Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-24 / 292. szám
JÓ (ZLÉS — HARMÓNIA. — Hétvégi házak Harkányban. — Szokolai felv. — 1974. október 24. Á Keszi törzs bizánci kapcsolatai Lahti lap a Mecsek Énekkarról Történészeink általában úgy vélik, hogy a honfoglaló magyarság törzsei összefüggő területeken települtek s a törzsi szállásföldeket nem egyszer .olyan körülhatároltnak képzelik, hogy néha már törzseset elválasztó ún. belső gyepüket is felfedezni vélnek. Mindamellett azok a kísérletek, hogy az egyes törzsek településterületét körvonalazzák, mind a mai napig kudarcba fulladtak. Ez nem is csoda, hisz földrajzi neveink, település- és dűlőneveink homlokegyenest ellentmondanak a fenti elképzelésnek, sőt egyenesen arra mutatnak, hogy nerrícsak törzseink népe, hanem az azokat vezérlő főúri nemzetségek is foltokban, gócokban, ún. törzsi szétszórtságban szállásoltak szerte a Kárpát-medencében s úgy törzsi településeink, mint a vezérek többnyire kettős, téli—nyári szállásai feltűnnek Erdőelvén, a Tisza felső folyása mentén, Tiszántúl, az Aldunánál, Dunc— Tisza-közén, Kisalföldön és Dunántúl egyaránt, sőt a Bécsi medencében is. Ügy gondolom, ebben a települési rendben olyan katona- politikai elv nyilvánul meg, mely még a Fekete-tengerbe ömlő folyók-közi síkságokon alakult ki, ahol törzseink szétszórtsága a váratlan, megsemmisítő támadások ellen véde1- mezett Vezéri szállások és központok Az azonban természetes, hogy a számos vezéri szállás egyike-másika jelentősebb szerepet játszott, mint a többi s hogy úgy ezeknek, mint a törzsi településeknek, volt központjuk. Ez azonban folyton változott Még a királyság idején is pl. hol Esztergom, hol Fehérvár, hol Visegrád, majd Buda volt az Árpádok szállásvára s a vándorlás, honfoglalás évtizedeiben pedig évente többször is változott a vezéri szállások helye az életrendi, nemzetségpolitikai és stratégiai helyzetnek megfelelően. Korábbi írásaimban már vázoltam, hogy a Keszi törzsnek napjainkig mintegy 45 szállásáról maradtak fenn írásos, vagy települési nyomok, a törzshöz tartozó vezéri nemzetségeknek pedig több, mint 60 tizedik századi településéről tudunk. A törzsi településekből egyetlen egy esik Erdőelvére (Ko- lozs m.), a települések zöme Dunántúlra (14) és a Kisalföldre (8), valamint a Felvidékről délre igyekvő folyók völgyeire (8) esik, a többi a Duna—Ti- sza-közére és Tiszántúlra. Ez arra utal, hogy a Keszi törzs településének súlypontja nyugaton volt, de írásaink azt is bizonyítják, hogy a Tühüt-íől leszármazó Gyala és Zombor nemzetsége Erdőelvén, illetve a Marostól délre lakott. S e ténynek X. századi történetünk alakulása szempontjából igen jelentős szerepe van. A Keszi törzsi vezéri nemzetség, mely otthon türk nyelven beszélt, már a kazár birodalom keretein belüli életében kapcsolatba került a Bizáncból kisugárzó kereszténységgel. Most, hogy a sors a Kárpátmedence keleti, délkeleti tájaira vetette, — hol boigártö- rök és bolgárszláv töredékek a honfoglalás után is visszamaradtak —, határosak lettek a már kereszténnyé lett bolgár birodalommal, s így misem természetesebb, minthogy a keleti kereszténység érdekkörébe kerültek. Valószínű, hogy már Horka fia, idős Gyala is megkeresz- telkedett s leánya: Sarolt is e hitben nőtt fel. 947 körül, midőn a német szervezkedés Magyarország nyugati határain egyre fenyegetőbb lett, a hatalmas Me- gyer törzs vezére: Fájsz fejedelem is jónak látta Bizánc felé orientálódni s amikor Bulcsú, a Keszi törzs nyugati ágának vezére 948-ban Bizáncba ment, Tormás herceget is vele küldte, hogy a császárral öt év előtt kötött békét felújítsák. Az eredmény: Konstantin patroná- tusa alatt mindketten megke- resztelkedtek. Győrffy György valószínűsíti, hogy 953-ban a szerződés megújítására Zombor „gyula” vonult le Bizáncba, ő is megke- resztelkedett s egy Hierotheosz nevű