Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-04 / 272. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Idén elkészülnek Megszavazták a külkereskedelemről szóló törvényjavaslatot Csütörtökön délelőtt 11 érakor összeült az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonezi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplo­máciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter expozéját mondja. Az orszóggűlés ősz] üléssza­kának első napján, csütörtö­kön délelőtt — az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter ismertette a képvise­lőkkel a külkereskedelemről el­készült törvényjavaslatot, A külkereskedelem népgaz­daságunkban betöltött helyét es szerepét ismertetve, a mi­niszter rámutatott arra, hogy a nemzetközi munkamegosztás­ban való tevékeny részvételünk létfontosságú. Tudvalevő — mondotta —. hogy nyersanya­gokban és energiahordozókban nagymennyiségű behozatalra szorulunk, továbbá, hogy fel­vevő-piacunk, beruházási, kuta­tási erőforrásaink korlátozottak. Mindezek arra késztetnek ben­nünket, hogy mind jobban be­kapcsolódjunk a . nemzetközi munkamegosztásba és jól hasz­náljuk annak előnyeit. Ennek segítségével ugyanis szélesít­jük felvevőpiacainkat, a beru­házási és a kutatási erőforráso­kat, s o követelményeknek meg­felelően formálhatjuk a nép­gazdaság szerkezetét, A miniszter a továbbiakban részletesen elemezte azokat a mélyreható változásokat, ame­lyeket o tudományos-műszaki forradalom s párhuzamosan a nemzetközi munkamegosztás szélesedése a szocialista, vala­mint a tőkés világgazdaságban előidézett. Ezek hatására ugyanis mindkét világgazdaság gyorsan fejlődött és számotte­vően bővíte'te termelését. A mennyiségi igényeket világszer­te fokozatosan a korszerű, ma­gasszínvonalú termékek iránti igények váltották és váltják fel. Korunkban megélénkül az együtműködésre való hajlandó­ság és a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok igen változatos formákban bontakoznak ki. A világkereskedelem ilyenformán erőteljesen fejlődik, növekedési üteme meghaladja a világter­melését. Következésképp: ma mér egyetlen enszóg sincs, amely önellátó gazdálkodást folytathatna. A külkereskedelmi forgalom növekedése — folytatta dr. Bí­ró József — hazánkban is meg­haladja a nemzeti jövedelem és a társadalmi termékek növeke­désének ütemét. Ma már kivi­telünk a nemzeti jövedelem­nek mintegy 40 százalékát te­szi ki. A külkereskedelmi for­galom, összhangban a világke­reskedelem növekedésével to­vábbra is gyors ütemben fej­lődik. Bővülő behozatalunkat csak kivitelünk növelésével tud­juk fedezni. A külkereskedelem tehát egzisztenciális kérdése or­szágunknak, ezért is kell sza­bályozni a keretébe tartozó minden tevékenységet. A tör­vény megalkotásának szüksé­gességét azzal i$ alátámasztot­ta a miniszter, hogy időszerű a ma csupán szétszórtan meg­található külkereskedelmi jog­szabályokat jogilag egységes szabályokba foglalni. Aki pedig a jövőben külkereskedelemmel foglalkozik, annak a törvény összes rendelkezéséhez szigorú­an kell tartania magát, füg­getlenül attól, hogy a nép­gazdaság mely ágazatában munkálkodik. A javaslat tehát állami vállalatokra és szövetke­zetekre egyaránt vonatkozik. Külkereskedelmi kapcsolata­ink örvendetes fejlődéséről szól­va a miniszter erőteljesen ki­emelte a szocialista országok­kal bonyolított kereskedelmün­ket, amely összforgalmúnk két­harmadát alkotja. Ezen belül a Szovjetunióval folytatott keres­kedelmünk a teljes forgalomnak 35 százalékát teszi ki. E tény fontosságát növeli, hogy meg­bízható, állandó piacokról van szó. Ennek összefüggésében szólt dr. Bíró József a KGST kapcsolatok sokoldaú fejlődésé­ről, ezek sorában a közös be­ruházások létesítéséről. Hang­súlyozta a fejlődő országokkal folytatott kereskedelmünk nö­vekvő szerepét is. A fejlett tő­kés országokkal kiépített ke­reskedelmi kapcsolatainkról szólva, figyelmeztetett a teljes egyenjogúság fontosságára, va­lamint a hosszúlejáratú szerző­dések és a műszaki-tudomá­nyos együttműködés e viszony­latokban is növekvő jelentősé­gére! Komoly előrelépés — mondotta — az általános ke­reskedelmi- és vám-egyezmény­hez, az úgynevezett GATT-hoz való csa'lakozásunk, Határozot­tan fellépünk azonban a kivi­telünket fékező minden korlá­tozással szemben. Ilyen értelem­ben hangoztatta tiltakozásun­kat a Közös Piac országainak bizonyos intézkedéseivel szem­ben, amelyek korlátozzák élő­marha- és marhahús-kivitelün­ket. E részben szólt a minisz­ter az Egyesült Államokkal foly­tatott kereskedelmünkről, ame­lyet sajnálatos módon bizonyos megkötések ma is korlátoznak. Ma már nem kevesebb, mint száz gazdálkodó egység folytat külkereskedelmi tevékenységet hazánkban. De túlmenően e számon úgyszólván minden ter­melő vállalat érdekelt a kül­kereskedelemben és a nemzet­közi qazdasági kapcsolatok fej­lődésében — hangoztatta a miniszter. Ilyen értelemben is fontos, hogy a törvény szabá­lyozza a külföldi vállalatok jo­gát, képviseletek, üzleti irodák