. Barc- nya ebben a rangsorban a második 12,40-es (eqy keresőbe eső) átlaggal. A sort Szabolcs zárja 7 forint 40 filléres átlagával ... Beszédesek a Baranyán belüli számok is. Pécs átlaga: 15 forint 70. Sziaetvár: 14.30, Komló 7,20. De: Mecseki Szénbányák 17 forint 20 ...! A járások közül a szigetvári áll az első helyen, második a mohácsi járás — megalapozottnak látszik tehát e számok tükrében a megállapítás: a politikai könyvek mindenekelőtt a munkások körében keresettek és olvasottak. A Kossuth Könyvkiadó, mint o párt kiadója, sajátos terjesztési rendszert épített ki. Kétezer pártaktivista működik ebben o munkában csak Baranyában közre — túlnyomó többségük pártmegbízatósként A politikai könyvek nagy seregszemléje évről évré a Téli Pojitikai Könyvhetek című rendezvénysorozat, mely 1962-ben Indult. Akkor 448 községben tartottak rendezvényeket — ma szinte mindenütt, ahol erős pártszervezet működik. A politikai könyvek terjesztőinek erkölcsi elismerését mind a Kiadó, mind predig a Megyei Pártbizottság elsőrendű feladatának tekinti. A megyei párt- végrehajtó bizottság 1971-ben vándorzászlót alapított a legkiemelkedőbb eredményt elérő alsóbb pártbizottságok kitüntetése céljából. Ezt a vándorzászlót eddig a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának, majd a Szigetvári Járási Pártbizottságnak ítélték oda. 1968-ban ezüst és arany emlékérmet alapított a Kiadó — legeredményesebb törzsgárda-tagnak számító terjesztői kitüntetésére. Baranyában eddig 423 ezüst- és 464 arany-jelvényt adtak ki. Idén, a Kossuth Könyvkiadó 30. születésnapján, először tüntetnek ki aktivistákat Kiváló Terjesztő címmel és emlékplakettel. Ezt Baranyában november 5-én négyen kapják meg. B. S. Peter ßrook párlrsf laboratóriumában láttam, ott úgy dolgoznak, hogy mindenkinek szava van —, szóval, a színházművészet kollektív jellege nálunk az aloktó-folyamatban is nagyon határozottan érvényesül... Volt, amikor Brook állt be szí- nészkedni, s volt, amikor a színészei rendezősködni ... És oz, hogy kinek a fejéből pattan ki a szikra, nem határozza meg az ötlet értékét... így voltunk azzal az esküvel is.,. — Ha jól értettem, megoldástoknak a magyar néphagyományban nincs pontos megfelelője .,. — Nincs, Semmi. Még ehhez hasonló se. Ügy szoktam fogalmazni — Nádasdy Kálmán, színművészeti főiskoloi mesterem után —, hogy ezek „alaksejtelmek”... Ehhez hasonló a favágás-motívum is több jelenetben. Erre sincs semmiféle szerzői instrukció, s mi azon gondolkodtunk, milyen helyzetben tud két favágó a legmeg- hittebben beszélgetni. Kocsma sarkában, bor mellett? Nem, mi egy kifejezőbb, valós helyzetet akartunk színpadra vinni. S ak-j, kor azt mondtuk: a munka. Munkavégzés közben tagnak beszélgetni. Igen óm, de a szövegben azt mondja Péter: „Ilyenkor tavasszal ez a büdös fa, jobban fogja a fűrészt.” Csakhogy o fűrész, mint szerszám, nem ad szép, plasztikus munkamozdulatot. Ezért döntöttünk végül a fejszézés mellett. — Nem féltetek, hogy ellentétbe kerültök a szöveggel? — Nem féltünk, mert azt hiszem, megértettük a darab lényegét. Iljyés Gyula instrukcióiban - ahol adott Instrukciót ott bujkált egy szabadabb színházi forma lehetősége. Azt írja még az elején: „Egy szélroham besodorja a Bábjátékost." Ahá, szóval ez ilyen szabadon, költőien van megfogalmazva! — gondoltuk. — Akkor hót mi ezt megpróbáljuk a színpad nyelvén hasonló szabadsággal és megközelítő költőiességgel megoldani. — Megoldásaitok nyilván }ly- lyés Gyula számára is újak voltak. Méltányolta-e az író