Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-24 / 292. szám

1974 október 24. 4 OUNANTQU NAPLÓ Négy és fél milliárd táppénzre BARANYA VEZETŐ HELYEN NAPONTA 7800-AN TÁPPÉNZEN HOL A MEGOLDÁS? Mogyarerszógon tavaly négy­millióról 507 millió forintot fizet­tek ki táppénzre. Ez az összeg tartalmazza a termelőszövetke­zeti tagok kártalanítási segé­lyét. a gümőkóros és szilikózi- sos betegek rendkívüli támoga­tósát, ezenkívül az üzemi bal­esetet szenvedettek más mun­kakörre történő átképzésének költségeit is. Hazánkban négy­millió 116 ezren jogosultak táp­pénzre, közülük tavaly naponta átlagosan 222 ezren voltak be­tegállományban. A statisztikákat ilyen-olyan alapon lehet elkészíteni, kár volna vakon bízni a számokban. A dolgozók egészségügyi hely­zetének mégiscsak egyik leg­jobb barométere a táppénzes állomány mennyiségének, ösz- szetételének alakulása. Baranya megyében a táppénzt Igénybe vevők száma évek óta magasabb az országos átlagé­nál. Táppénzre jogosultak 156 ezren, közülük naponta átlago­san 7800-an vannak táppénzen. Rendkívül nagy ugrást mutat a statisztika. Az 1960-as év ada­taihoz viszonyítva 1973-ra a ki­esett munkanapok száma két­szeresére nőtt megyénkben. A tavaly kiesett 3 millió munka­nap annyit jelent, hogy hozzá­vetőlegesen 9500 dolgozó teljes évi munkája esett ki a terme­lésből. Bár nincs arra konkrét adat, de elképzelhető, hogy mit jelent et a népgazdaságnak. Nemcsak, hogy ez idő alatt nem vesz részt a társadalmi terme­lésijén, új értékek előállításá­ban, hanem csak Baranyában 227 millió forint volt 1973-ban a kifizetett táppénz összege. Mivel a táppénres állomány nem egyéni elhatározás kérdé­se - legalábbis az esetek túl­nyomó többségében — az oko­kat Is objektív körülményekben kell keresni. Egy biztos: nem az egészségügyi helyzet romlott ennyire. Tatán felesleges is len­ne felsorolni, hogy hány száz munkavédelmi rendelkezés, mi­lyen új berendezések védik a dolgozók egészségét. Ha zök­kenőkkel is, de fejlődik az üzemorvosi hálózat. Csak 1972- höz képest tavaly 2,8 százalék­kal nőtt az orvosok száma, tíz­ezer lakosra - elnézést a sta­tisztikai törtszámért - 24,6 or­vos jut Az igazi ok ere, hogy 1960­hoz viszonyítva 43 százalékkal nőtt a táppénzre jogosultak aránya. Nagyobb részük az iparban helyezkedett el, már­pedig a táppénzes napok szá­mában az ipari dolgozók vezet­nek. Sokat jelentettek a népe­sedéspolitikai intézkedések, ezeknek lehetőségeit egyre több nő, kisgyermekes édesanya ve­szi igénybe. Három övezet a városban Farm Kertvárosban Novemberben már bírságolnak Vizsgálatra várva... Pillanatkép az újmecsekaljai rendelőintézetből Hol, mennyit és milyen álla­tot tarthatnak az újabb taná­csi rendelet szerint a pécsiek? A város fejlődése elkerülhetet­lenné tette a meglévő állattar­tási övezetek felülvizsgálatát és az újak meghatározását. Jó példa erre Kertváros, ahol a régi, kertes családi házak köz­vetlen közelében új, modern városrész születik. A korszerű városkép és a közegészségügyi követelmények nem teszik le­hetővé ilyen területen állatok tartását. Épp ezért alkotta Pécs megyei Város Tanácsa 1972- ben azt a rendeletet, melyben újból szabályozták a város te­rületén az állattartás rendjét E rendeletről és a végrehajtá­sával kapcsolatos tennivalókról beszélgettünk Laki Istvánná dr.