Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-04 / 272. szám

1974. október 4. DUNANTOLI NAPLÓ 3 1975—1980 közölt 2,24 milliárd forint a beruházási igény A Legfelsőbb Bíróság irányelve Fejlesztési feladatok a Mecseki Szénbányáknál Néhány esztendei perspekrt- vátlanság, bizonytalansáq után fellendülőben van a mecseki szénbányászat. A bányászat helyzetének javítására hozott fcormányhatórozat már érezteti hatását a Mecseki Szénbányák Vállalatnál. A főhatóság az idén már biztosított anyaqi le­hetőséget a megfelelő beruhá­zásokra, az illetékes kormány- szerv pedig mentesíti a válla­latot az elmúlt esztendőben be­következett Kossuth-bányai tűz gazdasági terheinek nagy ré­sze alól, valamint anyagi tá­mogatást nyújt a bányabizton­ság fokozásához js. De mit hoz a jövő? A szén­bányászat fejlesztésével és munkgerőellátásával foglalkozó kormányhatározat végrehajtása érdekében milyen intézkedése­ket szükséges tenni a Mecseki Szénbányáknál. E fontos kér­désről tárgyalt tegnap megtar­tott ülésén a Szénbányák Párt- bizottságának Végrehajtó Bi­zottsága. Az ülésen megjelent Czégény József, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának tit­kára. Részt vettek az ülésen a vállalat igazgatóhelyettesei és néhány bányaüzem szocialista brigádjának vezetői. Dr, Bánki Nándor, a Szénbá­nyák Pártbizottságának első tit­kára és Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgató­ja röviden értékelték a vállalat helyzetét A széntermelés az elmúlt ha­tom esztendőben 18 százalék­kal csökkent. Jelentősen csök­kent a szénvagyon feltárható- sága, a nem megfelelő fenn­tartás következtében pedig romlott a bányaállapot is. A vállalati gazdálkodás gZ elmúlt esztendőben már veszteségesre fordult. Ennek főbb okai a pia­ci helyzet romlásában, a sú­lyos munkaerőhiányban, az ön­költség növekedésében,. vala­mint a példátlan méretű Kos­suth-bányai tűzben keresendők. Ennyit röviden a múltról. S most lássuk a Mecseki Szén­bányák elképzeléseit, terveit, a kibontakozás lehetőségét. A mecseki szénbányászatter- melési és gazdasági feladatait az ország energiaigénye, ezen belül pedig a hazai kokszszük­séglet határozza meg. Az V. ötéves terv időszakában az el­képzelések szerint a szénbá­nyák a fogyasztói igényeket biztonsággal kielégíthetik. Vár­hatólag mit igényelnek a főbb partnerek? A Dunai Vasmű Ügy hiszem, nem kell hossza- 1 san bizonygatni, mit jelent a j külkereskedelem egy olyan nyi- ! tott gazdaságú országnak, mint : Magyarország. Minden harma­dik terméket, amit elfogyasz­tunk. vagy amivel dolgozunk, külföldről hozzuk be, ugyanak­kor minden harmadik termé­künket a világpiacra küldjük. A külkereskedelem — és itt a kül­kereskedelmen nem csupán adás-vételt kell érteni, hanem ennél sokkal szélesebb skálát —, dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter kifejezésével él­ve, számunkra egzisztenciális kérdés, Nos, akkor hát a sok­sok és szétszórtan található jo­gi szabályozást és rendelkezést foglaljuk jogi egységbe, alkos­sunk törvényt, biztosítva az egy­séges értelmezést és az egysé­ges végrehajtást. Ezt a tör­vényt szentesítette tegnap az országgyűlés. Mielőtt magáról a törvényről »zólnánk, emlékeztessünk, Ma­gyarország az utóbbi években több fontos lépést tett külke­reskedelmének előremozdításá- rq, ilyen volt például a GATT- hoz való