Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-04 / 272. szám

1974. október 4.

DUNANTOLI NAPLÓ

3

1975—1980 közölt 2,24 milliárd forint a beruházási igény

A Legfelsőbb Bíróság irányelve

Fejlesztési feladatok a Mecseki Szénbányáknál

Néhány esztendei perspekrt- vátlanság, bizonytalansáq után fellendülőben van a mecseki szénbányászat. A bányászat helyzetének javítására hozott fcormányhatórozat már érezteti hatását a Mecseki Szénbányák Vállalatnál. A főhatóság az idén már biztosított anyaqi lehetőséget a megfelelő beruházásokra, az illetékes kormány- szerv pedig mentesíti a vállalatot az elmúlt esztendőben bekövetkezett Kossuth-bányai tűz gazdasági terheinek nagy része alól, valamint anyagi támogatást nyújt a bányabiztonság fokozásához js.

De mit hoz a jövő? A szénbányászat fejlesztésével és munkgerőellátásával foglalkozó kormányhatározat végrehajtása érdekében milyen intézkedéseket szükséges tenni a Mecseki Szénbányáknál. E fontos kérdésről tárgyalt tegnap megtartott ülésén a Szénbányák Párt- bizottságának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen megjelent Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Részt vettek az ülésen a vállalat igazgatóhelyettesei és néhány bányaüzem szocialista brigádjának vezetői.

Dr, Bánki Nándor, a Szénbányák Pártbizottságának első titkára és Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója röviden értékelték a vállalat helyzetét

A széntermelés az elmúlt hatom esztendőben 18 százalékkal csökkent. Jelentősen csökkent a szénvagyon feltárható- sága, a nem megfelelő fenntartás következtében pedig romlott a bányaállapot is. A vállalati gazdálkodás gZ elmúlt esztendőben már veszteségesre fordult. Ennek főbb okai a piaci helyzet romlásában, a súlyos munkaerőhiányban, az önköltség növekedésében,. valamint a példátlan méretű Kossuth-bányai tűzben keresendők.

Ennyit röviden a múltról. S most lássuk a Mecseki Szénbányák elképzeléseit, terveit, a kibontakozás lehetőségét.

A mecseki szénbányászatter- melési és gazdasági feladatait az ország energiaigénye, ezen belül pedig a hazai kokszszükséglet határozza meg. Az V. ötéves terv időszakában az elképzelések szerint a szénbányák a fogyasztói igényeket biztonsággal kielégíthetik. Várhatólag mit igényelnek a főbb partnerek? A Dunai Vasmű

Ügy hiszem, nem kell hossza- 1 san bizonygatni, mit jelent a j külkereskedelem egy olyan nyi- ! tott gazdaságú országnak, mint : Magyarország. Minden harmadik terméket, amit elfogyasztunk. vagy amivel dolgozunk, külföldről hozzuk be, ugyanakkor minden harmadik termékünket a világpiacra küldjük. A külkereskedelem — és itt a külkereskedelmen nem csupán adás-vételt kell érteni, hanem ennél sokkal szélesebb skálát —, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter kifejezésével élve, számunkra egzisztenciális kérdés, Nos, akkor hát a soksok és szétszórtan található jogi szabályozást és rendelkezést foglaljuk jogi egységbe, alkossunk törvényt, biztosítva az egységes értelmezést és az egységes végrehajtást. Ezt a törvényt szentesítette tegnap az országgyűlés.

Mielőtt magáról a törvényről »zólnánk, emlékeztessünk, Magyarország az utóbbi években több fontos lépést tett külkereskedelmének előremozdításá- rq, ilyen volt például a GATT- hoz való csatlakozásunk, vagy «1 a rendelet, amely lehetővé

kokszszénlgénye 1980-ig évi 810 ezer tonna. Ezt a mennyiséget maradéktalanul biz osítani tudják, csakúgy mint a Pécsi Hőerőmű és a MÁV évről évre csökkenő szénszükségletét.

A szénbányák a tervek szerint a következő öt esztendő során hét százalékkal növeli majd a termelést. Az elképzelések értelmében a külművelés változatlanul tartásával a mélyművelés termelést az 1975-ben tervezett 2,8 millió tonnáról

3,01 millió tonnára kívánják emelni.