létesítésére, amelyre az illeté­(F oly tat ás a 2. oldalon) Ar új kertvárosi lakónegyedben épülő lakóházak és azok tövé­ben az új üzletek. Szokolai fel* 1261 lakás épül 1975-ben Pécsett A pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat Timár utcai székházában nyugdíjas dolgozókat búcsúztat­tak tegnap. A búcsúzó alkalmából műsort adott a HVDSZ néptánccsoportja, és a több válla­lat dolgozóiból alakult igen hangulatos zenekar. Képünkön a nyugdíjasok balról: Beer Sán­dor, Rózsa József, Duka Ferencné, Tóth Béla, Földesi Sebestyén, Horváth Elek, Hosszú Fe­renc, Kéméndi József és Molnár János. Köszöntjük őket! Erb János felvétele A negyedik ötéves terv utolsó esztendejének jó előkészítésétől nagyon sok függ. Elsősorban az, hogy sikerül-e megvalósí­tani az 1970-ben kidolgozott programot, másodsorban az, hogy ennek következtében ho­gyan lehet indítani az új terv­időszakot. Nem mindegy ugyan­is, hogy úgy kell-e indulni 1976-ban, hogy előbb a lema­radásokat kell rendezni, vagy azonnal az új feladatokhoz lehet fogni. Az eredményes be­fejezés lehetőségeiről tárgyait tegnap dr. Németh Lajos to nácselnök-helyettes elnöklésé vei a Pécs városi Tanács koor dinációs bizottsága. A pillanat nyi helyzet nem megnyugtató, A város tervében több olyan objektum szerepel, amelyek 1975-ös befejezésére még nincs semmi biztosíték. A Baranya me­gyei Építőipari Vállalat erőit a lakásépítésre összpontosítja, így e téren ezidőszerint nem is mu­tatkozik különösebb probléma. Ezt kedvező tényként állapította meg a bizottság is, amely fi­gyelmét a többi tervezett beru­házásokra fordíthatta. Ezekkel kapcsolatban bőven van tenni­való, hiszen több olyan munka folyik már, vagy van előkészítés alatt, amelyekre nem kötötték még meg a szerződést. Ez — a BÉV-től kapott tájékoztatás sze­rint — főleg árproblémákra ve­zethető vissza. Vannak azon­ban műszaki problémák is, amelyek hátráltatnak egyes munkákat. A Szalai András úti üzletsornál pl. most derült ki, hogy a tető takarja az első emeleti erkélyeket, az SZMT székháznál a befejező szakasz­ban derült ki, hogy a tervezett panelparkettát két hónapja nem gyártják már az ország­ban, a Szigeti úti magasházhoz kapcsolódó étterem és ABC áruház építését csak a ház szerkezetének felállítása után kezdhetik. Szervezettebben A BÉV kapacitásgondokkal küzd — mint egyik nagyon fon­tos okot elfogadta ezt érvelés­ként a koordinációs bizottság és úgy határozott, hogy felkéri a Baranya megyei Építőipari Vállalat vezetőit, hogy a no­vemberben esedékes következő ülésen adjon erről részletes tá­jékoztatást a bizottságnak, hogy az javaslatot tudjon adni o tanácsnak: milyen segítségre lenne szükség ahhoz, hogy ezek a gondok ne üssenek visz- szo a városra. A város jövő évi beruházásait illetően 1975-ben a Kertváros­ba tervezett kereskedelmi, szolgáltató és egyéb létesítmé­nyek nagy része elkészül. Át­adják az 1280 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, az iparcikk-arunázat, a ruházati boltot, új tej-kenyér és húsbolt nyílik, megkezdi működését a fotó-műterem, a GELKA-szervíz, a méretes szabóság, a zöldség­bolt, valamint 722 négyzetméter alapterületen az orvosi rendelő és gyógyszertár. 1975. évi befe­jezéssel szerepel a második 150 személyes óvoda, ami szintén könnyűszerkezetből készül, s éppen emiatt kérdéses, hogy valóban elkészül-e. Gyermek­intézméhyek A városi beruházások másik súlypontja a szigeti városrész­ben lesz. Legnagyobb létesít­mény az Otthon Áruház, épül ezenkívül 80 személyes bölcső­de, 150 személyes óvoda, vala­mint ABC-áruház, az Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat új központjával együtt. A BÉV kép­viselője a koordinációs bizottság előtt ígéretet tett, hogy az ABC- áruház építését rövidesen meg­kezdi. Nagyon fontos városi beruházás: 1975 végére terve­zett befejezéssel elkészül a szennyvíz-tisztító telep bővítése. Felújítják a Légszeszgyár utcai és az öreg Tettye árkot, a Budai városrész csapadékcsa­torna befogadójaként és meg­építik a Bálicsi út közműveit. Megépül a pécsszabolcsi ál­talános iskola. Az új tanévet terv szerint már ott lehet kez­deni. A meszesi szakközépisko­la, a Komarov Gimnázium tor­nacsarnoka és a jövő év első. negyedére tervezték a Mecsek oldalban épülő természettudo­mányi stúdió első ütemének be­fejezését. A Pécsett folyamatban lévő ipari beruházások közül 1975 j végére készül el a Szikra Nyom- | da, a kenyérgyár, a Mechanikai I Laborató um második üteme, a porce > igyári rekorsl-ukció, valamint az AGROKER és a GELKA közös beruházása — irodaház és márkaszerviz — a szigeti városrészben. És mennyi lakás épül 1975- ben? A terv 1261 lakást irányoz elő, ebből 615 célcsoportos esz­közökből, 290 pedig munkásla­kásként épül meg. Dunántúlt napló XXXI. évfolyam, 272. szám 1974. október 4., péntek Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja a kertvárosi létesítmények Tanácskozik az országgyűlés KS/D. NAPLÓ, TELEFOTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents