Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-04 / 272. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. október 4. m M ÍÍ4 ára a nagyvilágban m Tanácskozik az országgyűlés Pujo Frigyes megbeszélései New Yorkban Púja Frigyes külügyminiszter találkozott Buteflika algériai kül­ügyminiszterrel, az ENSZ közgyűlés 29. ülésszakának elnökévei. Megbeszélésükön az ENSZ közgyűlés napirendjén szereplő kér­dések és a két ország közti kapcsolatok témái szerepeltek. A ta­lálkozón részt vett Szarka Károly külügyminiszterhelyettes és Hol­lói Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ képviseletének veze­tője is. Púja Frigyes külügyminiszter ugyancsak megbeszélést foly­tatott Abdel Halim Khaddam sziriai miniszterelnök-helyettes külügyminiszterrel az ülésszak napirendjén szereplő kérdésekről, valamint az országaink közti kapcsolatokról. Az eszmecserében részt vett Hollai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ misszió­jának vezetője is. ♦ PÁRIZS: A saigonl kor­mányzat újabb elnyomó intéz­kedéseiről számolt be szerdán Párizsban a két dél-vietnami fél politikai tárgyalásain résztvevő DIFK-küldöttség képviselője. El­mondotta, hogy „üstökös” fedő­névvel Saigonban újabb külön­leges tervet dolgoztak ki, amely- lyel az ellenőrzésük alatt álló területeken meg akarnak sem­misíteni mindenfajta ellenzéket. ♦ BUKAREST: A romániai Predeálban nemzetközi szimpó­zium kezdődött az atomreakto­rok kutatási célokra történő fel- használásánál szerzett tapasz­talatokról. A szimpóziumon a KGST-országok és Jugoszlávia összesen 120 kutatója, valamint a Dubnái Egyesült Atomkutató Intézet és a Bécsi Nemzetközi Atomenergiaügynökség képvise­lői vesznek részt, ♦ Yétbossiú Tokió. Japánban, a világ egyik leg­fejlettebb ipari országában ma is dívik a vérbosszú. A rendőr­ség letartóztatta Nakadzsima Micujosi 43 éves szabót, aki több késszúrással megölte Ko- -raija Cutomut, mivel az ez év márciusában gépkocsijával ha­júira gázolta Nakadzsima fiát. iAiöhalálos kimenetelű baleset következtében a két család megkísérelte „bíróságon kivül" rendezni az ügyet. Nem Judtok azonban megállapodni a kár­térítés összegében. Amikor a tárgyalások kudarcba fulladtak, a szabómester meginvitálto há­zába Komiját és a buddhista házioltár előtt hajtotta végre a vérbosszút Tettének elkövetése után öngyilkosságot kísérelt meg, de sikertelenül. Végül is szomszédja biztatására önként feladta magát a rendőrségen. ♦ A BECS: Szerdán szörnyethalt Hans Handler, a világhírű bécsi soanyol lovasiskola vezetője. A 62 éves férfi egy bemutatón le­esett lováról és szörnyethalt. V-----------------------------------------­j ♦ BONN; A Német Szövet­ségi Köztársaság déli körzetei­ben „Reforger—u—1” fedőnévvel hadgyakorlatokat tartanak. Ezek keretében a napokban amerikai katonákat szállító repülőgépek szállnak le a Majna-Frankfurt és Stuttgart közelében fekvő repü­lőtereken. Az Egyesült Államok és az NSZK területén lévő NA­TO légitámaszpontok között lé­tesített „légihídon” október 5-ig az amerikai hadsereg 12 000 katonáját és tisztjét szállítják át az NSZK-ba. Ezen kívül Geislin­gen, Ulm, Kirchheim és Ingol­stadt körzetében szárazföldi had­gyakorlatok is folynak. + PRÁGA: A Prága melletti Kralupy Nad Vitavouban októ­ber elején a Szovjetunióból a Barátság olajvezetéken érkező kőolajat feldolgozó olajfinomító kezdte meg a próbaüzemét. A három év alatt épített olejfino- mitó a szovjet kőolajnak ben­zinné, Diesel-üzemanyaggá, fű­tőolajjá és egyéb termékekké történő feldolgozását tesz] lehe­\ tővé. j ♦ CARACAS: Valentin Her- j nandez venezuelai bánya- és ; kőolajügyi miniszter sajtóérte­kezletén bejelentette, hogy az ország kormánya július elsejei ! visszamenőleges hatállyal 18,5 százalékkal növelte az ország i területén tevékenykedő külföld! I olajtársaságok által fizetendő \ illetékeket. Az intézkedés célja j a külföldi olajtársaságok által ; az év első kilenc hónapjában j elért nagyarányú nyereségek j csökkentése és kiegyenlítése. k RIO DE JANEIRO: Hivata­los adatok szerint szeptember hónapban Rio de Janeiróban és Sao Paulában 526 halálos áldo- j zatot követelt a járványos agy- j hártyagyulladás. Az év eleje óta több mint húszezer megbetege­dést jegyeztek fel és ebből 1200 végződött halállal. k PÁRIZS: Szerdán ismét Alain Pofiért választották meg a francia szenátus elnökévé, im­már harmadik, egymást követő alkalommal. A 65 éves politikus öröme egyébként nem lehetett teljes, mert - szavazatának le­adása után - elvágódott és ki­törte a bokáját. ♦ Lemondott az olasz kormány Róma: Az olasz kormány szerda esti ülésén határozatot fogadtak el a kormány lemondásáról. Maria­no Rumor miniszterelnök a húszperces kormányülés után nyomban felkereste Leone köz- társasági elnököt, hogy hivata- : losan is benyújtsa a lemondást. Ezzel a lépéssel a háború utáni 34. olasz kormány adta fel meg­bízatását (Folytatás az 1. oldalról.) kés szervek minden esetben engedélyt adnak, ha az egye­zik érdekeikkel. A magyar vál­lalatok jogállását ugyancsak szabályozza a törvényjavaslat, pmennyiben külföldi vállalato­kat alapítanak, vagy ha válla­lati ügynökségeket létesítenek. Befejezésül a világgazdaság legidőszerűbb jelenségeinek, az olaj-, illetőleg nyersanyag-vál- sáq és a pénzromlás hatását elemezte a miniszter, és annak a meggyőződésének adott kife­jezés1, hogy ezek reánk ható kóros következményeit csak munkánk következetes javításá­val, hatékonyságának fokozá­sával tudjuk ellensúlyozni. Ezt pediq o kedvezőbb) áruszerke­zet, a nagyobb gazdaságosság és a hatékonyabb együ'tmükö- dési formák szolgálják a leg­eredményesebben. A küljtereskedelmi miniszter bevezetőjét követően, a tör­vényjavaslat bizottsági előadó­ja, jKerkay Andornénak hozzá­szólásával, megkezdődött a ja­vaslat tárgyalása. A képviselő­nő, a bizottsági észrevétele­ket és javaslatokat összegezve, különösen a termelő- és a kül­kereskedelmi vállala'ok kapcso­latainak tökéletesítését szorgal­mazta, A tanácskozáson felszólalt Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Szemlélete­sen, tényekkel, adatokkal bizo­nyította a külkereskedelem kü­lönös fontosságát népgazdasá­gunkban, ahol gyakorlatilag minden negyedik dolgozó ember közvetlenül olyan árut termel, amelyet külföldön értékesítünk. Ami pedig a külkereskedelmi miniszter által említett arányt illeti, hogy tudniillik kivitelünk ér'éke. eléri a nemzeti jövede­lem 40 százalékát, hozzátette, hogy ez az arány a következő évtizedben dinamikusan tovább­növekszik, és megközelítheti, esetleg el is érheti az 50 száza­lékot. Mindez — hangsúlyozta a