görög püspököt hozott Magyarországra. A X. század közepére tehát a Keszi törzs vezéri nemzetségének mindkét ága, a Tühüttől leszármazó Gyala—Zombor ág s a Bogártól leszármazó Kál— Bulcsu ág egyaránt keresztény volt. Mivel a kereszténység hozzájuk Bizánc közvetítésével jutott el, mi sem természetesebb, minthogy templomépítészetük is magán hordja a bizánci stílus nyomait Miről beszélnek a rotundák? S ma számunkra ez a lényeges, mert ez az, ami még ma is megfogható. E stílus jegyeit az ún. rotundák, körtemplomok viselik magukon, melyeknek egyik igen érdekes példánya éppen a Zombor vezér nevét viselő Kísjön egy-eqy jó énekkart. Most o kiváló Mecsek Kórust küldte el hozzánk, amely Tillai Aurél vezetésével teljes mértékben meghódította a finn közönséget." Már a hangversenyprogramot kezdő reneszánsz alkotások előadása közben nyilvánvalóvá vált a kórus magas színvonala. A főként tanárokból és diákokból álló fiatal kórus e ő- cdása valóban élmény volt a fül számára. (Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a szemnek is!) \z ifjú, egészséges hangból csodálatosan tiszta és árnyalt kórushongzás alakult ki, mely egyszerre volt fényesei tiszta és kedvesen lágy. A továbbiakban igen elismerően nyilatkozik a kritikus — Arto Sakari Korpinen — Britten és Herzl műveinek bemutatásáról is. Majd így folytatja: „A program befejező része magyar és finn muzsikát tartalmazott. Hallottuk Kodály Zoltán legismertebb és legkedveltebb kórusművét, a rendkívül finom Esti dalt és Veni, veni Emmanuel adventi énekét A továbbiakban még felhangzott Birta- lan József, Bárdos Lajos magyar szerzők néhány alkotása, valamint a kórus karmesterének, Tillai Aurélnak néhány műve. Elragadóan szép népdalfeldolgozásokat hallhattunk kórus nű- vei közül. Különösen a Kultani Kukkuu-sorozat népdalai hatottak a közönség hangulatára.” „A hangverseny legnagyobb meglepetése Rautavaara modem hangvételű alkotása volt mely váratlanul az est kirobbanó sikerét hozta. Ez a mű bizonyítja leginkább a Mecsek Kórus rendkívüli felkészültségét kifejezésskólájának gazdagságát Ez a kevéssé káprázatos, a beszéd és a dal zörejei közölt ingadozó mű kétségtelenül zavarba hozza a mindennapi hallgatót. A jókedvű, eleven kórus tolmácsolásában most a sziszegő és susogó zeneszöveg akar- va-akaratlanul magával ragadott mindenkit.” A kritikus dicsérően emlékezik meg Lányi Péter rendkívül hatásos zongorajátékáról is. Finnországi hangversenyútjá- ról való hazatérése után már hírt adtunk a pécsi Mecsek Énekkar lahtj vendégszereplésének sikeréről. Már a testvér- városba érkezésük előtt és kinttartózkodásuk idején is többször foglalkoztak a helyi lapok a pécsi kórus bemutatásával, a vendégszereplés eseményeivel. A házigazda Lahti Munkás Férfikar néhány napja megküldte a Lahtiban megjelenő Etelä- Suomen Sanomat kritikáját a kórus díszhangversenyéről. Az alábbiakban közöljük a testvér- város lapja A kitűnő magyarok című cikkének néhány részletét. „Pécs, Lahti magyar testvér- városa valóban a kitűnő kórusok városa. Élénk testvérvárosi kapcsolataink időszakában Pécsnek mfndiq volt lehetősége arra, hogy bemutatkozásra küldzomborban maradt fenn s erről még Gervers-Molnár Veia is azt mondja: „Nem lehetetlen, hogy K. Zombor egyházát bizánci kapcsolatok hozták l**t- re, ha írott források minderről hallgatnak is!” Nem hallgatnak a kövek, a név és a pénzérmék, melyek ugyanitt Bíborba nszületett Konstantin és fia, Romanosz idejéből kerültek elő. Hasonlóan a zempléni Zombor (Mező-) közelében is az ún tokaji kincs hozott felszínre e korabeli bizánci aranyakat. A kiszomborihoz hasonló bodrogközi templomot, mely Korcsán maradt fenn, szintén a név datálja, hisz, mint mondtuk, VII. Konstantin császár idején a Keszi törzsi Bulcsu volt a Korcsa. Ezekután igen érdekes, hogy az erdélyi Torda mellett is feltűnik egy Kerekegyháza éspedig Bulcsu