csatlakozásunk, vagy «1 a rendelet, amely lehetővé kokszszénlgénye 1980-ig évi 810 ezer tonna. Ezt a mennyiséget maradéktalanul biz osítani tud­ják, csakúgy mint a Pécsi Hő­erőmű és a MÁV évről évre csökkenő szénszükségletét. A szénbányák a tervek sze­rint a következő öt esztendő során hét százalékkal növeli majd a termelést. Az elképze­lések értelmében a külművelés változatlanul tartásával a mély­művelés termelést az 1975-ben tervezett 2,8 millió tonnáról 3,01 millió tonnára kívánják emelni. A folyamatos és biztonságos termelés érdekében 1975 és 1930 között a szénbányák be­ruházási szükséglete megha­ladja a 2,24 milliárd forintot. Ezen összegből a következő bá­nyaépítési feladatokat szándé­koznak elvégezni: Pécs-bánya- üzemben, az István I. és II- ak­nákon kívül tovább szükséges mélyíteni a keleti bányamező légaknáját és el kell készíteni a nyugati bányamező légutait, 1976-ban pedig meg kell kez­deni a VI. szir*t feltárását. Fel kell újítani a Vasas-bánya­üzem függőleges aknáit, és azokat új szállítógépekkel kell ellátni. Ezen kívül új diagoná- lis légaknákat szükséges tele­píteni. A jövő tervidőszakban el kell végezni a V/a szint tó­feltárását A Kossuth-bánya- üzemben a X. szint tófeltárá­sa a legnagyobb feladat. Bé­ta-bányán a keleti aknát a Vili., a nyugati aknát a IX. szint alá szükséges mélyíteni, valamint el kell végezni a VII. IV. szint főfeltárást szükséges több egyéb feladat mellett a szint főfeltárását Zabákon megkezdeni. Szászváron feltár­ják majd a VI. szintet. A bá­nyaépítési teendőkhöz kapcso­lódik a leromlott bányagépek kicserélése, a bányabeli ener­giaellátás rekonstrukciója, a Komlói Szénelőkészítőmű szá­raz osztályozójáoak felújítása •s. A csütörtökön megvitatott ter­vezet értelmében számos műsza­ki fejlesztési, valamint üzem- és munkaszervezési feladatot kell megvalósítani a Mecseki Szén­bányáknak. Egyebek között ha­tékonyabbá teszik a vágatfenn­tartó munkát, tovább folytatják a gépesítést, befejezik az úgy­nevezett hidrotámprogramot, fej­lesztik a bányaveszélyeket előre­jelző és elhárítási rendszert Az üzem- és munkaszervezés területén a gépesítéssel csök­teszi külföldi—magyar vegyes vállalatok létrehozását, termé­szetesen magyar részvénytöbb- séq mellett. A most megalkotott törvény mondhatni ezeknek az erőfeszítéseknek mintegy a be­tetőzése, amelynek nyilván lesz­nek majd külföldi visszhangjai k A külkereskedelmi tevékeny­ség alapelve továbbra is ez: a külkereskedelem állami mo­nopólium. Itt természetesen nincs változás. Ami a továbbia­kat illeti, az új törvény nem merevíti le a jelenlegi helyze­tet, nem szűkíti, hanem Inkább bővíti a lehetőségeket, miköz­ben a korszerűsítés igényével lép fel a külkereskedelem jo­gi feltételeit illetően, s ponto­sabban meghatározza g külke­reskedelemben tevékenykedők és érdekeltek felelősségét. Nem célom a törvény ismertetése, de a fen iek bizonyítására, hogy tudniillik a lehetőségek csak nagyobbak lettek, jtt van a kül­földi képviseletek ügye, mint új elem, amelynek bizonyára je­lentős visszhangja lesz. Az új külkereskedelmi törvény — fi­gyelemmel a külföldi vállalatok aktivitására o magyar piacon kentik majd az úgynevezett im­produktív munkafolyamatokat, törekednek a hatékonyabb ter­melési rendszerek kialakítására, szélesebb körben kívánják alkal­mazni a számítástechnikát. A távlati