A folyamatos és biztonságos termelés érdekében 1975 és 1930 között a szénbányák beruházási szükséglete meghaladja a 2,24 milliárd forintot. Ezen összegből a következő bányaépítési feladatokat szándékoznak elvégezni: Pécs-bánya- üzemben, az István I. és II- aknákon kívül tovább szükséges mélyíteni a keleti bányamező légaknáját és el kell készíteni a nyugati bányamező légutait, 1976-ban pedig meg kell kezdeni a VI. szir*t feltárását. Fel kell újítani a Vasas-bányaüzem függőleges aknáit, és azokat új szállítógépekkel kell ellátni. Ezen kívül új diagoná- lis légaknákat szükséges telepíteni. A jövő tervidőszakban el kell végezni a V/a szint tófeltárását A Kossuth-bánya- üzemben a X. szint tófeltárása a legnagyobb feladat. Béta-bányán a keleti aknát a Vili., a nyugati aknát a IX. szint alá szükséges mélyíteni, valamint el kell végezni a VII.

IV. szint főfeltárást szükséges több egyéb feladat mellett a szint főfeltárását Zabákon megkezdeni. Szászváron feltárják majd a VI. szintet. A bányaépítési teendőkhöz kapcsolódik a leromlott bányagépek kicserélése, a bányabeli energiaellátás rekonstrukciója, a Komlói Szénelőkészítőmű száraz osztályozójáoak felújítása •s.

A csütörtökön megvitatott tervezet értelmében számos műszaki fejlesztési, valamint üzem- és munkaszervezési feladatot kell megvalósítani a Mecseki Szénbányáknak. Egyebek között hatékonyabbá teszik a vágatfenntartó munkát, tovább folytatják a gépesítést, befejezik az úgynevezett hidrotámprogramot, fejlesztik a bányaveszélyeket előrejelző és elhárítási rendszert Az üzem- és munkaszervezés területén a gépesítéssel csökteszi külföldi—magyar vegyes vállalatok létrehozását, természetesen magyar részvénytöbb- séq mellett. A most megalkotott törvény mondhatni ezeknek az erőfeszítéseknek mintegy a betetőzése, amelynek nyilván lesznek majd külföldi visszhangjai k

A külkereskedelmi tevékenység alapelve továbbra is ez: a külkereskedelem állami monopólium. Itt természetesen nincs változás. Ami a továbbiakat illeti, az új törvény nem merevíti le a jelenlegi helyzetet, nem szűkíti, hanem Inkább bővíti a lehetőségeket, miközben a korszerűsítés igényével lép fel a külkereskedelem jogi feltételeit illetően, s pontosabban meghatározza g külkereskedelemben tevékenykedők és érdekeltek felelősségét. Nem célom a törvény ismertetése, de a fen iek bizonyítására, hogy tudniillik a lehetőségek csak nagyobbak lettek, jtt van a külföldi képviseletek ügye, mint új elem, amelynek bizonyára jelentős visszhangja lesz. Az új külkereskedelmi törvény — figyelemmel a külföldi vállalatok aktivitására o magyar piacon

kentik majd az úgynevezett improduktív munkafolyamatokat, törekednek a hatékonyabb termelési rendszerek kialakítására, szélesebb körben kívánják alkalmazni a számítástechnikát.

A távlati elképzelésekkel is, melyek már az 1980. utáni esztendőkre vonatkoznak — foglalkozott a pártvégrehajtó bizottság. A 80-as években várhatólag a népgazdaság kokszszén- i szükséglete meqnő. Az információk szerint ebben az időben helyezik üzembe Dunaújvárosban a 111. és a IV. kokszolóblokkot, melyek kapacitása a réqieknek mintegy a duplája lesz. így kézenfekvő, hogy a mecseki kokszszenek iránt megnő a kereslet, ezért célszerű a kokszszén-ellátás növelése is.

Természetesen számos olyan intézkedésre is szükséq lenne, amely a vállalat hatáskörét meghalad ia. Ezek közül a legfontosabbat emelném ki: mielőbb célszerű lenne megfelelő szinten

Mintegy 70 ország 4000 szakértőjének detroiti enorgia világkonferenciájáról most tért haza Szili Géza nehézipari miniszter- helyettes és az MTI munkatársának nyilatkozott a szakmai világ- találkozó állásfoglalásáról.