és Bogát nevű középkori helységek között Hasonlóan rotunda áll ma is a Maros mellett Algyógyon, mely' szintén Bakonya, Gyala, Buicsu és Tormás között fekszik. tartású centrális templommal állunk szemben!” * A Keszi törzs bizánci tájékozódását sajátságoson maga az opportunista bizánci császárság rekesztette el. Éspedig nyuqaton lezajló események hatására. Az augsburgi vereség következményei 954-ben I. Ottó rokonsága, majd a következő évben a lázadó bajor urak a magyar vezérek segítségét kérték a „nagy” német uralkodó ellen. A magyarok sajnos, hajlottak a szóra. Hadbaindultak, de a második hadjáratuk gyászosan végződött. Az Augsburg melletti Lech-mezőn súlyos vereséget szenvedtek s a Keszi törzs nyugati ágának vezére, Bulcsu is fogságba jutva, akasztófán fejezte be életét A görög császár tudomást ROTUNDA S : keszi-fozsl 2 :TuhQM nemzete ssbl&sok. Gervers-Moinér Vera neves művében térképet is ad s ezen 77 rotundát tüntet fel a középkori Magyarország területén s csodálatosképen ezek között Dunakeszin, Gyulakeszin és Ipolykeszin is előjön egy-egy. Ugyanakkor a többi 9 törzs nevével foglalt 300 településen egyetlen egy sem található. Azt hiszem, ez is mond valamit. Amellett nevével beszél a Kis-Sikátor (Borsod m.), Gyula- fehérvár, Gyál (Gyala), Újkígyós, valamint a nagykőrösi Szőrhalom rotundája s Pentele egyháza. Fekvése révén bizonyít Ge- rény, Rába-Szentmiklós (Tét mellett), Veszprém, s a baranyai Kerekegyház rotundájo, utóbbi azért, mert a Tétcny nemzetség birtokszomszédságában állt. A veszprémvölgyi görög apácakolostor birtokát képező opostagi 12 karélyos templomról pedig Molnár Vera is megállapítja: „Alig lehet kétségünk, hogy itt bizánci mesterek által épített, görög szerszerezve a súlyos vereségről, beszüntette a magyarok számára az adófizetést s 958-ban hiába vonult sereg Bizánc alá, hajthatatlan maradt. Apor vezér erre pusztítva tért haza s ezzel félévszázados ellenségeskedés kezdődött A következő években a szorongatott helyzetben lévő bolgárok hívták segítségül a magyar vezéreket, akik a bizánci birodalomra törtek. A görög császár azonban oz orosz Szvja- toszlávot hívta segítségül, ki ugyan később cserbenhagyta, de a császár az egyesült orosz, bolgár, besenyő, magyar sereget tönkreverte s bekebelezte Bulgáriát is. Ezzel a Keszi törzs keleti ágát is súlyos vér- és presztízsveszteség érte, elvesztette déli szövetségesét s így igen jókor jött, hogy az Árpádok felserdült trónörököse: Gyeücs—Gyeűd (Géza) vezér Beliud tanácsára feleségül kérte idősb Gyala leányát, a messze földön híres szépségű Saroltot Br, Zsolt Zsigmond —9hj— Természeti csapások A viharok évente ötezer halálos áldozatot követelnek Az UNESCO közleménye szerint a földünket sújtó természeti csapások közül a trópusi hurrikánok és a nyomukban fellépő szökőár követeli a legtöbb emberi és anyagi áldozatot Számítások szerint 1870 és 1970 között a trópusi ciklonok évente több mint 5000 ember halálát okozták, az anyagi kár pedig mintegy 1500 millió dollár. Kétségtelen, hogy a fejlődő orszá-ok szenvednek a legtöbbet ettől az elemi csapástól, .hiszen nincsenek felkészülve u j, hogy szembe szánjanak a ciklonokkal. Tíz év alatt a hurrikánok okozta károk Latin-Ameriká- ban 33,5 millió dollárról közel 93 millió dollárra emelkedtek, ez pedig évi 18 százalékos növekedést jelent. A mintegy 9000 szárazföldi és a tengereken működő több mint 6000 meteorológiai megfigyelő-állomás, továbbá a meteorológiai mű- bolyqók munkássága többek között arra is irányul, hogy hozzásegítse az emberiséget a pusztító orkánok és ciklonok leigázásához! A VILLAMOSIPARI ÉS GÉPJAVÍTÓ SZÖVETKEZET a fűtési szezonban szombat, vasárnap és ünnepnapokon ola kályha-javilási iijye’elet tart Hibabejelentés: szombaton 16 ő.-ig, ünnepnap, vasárnap 8—16 ő.-ig PÉCS, FELSŐMALOM UTCA 11. CÍMEN. Telefon: 12-13 5. Dicséret felsőfokon