elképzelésekkel is, melyek már az 1980. utáni esz­tendőkre vonatkoznak — foglal­kozott a pártvégrehajtó bizott­ság. A 80-as években várható­lag a népgazdaság kokszszén- i szükséglete meqnő. Az informá­ciók szerint ebben az időben helyezik üzembe Dunaújváros­ban a 111. és a IV. kokszoló­blokkot, melyek kapacitása a réqieknek mintegy a duplája lesz. így kézenfekvő, hogy a mecseki kokszszenek iránt meg­nő a kereslet, ezért célszerű a kokszszén-ellátás növelése is. Természetesen számos olyan intézkedésre is szükséq lenne, amely a vállalat hatáskörét meg­halad ia. Ezek közül a legfonto­sabbat emelném ki: mielőbb célszerű lenne megfelelő szinten Mintegy 70 ország 4000 szak­értőjének detroiti enorgia világ­konferenciájáról most tért haza Szili Géza nehézipari miniszter- helyettes és az MTI munkatársá­nak nyilatkozott a szakmai világ- találkozó állásfoglalásáról. — A tőkés országok szakér­tőinek felszólalásaiból kitűnt — mondotta —, hogy az energia­árak további emelkedésétől, az infláció gyorsulásától tartanak. Az olajat nem termelő fejlődő országok szakértői elsősorban azt vetették fel, hogy tőkesze­génységük miatt fokozottan sújtják gazdaságukat a növek­vő olajárak, és amikor náluk a falvak százezrei nem ismerik még a villanyvilágítást, a fej­lett országokban mértéktelen energiapazarlós tapasztalható. A szocialista országok képvise­lői ismertették távlati energia- politikai terveiket, amelyekben nagyobb teret szentelnek a sa­ját energiaforrásoknak, a gaz­daságos méiybányászati és kül­színi szénfajták termelésének, az atomerőművek építésének, a hatékony energiagazdálko­dásnak és szállításnak. A kon­ferencia általános véleménye az volt, hogy véget ért az olcsó energiahordozók korszaka, ezért minden országnak maximálisan •— ezután lehetővé teszi, hogy a külföldi vállalatok, bizonyos engedmények birtokában lete­lepedjenek, képviseletet, üzleti irodát nyithassanak Magyaror­szágon. Képviseletüket eddig ugyanis hazai vállalatok látták el. Mint minden fontos kérdés­ben, most is. a külkereskedel­mi törvény tervezetének kidol­gozásában az országgyűlés több állandó bizottsága is részt vett. A kereskedelmi bi­zottság elnöke baranyai képvi­selő: Palkó Sándor. A szünet­ben őt kerestük meg. — A külkereskedelmi tör­vényjavaslat benyújtását a szo­kásosnál több vita előzte meg — mondta Palkó Sándor —, de ezek a belső titkok nem érde­kesek, ez a közvéleményt nern érdekli, a külkereskedők, meg a Külkereskedelmi Minisztérium dolga. Ám, ha olyan oldalról nézzük,1 hogy a fogyasztóknak egyre nagyobbak az igényel, egyre több árut kell behozni, és ennek fejében kivinni, így már mindjárt érdekqs az egyszerű ember számára is a külkeres­kedelmi törvény. — Ismert a tőkés viláq piaci válsága, az infláció, az infláció begyűrűzése, — folytatta Palkó Sándor. — A tőkés gazdasá­gokban érvényesül az értóktör- vény. Hogy ennek a hátrányos hatásait ne mj nyeljük le, az döntést hozni a Mecseki Szén­bányák távlati termelési és kokszszén-szállítási kötelezettsé­geiről, mert csak ennek birtoká­ban lehet pontosan, átgondol­tan meqtervezni a mecseki bá­nyák jövőjét. És még valami, amely a vállalat munkaerőhely­zetét igen kedvezően befolyá­solná: hathatós segítséget jelen­tene a vállalati lakásszükséqlet kielégítése és a bányászbérek rendezése. Dr. Bánki Nándor zárszavá­ban egyebek között arról szólt, hogy a mecseki szénbányászok bíznak abban, hoqy a néoqaz- dasáqi készséq és a vállalati cselekvés találkozása, a szüksé­ges támoqatás biztosítósa, vala­mint a kitűzött feladatok mara­déktalan megvalósítása megold­ja majd a Mecseki Szénbányák évek alatt felhalmozódott prob­lémáit. (Mécs) ki kell aknáznia saját energia- forrásait. — Az új helyzetnek megfele­lően a világtalálkozó szakértői megfogalmazták a legfonto­sabb teendőket így újfajta energiaforrásokat és tartaléko­kat, újabb olaj- és földgáz­lelőhelyeket kell felkutatni és feltárni a szárazföldön és a tenger alatti kontinentális pad- bah, sőt a mélytengerekben is. Nagyobb arányban kell hasz­nosítani a széntartalékokat, az olajpalát és a bitumenes ho­mokot, továbbá a nap-, szél- és a geotermikus energiát. Elő­térbe kerül az eddiginél na­gyobb átmérőjű kontinentális gázvezetékek és az 500—600 ezer, valamint az egymillió ton­nás olajtartály-hajók építése, a szén, a metanol és a hidrogén nagy volumenű szállítása. — A világkonferenciáról szerzett általános benyomás az volt, hogy a szocialista orszá­gok magabiztos távlati energia- politikájával ellentétben a nyu­gati fejlett országokban — a bizonytalan energia- és gazda­sági helyzet miatt — az ener­giatermelés és -ellátás legjobb új módszereinek kiválasztása és az elvi elképzelések tényleges megvalósítása még hosszabb ideig várat magára — fejezte be nyilatkozatát Szili Géza. inflációt ne velünk fizettessék meg, hanem inkább az érték­törvény kedvező hatásait élvez­zük, szervezetten kell keresked­nünk, s ez is volt az egyik cél­ja a külkereskedelmi törvény megalkotásának. Ami a külföldi cégek hazai képviseletét, üzleti irodáit ille­ti, Palkó Sándor, bár nem akart jóslásokba bocsátkozni, meg­erősítette: a külföldi cégeknek nagy az érdeklődése a magyar piac iránt. Várhatóan több tő­kés cég él majd a lehetőség­gel, s nyit képviseletet, üzleti irodát Magyarországon. Ez a jog persze nem korlátlan, ugyanakkor nekünk is hasonló feltételeket kell kapnunk az il­lető cég országában. Éppen az által, hoqy megnőttek nálunk a törvényadta lehetőségek, re- mélhetó, egyes tőkés országok —, mint például az Egyesült Államok — cégei, miután érde­keltek a külkereskedelem bőví­tésében, nyomást gyakorolnak majd kormányaikra, hogy Ma- gyarorszáq is megkaphassa a legnagyobb kedvezmény elvét Egyébként a külkereskedelem kilátásai a világban jók, amint azt dr. Bíró József expozéjá­ban leszögezte. Hozzátehetjük, az | új külkereskedelmi törvény megalkotása a magunk részé­ről, ha csak szerény mérték­ben is, hozzájárulás volt ehhez. Miklásvárl Zoltán Véget ért az olcsó energiahordozók korszaka Orszáigyilési liisis Törvény a külkereskedelemről Szulőtartás a leszármazik kötelessége Hazánkban az idős vagy munkaképtelen lakosság eltar­tásának terhét túlnyomórészt a társadalom vállalja magára, a rászoruló szülőkről való gon­doskodásban azonban a gyer­mekeknek, egyes esetekben az unokáknak is osztozniuk kell — szögezi le a Legfelsőbb Bíró­ságnak most közzétett^ módos í- tott irányelve a szülotartásról. A családjogi törvény a rá­szoruló szülők eltartását — há­zastárs hiányában, vagy ha a házastárs arra nem kötelezhe­tő — elsősorban a leszárma- zókra hárítja. Mégis vannak — s ezt közfelfogásunk is mélyen elítéli — olyanok, akik — bár kereseti jövedelmi és vagyoni viszonyaik lehetővé tennék — nem teljesítik önként a tartás­ra szoruló szülőkről való gon­doskodás erkölcsi és jogi köte­lezettségét, azt a társadalom­tól vagy hozzátartozójuktól, sőt olykor idegenektől várják. A tapasztalatok szerint sok szülő inkább vállalja a nélkülözést, mintsem peres úton követelje gyermekétől törvény biztosította jogait. (Éppen ezért a szülő­tartós díj iránti perek száma a tartósdíjra rászorultakhoz mérten igen alacsony.) A Legfelsőbb Bíróság a szü­lőtartással kapcsolatban már több jogalkalmazási kérdésben adott iránymutatást, a szülő- tqrtási perek társadalmi jelen­tősége, a szocialista erkölcsi felfogás érvényre juttatása és a bíróságokra e téren háruló feladatok maradéktalan betöl­tése azonban átfogó, elvi irá­nyítást indokol. Ezért született meg a Legfelsőbb Bíróság irányelve, amely figyelembe ve­szi az Igazságügyi Miniszté­rium által folytatott felügyeleti vizsgálat adatait, valamint a saját ítélkezése során szerzett tapasztalatokat Téves bírósági álláspontok Tartásra az a szülő jogosult, aki kereseti, jövedelmi és va­gyoni viszonyainál fogva telje­sen vagy részben nem tudja magát eltartani, és akinek tar­tásra kötelezhető hózastársa nincs. A rászorultság körében a tartást igénylő egészségi ál­lapotának, családi viszonyai­nak és életkörülményei alaku­lásának beható vizsgálata is szükséges. A tartási igényt ér­vényesítő szülő rászorultságá­nak megítélésében még nem alakult ki egységes ítélkezési gyakorlat Egyes bíróságok ab­ból, hogy a munka általános alkotmányos kötelezettség, to­vábbá hogy a törvény a mun­kaképes rokonok közül csupán a szükséges tanulmányait foly­tató leszármazót jogosítja fel a tartásra, azt a következtetést vonták le, hogy a szülő is — életkorára tekintet nélkül — csak teljes vagy részleges mun­kaképtelensége esetén tekint­hető rászorultnak. Más bírósá­gok viszont abból indultak ki, hogy a munkakötelezettség ál­talános alkotmányos és szocia­lista erkölcsi elve a nyugdíj­korhatárt elért személyekre ál­talában nem terjed ki, s így a nyugdíjkorhatárt betöltött szülőt abban az esetben is jo­gosultnak ítélték a tartásra, il­letőleg a tartáskiegészítésre, ha egyébként nem, vagy nem tel­jesen munkaképtelen. Mindkét álláspont téves — húzza alá a Legfelsőbb Bíró­ság irányelve. Bár a szülő-tar- tásdíj iránti igény jogszerűsége szempontjából az életkornck, különösképpen pedig a nyug­díj-korhatár betöltésének ko­moly jelentősége lehet, ez egy­magában nem alapozza meg az igény jogosságát. A helyes döntéshez a vagyoni és jöve­delmi viszonyok tisztázása mel­lett minden esetben szükséges a tartást igénylő egészségi ál­lapotának, családi viszonyai­nak és életkörülményei ala­kulásának körültekintő vizsgá­lata is. Lehetséges, hogy a nyugdíj-korhatárt betöltött szü­lő, aki több gyermeke felneve­lésének nehéz terhét évtizede­ken át hordozta és emiatt testi­leg törődött állapotba került, maradék munkaerejének meg­feszítésével még Szert tudna tenni némi jövedelemre. A tár­sadalmi közfeifogás szerint azonban ez nem várható el tő­le pusztán avégett, hogy ere képes leszármazóit a tartás kö­telezettsége alól mentesítse. Az ilyen szülő tartási igénye tehát más megítélést kíván, mint azé a testi és szellemi erejének teljes birtokában levő szülőé, aki a nyugdíj-korhatár betöltését követően megélheté­sének terhét gyermekeire kíván­ja áthárítani, jóllehet nincsenek olyan okok, amelyek őt kereső tevékenységében akadályoznák. Ki érdemtelen a tartásra? Kit lehet tartásra érdemte­lennek tekinteni? Erre a kérdés­re az irányelv a következő út­mutatást adja: a szülőtartósra való jogosultság erkölcsi alap­ja az a családi kapcsolat, amely a gyermeket a neki éle­tet adó és érte áldozatot hozó szülőjéhez feloldhatatlanul kö­ti. Ezt kell döntően figyelembe •venni a tartásra való jogosult­ság elbírálásánál. Ebből kö­vetkezik az is, hogy ez a jogo­sultság csak a szülői köteles­ségek erkölcsileg olyan súlyos megsértése esetén enyészik el, amely a szülőt a tartásra a társadalmi erkölcsi felfogás szerint érdemtelenné teszi. Ez az egészen kivételes helyzet abban az esetben következik be, ha a szülő a gyermekkel szemben kötelezettségeit olyan súlyosan sértette meg, ami az alapvető erkölcsi elvek teljes semmibevételére mutat, s ami miatt az igény elutasítását a szülői hivatás megbecsülésére irányuló általános nevelés ér­deke is indokolja. Nem lehet azonban a szülői kötelesség ilyen súlyos megsértésének te­kinteni például azt, hogy a szülő az apaság, illetőleg az anyaság megállapítása iránti perben védekezett, vagy csupán a megítélt vagy felajánlott tar­tásdíjat fizette, illetőleg —■ anyagi nehézségei, kedvezőt­len életviszonyai miatt — gyer­mekét nem tudta megfelelően ellátni, mások vagy intézet gon­dozására bízta stb. Nem szűnik meg a vér szerinti szülő tartási jogosultsága egymagában ab- bói az okból sem, hogy helyet, te mostohaszülő, vagy nevelő­szülő nevelte a gyermeket A törvény a szülőtartás mér­tékét úgy határozza meg, hogy a kötelezett a tartás teljesítése­képpen köteles anyagi viszo­nyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak megélhetéséhez szükséges. A szükséges tartást azonban nem lehet a létminimummal azono­sítani. Nem jelenthet szűkös tartást, különösképpen akkor nem, ha a tartásra kötelezett kereseti, jövedelmi, vagyoni vi­szonyai s teljesítőképessége — az életszínvonal általános emelkedésének megfelelően — a szülő számára is magasabb életszínvonalat tenne lehetővé. Nem fér össze a szocialista erkölcsi felfogással, hogy a gyermekét annak idején áldo­zatosan nevelő szülő szűkös kö­rülmények között tengődjék, míg gyermekei jól keresnek és magas életszínvonalon élnek. A szülőtartás iránti perekben hangsúlyozza az irányelv — a családi kapcsolat erkölcsi tar­talmára és bensőséges jellegé­re tekintettel elő keli mozdíta­ni, hogy a felek a szülőtartás kérdését lehetőleg egyezséggel rendezzék. A bíróság a szülő- tartási perekben hozott ma­rasztaló döntéseivel a társada­lomnak az idős, eltartásra szo­ruló személyek iránti felelős­ségérzetét is kifejezésre juttat­ja. A szülőtartás megítélésével azonban a bíróság munkája nem ér véget, gondoskodni kell arról is, hogy határozatának érvényt Is szerezzen. Evégból közvetlen felhívás (letiltás) út­ján kell biztosítania a megítélt tartásdíjnak a munkabérből és hasonló járandóságokból tör­ténő behajtását, sőt a bíróság akkor jár el helyesen, ha vég­rehajtó útján ellenőrzi a fel­hívás (letiltás) foganatosítását A bíróságoknak minden törvé­nyes intézkedéssel elő kell se­gíteniük, hogy a tartásra szo­ruló szülők jogai hatékony vé­delemben részesüljenek. s i i

Next

/
Thumbnails
Contents