— A tőkés országok szakértőinek felszólalásaiból kitűnt — mondotta —, hogy az energiaárak további emelkedésétől, az infláció gyorsulásától tartanak. Az olajat nem termelő fejlődő országok szakértői elsősorban azt vetették fel, hogy tőkeszegénységük miatt fokozottan sújtják gazdaságukat a növekvő olajárak, és amikor náluk a falvak százezrei nem ismerik még a villanyvilágítást, a fejlett országokban mértéktelen energiapazarlós tapasztalható. A szocialista országok képviselői ismertették távlati energia- politikai terveiket, amelyekben nagyobb teret szentelnek a saját energiaforrásoknak, a gazdaságos méiybányászati és külszíni szénfajták termelésének, az atomerőművek építésének, a hatékony energiagazdálkodásnak és szállításnak. A konferencia általános véleménye az volt, hogy véget ért az olcsó energiahordozók korszaka, ezért minden országnak maximálisan

•— ezután lehetővé teszi, hogy a külföldi vállalatok, bizonyos engedmények birtokában letelepedjenek, képviseletet, üzleti irodát nyithassanak Magyarországon. Képviseletüket eddig ugyanis hazai vállalatok látták el.

Mint minden fontos kérdésben, most is. a külkereskedelmi törvény tervezetének kidolgozásában az országgyűlés több állandó bizottsága is részt vett. A kereskedelmi bizottság elnöke baranyai képviselő: Palkó Sándor. A szünetben őt kerestük meg.

— A külkereskedelmi törvényjavaslat benyújtását a szokásosnál több vita előzte meg — mondta Palkó Sándor —, de ezek a belső titkok nem érdekesek, ez a közvéleményt nern érdekli, a külkereskedők, meg a Külkereskedelmi Minisztérium dolga. Ám, ha olyan oldalról nézzük,1 hogy a fogyasztóknak egyre nagyobbak az igényel, egyre több árut kell behozni, és ennek fejében kivinni, így már mindjárt érdekqs az egyszerű ember számára is a külkereskedelmi törvény.

— Ismert a tőkés viláq piaci válsága, az infláció, az infláció begyűrűzése, — folytatta Palkó Sándor. — A tőkés gazdaságokban érvényesül az értóktör- vény. Hogy ennek a hátrányos hatásait ne mj nyeljük le, az

döntést hozni a Mecseki Szénbányák távlati termelési és kokszszén-szállítási kötelezettségeiről, mert csak ennek birtokában lehet pontosan, átgondoltan meqtervezni a mecseki bányák jövőjét. És még valami, amely a vállalat munkaerőhelyzetét igen kedvezően befolyásolná: hathatós segítséget jelentene a vállalati lakásszükséqlet kielégítése és a bányászbérek rendezése.

Dr. Bánki Nándor zárszavában egyebek között arról szólt, hogy a mecseki szénbányászok bíznak abban, hoqy a néoqaz- dasáqi készséq és a vállalati cselekvés találkozása, a szükséges támoqatás biztosítósa, valamint a kitűzött feladatok maradéktalan megvalósítása megoldja majd a Mecseki Szénbányák évek alatt felhalmozódott problémáit.

(Mécs)

ki kell aknáznia saját energia- forrásait.

— Az új helyzetnek megfelelően a világtalálkozó szakértői megfogalmazták a legfontosabb teendőket így újfajta energiaforrásokat és tartalékokat, újabb olaj- és földgázlelőhelyeket kell felkutatni és feltárni a szárazföldön és a tenger alatti kontinentális pad- bah, sőt a mélytengerekben is. Nagyobb arányban kell hasznosítani a széntartalékokat, az olajpalát és a bitumenes homokot, továbbá a nap-, szél- és a geotermikus energiát. Előtérbe kerül az eddiginél nagyobb átmérőjű kontinentális gázvezetékek és az 500—600 ezer, valamint az egymillió tonnás olajtartály-hajók építése, a szén, a metanol és a hidrogén nagy volumenű szállítása.

— A világkonferenciáról szerzett általános benyomás az volt, hogy a szocialista országok magabiztos távlati energia- politikájával ellentétben a nyugati fejlett országokban — a bizonytalan energia- és gazdasági helyzet miatt — az energiatermelés és -ellátás legjobb új módszereinek kiválasztása és az elvi elképzelések tényleges megvalósítása még hosszabb ideig várat magára — fejezte be nyilatkozatát Szili Géza.

inflációt ne velünk fizettessék meg, hanem inkább az értéktörvény kedvező hatásait élvezzük, szervezetten kell kereskednünk, s ez is volt az egyik célja a külkereskedelmi törvény megalkotásának.