-ral, a II. kerületi hivatal el­nökével és dr. Molnár István­nál, a hivatal elnökhelyettesé­vel. — A rendelet három állat- tartási övezetre osztja a várost — kezdi a magyarázatot dr. Molnár István. — Az egyes szá­mú övezethez tartozik töboek között Kertváros, PéCs belváro­sa, a Szigeti útnak a magyar- ürögi útelágazástól kiinduló szakasza és több olyan utca, melyek által határolt területe­ken csak meghatározott számú kisállat tartható. A ll-es számú A MAGYAR AUTÓKLUB B. m. SZERVEZETE október 27-én, vasárnap 10 órakor tartja VEZETŐSÉG- ÉS KÜLDOTT­VALASZTÓ NAGYGYŰLÉSÉT a Megyei Tanács üléster­mében (Széchenyi tér 9.), melyre minden klubtagot és érdeklődőt szeretettel vár a vezetőség. Ha összehasonlítjuk Baranya megye helyzetét a többi erősen Iparosodott, és bányászattal rendelkező megyékével, kide­rül, hogy magasabb a kereső­képtelenek aránya az országos átlaghoz képest. A nehézipar különösen magas százalék­aránnyal képviselteti magát, ezt pedig döntően a szénbányászat befolyásolja. Ezt követi o tex­tilipar, a bőr-, szőrme- és ru­házati, majd o textilruházati ipar. Kétségtelen, hogy a gépko­csiforgalom — ezzel kapcsolat­ban a közúti balesetek - befo­lyásolják a keresőképtelenség alakulását, de figyelemre méltó, hogy éppen a szállítás, hírköz­lés területén a legalacsonyabb a táppénzesek száma. Érdekes egy-egy Iparágban tapasztalt megbetegedések gya­koriságát összehasonlítani. Kezdjük a szénbányászattal: Va­sason és Pécs-bányaüzemben legelterjedtebbek a perifériás idegek, légzőszerv!, gyomor- és bélhurut és a mozgásszervek megbetegedései. Béta-bányán ez kiegészül a látásszervek meg­betegedéseivel. Egyben mind­három megegyezik: igen jelen­tős a balesetek miatt kereső- képtelenné válás. A Pécsi Bőrgyárban leggya­koribb a gyomor- és nyombél- fekély, ekcéma és az egyéb bőr-megbetegedések. Elgondolkoztató, hogy a leg­több könnyűipari üzemben, hír­adástechnikai gyárban miért oly gyakori a pszichoneutózis, elme- és gyomor-megbetege­dés? Országosan is örvendete­sen visszaszorult a TBC-megbe- tegedések száma. Az viszont nem hagyható figyelmen kívül, hogy az építőiparban ez csak­nem jellegzetes megbetegedés­nek számít Számos tényező befolyásolja a táppénzes helyzetet, akár a kiesett munkanapok számáról, akár a kifizetett összegről le­gyen szó. Egy van, mit nem le­het, nem szabad sajnálni: bi­zonyára tovább emelkedik a táppénzes statisztika amiatt, hogy 1974, január 1-től a gyer­mekápolási táppénzre jogosult­ságot kiterjesztették a gyermek hároméves koráig 60, hatéves koráig harminc napra, egyedül­álló dolgozóknál egységesen 30 napra. De arra figyelni kell, hogy az ipari munkások között leg­magasabb a megbetegedések száma. Társadalombiztosítási szakemberek már régóta kere­sik art a megoldást, amely kényszeríti az üzemeket a táp­pénzes napok csökkentésére. (De miért kell ehhez kényszer?) Nem adminisztratív intézkedé­sek kellenek, sokkal inkább a munkakörülmények további ja­vítása. A mezőgazdaságban egyelőre nem rossz a helyzet. De! A fokozódó gépesítés meg­növeli a balesetveszélyt Az iparszerűen dolgozó mező- gazdasági üzemek szaporodá­sa, a vegyszerek alkalmazása magában "hordja a balesetek, a megbetegedések szaporodá­sának lehetőségét Mégiscsak beszélnek a sta­tisztikák adatai. Nem árt idő­ben figyelni rájuk. Kurucz Gyula Változások hazánk közigazgatási térképén 1974. december 31-én ha­tályba lépő újabb közigazga­tási változásokról, járások