erőfeszítéseiteket? — Rendkívüli módon. Az első főpróbán, amit látott... Rendkívüli módon ... * A főrendező arca ragyog az örömtől. Felemeli újra a hatalmas demizsont és kiforratlan, édes mustot tölt a poharakba. A főpróbára magam is jól emlékszem. Október 4-én reggel felhívtam telefonon a színházat, hogy megkérdezzem, mikor kezdődik. A kagylót véletlenül Sík Ferenc vette fel. Közölte, hogy Illyések már megérkeztek, s fél tízkor indul a próba. Arra gondoltam, a rendező most rettenetesen izgulhat. Nem állhattam meg, hogy aggódó tréfás-illetlenül célzást ne tegyek Sik Ferencnek holmi zabszemre. Am ő harsogó nevetéssel recsegtette a kagylót: „A, kérlek szépen, semrrii. Ez olyan nekünk, mint nálatok egy szerkesztőségi ülés.” Hangjában nem oz elbizakodottság érződött, hanem a lelkiismeretesen végzett munka biztonsága és nyugalma. Erre gondolok most, amikor felteszem utolsó kérdéseimet: —- Tíz éve dolgozol Pécsett Az idei évadnyitó társulati ülésen neveztek ki főrendezőnek. A színészeid szeretnek, tudom, kérdeztem őket. Rendezéseid, itthon is, másutt is oz országban, sok szép sikert arattak. Hogyan látod a színház helyzetét és a jövőt? — A pécsi színház elérte azt a szintet, amit jelen körülmények között egy ilyen konstrukciójú színház Magyarországon elérhet. Most rendkívül jó a..., tegnap voltam a megyei pártbizottság vezetőjénél, ő úgy fogalmazta, rendkívül jó a hátszél, Illyés úgy mondta, nagyon jó a melegágy, amiben most a színház, de egyáltalán Pécs egész szellemi élete fejlődhet, Pezsgő itt a szellemi élet, az országoshoz viszonyítva is... Segítőkész figyelmet érez az ember. A felügyeleti szervek részéről js okos, figyelmeztető, baráti a hang, a stílus... nem az a belepofá- zós... A belső energiák is nagyobbak. Úgy érzem, most itt frontáttörés lehetséges: a vidéki nagyszínházak színvonala a jelenleqi anyagi és konstrukciós feltételek mellett ij. magasabbra emelhető ... Ehhez természetesen elsősorban nekünk kell magasabb színvonalon dolgoznunk. A színház vezetői és az együttes között nagyon jó az alkotó-kapcsolat. Nem elvtelen udvarlásban, hanem állandó szenvedélyes, vad vitákban dolgozunk együtt... Néha már-már röpködnek a poharak, de ilyen légkör kell a jó munkához, — Mik a terveitek m pécsi művészi élethez fűződő kapcsolataitok erősítésére? — Nagyon jó tanácsokat kaptunk a meqyei tanács kulturális elnökhelyettesétől. És helytálló figyelmeztetéseket ... Ho ilyen elven alkotó kapcsolatunk van a magyar irodalomnak a nem is akármilyen szintjével, akkor miért nem teremtődik meg ugyanez a képző- művészettel?... így merült fel, hogy pécsi képzőművészek, például Erdős János mór tervez, hogy jövőre Vasarely tervez díszletet, hogy Martyn Ferenc tervez díszletet, jelmezt... Ugyanez « zenészekkel... — S a saját terveid? A rendezői „hitvallásod”? — Belső vitáinkban Is előfordul, hogy a szememre vetik: vizuálisan, formákban gondolkodom... Valójában én nem tudok mással gondolkodni csak a szememmel meq a fülemmel. Első persze a szöveg, de nekem a szemen és a fülön keresztül kell közvetítenem .. . Egyenrangú formanyelvet kell teremtenem... És tudod, a legfontosabb, amit mondtam már, a közösségi munka, az alkotó együttműködés ., , Szederkényi Ervin A televízió nem csodaszer Egy kitűnő orvos, barátai unszolására mostanában vett először televíziót. Korábban nem akarta a lakásába beengedni a varázsdobozt, mert féltette szellemi függetlenségét. Nem egy gyerekes családnál ma is azért nincs televízió, mert úgy vélik, nevelhetetlenné válnak a gyerekek; nem tanulnának, nem olvasnának, s íqv jobb, ha nincs a kísértés odahaza. Mégis, ezek már utóvédharcok: az ország lassan ugyan, de közeledik a televíziós telítettséghez, ami azt jelenti, hogy lényegében minden család otthonában ott lesz a készülék. Ma már minden valamire való tanulmány szerzője, aki a tévé hatását vizsgálja, írását azzal kezdi, hogy bebizonyítsa: menynyire nem volt igaza azoknak a szerzőknek, akik a tv hatására a „Gutenberg-galakszis", tehát a nyomtatott betű hatalmának bukását jövendölték. Valóban, minden nemzetközi statisztika egyértelműen bizonyítja, hogy a könyvkiadás minden televíziózó országban inkább növekedett, mint csökkent Nincs ez másképpen nálunk sem, s néhány tanulmány már azt is kimutatta, hogy mennyire növelte a vásárJási kedvet egy- egy népszerű televíziós sorozat, amelynek irodalmi mű volt az alapja. Vitathatatlan az is, hogy a magyar televízió talán legjobban, leghatásosabban dolgozó osztálya éppen az ismeretterjesztéssel foglalkozik. Ki ne emlékezne olyan nagyhatású adásokra, mint egykor a Tudós Klub volt, mint manapság egy-egy beszélgetés Szent-Györgyi Al- berttel, vagy a hazai és külföldi tudományos élet más vezető személyiségeivel, mint a Pogány községről szóló kitűnő szociográfiai sorozat, vagy akár a raiz- filmes módon elkészített, de alapjában kitűnő ismeretterjesztő széria, amelynek Dr. Agy volt az előadója. Sokan már úgy néznek a televízióra, mint a közművelődés csodájára, amely mindent megold, Ebben a szemléletben legalább annyi a végletes elem, mint az előzőekben volt, amikor egyesek szellemi függetlenségüket kívánták megóvni a televíziótól. Mindkét szemléletnek, mindkét végletnek azonos a gyökere: túlbecsülik a televíziót. Nem érzékelik eléggé, hogy csupán egy eszközről van szó. Egy eszköz pedig önmagában lehet jó, vagy rossz. S a televízió nem csak technikai értelemben lehet rossz eszköz, hanem műsorainak arányában, ízlésvilágában, szemléletében is. A televízióról beszélni, kritizálni tehát nemcsak joga, hanem kötelessége mindenkinek, aki a közművelődés kérdéseivel foglalkozik. A televíziós műsorok hatása azonban nem egyoldalúan a tévé műsorától, hanem a műsor és a befogadó kapcsolatától függ. Ugyanaz a Hosszú forró nyár című sorozat például a nézők egy részének nagyon tetszett, másik része pedig mérgelődött rajta. S nagyon nem ismeri az életet, a közönséget, aki azt gondolja, hogy akinek nem tetszett, az csupa sznob, intellek- tuel volt. Bőven akad közöttük bizony kétkezi munkás, mint ahogy nem kevés munkást találhattunk a műsorért rajongok között is. Mint annyi más vonatkozásban, itt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a néző nem üres lappal, vagy fogalmazzunk drasztikusabban: érintetlen fejjel ül le a készülék elé, s nem minden hatás egyenesen az adásból következik. Minden ember már egész kis korától külön-külön élményvilágot gyűjt: műveltsége, személyes érdeklődése, családi és emberi kapcsolatai. munkája, mind-mind .befolyásolják személyiségét és erre a kész, kialakult személyiségre hat a műsor. Vagy nem hat. Mert a személyiség ellenáll a hatásnak. Most, amikor annyi szó esik a közművelődésről, nem árt ezt tudomásul venni, s ezzel együtt azt is, hogy a televízió nem közművelődési csodaszer. Hatásos. nagyszerű eszköz, de feltétlenül kiegészítésre szorul S éppen oz a különleges feladat, hogy egyénenként más és más kiegészítést kapjon mindenki. Kiegészítést: könyvben, színház- bon, zenében, társas érintkezésben, vagy akár a munkában. Bernáth László r M