miniszterelnökhelyettes — ért- hetővé teszi a közvélemény élénk érdeklődését a külkeres­kedelem eredményei iránt, ne­vezetesén, hogy a mérleget mi­lyen egyenleggel zárjuk. Ezért Is keltett általános megelégedést — mondotta —, amikor 1972- ben kiviteli többletet értünk el, és tavaly, amikor mind rubel-, mind dollórviszonylatban aktív­vá lett mérlegünk. Az idei év első nyolc hónapjának adatai — folytatta — azt jelzik, hogy a külkereskedelem továbbra is eredményesen dolgozik, bár a korábbinál jóval nehezebb kö­rülmények között Mi is meg- érezzük azt a hihetetlen áremel­kedés-hullámot, amely a tőkés piacokat elárasztotta. Azoknak a termékeknek az ára, amelye­ket mi exportálunk, körülbelül egynegyedével lett magasabb a nem szocialista piacokon, egy esztendő leforgása alatt A nem szocialista piacról importált — elsősorban nyersanyagok, vegyi KS/D. NAPLÓ. TPEFOTO Az országgyűlés őszi ülésszaká­nak első napján felszólalt Hu­szár István, a Minisztertanács elnökhelyettese is. | cikkek és qépek ára több mint 40 százalékkal emelkedett. A j tőkés országokkal folytatott kül- j kereskedelmünkben romlottak a csere-arányok, ami nem csekély gondot okoz. Jelenleg már csaknem 150 országgal állunk rendszeres kereskedelmi kapcsolatban — mondotta a továbbiakban Hu­szár István —, ami fokozottan arra kötelez, hogy védjük ter­mékeink minőségét, ügyeljünk a pontos szállításra, hiszen vi­lágszerte megbízható kereske­delmi partnernek ismernek ben­nünket, és jó hírünket nemcsak meg kell őrizni, de meg is kell erősíteni. Miután azonban egyre kevésbé lehetséges min­dent előállítani, lélekszámban és területileg kicsi, nyersanya­gokban pedig eléggé szegény országunkban, különös figyel­met kell fordítanunk a gyár­tott áruk számának csökkenté­sére. A nálunk előállított áru­féleségek száma megközelíti a világban forgalomban levő áruk, árucikkek kétharmadát Erre valóban ráillik — folytat­ta a miniszterelnök-helyettes —: kevesebb, több lenne! Vál­toztatnunk, korszerűsítenünk kell tehát termékeink szerkeze­tét, amihez a külkereskedelem hozzásegíti népgazdaságunkat. E vonatkozásban különös je­lentősége van számunkra a KGST-nek, hiszen külkereske­delmünk kétharmadát bonyolít­juk a szocialista országokkal. Ezek az arányok lehetővé teszik olyan gazdasági és termékszer­kezet kialakítását, amely mel­lett a kutatásra, a termelésre és a fejlesztésre szánt erőfor­rásaink legjobban szolgálhat­ják a fejlődést. Itt szólt Huszár István párt- és kormányküldött­ségünk szovjetunióbeli látoga­tásáról is, amely még jobban megerősítette' gazdasági kap­csolatainkat is és elősegíti azok további dinamikus fejlődését. Bár a törvényjavaslat közvet­lenül nem tért ki a devizagaz­dálkodásra, az országgyűlés nagy figyelemmel hallgatta László Andor, a Magyar Nem­zeti Bank elnökének hozzászó­lását. Ó is elsősorban azt han­goztatta, hogy csak nagy piac­ra termelve viselhetők el a kor­szerű gazdasági termelés ter­hei, s ezt a nagy piacot a mi kis lélekszámú országunk szá­mára a KGST országai jelent'k. Más oldalról megközelítve, a miniszterelnök-helyettes fejtege­téseihez hasonlóan, bizonyítot­ta, hogy a mai munkaerő,- nyersanyag- és állóeszköz-igé­nyeket mérlegelve túlságosan széles vonalon tevékenykedünk, erősebb szelekcióra van tehát szükség a fejlesztésben is, a termelésben is — vonta le a következtetést. A’ hozzászólók egyébként —- jobbára olyan képviselők, akik hivatásuk gyakorlása közben szükségszerűen kapcsolatban vannak a külkereskedelemmel — igen sokoldalúan bizonyítot­ták a külkereskedelmi munta rendkívüli jelentőségét, körül­ményeink között, és ezzel ösz- szefüggésben az ipari és mező­gazdasági termelésre váró fel­adatokat. Radnóti László, So­mogy megyei képviselő a többi között arról beszélt, hogy ta­pasztalata szerint a belföldi ellátás esetenként megmutat­kozó nehézségeit — amennyi­ben azok exportárukkal kapcso­latosak — inkább a kivitel nö­velésével és megfelelő behoza­tallal, mintsem az export visz- szaszorításával célszerű meg­szüntetni. Marton János győri képvise­lő, a Rábatex igazgatója a nyersanyag- és valutaválság, a mások által is említett kedve­zőtlen hatásairól szólt, amelvek adott esetben alacsonyabb szinten is megfelelő szabályo­zást tesznek szükségessé. A szövetkezeteknek a kül*e- reskedelemben végzett fontos szerepéről beszélt dr. Molnár Frigyes, Bács megyei képviselő, a SZDVOSZ elnöke. Figyelmet érdemel, hogy ipari export­cikkeinknek mintegy 8 száza­lékát, mezőgazdasági kivite­lünknek pedig csaknem ne­gyedrészét szövetkezetek állít­ják elő, és a nemzetközi szö­vetkezeti beszerzőszervek egyre bővítik magyarországi vásár­lásaikat, A felszólalásokra dr. Bíró Jó­zsef miniszter válaszolt, majd a miniszteri összefoglalót tudo­másul véve az országgyűlés tör­vénybe iktatta a külkereskede­lemről szóló javaslatot Az ülésszak pénteken délelőtt folytatja munkáját * A népek barátságáért érdemrenddel tüntették ki a berlini Ma­gyar Kulturális és Tájékoztatási Központot. Képünkön: dr. h. c. j Paul Wendel (bal oldalt), az NDK Népek Barátsága Ligájának l elnöke átnyújtja a kitüntetést Hegedűs Gyula igazgatónak. Marokkó és Mauritánia követeli, Spanyolország nem adja Újabb összeütközési pont a NATO-ban? Napjoinkban az egyre sza­porodó földközi-tengeri prob­lémák között olyanok is meg­húzódtak, amelyek periférikus voltuknál fogva kevésbé kel­tették fel a közvélemény figyel­mét. Nyilván ezzel magyaráz­ható, hogy a ciprusi konfliktus mellett kevés szó esett a tér­ség nyugati körzeteiről, első­sorban a Maghreb-országok sokszínű politikai csoportosulá­sáról, amelyek pedig számot­tevő szerepet töltenek be Nyu- gat-Európa jövőre vonatkozó elképzeléseiben. A Maghreb egykor földrajzi fogalmat takart, a múlt évti­zedben politikai tartalmat is kapott. Tágabb értelemben Al­gériát, Marokkót, Tunéziát, Mauritániát és Líbiát sorolják ide, azokat az észak- és nyu­gat-afrikai országokat, amelyek a Földközi-tenger és a Szahara déti része által határolt sávban fekszenek. Szőkébb értelemben azonban a három elsőt tekin­tik az .jorab Nyugat” igazi kép­viselőinek. A három állam érdekazonos­sága elsősorban a közös múlt­ra vezethető vissza: valamikor mindegyik francia gyarmati uralom alatt élt. Igaz, ennek alapján Mauritánia is ide so­rolható, de miután földrajzilag távol esett a Földközi-tenger partvidékétől, közömbössé vált az ottani események iránt, ér­deklődése főleg a fekete-afri­kai országok felé fordult. Líbia viszont nemcsak eltérő múltja, hanem közvetlen politikai és társadalmi céljai miatt is elüt a Maghreb többi államától. Kadhafi hatalomátvétele után Tripoli erősebbnek ére*zte a Mashrek, az „arab Kelet” kö­telékeit és sorsát a közel-keleti arab országokhoz fűzte. Ezen az orientáción láthatóan az sem változtatott, hogy kísérletet tett a Tunéziával való szövet­ség kialakítására. A Magyarországnál csaknem háromszor nagyobb nyugat- szaharai terület, Spanyol-Sza- hara a múlt század végén ke­rült Spanyolország ellenőrzése alá és attól kezdve csak időn­ként merült fel a feledés ho­mályából. A közeli múltban azonban egy csapásra megvál­tozott a helyzet és az addig elhanyagolt terület ismét az érdeklődés középpontjába ke­rült. A 60-as évek elején ugyan­is elterjedt a híre, hogy Spa- nyol-Szahara óriási foszfátlelő­helyekkel rendelkezik, s az ad­dig hasznavehetetlennek vált sivatagos vidék gazdag kincsek­kel rendelkezik. (1973-ban már 16,6 millió tonna foszfát került ott. napvilágra.) Csakhamar az is kiderült, hogy a foszfáton kí­vül még 50—60 százalékos szín- vas-tartalmú érctelepet és réz- teléreket rejt ott a föld mélye. Érthető, hogy ennek a gaz­dagságnak birtokáért ismét ki­éleződtek az addig felszín alatt meghúzódó ellentétek. Minde­nekelőtt Marokkó igyekezett igényét elismertetni Spanyol- Szahara felett. Arra hivatko­zott, hogy az ősi és etnikai jog alapján mindig az ország in­tegráns részének tekintette ezt a területet, amelyet csak a francia—spanyol gyarmati ura­lom szakított el tőle. Ezzel pár­huzamosan azonban Mauritánia is bejelentette, hogy szuvereni­tása alá kívánja vonni az ad­dig értéktelennek tartott nyu- gat-szaharai vidéket A spanyolok viszont, akik tisz­tában voltak azzal, hogy ural­mukat hosszú Időn keresztül már nem tudják fenntartani ezen a területen, érdekeiket új módszerekkel igyekeztek meg­őrizni. Miután az ENSZ gyar­matügyi és dekolonizációs bi­zottságának követelésére elv­ben kénytelenek voltak hozzá­járulni, hogy Spanyol-Szahara népszavazással döntsön továb­bi sorsáról, a lakosság egyes rétegeinek megnyerése céljá­ból gyorsan belső önkormány­zatot ígértek az országnak. Spanyol-Szahara státusza vé­gül nem változott, de Madnd mór nem visszakozhatott. Kény­telen volt hozzájárulni, hogy a terület őslakossága 1975 első felében az ENSZ ellenőrzése mellett népszavazáson döntse el hovatartozását Feltehetően abban reménykedik, hogy a mindössze 54 000 őslakosra megfelelő hatást gyakorol majd az országban állomásozó 30 000 spanyol katona. Marokkó megalapozatlannak tekinti Mauritánia igényét Spa- nyol-Szaharára, ugyanakkor az ENSZ égisze alatt történő refe­rendumhoz csak akkor hajlan­dó hozzájárulni, ha a jelenleg marokkói területen élő, de a spanyol gyarmatról származó őslakosság is részt vehet a sza­vazáson. Algéria és Tunézia tartózkodó magatartást tanúsít a marokkói igényekkel szem­ben, Líbia pedig ellenzi a te­rület Marokkóhoz való csatolá­sát. Spanyolország halogató ma­gatartása és a Maghreben be­lüli nézetkülönbségek Spanyol- Szahara ügyében súlyos követ­kezményekkel járhatnak a NATO számára. Az Atlanti­óceánt megközelítő útvonalak és Gibraltár potenciális védel­me szempontjából igen fontos Marokká nyomóst gyakorolhat a NATO-ra céljainak támogatá­sára, ugyanakkor Spanyolor­szág is felhasználhatja adu­ként a területén létesített ame­rikai támaszpontokat, ha érde­kei ezt megkívánják. I é

Next

/
Thumbnails
Contents