meg­szűnéséről, terület-átcsatolá­sokról, községegyesítésekről, közöstanácsok szervezéséről és városkörnyék kialakításáról ha­tároztak az illetékes állami szervek. Békés megye békési járása (50 344 hektár) megszűnik, a területén lévő helységek Békés és Békéscsaba városkörnyéki községeivé válnak 21 655, illet­ve 28 689 hektárnyi területtel. Komárom megye 55 057 hek­tár területű megszűnő tatai já­rásától 5842 hektárt a dorogi járáshoz kapcsolnak, így annak területe 50 389 hektárra emel­kedik. A járás községei város­környéki községekké alakulnck át. Oroszlány 12166 hektár, Tatabánya 13 269 hektár, Tata városkörnyék pedig 23 780 hek­tár területű lesz. Somogy megye megszűnő fo- nyódi járásának (76 174 hek­tár) községei a marcali és a siófoki járáshoz fognak tartoz­ni. Így a marcali járás 131 835 hektár, a siófoki pedig — Tol­na megyének 468 hektár terü­let átadása után — 117 377 hektáros lesz. Kaposvár város- környéke 6119 hektárra gyara­podik. Somogy megyétől össze­sen 4726 hektárt kapcsolnak Tolna megyéhez, így Somogy területe 603 511 hektárra csök­ken. Változások történnek Szolnok megyében is. A 73159 hektár területű törökszentmiklósi járás megszűnik, községei a kun­szentmártoni, szolnoki és a ti­szafüredi járáshoz, illetve Me­zőtúr és Törökszentmiklós vá­roskörnyékéhez kapcsolódnak. A járások területe is megválto­zik. A jászberényi járásé 94 010 (eddig 84 737 hektár), a szol­nokié 114 385 (100 057 hek­tár), a tiszafüredié 85 138 hek­tárra (7Ő196 hektár) növekszik. Mezőtúr városkörnyéke 6679 hektár, Szolnoké 17 709 hektár és Törökszentmiklósé 6121 hek­tár területű lesz. Tolna megye területe na­gyobbá válik; a rendelet által előírt kiegészítésekkel 370 292 hektárra növekedik. 4726 hek­tárt Somogytól, 5751 hektárt pedig Baranyától csatolnak ide. Az 1063 hektáros Tolna megyei Máza községet a Baranya me­gyei Szászvárhoz kapcsolják. A megszűnő 37 532 hektár terüle­tű dombóvári járásból 2479 hektárt a bonyhádi járáshoz csatolnak, amely a Baranyától átadott 271 hektárral 56 788 hektár területű lesz. Dombóvár városkörnyéki községeinek össz­területe 44 806 hektár. Heves megyében, a közeli helységekből Eger és Gyöngyös központtal 10 862, illetve 11 525 hektáros városkörnyéket hoznak létre. A Szabocs-Szatmár megye vásárosnaményi járásához tar­tozó Olcsvaapáti községet a fehérgyarmati járáshoz csatol­ják át A határozat a következő köz­ségegyesítéseket rendeli el: Baranya megyében Mázo- szószvór (Máza + Szászvár), Orfű (Orfű + Mecsekszakál + Tekeres), Ibafa (Ibafa -j- Gyűrű­fű). Pest megyében Verőcema­ros (Verőce + Kismaros), Vas megyében Rábapaty (Rába- paty + Felső paty). övezethez tartozik többek kö­zött a rácvárosi, a magyarütógi út, az Úttörő utca és a patacsi patak Által határolt terület. Kovácstelep, Pécsbónyatelep és Borbálatelep. A ll-es számú állattartási övezetben egyéb­ként ló, öszvér, szamár, szarvas- marha kivételével számosállat és kisállat egyaránt tartható. Szigorítás, hogy ugyanazon háznál családonként legfeljebb 3 sertés, juh, vagy kecske, vo- lamint 10 kisállat tartható. Én­nél több kisállatot — o lll-as számú övezetet kivéve — csak a lakóépület tulajdonosának és valamennyi bérlőjének hozzá­járulásával, valamint az igaz­gatási osztály engedélyével le­het tartani. A lil-as számú ál­lattartási övezethez tartozik többek között a nagypostavöl­gyi út, a