Ami a külföldi cégek hazai képviseletét, üzleti irodáit illeti, Palkó Sándor, bár nem akart jóslásokba bocsátkozni, megerősítette: a külföldi cégeknek nagy az érdeklődése a magyar piac iránt. Várhatóan több tőkés cég él majd a lehetőséggel, s nyit képviseletet, üzleti irodát Magyarországon. Ez a jog persze nem korlátlan, ugyanakkor nekünk is hasonló feltételeket kell kapnunk az illető cég országában. Éppen az által, hoqy megnőttek nálunk a törvényadta lehetőségek, re- mélhetó, egyes tőkés országok —, mint például az Egyesült Államok — cégei, miután érdekeltek a külkereskedelem bővítésében, nyomást gyakorolnak majd kormányaikra, hogy Ma- gyarorszáq is megkaphassa a legnagyobb kedvezmény elvét

Egyébként a külkereskedelem kilátásai a világban jók, amint azt dr. Bíró József expozéjában leszögezte. Hozzátehetjük, az | új külkereskedelmi törvény megalkotása a magunk részéről, ha csak szerény mértékben is, hozzájárulás volt ehhez.

Miklásvárl Zoltán

Véget ért az olcsó energiahordozók korszaka

Orszáigyilési liisis

Törvény a külkereskedelemről

Szulőtartás

a leszármazik kötelessége

Hazánkban az idős vagy munkaképtelen lakosság eltartásának terhét túlnyomórészt a társadalom vállalja magára, a rászoruló szülőkről való gondoskodásban azonban a gyermekeknek, egyes esetekben az unokáknak is osztozniuk kell — szögezi le a Legfelsőbb Bíróságnak most közzétett^ módos í- tott irányelve a szülotartásról.

A családjogi törvény a rászoruló szülők eltartását — házastárs hiányában, vagy ha a házastárs arra nem kötelezhető — elsősorban a leszárma- zókra hárítja. Mégis vannak — s ezt közfelfogásunk is mélyen elítéli — olyanok, akik — bár kereseti jövedelmi és vagyoni viszonyaik lehetővé tennék — nem teljesítik önként a tartásra szoruló szülőkről való gondoskodás erkölcsi és jogi kötelezettségét, azt a társadalomtól vagy hozzátartozójuktól, sőt olykor idegenektől várják. A tapasztalatok szerint sok szülő inkább vállalja a nélkülözést, mintsem peres úton követelje gyermekétől törvény biztosította jogait. (Éppen ezért a szülőtartós díj iránti perek száma a tartósdíjra rászorultakhoz mérten igen alacsony.)

A Legfelsőbb Bíróság a szülőtartással kapcsolatban már több jogalkalmazási kérdésben adott iránymutatást, a szülő- tqrtási perek társadalmi jelentősége, a szocialista erkölcsi felfogás érvényre juttatása és a bíróságokra e téren háruló feladatok maradéktalan betöltése azonban átfogó, elvi irányítást indokol. Ezért született meg a Legfelsőbb Bíróság irányelve, amely figyelembe veszi az Igazságügyi Minisztérium által folytatott felügyeleti vizsgálat adatait, valamint a saját ítélkezése során szerzett tapasztalatokat

Téves bírósági álláspontok

Tartásra az a szülő jogosult, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyainál fogva teljesen vagy részben nem tudja magát eltartani, és akinek tartásra kötelezhető hózastársa nincs. A rászorultság körében a tartást igénylő egészségi állapotának, családi viszonyainak és életkörülményei alakulásának beható vizsgálata is szükséges. A tartási igényt érvényesítő szülő rászorultságának megítélésében még nem alakult ki egységes ítélkezési gyakorlat Egyes bíróságok abból, hogy a munka általános alkotmányos kötelezettség, továbbá hogy a törvény a munkaképes rokonok közül csupán a szükséges tanulmányait folytató leszármazót jogosítja fel a tartásra, azt a következtetést vonták le, hogy a szülő is — életkorára tekintet nélkül — csak teljes vagy részleges munkaképtelensége esetén tekinthető rászorultnak. Más bíróságok viszont abból indultak ki, hogy a munkakötelezettség általános alkotmányos és szocialista erkölcsi elve a nyugdíjkorhatárt elért személyekre általában nem terjed ki, s így a nyugdíjkorhatárt betöltött szülőt abban az esetben is jogosultnak ítélték a tartásra, illetőleg a tartáskiegészítésre, ha egyébként nem, vagy nem teljesen munkaképtelen.

Mindkét álláspont téves — húzza alá a Legfelsőbb Bíróság irányelve. Bár a szülő-tar- tásdíj iránti igény jogszerűsége szempontjából az életkornck, különösképpen pedig a nyugdíj-korhatár betöltésének komoly jelentősége lehet, ez egymagában nem alapozza meg az igény jogosságát. A helyes döntéshez a vagyoni és jövedelmi viszonyok tisztázása mellett minden esetben szükséges a tartást igénylő egészségi állapotának, családi viszonyainak és életkörülményei alakulásának körültekintő vizsgálata is. Lehetséges, hogy a nyugdíj-korhatárt betöltött szülő, aki több gyermeke felnevelésének nehéz terhét évtizedeken át hordozta és emiatt testileg törődött állapotba került, maradék munkaerejének megfeszítésével még Szert tudna tenni némi jövedelemre. A társadalmi közfeifogás szerint azonban ez nem várható el tőle pusztán avégett, hogy ere képes leszármazóit a tartás kötelezettsége alól mentesítse. Az ilyen szülő tartási igénye tehát más megítélést kíván, mint azé a testi és szellemi erejének teljes birtokában levő szülőé, aki a nyugdíj-korhatár betöltését követően megélhetésének terhét gyermekeire kívánja áthárítani, jóllehet nincsenek olyan okok, amelyek őt kereső tevékenységében akadályoznák.

Ki érdemtelen a tartásra?

Kit lehet tartásra érdemtelennek tekinteni? Erre a kérdésre az irányelv a következő útmutatást adja: a szülőtartósra való jogosultság erkölcsi alapja az a családi kapcsolat, amely a gyermeket a neki életet adó és érte áldozatot hozó szülőjéhez feloldhatatlanul köti. Ezt kell döntően figyelembe •venni a tartásra való jogosultság elbírálásánál. Ebből következik az is, hogy ez a jogosultság csak a szülői kötelességek erkölcsileg olyan súlyos megsértése esetén enyészik el, amely a szülőt a tartásra a társadalmi erkölcsi felfogás szerint érdemtelenné teszi. Ez az egészen kivételes helyzet abban az esetben következik be, ha a szülő a gyermekkel szemben kötelezettségeit olyan súlyosan sértette meg, ami az alapvető erkölcsi elvek teljes semmibevételére mutat, s ami miatt az igény elutasítását a szülői hivatás megbecsülésére irányuló általános nevelés érdeke is indokolja. Nem lehet azonban a szülői kötelesség ilyen súlyos megsértésének tekinteni például azt, hogy a szülő az apaság, illetőleg az anyaság megállapítása iránti perben védekezett, vagy csupán a megítélt vagy felajánlott tartásdíjat fizette, illetőleg —■ anyagi nehézségei, kedvezőtlen életviszonyai miatt — gyermekét nem tudta megfelelően ellátni, mások vagy intézet gondozására bízta stb. Nem szűnik meg a vér szerinti szülő tartási jogosultsága egymagában ab- bói az okból sem, hogy helyet, te mostohaszülő, vagy nevelőszülő nevelte a gyermeket

A törvény a szülőtartás mértékét úgy határozza meg, hogy a kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak megélhetéséhez szükséges. A szükséges tartást azonban nem lehet a létminimummal azonosítani. Nem jelenthet szűkös tartást, különösképpen akkor nem, ha a tartásra kötelezett kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai s teljesítőképessége — az életszínvonal általános emelkedésének megfelelően — a szülő számára is magasabb életszínvonalat tenne lehetővé. Nem fér össze a szocialista erkölcsi felfogással, hogy a gyermekét annak idején áldozatosan nevelő szülő szűkös körülmények között tengődjék, míg gyermekei jól keresnek és magas életszínvonalon élnek.

A szülőtartás iránti perekben hangsúlyozza az irányelv — a családi kapcsolat erkölcsi tartalmára és bensőséges jellegére tekintettel elő keli mozdítani, hogy a felek a szülőtartás kérdését lehetőleg egyezséggel rendezzék. A bíróság a szülő- tartási perekben hozott marasztaló döntéseivel a társadalomnak az idős, eltartásra szoruló személyek iránti felelősségérzetét is kifejezésre juttatja. A szülőtartás megítélésével azonban a bíróság munkája nem ér véget, gondoskodni kell arról is, hogy határozatának érvényt Is szerezzen. Evégból közvetlen felhívás (letiltás) útján kell biztosítania a megítélt tartásdíjnak a munkabérből és hasonló járandóságokból történő behajtását, sőt a bíróság akkor jár el helyesen, ha végrehajtó útján ellenőrzi a felhívás (letiltás) foganatosítását A bíróságoknak minden törvényes intézkedéssel elő kell segíteniük, hogy a tartásra szoruló szülők jogai hatékony védelemben részesüljenek.

s

i

i