malomi, a patacsi, a magyarürögi és a nagyárpádi lakótelepülés belterülete, Pées- Vasas területe. Ezeken a helye­ken kisállat és bármely szá­mosállat egyaránt tartható, — Mikor lépett életbe a rent delet? — Tavaly július 1-én, denen« egyöntetűen — folytatja a gon­dolatot Laki Istvánné dr. ■— Azoknak az állattartóknak ugyanis, akik a Baranya me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal szerződést kötöttek, egy év türelmi időt engedélye­zett a rendelet azért, hogy ér­tékesíthessék az állataikat Így tehát számukra ez év július 1- től érvényes a rendelet — önök ez év áprilisában felmérést végeztek azért, hogy megállapítsák, miként „számol­ják fel" az állatok tartását az érintettek, — Valamennyi régi kertváro­si házban megnéztük, hogy mi­lyen és mennyi állatot tartanak, összesen 305 családot kellett megkérdeznünk, s az eredmény nem volt túlságosan biztató. Különböző kifogásokra hivat­kozva kérték, hogy nevelhessék továbbra is a meglévő állatoi­kat Akadt olyan ház, ahol csak 1—2 disznót találtunk, ám egy másik helyen 3 ló, 7 szarvasmarha, 20 sertés és 18 bárány sorakozott az istállók­ban és az ólakban. A felmérés után valamennyi állattartónak felszólítást küldtünk, hogy leg­később 1974. október 31-ig kor­látozza oz engedélyezett mér­tékre az állattartást. — Ez a legutolsó türelmi ha­táridő? — Igen. Most már senki sem mondhatja, hogy nem adtunk elegendő időt arra, hogy vala­milyen uton-módon gondos­kodhasson az áflatai értékesí­téséről, vagy a más helyen való tartásukról. November elején pedig egy ismételt felméréssel vizsgáljuk meg a rendelet vég­rehajtását — Milyen következményre számíthatnak azok az állat­tartók, akik nem tettek eleget a felszólításnak? '— Bírságolunk — felszólító* nélkül. Azokat az állattartókat ugyanis, akik nem tartják be o rendeletet, vagy megpróbálják kijátszani, 1000 forintig terjedő pénzbírsággal büntethetjük. Ter» mészetesen egyedi eseteket mérlegelve döntjük el a bírság nagyságát Törők Éva — A Kossuth Kiadó újdon­ságai: Évfordulók 1975., Érdekes Kalendárium 1975., Hollós: Köz­társaság tér 1956., Politikai Kis­szótár 3. kiadás. Szekuiity: Ha­tárjárás, Seghers: Karib-tengeri történetek, Choury: Jó napot Courbet úri, Fencsik: A mai trockisták, Gurevics: A közép­kori ember világképe, Simán: Műszaki fejlesztési politikánk. AZ EDASZ ZALAEGERSZEGI ÜZEMIGAZGATÓSÁGA villamosipari technikusi végzettségű, hálózatszerelésben jártas művezetőt keres Lakás megoldható. Jelentkezés részletes önéletrajzzal. Pá ly á za t MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓI AlLASARA BARCS NAGYKÖZSÉGI KÖZÖS TANACS V. B. SZAKIGAZGATÁSI SZERVE PÁLYÁZATOT HIRDET művelődési központ igazgatói állásra Az állás betöltéséhez- a 181/1963. (MK. 23.) MM. sz. utasításban meghatározott képesítési követelmények szükségesek, Pályázathoz mellékelni kell: 1. RÉSZLETES ÖNÉLETRAJZ 2. KÉPZETTSÉGÉT IGAZOLÓ OKLEVÉL HITELES MASOLATA 3. ÉRVÉNYES ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY. Illetmény a 204/1973. (MK. 4.) MM—MüM. sz, együttes utasítás (4001. ksz.) szerint Lakás biztosítása személyes tárgyalás alapján. Pályázati határidő a közzétételtől számított 6 hét, A PÁLYÁZATOT BARCS NAGYKÖZSÉGI KÖZÖS TANACS V. B. SZAKIGAZGATÁSI SZERVE, 7572 BARCS, HŐSOK TERE 2. CÍMRE KÉRJÜK BEKÜLDENI. t # Állattartás Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents